Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-26 / 56. szám
1998. február 26., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 9 Szélvíz Mindszentgodisa félti vízadó bázisát, amelynek közelében majd a sásdi ipartelep készül nehogy szennyeződés érje a Komló tartalék-vízadójaként is nyilvántartott vízvédelmi területét. A sásdi önkormányzat, mint megtudtuk, a beruházás során maradéktalanul betartja a környezet- és természetvédelmi előírásokat. (cs) A pécsi HÉROSZ új feladatot is magára vállalt, vagyis nemcsak az üldözött háziállatok, főként a kutyák és macskák védelmében lépnek fel őrjárataik során, de figyelnek a természet egyéb, főként biológiai értékeinek megóvására is. Nemrég alakult a szigetvári természetvédő csoport, szerveződőben a diósvisz- lói, a komlói és a siklósi. T ermészetpusztítási ügyekben panasz tehető a pécsi 441-703-as telefonon. (cs) Vajszlón tovább szépítik a község közterületeit, miután pályázattal kétmillió forintot nyert az önkormányzat. Vásárolnak például fűnyírót, hótolatót, szemétgyűjtő kisteherautót. Nagyobb rend lesz a parkokban és a játszótereken is. (cs) Tótszentgyörgy most alakult polgárőrsége Werkmann János alpolgármester szerint ügyel a környezet- és természetvédelmi előírások betartására is. (cs) A bikali Puchner kastélyszálló parköntöző rendszert alakított ki kanadai minta alapján. Mindegyik növényfajtát az igényei szerint - a napszak, valamint az időjárási viszonyok figyelembe vételével locsolják. Körültekintő „vizes” gondoskodást igényelnek főként a platánok, a gesztenyék és egy százesztendős rózsafa. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült A szelektív hulladékgyűjtés nem csak eszköz, gondolkodás kérdése is FOTÓ: laufer László Színes edények, tompító tények A pécsi Biokom Kft. megtette a magáét. Állami támogatás és saját erő eredményeként elkezdte a városban kirakni a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló konténereket. A színes tartályokat máris rongálják az emberek, mázolják össze festékkel. PÉCS UFO-k jelentek meg a városban. A Biokom által a város harmincnégy pontján kihelyezett színes konténereket gyorsan elnevezte az utca közönsége ufóknak. Különösebb meglepetést nem okozhatott a megjelenésük, mert az érintett városrészek lakói jó időben tájékoztatást kaptak arról, hogy a cég hova rakja ezeket a zöld (üveg), sárga (műanyag), kék (papír), jókora befogadóképességű edényeket. Az Uránvárosról, a Szigeti városrészről és a Kertvárosról van szó. A szelektív hulladékgyűjtés előnyeiről talán már felesleges beszélni. Meghökkentő meny- nyiségű „szemét” hasznosítható másodlagos nyersanyagként. Ez a fajta ésszerű takarékosság mindenki érdekeit szolgálja, s ezt sokan felismerték már, csakúgy, mint a környezet védelmét szolgáló előnyeit. Ezért mondhatta Tekker Tamás, a Biokom Kft. főmunkatársa (képünkön), hogy meglepően jó a lakosság reakciója a szelektív gyűjtés bevezetését szolgáló konténerek kihelyezése után, elhanyagolható ugyanis az a mennyiség, ami nem ezekbe az edényekbe való. A többségi magatartást azonban kontrázza a gyűjtőedények rongálása. Gyakori, hogy összefestik felületüket, de elsősorban az üvegek izgatják a guberálókat, akik - miután a konténer bedobónyílásán át nem fémek az esetleg visszaváltható palackokhoz - kivágják a gumit, vagy feldöntik az edényt, s az alját lefeszítik. Egy-egy ilyen konténer több mint 100 000 forintba kerül, a harmincnégy úgynevezett gyűjtőponton kihelyezett több mint 100 darab tehát nagy érték. Zavartalan használatukat tompító tények természetesen nem jelentenek akadályt a szelektív hulladékgyűjtés bővítése előtt. Ahogy érkeznek a megrendelt konténerek a céghez, folyamatosan rakják ki a város különböző pontjain. Eddig közel egy tonna papír, 1800 kiló üveg és 2,5 köbméter műanyag került az edényekbe, amelyeket színük szerint mindig azonos sorrendben állítanak fel: zöld, sárga, kék. Hatékonyabb környezetvédelem Ügyfélszolgálat felállítását határozta el a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. A pécsi iroda működése több megye területét érinti, s alapvető célja, hogy közvetlen legyen az állampolgárok, különböző szervezetek és a „hivatásos környezetvédők” közötti információcsere. DÉL-DUNÁNTÚL Semmit nem von le a kezdeményezés értékéből, hogy a környezetvédelmi hatóságokat az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény kötelezi az adatszolgáltatásra, ugyanis az ügyfélszolgálati iroda működtetésével a dél-dunántúli felügyelőség a saját munkáját is átláthatóbbá, hatékonyabbá teszi.-Eddig a hivatalunk folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére állt - hallottuk Tészták Lajostól, a felügyelőség igazgatójától (képünkön) -, ami azt jelenti, hogy bármikor, bárki bejöhetett hozzánk munkaidőben. Másként fogalmazva hivatalunkban nem volt szabályozva az ügyfélforgalom rendje, ez pedig rányomta bélyegét a munkánkra is, hiszen szakembereinknek állandóan fogadniuk kellett a hozzájuk fordulókat, így igazából egy-egy témával, aktuális problémával csak megszakításokkal tudtak elmélyülten foglalkozni. Az ügyfélszolgálati iroda március 1-jétől kezdi meg működését a felügyelőség pécsi, Papnövelde utcai székházában, hétfőn 13-16 óra között, szerdán 9-től 16-ig, il- » letve pénteken 9-től 12 óráig. A különböző részterületek szakértői várják az ügyfeleket, s az egyszerűen elintézhető problémákat azonnal meg is oldják. Valamivel később a kaposvári kirendeltségen beindítják az ügyfélszolgálatot, a keddi és csütörtöki napokon. Az iroda annyiban átmeneti jellegű, amennyiben a jövőben - a megfelelő háttér, például teljes adatbázis, megfelelő infrastruktúra - kiépítése után közönség- szolgálatként működik majd tovább. hogy a döntési folyamatnak bárki érintett, érdeklődő részese lehessen. Veszélyes természetjárás BARANYAI KÖRKÉP Az emlékezetes január végi szél- és hóvihar, illetve a lehullott sok csapadék még nem fejezte be munkáját a baranyai erdőkben. Az egyik következménye: veszélyessé váltak a megye néhány részén a kirándulások. A terület kezelője, a Mecseki Erdészeti Rt. a természetbarátok, turisták, kirándulók megértését kéri. A szél rengeteg fát borított az erdei utakra, illetve a felázott talaj miatt bármikor újabbak dőlhetnek ki. A cég nem tehetett gyors intézkedésként egyebet - hallottuk dr. Papp Tivadar erdőállomány-gazdálkodási igazgatótól (képünkön) -, mint hogy néhány utat lezárt. Különösen veszélyes most a kirándulás Árpádtető körül a Melegmányi-, a Nagymély-, a Zsidó-völgyben, a PáfrányosA kirándulóknak érdemes figyelni a kihelyezett, veszélyre figyelmeztető jelzéseket fotó: laufer László ban, Hetve- hely környékén a Szúadó nevű részen, illetve a Kárász melletti Várvölgy. Az erdészet figyelmeztető táblákat helyezett el, s az intelmeket érdemes szülőknek, pedagógusoknak, általában a természetjáróknak megfogadniuk. Az utak természetesen nem maradnak egyszer s mindenkorra kidőlt fákkal bontottan, megtisztításukhoz azonban sok munkára és hosszú időre lesz szükség. Addig is azonban számos alkalommal jöhet még olyan erejű szél, amelyik a felázott talajból a sekély gyökérzetű fák tucatjait fordíthatja ki. Ennek veszélyességét igazolja, hogy a közelmúltban a kárászi erdészet területén okozott már a váratlan fadőlés balesetet. Mikrofilmen a környezet PÉCS Beruházók számára is támaszt ad a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen a hatásvizsgálati tanulmányokat rögzítő mikrofilmgyűjtemény. A PHARE programiroda támogatásával rögzítette a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium mikrofilmen a dokumentációkat, telepített a pécsi felügyelőségre használhatósága érdekében mikrofilmolvasó berendezést. Jelentősége nagy, mert a környezetre számottevő hatást gyakorló tevékenységek - például beruházások - megkezdése előtt előírt vizsgálati dokumentációkból körültekintően tájékozódhatnak az érintettek. Ä több mint félszáz darabos dokumentációt folyamatosan bővítik. A tavasz rebbenő hírnöke A tavaszi vadászszezon valódi kezdetét a dél felől érkező szalonkák jelentik. A rebbenően gyors röptű madár elejtése a legnevesebb nimródok szemében is rangos élmény. BARANYAI KÖRKÉP Lassan számítani lehet a szalonkák megjelenésére. A vadászok által kívánatos, ám az elejthető mennyiséget tekintve oltalom alatt álló madarak évezredes költözőútjuk során a Dráván átrepülve dél felől szelik át Baranyát és legtöbbször az erdei nyiladékokon kerülnek puskavégre. Értékes zsákmány nem csak ritkasága, hanem a miatt is, hogy vadászata komoly lőtu- dományt, vad- és természetismeretet feltételez. Legnagyobb- jaink - mint például az éppen idén 100 éve született Széchenyi Zsigmond - szerint is páratlan a vadászata, s a gróf, aki csaknem az egész világot bejárta szafarijaival Afrikától Alaszkáig, Indiától az európai országokig, még a messzi földrészeken is felsóhajtott március táján: az otthoni szalonkák!- Baranyában - hallottuk Gondos Gyula megyei fővadásztól - kevesen vállalkoznak a szalonka vadászatára. Ahogy azonban szűkül a nimródok lehetősége, bizonyosan megerősödik az érdeklődés irántuk. Pontos rendszertani neve nagy erdei szalonka. Villámgyors, cikázó, kurrogó hangon A nyiladékok madara kísért nászrepülése a hajnali és az alkonyati órákra esik. Vadászati szezonja március 1-jétől április 10-éig tart, alkalmanként két darabot szabad elejteni. Védett területeink: Pintér-kert A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) központi épületét is magában foglaló, 2,4 hektáros pécsi Pintérkerti arborétum 1977-ben lett védetté nyilvánítva. Az I. világháború után Pintér János nyugalmazott banktisztviselőként 1926-ban kezdte el a növények telepítését, és 1933- ban bekövetkezett haláláig folytatta. A terület kedvező adottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kert alapjait tette le. Halála után felesége - elhatalmasodó szembetegsége és anyagi okok miatt - a kertet gondozni nem tudta, így annak nagy részét a természetes növénytársulások visz- szahódították. Pintérné halála után a kertet a Vakok Intézetére hagyta, akiktől az Országos Természetvédelmi Hivatal vásárolta meg. Több éven át tartó rekonstrukció kezdődött. Az újabb szobrok a siklósi alkotótelepről kerültek ide. Az arborétum rendkívüli értékét jelzi, hogy más gyűjteményekben elő nem forduló fafajok (arizonai ciprus, japán fehérfenyő) mellett unikális botanikai ritkaságokkal is rendelkezik. A csak a Mecsekre és a Villányi-hegységre jellemző majomkosbor fehér színváltozatú példányokat is rejtő állományai és a fokozottan védett, néhány mecseki és turjánvidéki populációval rendelkező szarvasbangó tövei igazi botanikai érdekességet jelentenek tavasszal a kertbe látogatóknak. Nagy Gábor (DDNPI) Varázslatos hangulat
