Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-03 / 33. szám
10 Dünántúli Napló Kisebbségek Baranyában 1998. február 3., kedd Oldalszerkesztő: Cseri László Magyar pacsirta Ezen a néven ismerték a hosszú ideig Németországban élő Keresztúri Erikát, aki február 6-án a Lenau Házban német operettekből énekel. Német hadiárvák jóvátétele 1994-ben az országgyűlés hozott egy törvényt, amely arról szól, hogy a volt hadiárváknak, akiktől megvonták 1945 és 1947 között a hadiárva-ellátást, egyszeri, ötvenezer forint jóvátétel jár. Nagyon sok, elsősorban német anyanyelvű ember nem kapott annak idején hadiárvaellátást: vagy mert nem mertek jelentkezni a helyi jegyzőnél, hogy fölvegyék őket a listára, vagy jelentkeztek, de elzavarták őket pusztán azért, mert svábok voltak, mondja dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő (képünkön), a módosító javaslat egyik beterjesztője. Vannak olyan települések, mint például Lánycsók vagy Himesháza, ahol nagyobb tömegben élnek ilyenek. Most, a költségvetési törvényben benyújtott módosító javaslat nyitottá teszi a Honvédelmi Minisztériumban azt az alapot, amelyből az ötvenezer forintok kifizetése történik. A törvényjavaslat módosítja az eredeti törvényt, mégpedig annyiban, hogy erre az ötvenezer forintra jogosult mindenki, aki igazolni tudja, hogy hadiárva. Ennek igazolása nem nehéz, mondja a képviselő, hiszen a halotti bizonyítvány, illetve a személyi igazolványban lévő születési dátum elegendő mindehhez. Pontosan nem lehet tudni, hány embert érint, egyes becslések szerint milliárdos nagyságrendű összeg kifizetéséről van szó, és ennek költségvetési fedezete kérdéses, de Wekler Ferenc szerint háromnégyszázmilliónál feltehetően nem jelent nagyobb kiadást. A törvénymódosítás elfogadásának ideje még kérdéses, ha a tavaszi rövid ciklusba nem fér bele, akkor a következő országgyűlés feladata lesz, de mindent megtesznek azért, hogy most napirendre kerüljön. Voltaképpen egymondatos, de nagyon jelentős módosításról van szó. Miután az MSZP és az SZDSZ frakcióból többen is aláírták, bízik abban, hogy még ez az országgyűlés elfogadja. A jelentkezési határidő pedig a következő év vége. A cigányság lakáshelyzete A Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői úgy vélik, hogy a lakásügyi bizottság működése hátrányosan érinti a cigány lakosságot. Petrovics József kilenc éve adta be lakáskérelmét. Jelenleg egy penészes falú szükséglakásban él családjával Pécsbá- nyatelepen. fotó: Tóth Nyolc éve nem tud létrehozni a város egy önálló lakásügyi bizottságot, tájékoztatta lapunkat dr. Kosztics István (képünkön), a cigány önkormányzat elnöke: a lakásügyi bizottságot voltaképpen két bizottság, az ügyrendi és a szociális alkotja, két vezetővel. Ez az oka annak, mondja, hogy a hivatali apparátus önállósága túlságosan nagy a lakásügyi kérdésekben, a bizottság tagjai nem látnak bele az eredeti aktákba, ők már csak a valamilyen módon előkészített iratokkal, határozati javaslatokkal találkoznak. Ugyancsak a hivatali apparátus dönt abban, hogy egy szükséglakásba való költöztetést milyen határidővel teljesít. Ezen a ponton érez a kisebbségi önkormányzat lehetőséget a diszkriminációra. Az óhajuk szerint létrehozandó többszereplős, a kérdést megvitató szakmai fórumból pedig nem lett semmi. Minden magyarországi nagyvárosra jellemző, hogy be- áramlanak bizonytalan egzisztenciával rendelkező emberek, mondja Pacúr Zsolt (képünkön), a szociális bizottság elnöke, s nem feltétlenül csak cigányokról van szó. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy lebontásra ítélt, életveszélyessé nyilvánított épületekbe költöznek be. A decemberi közgyűlés bontási listát állított össze, amely egyrészt meghatározza az eladható épületeket, másrészt két évre ütemezte a bontások menetét. Az önkormányzat részéről véleménye szerint nem tapasztalható semmiféle cigányellenesség, a dr. Kosztics István által említett esetek vizsgálatakor egyértelműen kiderült, hogy a megkülönböztetések nem léteznek, az általa felhozott panaszok az ügyek általa való kezelésének némi felületességére utalnak. Százhatvan önkényes lakás- foglaló található jelenleg a városban, mondja dr. Kékes Ferenc (képünkön), a jogi és ügyrendi bizottság vezetője, hogy ezen belül mennyi a cigány származású, nem tudják, hiszen ilyen jellegű nyilvántartást nem vezetnek. Tizennégy a tartaléklakások száma, amelyekre azért van szüksége az önkormányzatnak, hogy a váratlan események: földrengés, gázrobbanás vagy egyéb azonnali életveszély kialakulása miatt fedelet tudjanak biztosítani a rászorulóknak. Ennek azonban duplájára lenne szükség. 1997-ben negyvenkét esetben történt kilakoltatás, kizárólag bírói végzés alapján, utcára senkit sem tettek ki. Vagy szükséglakásba vagy a korábbi lakcímre történt a költöztetés, amely adott esetben vidék is lehetett. Az 1997-ben elfogadott lakáslista az 1990-ig benyújtott két-háromgyereke- seknek ad elhelyezési lehetőséget, ennek végrehajtási határideje ez év júniusa. Ez azt jelenti tehát, hogy sokat kell várni szociális bérlakásra. Az elmúlt évben ötvenegy szükséglakás kiutalására került sor bizottsági döntés alapján, ebből harmincötöt már végrehajtottak, átlagban a döntéshez képest egy-három hónapon belül. A legrégebbi, szükséglakásra jogosult cigány származású esetében az elmúlt év július elsején történt döntés, de a részére felajánlott lakást nem fogadta el: a közeljövőben ez a gond is megoldódik. Dr. Kékes Ferenc is úgy véli, a cigány lakosság semmiféle hátrányban nem részesül a szociális bérlakások vagy a szükséglakások kiutalása során, sőt, inkább a pozitív diszkrimináció érvényesül esetükben. Sikerek nemzetiségi nyelven Szép sikereket ért el a pécsi Apáczai Nevelési Központ 1. sz. Általános Iskolájának több tanulója német nemzetiségi pályázatokon. Az idei Deutscher Kalenderben olvashatók az elmúlt évben kiírt környezetvédelmi pályázatra beérkezett munkáik. A Neue Zeitung-Junior által kiírt országos pályázaton pedig öt tanuló került a közel négyszáz pályázó győztesei közé. Az intézmény nagyszabású gyermektalálkozóra készül a tavasszal, melyre Baranya német nemzetiségi iskoláinak legjobbjait várják néptánc, vers- és prózamondás, szólóének, duó-hangszeres zene, színjátszás és népviseleti bemutató kategóriában. A kisebbségek esélyei A Nemzetiségi Fórum nevű szervezet bejegyzése folyamatban van a Fővárosi Bíróságon. Ez voltaképpen a szlovák, a német és a horvát kisebbségi politikusok által létrehozandó párt. Különböző országos kisebbségi önkormányzatok egyes vezetői kezdeményezték egy olyan párt létrehozását, amely sikerrel indulhat a választásokon. Dr. Gyúrok János, a Pécsi Horvát Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke szerint a magyarországi kisebbségeknek csak akkor vannak esélyei, ha a politikai színtéren is megjelenítik érdekeiket. A választási kampány előtt közvetlenül politikai pártot létrehozni azonban csak politikai dilettánsok mernek, mondja. A kisebbségeknek, méghozzá valamennyi kisebbségnek, beleértve a néhány főből állókat is, választási szövetséget kellene létrehozni, ebben az esetben lesz csak politikai szempontból ereje és jelentősége. Néhány kisebbségnek semmi esélye sincs ahhoz, hogy elérje a parlamentbe kerüléshez szükséges küszöböt. A most pártot alapító kisebbségi vezetők a párt alapítására semmiféle felhatalmazást nem kaptak, ezt csupán mint magánemberek tehetik meg. A kisebbségi törvény szerint a képviseletet ugyanis az önkormányzatok látják el, a párt megalakulása után felmerül tehát a kérdés, ki is a legitim képviselő, ki tárgyal a továbbiakban a legkülönbözőbb ügyekben. A választási szövetség létrehozása még most sem késő, vélekedik, hiszen egy szövetség, amely nem pártként kell, hogy definiálja önmagát, ugyanúgy indulhat a parlamenti választásokon, mint bármelyik párt. Ez alkalmas volna arra, hogy kiderüljön, mennyire felkészültek a kisebbségek, hogy politikailag megszerveződjenek. Kiderülhetne az is, hogy léteznek- e olyan vezetőik, akik ezeket a folyamatokat tudnák vezényelni. S mindezek után nem elképzelhetetlen a választás során valamilyen eredmény felmutatása, és az öt százalékos küszöb elérése sem tűnik lehetetlennek. De mindez csak akkor, ha nem az az érdeke a kisebbségeknek és a politikának egyaránt, hogy az első számú vezetők bejussanak a parlamentbe. Épül az új Rácz Aladár Közösségi Ház 1989, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület létrejötte óta működött a Rácz Aladár Közösségi Ház a József utcában. Aztán 1993-ban lebontották. PÉCS Hamar kiderült, hogy a város és a megye cigányságának nem csupán olyan intézményre van szüksége, amely kulturális igényeiket kielégíti, hanem módszertani bázisra, amely egyéb funkciókat is betölt. Minderre azonban az épület állaga miatt nem kerülhetett sor, s olcsóbbnak tűnt egy új építése, mintsem a régi felújítása. 1993-ban a város és a megye ötszázezer forinttal járult hozzá a program elindításához, majd 1995-ben a város kétmilliót, ’96-ban 2,2 milliót adott az újjáépítéshez. 1,3 milliót kaptak a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól, 1,9 milliót a Művelődési Minisztériumtól, majd 1997-ben a megyétől egymilliót. A holland külügyminisztérium 18 milliójával már be tudták fejezni az épület szerkezetének építését, jelenleg a belső munkálatok vannak vissza. A befejezéshez 14 millióra lenne szükség, ezért újra azokhoz a szervezetekhez szeretnének fordulni, akik már eddig is segítettek. Az épület többféle funkciót tölt be elkészülte után. A kulturális területen kívül speciális munkaközvetítő iroda alakulna, cigány vállalkozói klub, családsegítő iroda, a tetőtérben kézművesműhelyek, ahol a hagyományos szakmák piacképes formáinak oktatása folyna. A földszinten kap helyet az Erdős Kamill Cigánymúzeum. Csak jó oldala van A legforgatottabb szakmai telefonkónyv 135 000 példányszámú megjelenés Baranya megyében Ingyen jut el valamennyi telefon-előfizetőhöz Üzletági besorolás három nyelven Alfabetikus cégmutató a Egyedülálló hirdetési lehetőségek Hirdetesszervezes: Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Telefon: (23) 504-999 Fax: (23) 504-989 Internet: http://www.mtt.hu i ______
