Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-23 / 53. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. február 23., hétfő Röviden Nyolcszáz millió. A terve­zett 200 millió helyett 800 millió forintos beruházási támogatásra pályázhatnak az idén a 35 éven aluli ag­rárvállalkozók. Az idén 116,8 milliárd forintos tá­mogatásra számíthat az ága­zat, ami annyit jelent: a me­zőgazdaság 760 milliárd fo­rintos teljes termelési érté­kének 15 százalékát állami támogatással állítják elő. Ez egyharmada a nyugat-euró­painak. (I) Vetőmagtisztítás. A me­zőgazdasági kistermelők el­látására vetőmagtisztító kis­üzemek országos hálózatá­nak kiépítését kezdte meg a Vetőműszolg Kft. Az első miniüzemet a bóly-töttösi termelőszövetkezetben hoz­ták létre, a próbaüzem meg­kezdődött. A számítógéppel vezérelt géppark akár három műszakban is képes tisztí­tani, osztályozni, kezelni a beérkezett tételeket: lencsét, babot, borsót. A téesz hol­land megrendelésre fűmagot és mustárvetőmagot állít elő a legmagasabb minőségi követelmények szerint. (I) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 341,18 Francia frank 34,21 Japán jen (100) 164,23 Német márka 114,69 Olasz líra (1000) 116,33 Osztrák schilling 16,30 Svájci frank 142,17 USA-dollár 208,43 ECU 226,73 Elszámították magukat a fokhagymatermelők - kicsírázott a tartalék Drága a zöldség és nem is hibátlan Szokatlanul magasak az év eleji zöldségárak. A vöröshagymát kilónként 120, a sárga- és fehérrépát 400, a fokhagymát 300-350 forintért kínálják a piacokon. A drágaságot a szak­emberek a kedvezőtlen időjárással, a helytelen tárolással és a téves spekulációval magyarázzák. Bognár Károly, a Zöldség Terméktanács elnöke lapunk­nak elmondta: nemcsak itthon, hanem Európa-szerte is gyenge termést takarítottak be tavaly a zöldségtermesztők, elsősorban ennek rovására írható a drá­gaság. A vöröshagymát jelenleg - áfa nélkül - kilónként 90 forin­tért vásárolják fel a kereskedők a termelőktől. Hagyma ugyan még van a hazai raktárakban, de pótlásként a múlt év vége óta folyamatosan érkezik az import Németországból, Hollandiából és Ausztriából. A külpiaci árak jelenleg megegyeznek a hazai termelői árakkal, de az elkövet­kező hetekben várhatóan növe­kedni fognak, ami tovább sró­folhatja a belföldi árszintet. A tendencia vélhetően az áttelelő vöröshagyma piaci megjelené­séig, május közepéig tart. Sárgarépából kielégítő a ke­reslet, az árak a szezonnak megfelelő szinten vannak. Pet­rezselyemgyökérből ellenben hiány van, amit az idén minő­ségi okokból lengyel importtal sem lehet kompenzálni. így az árak feltehetően az új zöldség megjelenéséig nem fognak csökkenni. A terméktanács ve­zetője szerint a fokhagyma drá­gulásában a termelők is luda­sak, hiszen sokan tartalékoltak annak reményében, hogy a je­lenlegi 250 forint helyett meg­kapják majd érte a tavalyi 4- 500 forintot. Elszámították ma­gukat, mert ez a termék rosszul tűri a meleg időjárást, megin­dult a csíraképződés, (újvári) Piaci árak Baranya megyében H Pécs, vásárcsarnok Pécs, Felsőmalom u. Komló Siklós Szigetvár Mohács Szentlőrinc burgonya 55-70 60-65 55-70 * 60-70 60-65 55-70 60-65 fehérrépa 250-400 ff 350 170» 400 * 350 400 300 sárgarépa 70-80 80 60-80 100 fi 80 100 80 fejes káposzta 45-60 45-50 50 50 50 50 45 fokhagyma 400 ff 350 320-380 340 350 320 350 uborka 350-450 ff 450 550 fi 490 fi 180/db 180/db 460 paradicsom 300-400 350 450-500 480 420 380 450 paprika (db) 15-120 40-150 50-140 50-70 45-70 90-135 20-160 karfiol 300 220-280 270 280 400 fi 320 260 hagyma 100-140 120 100-120 150 ff 120 120 130 bab 260-300 250 220-280 290 250 220-300 260-280 alma 100-120 60-180 40-100 100-140 70-100 55-110 80-120 banán 190 180 180 230 * 200 190 230 tojás 14-16 14-16 12-16 18 15-16 14-16 14-17 Baranyai takarékszövetkezetek az élen Legnagyobb a szigetvári Az ország több mint kétszáz takarékszövetkezete közül a mérlegfőösszegek alapján a szigetvári bizonyult a leg­nagyobbnak. Egy másik mutató szerint a siklósiak az elmúlt évi 52 százalékos forgalomnövelésükkel szin­tén az országos elsők között szerepelnek. Mindez azt bizonyítja, a bara­nyai takarékszövetkezetek igen jó pozíciókat értek el a lakossági pénzekért folyó versenyben. Ez a pénzügyi szektor az elmúlt években di­namikus fejlődésnek indult, olyan, a nagy kereskedelmi bankok által elhanyagolt terü­leteken igyekezett egyre jobb szolgáltatásokat nyújtani, mint a lakossági „aprópén­zek” begyűjtése, vagy a me­zőgazdasági kistermelők hite­lezése. A bankkártya-forgalmazás toplistáján három baranyai takarékszövetkezet szerepel: a mohácsi, a szigetvári és a siklósi. Két szövetkezeti pénzintézet már a múlt évben elérte a 2003-ra kötelezően előírt 100 milliós jegyzett tő­két, saját tőkét tekintve is már öt szövetkezet rendelkezik a megkívánt összeggel. A nyolc takarékszövetkezet mérlegfő­összege az országos átlagot meghaladóan, 35 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Az adó­zás előtti eredményük csak­nem 30 százalékkal nőtt. A legmagasabb bővülést a me- cseknádasdiak érték el, 48 százalékkal növelték a bruttó nyereségüket. Összegben a mohácsiak eredménye a leg­magasabb, csaknem 158 mil­lió forint. A megyében működő taka­rékszövetkezetek összesített eredménye pedig eléri a fél- milliárd forintot. B. G. Hagymatermelői támogatás Az idén 6500 hektárról mint­egy 154 ezer tonna étkezési hagyma betakarítása várható, és a megtermelt mennyiség­ből 40 ezer tonnát exportra szánnak. A Földművelésügyi Minisztérium márciusban te­szi közzé a hagymafelvásárlás úgynevezett irányárát. Amennyiben a felvás4rlási ár tartósan ez alatt marad, akkor a termelők az idén is számít­hatnak intervencióra az álta­luk és az állam által közösen létrehozott pénzalapból. A ta­valyi év tapasztalatai alapján a minisztérium figyelmeztette a hagyamatermesztőket, to­vábbra se fűzzenek nagy re­ményeket a külpiaci eladá­sokhoz, tévhit, hogy Magyar- ország nagy hagymaexportőr lehet. Közölték azt is, hogy amíg tavaly a dughagyma 20 százaléka volt bakteriálisán fertőzött, addig ez a magról vetett hagyma esetében csak a mennyiség 3,3 százalékát tette ki - érdemes tehát az utóbbi mellett dönteni. Témáink a héten: • Hitellehetőségek energiamegtakarítási programokra hétfő Németh Zsuzsa • Távhő mérten - Pécsett kedd Illés Lajos • Ökologikus építészet és környezetvédelem szerda Novotny Bálint • A harmadik évezred villamos energiája 2/2 csütörtök Sólymos Iván 15-18 óra között hívható a 06-80-236-236-os telefon, ingyen Földház. Ember- és környezetbarát építési mőd. hétfő A180 MW-os blokk programja csütörtök Dr. Kamarás Béla (mindkét program 15 órakor Pécsett, ZÖLD-HÍD Széchenyi tér 2.) Várbiró Péter irodavezető ELEGANCIA FÉRFIAKNAK Rákóczi út 39/d Tel.:212-749 EGYES ÖLTÖNYÖK ÉS INGEK (hosszú ujjú) 40%-os ENGEDMÉNYES VÁSÁRA. NORMÁL ÉS EXTRA MÉRETEKBEN. CSAK HÉTFŐTŐL SZOMBATIG, FEBRUÁR 23 - 28-IG EGYÉB AJÁNLA BALLON-, SZÖVET-, BŐ" KABÁTOK ZAKÓK,PANTALLÓK NAGY VÁLASZTÉKBAN KÉRJÜK, JÓ VÁSÁRLÁST ALSÓ SZINTEN: VÁSÁRLÁS AJÁNDÉKOT ADUNK KEDVES VÁSÁRLÓINKNAK. Erdőtelepítés A magyar erdőterület nagysága két-három évtizeden belül akár 700 ezer-egymillió hektárral is bővülhet. Ennek a jelentős er­dőterület-növekedésnek az alapja a mezőgazdaság szerke­zeti átalakítása, hiszen a priva­tizációt követően a mezőgazda- sági tevékenységre alkalmatlan területek parlagon hevernek. Az alacsony hozamú szántóte­rületek úgy hasznosíthatók a leggazdaságosabban, ha azokat erdővel telepítik be. Erre a célra kiválóan alkalmas az akác és a nyárfa, ezekből a telepítés után viszonylag rövid időn belül mi­nőségi faanyag nyerhető. Ma egy hektár erdő telepítése terü­lettől és fajtától függően 150— 250 ezer forintba kerül. Az új erdők telepítésével a jelenlegi exportbevételt meg lehetne há­romszorozni. A magyar fater­mékexport éves árbevétele mintegy 270 millió dollár. Hl Könyvklub percek ^ Könyvismertető Dunai Tamás színművész közreműködésével Pécsi Városi Televízió hétfő 18.56 magyar könyvklub1 7626 Pécs Búza téri Átrium Üzletház Hl^ Király u. 76. Magánbeszélgetés ___________________portré Fi tyiszt mutat irigyelnek Pécs-mohácsi vasútvonal szeli ketté Márokot, így nem csoda, hogy Brun József világra való rá- eszmélése a vonattal függött ösz- sze. Sokáig mozdonyvezető akart lenni, mert számára a mozdony jelentette a progresszivitást: mindig az élen akart haladni. De hogy mégsem lett masiniszta, azt apai jóismerősének köszönhette, aki abban az időben megyei okta­tási osztályvezetőként kérdezés nélkül beiskolázta Mohácsra, a Mezőgazdasági Technikumba. Itt kitűnő tanárainak köszönhetően szeretett bele később az agrár- gazdaságba. Volt téesz-elnök, majd kinevezték a Möbiusz hús- feldolgozó vállalat élére. Most is ott dolgozik elnök-vezérigazga­tóként.- Nagy túlélőnek tartják, hi­szen a múlt rendszerben is a csúcson volt, mint gazdasági vezető, a politikában pedig a megyei párt-vb tagságig vitte.- A rendszerváltás idején megjelent rólam egy cikk, ami­ben nagy köpönyegforgatónak neveztek. Az újságírók azt hit­ték, - azért mondom többes számban, mert a cikk írója egyedül nem lehetett ilyen os­toba -, hogy a kilencvenes éve­ket követően csak ilyen „kvali­tásokkal” lehetett a felszínen maradni egy gazdasági vezető­nek. Engem mindig csak a szakma érdekelt, ha politizál­tam is, azt a mezőgazdaság ér­dekében tettem. Nekem a rend­szerváltást követően kormá­nyon lévő pártok vezetőivel so­hasem volt konfliktusom. A minisztériumi államtitkárokkal annál több. Kitalálták, hogy a tárca közvetlen irányítása alá tartozó vezetőket vizsgáztatni fogják. Ezt komolyan vettem, konzulenseket fogadtam, hogy átismételjem a kamatos kamat- számítást, a jelen értéket, a megtérülési időt, a beruházási döntésekhez kapcsolódó fo­galmakat. Utána jöttem rá, hogy nem is erre voltak kíván­csiak, hanem csak a „racizás- nak” ezt a szalonképes formáját választották.-Ezek szerint jó vezetőnek tartja magát.- Nézze, a vezetés több mint szakma, ezt nem lehet tanulni. Egy ilyen nagy cégnél rendnek kell lenni, mert káoszban nem lehet dolgozni. Nálunk az ipa­ros sváb családban ez alapelv volt, tökéletes volt a munka- megosztás, mindenki tudta, mi a dolga. Még az étkezésnél is rend uralkodott, aki nem ette meg az első fogást, az másodi­kat már nem kapott.- Most a cég külföldi tulaj­donban van. Értékelik a ma­gyar szaktudást?-Engem hajt az állandó bi­zonyítási kényszer, hogy nélkü­lözhetetlenné tegyem magam. Gerold Pankl, a cég egyik tu­lajdonosa állandóan ösztökél bennünket, sohasem elégszik meg azzal, ami van, új felada­tok elé állítja a vezetőket, vagyis a jövőnek él. Ő az én emberem.- Vagyis a vezérigazgató is keményen megköveteli a felada­tok végrehajtását.-Ez semmiképpen nem je­lent ridegséget, érzéketlensé­get. Viszont nagyon haragszom a bugyutákra, a szellemi tör­pékre, a buta szorgalmasokra, mert ezek okozzák a legtöbb kárt. Nem szívelem a tehetsé­ges lustákat sem. Hibáim egyike, hogy ezeket az embere­ket hátizsákként cipelem ma­gammal. Viszont mindvégig szerencsém volt, hogy többsé­gében sok jó képességű ember­rel is dolgozhattam együtt, hi­szen én is csak így lehettem eredményes.-A kemény embernek sok a haragosa, irigye is akad bőven. Foglalkozik ezzel?- Nemigen. De ha sor kerül rá, hát bosszantom őket. A mu­tatóujjam és a hosszú ujjam közé csúsztatom a hüvelykuj­jamat, miközben kezemmel ök­löt formázok.- Kitüntetéseit talán össze sem tudja számolni. Melyikre a legbüszkébb?- Egyiket sem szégyellem, valamennyit teljesítményért kaptam. Áz Ifjúsági nívódíjat a fiatal szakemberek neveléséért, a Nyisztor-díjat a bemutató gazdasági tevékenységemért, az Eötvös Lóránd-díjat a mű­szaki fejlesztésért. 1990-ben pedig az év menedzserének vá­lasztottak.-Még az ezredforduló előtt nyugdíjba vonul, de akkor sem fog tétlenkedni, állítólag gyü­mölcstermelőnek készül.- Igaz, jövőre nyugdíjba vo­nulok, de egy megállapodás ér­telmében még három évig ta­nácsadóként a cégnél maradok. Valóban építem a Tenkes-he- gyen birodalmamat, almát aka­rok termeszteni.- Tapasztalatai alapján tud adni a túlélésre valamilyen re­ceptet.- Arra nem, de a farsangi fánk elkészítését szívesen el­mondom. A kiszakított kelt tésztát forró zsírban kell ki­sütni, házi készítésű kajszilek­várral az igazi. Békéssy Gábor f 1

Next

/
Thumbnails
Contents