Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-03 / 33. szám

1998. február 3., kedd Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Szélvíz Szennyvizek szivárgása. Baranya megyében évente közel 6 millió köbméter szennyvíz elszivárgásával, tisztítás nélküli környezetbe jutásával kell számolni. Duna-védelem. Tizenegy ország abban a programban, amelynek célja a Duna tel­jes vízgyűjtőterületére kiter­jedően a váratlan szennye­zések és várható következ­ményei időbeni jelzése. A gyors információcserének nagy szerepe lesz a megelő­zésben is. Biokultúra - részköz­gyűlés. Az országos háló­zattal működő Biokultúra Egyesület Pécsett tartja a három dél-dunántúli megyét érintő regionális részköz­gyűlését. A rendezvény feb­ruár 14-én a MTESZ-szék- házban lesz. Ford-pályázat. Harmadik alkalommal hirdetik meg Magyarországon a Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért Díj pályázatát. A másfél millió forintos fődíjért környezet­védelmi csoportok, magán- személyek és közösségek egyaránt pályázhatnak, tá­jékoztatást a környezetvé­delmi díj információs iro­dája ad. Február 28-áig lehet jelentkezni. Gólyafészek. A Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület négymillió forintot kapott gólyafészkek telepítésére. A program már tavaly elkezdődött és várha­tóan még évekig tart, az or­szág legkülönbözőbb pont­jain. Zöld Belépő. Az EU-csat­lakozás feltételei között a hazai környezeti állapot vi­szonylag jónak mondható. A Magyar Tudományos Akadémia a kormány által biztosított mintegy 700 millió forintos anyagi hát­térrel megkezdte a kutató­munkát. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Környezet- És Természetvédelem A kutatók Bodára figyelnek Alapos tájékoztatást kapott a megyei közgyűlés testületé leg­utóbbi ülésén, ahol a szakemberek valóban megnyugtató mó­don érveltek: a paksi atomhulladék-temető nem jelenthet semmilyen veszélyt. főosztályvezetője elmondta, hogy a geológiai kutatások a ma ismert legmodernebb tech­nikai eszközökkel folynak Üveghuta térségében. Itt a Az egyik próbafúrás maradványa Boda határában. A to­vábbi kutatást a társult községek sem ellenzik. fotó: Tóth BARANYAI KÖRKÉP Nádor Rudolfné, Hosszúhetény polgármestere nem kertelt, amikor így fogalmazott: végre eljuthattak oda az érintettek, hogy a szakszerű tájékoztatás birtokában a politika környe­zetvédelmet is érintő megnyil­vánulásait immár kezelni tud­ják. Azaz a politikai érvekről le lehet húzni az érdekek szülte köpenyt, a valóságos helyzettel számolhatnak mindazok, akik­nek közük lehet a paksi kis- és közepes, illetve majd jóval ké­sőbb a nagy aktivitású atomhul­ladék lerakásához. Hasonló a véleménye Ko­vács Győző­nek, Boda polgármeste­rének (ké­pünkön), aki elmondta, hogy évek óta együtt élnek a problémával - miután a bodai aleurolitnak nevezett kő­zetformáció földtani, környe­zetvédelmi szempontból egy­aránt kiváló lehetőséget kínál az atomtemető kialakításának -, számos tapasztalatuk gyűlt össze, amelyet szívesen meg­osztanak mindazokkal, akik ezt igénylik. Az atomtemető „partvona­lán” egyébként már három te­lepülési társulás is megalakult. Boda vezetésével a Nyugat- Mecseki Társadalmi Informá­ciós Társulás, illetve a Kelet­Mecsek és Völgység Környe­zetvédelmi Önkormányzatok Társulása, Véménddel az élen. Az előbbi tagjai nem ellenzik, hogy az aleurolit kőzettestet to­vább kutassák a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges tárolása érdekében, az utóbbi társulás öt települése (Véménd, Ófalu, Palotabozsok, Szebény és Mecseknádasd) viszont el­lenzi a közeli Bátaapáti térsé­gébe tervezett, a kis-és közepes aktivitású hulladék lerakását szolgáló létesítmény megépíté­sét. Végül a Bátaapáti székhe­lyű társulás öt tolnai tagja mel­lett Feked is hozzájárult az üveghutai kutató fúrások foly­tatásához. Bállá Zoltán, a Magyar Ál­lami Földtani Intézet (MÁFI) munka sürgősebb, mint Bodá- nál. A terepi munkát a MÁFI heteken belül befejezi, az ért­ékelő jelentés pedig az év kö­zepére készül el. Ez a jelentés ad majd választ arra, hogy a megkutatott térség alkalmas-e a kis- és közepes aktivitású hul­ladéktároló továbbkutatására, a távolabbi jövőben a lerakásra és ha igen, milyen mélységtől kezdve. Ami pedig a bodai kő­zetet illeti, a hosszú múltra visszatekintő és igen részletes kutatás eredményeként nagyon jól ismert. A jelentések szerint a nagy aktivitású atomtemetői hulladék elhelyezése szempont­jából a 150 négyzetkilométer­nyi, 700-900 méter vastag, 250 millió éves kőzettestet érdemes tovább kutatni. A vadászetika ápolásra szorul A fóldtulajdoncserével, az új vadászati törvénnyel összefüggőn megváltozott a vadásztársadalom összetétele is. Az etikai sza­bályok felélesztése, megörökítése ezért fontos faladat. PÉCS A szakemberek - ha visszafo­gottan is - már évek óta jelez­ték, hogy a vadászat alapvető „kellékei” között az etika sza­bályai szorultak leginkább hát­térbe. Olyannyira szükség volt a színvonal javítására, hogy er­ről egy baranyai szerző - a me­gyei intézőbizottság tagja, Bé­kés Sándor - és megjelentett a közelmúltban egy haszonnal forgatható kötetet. Régi törekvése a nimródok magatartását az etika oldaláról meghatározó szabályok fel­élesztése Gondos Gyulának, Baranya megye fővadászának is (képün­kön).-Az olyan régi hivatás és kikapcsoló­dási lehető­ség, mint a vadászat, természetesen megszülte a maga illemszabályait. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy lévén fegyverhasználatról is szó, ezek a szabályok nagyon gyakran a biztonságot is szol­gálták. Ezért soha sem vét ak­korát a vadászattal szemben az, aki egy-egy alkalommal nem a legmegfelelőbb öltözetben je­lenik meg, mint az, aki például elmulasztja megtörni sörétes fegyverét, ha a vállán viszi.- Csakhogy a vaddal szem­ben is lehet etikailag kifogásol­hatóan viselkedni.- Volt is rá számos példa. A zsákmány hazavitele, a megen­gedettnél több vad elejtése, olyan vad terítékre hozása, ami éppen tilalom alatt állt, vagy amikor valaki tudatosan vál­lalva a hátrányos következmé­nyeket emeli fegyverét trófeás vadra. Az etikai szabályok megis­merését és betartatását szolgál­ják azok a tanfolyamok - leg­közelebb március 23-án indul Kövestetőn -, amelyeket a Va­dászati Kulturális Egyesülés szervez Baranya megyében. Témája többek között a va­dászkürt használata, vadászha­gyományok, trófeabírálat is. Dunántúli Napló 7 Veszélyelhárításból jeles! BEREMEND A beremendi olajszennyezés felszámolását mintaértékű­nek minősítik a szakembe­rek. A BCM Rt. üzemi terü­letén gyors és ezért olcsóbb megoldással érték el ezt az eredményt.- Már az elismerést érdemel - hallottuk György Bélától, a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság főmérnökétől (első képünkön) -, hogy a BCM kerítésén belül lokalizálni tudták a szennyezést, és az nem terjedt tovább a vízfolyá­son. A rendőrségi vizsgálat még folyamatban van - ki nyitotta ki az olajtároló csap­ját -, a beremendiek azonban azzal együtt, hogy a szennye­zésről nem tehettek, rögtön nekiláttak a védekezésnek. Ezt egyébként elvileg nekünk kellett volna elrendel­nünk, meg­szerveznünk, a költségeit pedig vala­kin behaj­tani. Bere- menden a szakemberek különösen a munka végére ér­tek el a védekezésben nagy hatékonyságot, s miközben gyorsaságukkal olcsóbbá tet­ték a megoldást. A veszélyhelyzetet, amit a kiengedett pakura okozott, abból a szempontból is ko­molynak minősíti a Dél-du­nántúli Környezetvédelmi Felügyelőség osztályveze­tője, Pál Gá­bor (második képünkön), hogy kése­delmes be­avatkozás esetén akár a határon túlra is juthatott volna a szennye­zés, ami már valóban komoly következményekkel járhatna.- A becslések szerint több mint 1000 tonna pakura folyt ki december 29-én, amiből 500 tonna került mintegy 800 méter hosszan az övárokba. Ezzel együtt is már december 31-én arra a következtetésre jutottunk, hogy sikerült a szennyezést lokalizálni. A kárelhárítás még nem fejező­dött be, most is naponta 200 tonna körüli szennyezett földet szállítanak el és dolgozik az eredeti állapot helyreállítása érdekében közel félszáz ember. Mindez több tízmilliós kárelhárítási költséget jelent, amit a károkozónak, a BCM- nek kell állnia. A lényeg azonban a beremendi pakura­szennyezés esetében a még nagyobb kárérték és környe­zetszennyezés példaértékű megelőzése. A környezet védelméért BUDAPEST A Központi Környezetvé­delmi Alap (KKA) a múlt év vége felé először csaknem 5 milliárd, majd 8 és fél mil­liárd forint támogatást osz­tott szét. Tavaly a KKA 16 milliárd fo­rintból gazdálkodott, az idén a tervek szerint 23,4 milliárd forintra nő a keret. Különösen a levegő tiszta­ságának a védelmére adtak be sokan pályamunkát. Pontosan 130 pályázat érkezett, és eb­ből meglehetősen sok, 95 nyert támogatást, összesen 2715 millió forint értékben. A pénzt igénylők közül 38 köz- intézmény fűtésének korsze­rűsítésére adott be javaslatot, aminek révén „mellesleg” át­lagosan 15-18 százalék ener­gia takarítható meg. A vízminőség-védelem tárgykörében 88 pályázó ösz- szesen 6744 millió forintban részesült. Csaknem 1400 ki­lométer csatorna-fővezeték és -hálózat, valamint naponta 16 ezer köbméter szennyvíztisz­tító-kapacitás kiépítéséhez já­rult hozzá az alap. A Balaton ökológiai védelmét és a víz­minőség javítását szolgáló fejlesztések közül 8 pályázat mintegy 500 millió vissza nem térítendő, 2 pályázat pe­dig 86 millió kedvező kama­tozású támogatást élvez. A beruházások 84 kilométer szennyvízcsatorna-hálózat és napi 2500 köbméter tisztító- kapacitás kiépítését teszik le­hetővé. A fejlesztéseknek kö­szönhetően közel 5500 ház­tartás köthető csatornára. Az ésszerűbb hulladékgaz­dálkodáshoz több mint 1 mil­liárd forinttal járul hozzá az alap. Regionális szilárd hulla­déklerakót Pécs, Szentes, Kunszentmárton, Oroszlány, Kaposvár és Nagykörű épít. Kisebb beruházásokra Szi­getmonostor, Ibrány számít­hat. A Murafém Kft. roncsau­tók és karosszériák újrahasz­nosítását vállalta. (csj) Szépül a fertődi kastély A magyar Versailles-ként számon tartott fertődi kastély felújítására három tárca és a helyi önkormányzat összefo­gásával az idén - feltehetően még tavasszal - közhasznú társaság alakul. Az ipari, a környezetvédelmi és a művelődési tárca, valamint a fertődi önkormányzat között most folyik az egyeztetés az alapításhoz szükséges törzstőke előíeremtése érdekében, amely megközelítőleg 200 millió fo­rint lesz - nyilatkozta lapunk­nak Varga Kálmán miniszteri biztos. A központi épületszár­nyak karbantartására a ’80-as évek közepe óta nem volt elég pénz. A három tárca 1995-ben dolgozta ki a rehabilitáció 5-8 évre szóló, hosszú távú terveit. A kastély üzemeltetését 1996- ban a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át és még abban az évben 18 miilió, ta­valy 65 millió forintos kerettel megindította a halaszthatatlan állagmegóvási munkákat. (jtk) Védett területeink: Melegmány A Közép-Mecsek legszebb völgyeit - közöttük a Meleg- mányt - magába foglaló több mint 700 hektáros tájrész első­sorban geológiai értékei miatt élvez védelmet, most már 40 éve. A karsztjelenségek itt is kiválóan tanulmányozhatók, víznyelők, üregrendszerek ke­letkeztek a triász-kori mész­kőben. A számos barlang kö­zül a mánfai Kőlyuk fokozot­tan védett. A leglátványosab­bak azonban a felszíni karszt­jelenségek: a patakok medré­ben az oldott mész újból ki­csapódik, s így alakulnak ki a mésztufavízesések, gátak, amelyek közül a legnagyobb a mintegy 6-8 méteres Meleg- mányi-vízesés. A változatos terepen válto­zatos a növényvilág is. Az északi oldalakon és a hűvös, párás völgyekben bükkösök, gyertyános-tölgyesek, a tető­kön melegkedvelő cseres-töl­gyesek váltják egymást. A le­pusztult hegygerinceken és a meredek részeken törmelék- lejtő-erdők, az igen szűk völ­gyekben pedig szurdokerdők alakultak ki. A területre jellemző védett növény például a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, a díszes és a karéjos vesepáfrány, a gímpáfrány, a turbánliliom és az olaszmüge. Fészkel a terü­leten holló, fekete harkály, kék galamb, hegyi billegető és kis légykapó is. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság olyan pihe­nőhelyek kialakítását tervezi, amelyek a kikapcsolódást biz­tosító berendezések mellett tá­jékoztató táblák révén segítik a védett terület megismerését. Nagy Gábor (DDNPI) i K \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents