Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-18 / 48. szám
8 Dünántúli Napló Kistermelők 1998. február 18., szerda Oldalszerkesztő: Gazdahírek Borverseny. A Lenau Egyesület versenyt hirdet a német származású termelőknek. A benevezett borokat fajtánként hét deciliteres üvegben kérik leadni a Lenau Házban, a következő időpontokban: február 23-24-én, reggel 8-tól 16-ig, 25-én 8-tól 12 óráig. Az értékelésre és eredményhirdetésre február 27-én, délután 5 órakor kerül sor. Nevezési lapokat Pécsett, a Munkácsy u. 8. szám alatt lehet igényelni, telefon és fax: 332- 515,212-177. Őstermelői igazolványok érvényesítése. Az idei évben új betétlapot kell beszerezniük a gazdáknak az 1998-as értékesítések bejegyzéséhez. Mindez az igazolványok érvényesítését jelenti, amit nagyon fontos március húszadikáig megtenniük, mert aki utána érvényesíti, a kedvezményeket csak ettől a későbbi időponttól - és nem visszamenőleg év elejétől - veheti igénybe. Kistermelők rovatunkkal ezentúl minden szerdán jelentkezünk LEMOSÓ PERMETEZŐK a legjobb áron a KERTVÁROSI GAZDABOLTBAN Diana tér 22. Nyitva: hétfő-péntek: 8-17 óráig szombat: 8-12 óráig i r\ Mezőgazdászok, kistermelők, kertbarátok! A FIZESSEN KEVESEBBET, ‘ ' TERMELJEN TÖBBET! A PHYLAZONIT használatával. Kereskedőknek bizományos konstrukcióban is. K Érd.: 06/30/790-747 Szobanövényeink téli ápolása Hogyan öntözzük kedvenceinket? Szobanövényeink vízigénye a téli időszakban kisebb, miht nyáron. Származásuktól, igényüktől függ, no meg a lakás klímájától, hogy milyen mértékben öntözzük. Már korábban szóltam arról, hogy vannak vízigényes és szárazságtűrő növények. A vízigényes növényeknek - mint a páfrányok, begóniák, buzogányvirág (Dieffen- bachia) stb. - legyen mindig nyirkos a talajuk. Ugyanez vonatkozik az afrikai ibolyára, a mikulásvirágra, a ciklámenre és az Azáleára is. A szárazságtűrő növények - a legtöbb kaktusz, pozsgás növények, szobai törzses Yukka - talaja szikkadt legyen, mert érzékenyek a téli nedvességre. A molyhos, szőrös levelű növényeknél,- mint az afrikai ibolya, király begónia, gloxinia az sem mindegy, hogy hogyan, vagy hol öntözzük. Ha levelükön, vagy tövüknél megáll a víz, ott rothadást, betegséget okozhat. Ezért célszerűbb, ha alája, a cserép alátétbe öntjük a vizet, onnan a gyökerek felszívják. Télen igen fontos az öntözővíz hőmérséklete. Legjobb, ha a szobalevegő hőmérsékletével azonos, kissé langyos vízzel öntözünk, mert a vízcsapból sok esetben 5-8 fokos víz folyik. A hideg víz lehűti a gyökereket, ami levélsárgulást, esetleg a növény pusztulását okozhatja. Ajánlatos a kis öntözőkannát vízzel megtöltve a növények között tartani, így biztosítjuk az azonos hőmérsékletet. A vezetékes (artézi) víz általában kemény, meszes. Ezt tapasztalhatjuk a vízforraló lábosban, vagy a kávéfőzőben lerakodott vízkőnél is. Öntözéshez - főleg savanyú talajban fejlődő növényeknél, amilyen a ciklámen, a hortenzia és az Azalea - lehetőleg lágy, mész- mentes vizet használjunk. Ha esővizet fogunk fel, vagy havat olvasztunk, ülepítés után ez is jó. Ha nincs ilyen lehetőségünk, egy lábosban néhány perces lobogó forralás után lehűtött víz is „meglágyul”, a vízkő kicsapódik belőle. Nagy,' fényes levelű növényeknél - mint a Fikusz, a Fi- lodendron (Monstera) - tapasztalhatjuk, hogy a levélre jutott kemény víz szürkés foltokat, vízkő-kicsapódást okoz. Ezt sörrel, enyhén citromsavas (citrompótló is jó!) vízzel, nedves puha ruhával, vattával letörölhetjük a levelekről. Ha poros a növény levele, ne szárazon törölgessük, mert sérülhet a bőrszövete. (Gondoljunk a szemünkbe jutott porszem mennyire fájdalmasan karcol!) Langyos, 20-22 fokos vízzel lezu- hanyoztathatjuk a növényeket, közben puha szőrű kefével, szivaccsal töröl- gethetjük. A kevés vizet igénylő növényeknél - mint a törzses Yukka - a növényt félrefordítva csak a leveleit zuhanyoztat- juk, vagy - nagyobb növénynél a cserepét (földjét) fóliával letakarjuk, nehogy túlöntözzük a törzsön vé- gigcsorgó vízzel. Búzás László - Fotó: Müller Legkedvesebb növénye a szőlő Dr. Álló Miklósnak, az ismert agrárszakembernek (képünkön), a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete titkárának a legkedvesebb növénye a szőlő. Mohácson végzett a mezőgazdasági technikumban. Általános agrármérnök szakon szerzett diplomát Gödöllőn az egyetemen, állattenyésztésből doktorált. A növénytermesztést mindig szerette, ezt mi sem bizonyítja jobban, mind az, hogy már a harmadik „birtokkal” büszkélkedhet.- A szívemhez a legközelebb a Mohács térségében lévő birtokunk állt - mondja. - Egy öreg parasztházat varázsoltunk újjá, s a mögötte lévő 1000 négyszög- öles területet műveltük. Az egészségem megromlott, meg messze is volt, ezért eladtuk, s ismét Pécshez közel vettünk egy másik, kisebb zártkertet. A ház köré sok díszfát, díszcserjét telepítettünk. Mint mondja, eléggé fagyveszélyes ez a rész, s emellett nedves, párás is, a gombás megbetegedéseket nem igazán lehet megfogni. Kedvenc növénye a szőlő. A 120 tőke hatvan százalékát maga telepítette, nagy része olyan - pölöskei muskotály, Bianka - ami, kevésbé kényes, ritkábban kell permetezni. Korszerű metszésmódot alakított ki. Az ültetvény magasművelésű, szálvesszőre húzott, a kordon is dupla soros, hogy a lombmunka minél kevesebb legyen. Szüret után a szőlőt egy barátja pincéjében dolgozzák fel.- Sok gyümölcsfát ültettem, mert azok szeretik ezt a területet - folytatja tovább. - A cseresznye és a meggy nagyon bejött. Az alma is szereti ezt a területet, jonatánt és batult telepítettem, ez utóbbi jó zamatú téli almafajta. A jonatán kényesebb fajta, fóíeg a lisztharmat veszélyes rá. A gyümölcsfákat is próbálom minél alacsonyabbra metszeni a növényvédelem és, hogy minél jobb legyen a termés. Idén megint gondok lesznek, mert az enyhe idő miatt a dión, a mandulán már jól fejlett rügyek vannak. A télnek még nincs vége, bármikor visszatérhet a hideg s félő, hogy elfagynak a gyümölcsfák. A jó termés egyik fontos feltétele a megfelelő növényvédelem, de mint mondja, gond van a vegyszerekkel. Védőhatásukat nem, vagy csak részben fejtik ki, és egyáltalán nem mindegy, hogy tizennégy-tizennyolc, vagy tíznaponta kell permetezni. 0 személy szerint, nagyot csalódott a gombabetegségek ellen ajánlott kénnel dúsított bordói lében. Sz. K. Gyümölcstermesztés - korszerűen A metszés mértéke és hatása A metszés mértékét értelmezhetjük a vesszők visszamet- szésére, a gyümölcsfák koronájának ritkítására és az ifjí- tásra is. Mostani rajzos ismertetésemben a vesszők vissza- metszésének mértékét és annak hatását mutatom be. A vesszők visszametszésé- nek mértékét a metszetlen vesszőhöz viszonyítva hosz- szú, középhosszú, rövid és igen rövid metszésként különböztethetjük meg. A metszetlen vesszők esetében általában csak a csúcsrügyből, valamint a közvetlenül alatta elhelyezkedő oldalrügyekből fog képződni a fajta növekedési erélyétől függően gyenge, esetleg középhosszú hajtás. A metszetlen vessző felső felének, harmadának oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődését várhatjuk, az alsó elhelyezkedésű rügyek pedig ki sem hajtanak. Hosszú, középhosszú A vesszők hosszú vissza- metszésénél (az ábrán az 1. sz. mód) a végálló rügyből és az alatta lévő oldalrügyből közepes erősségű, hosszúságú hajtásokat kapunk, a visszametszett vessző közepe táján lévő rügyekből gyenge hajtást vagy rövid termőrészeket remélhetünk, az alsó állású rügyek nem hajtanak ki. A hosszú visszametszésen azt értjük, ha a vessző körülbelül egy harmadát távolítjuk el. A vesszők középhosszú visszametszéséről (az ábrán a 2. sz. mód) akkor beszélünk, ha a vessző kb. felét távolítjuk el, ennek következménye az--------------h| lesz, hogy a 1 bői ^ hosszú gyekből középhosszú hajtást, vagy rövid hajtásokat és termőrészeket nyerünk. Rövid, igen rövid A vesszők rövid visszamet- szésének (az ábrán a 3. sz. mód) azt nevezzük, amikor a vessző körülbelül kétharmadát távolítjuk el (egyharmad rész marad meg), aminek várható következménye az lesz, hogy a végálló rügyből és a hozzá közel álló rügyekből erős, hosszú hajtásokat kapunk, de az alsó rügyek is ki fognak hajtani, és nem remélhetjük termőrészek alakulását. A vesszők igen rövid visz- szametszésének (az alsó fejletlen rügyekig metszük vissza a vesszőt) következménye az lesz, hogy a növekedési esély függvényében rövid szártagú termőrészeket nyerünk. Ez a mód azonban féltől egy centiméterre való visszametszést feltételez. A visszametszés mértékét mindig az elérendő célnak megfelelően válasszuk meg, figyelembe véve a terhelést, a termőrüggyel való berakó- dottságot, a növekedési erélyt, a fa kondícióját, a tápanyag-ellátottságot, a koronaformát. Buzássy Lajos Népszerűek a biotermékek Az elmúlt hét végén Pécsett tartotta részközgyűlését a Biokultúra Egyesület. Mint dr. Solti Gábor alelnök bevezetőjében elmondta, egyre nagyobb az érdeklődés az ökotermékek és biotermelés iránt. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a biogazdálkodással foglalkozók 1997-ben részesültek először állami támogatásban, azonban sajnálatos módon a felhasználható pénznek csak töredéke jutott el a termelőkhöz. Hazánkban 20 000 hektáron folyik ellenőrzött, minősített biogazdálkodás. Ezen az egyelőre kicsinek monható területen több mint egymilliárd forint értékű árut termelnek. A termények, zöldségek és gyümölcsök nyolcvan százalékát külföldre szállítják. 1991-ben ugyan megalakult a bio-terméktanács, de nem működött. Fontos lenne, hogy újra megkezdje tevékenységét, s a Biokultúra Egyesület töltené be ezt a szerepet. A tanácskozáson elhangzott, hogy Baranya megye területfejlesztési koncepciójában is szerepel a biotermelés, a területfejlesztési alapból is kérhető támogatás. Tavaly erre a célra Baranyában ötvenmillió forintot osztottak szét. A megyében a biotermelők rendszeresen kiállítanak a Szentlőrinci Gazdanapokon, igyekezvén népszerűsíteni az ügyüket. A Biokultúra Egyesület helyi csoportja a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete környezetvédelmi és agrobiológiai szakosztályának keretei között tevékenykedik. Sz. K. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Az elmúlt hetekben meglepően sok érdeklődő fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy van-e valamilyen összefüggés a Hold járása és a növények fejlődése között? írásos emlékek bizonyítják, hogy már az egyiptomiak is figyelembe vették a Hold változásait és a vetést fogyatkozó, az aratást pedig növekvő holdállásra ütemezték. Az utóbbi egy-két évtizedben ismét felparázslott a vita a Hold misztikájában hívő és nem hívő emberek között, sőt nyomtatásban is megjelentek a Hold-naptárak, amelyek meghatározzák, hogy a Hold járásának melyik szakaszában milyen növényápolási munkákat ajánlatos elvégezni. Ezek az adatok rendelkezésemre állnak. Ha a kedves kertészkedő olvasók megkeresnek kérdéseikkel, szívesen adok konkrét útbaigazítást a Hold-járással kapcsolatos tudnivalókról. Más témára térve: ezekben a napokban érdemes néhány ágat levágni az aranyvessző (Forsythia), a japán birs és az orgonabokrokról, valamint a fűz- és vadgesztenyefákról. Az ágakat fürösszük 1-2 órán át kézmeleg vízben, majd állítsuk vízzel telt vázába - fűtött, világos szobába. A vesszők virágrügyei rövidesen duzzadni kezdenek, és a virágok kibontakozva szebbé, otthonosabbá teszik a környezetünket. A vesszők tövéről 2-3 naponként keskeny darabkát le kell vágni, hogy mindig friss metszlapon át vehessék fel a szükséges vízmennyiséget. A virágok tartósabbak lesznek, ha a vizükbe kevés cukrot és sót oldunk fel. Az üzletben kapható virágtartósító készítmények még hatékonyabbak. A téli esték kiváló gyógyteája készül a szurokfűből. Hársvirággal, kamilla- és bodzavirággal keverve meghűlés elleni izzasztó tea készül belőle; étvágygerjesztő, idegnyugtató és köhögést csillapító hatása is van. Mint fűszert levesek, főzelékek, húsételek, töltelékek és halak ízesítésére használják. Manapság sok helyütt a lakásokban, a konyhákban fával fűtenek. A fahamu nagy kálitartalma miatt trágyaszemek minősül: tavasszal a talaj felső rétegében elkeverve elősegíti a zöldségfélék termésében a cukorképződést és a gyümölcsök jó beérését. Növényvédő szerként is felhasználható: száraz tavaszon, amikor a palántákat meglepi a földibolhák tömege, a fahamuval való beszórás sikeresen tartja távol a levelek nedveit kiszívó kártevőket.
