Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-16 / 46. szám

1998. február 16., hétfő Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Ellenzéki pártok az oktatásügyről Kulcsszó: az esélyegyenlőség Az ellenzéki pártok a rend­szerváltás legnagyobb veszte­sének érzik a hazai iskola­ügyet. Legalábbis ez derül ki abból az összesítésből, ame­lyet három hétvégi pártkon­ferencia megállapításai alap­ján készítettünk. Az iskolarendszer legfőbb hi­bája az, hogy konzerválja az esélyegyenlőtlenséget - hang­zott el a Fidesz oktatási konfe­renciáján. Pokorni Zoltán frak­cióvezető aláhúzta: az oktatás gondjainak nem mindegyike miatt hibáztatható a Hom-kabi- net. A problémák a rendszervál­tás idején kezdődtek, amikor az iskolák a vagyontalan és hozzá nem értő önkormányzatokhoz kerültek. A NAT bevezetését Pokorni szerint már nem lehet megakadályozni. Ha a májusi országgyűlési választások után kormányzati szerepet kap a Független Kis­gazdapárt, akkor rövid idő alatt kétszeresére emelik a pedagó­gusbéreket - jelentette ki Bara- nyi Károly, az FKGP oktatási kabinetjének vezetője. A kor­mány mai gyakorlatáról pedig kijelentette: az SZDSZ a szoci­alistákra erőszakolta saját okta­táspolitikai elképzeléseit, s most azokat kell korrigálni. A rendszerváltás óta az állam egyre kevesebbet áldoz az okta­tásra és a művelődésre, s ezért esett az oktatás színvonala, eredményessége - áll a Mun­káspárt szombati pedagógus­tanácskozásán elfogadott nyi­latkozatban. A dokumentum le­szögezi: az űj törvények és re­formok rontották az esély- egyenlőséget. Nálunk előítélet sújtja az epilepsziásokat Nem rokkant, csak beteg Az epilepsziában szenvedők 75 százaléka mentesíthető a betegségével járó rohamok­tól, mégis a velük szembeni előítéletek miatt munka nél­kül maradnak és rokkant- nyugdíjasként kénytelenek élni - hangzott el a II. Epilep­szia Nap alkalmából rende­zett konferencián. Hazánkban a WHO, a Nemzet­közi Epilepsziaellenes Liga és a Nemzetközi Epilepszia Iroda kezdeményezéséhez kapcso­lódva második alkalommal rendeztek epilepszianapot. Az ez alkalommal összehívott kon­ferencián elhangzott: az epilep­szia a leggyakoribb krónikus idegrendszeri betegség, világ­szerte a lakosság 3-6 százalé­kát érinti. Hazánkban minden századik gyermek és minden kétszázadik felnőtt, mintegy 60-70 ezer ember szenved e kórtól. A felvilágosításban és a kor­szerű terápia elterjesztésében, a háziorvosok oktatásában jelen­tős szerepet játszhatnak az epi­lepsziacentrumok, amelyekből a szakértők szerint ötmillió la­kosonként legalább egyre min­den országban szükség lenne. Magyarországon egyelőre egyetlen ilyen központ sincs. A Magyar Epilepsziával Élők Szervezetének rendezésé­ben a Műcsarnok Törley-tér- mében jótékonysági koncertet rendeztek szombaton. Az elő­adás teljes bevételét egy komp­lex rehabilitációs központ, az úgynevezett Epiház építéséhez ajánlották fel a résztvevők. Szakadások a METÉSZ-ben Jobboldali parasztáldozat? A METÉSZ vezetőinek poli­tikai ambíciói szétfeszíteni látszanak a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetet. A hét végén kizárásokkal kezdődött folyamat a jelek szerint a bíróságon folytató­dik majd. A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége szombaton tartott elnökségi ülésén felfüggesztették Zsikla Győző alelnök és Thirring Ákos elnökségi tag tagságát, s a to­vábbiakban nem tölthetik be tisztségüket. Thirring Ákos a hír hallatán elmondta: sem ő, sem Zsikla nem kapott meghívót a szom­bati tanácskozásra, ezért fonto­lóra veszi, hogy peres úton kéije a tanácskozás és a döntés érvénytelenségének kimondá­sát. Úgy vélekedett: ezzel a lé­péssel Kása Gyula „a ME­TÉSZ-ben történt súlyos gaz­dasági törvénysértéseket”, és a G. Nagyné Maczó Agnes ve­zette egyesületben betöltött al­elnöki posztja miatt előállt ösz- szeférhetetlenséget kendőzi. Egy neve elhallgatását kérő ismert METÉSZ-es személyi­ség felhívta az újságírók fi­gyelmét arra, hogy míg Kosa Gyula az Új Szövetség Ma­gyarországért nevű formáció alelnöke, addig Zsikla kis­gazda-, Thirring pedig MIÉP-es színekben kíván indulni a má­jusi parlamenti választásokon. 300 milliárd forint közbeszerzésekre Éppen két esztendeje, hogy hatályba lépett a Közbeszerzési Törvény, amely szigorú paragrafusaival azt igyekszik elérni, hogy a közpénzeket minél gazdaságosabban és főleg nyíltan, átláthatóan kezeljék. A tanulóév utáni esztendő tapasztala­tairól a Közbeszerzési Tanácsnál érdeklődtünk. Magyarországon ötven éven át nem volt sem közbeszerzési törvény, sem közbeszerzési el­járás, ellentétben a piacgazda­ságban működő országokkal, ahol ennek több évtizedes, év­százados gyakorlata van. Ha erre tekintettel vagyunk, már­pedig tekintettel kell lenni, akkor elégedettek lehetünk: a közbeszerzés szereplői vi­szonylag gyorsan alkalmaz­kodtak a törvény hozta új helyzethez. Á tanács titkárságán meg­tudtuk, hogy a tavalyi 4338 el­járás 1100-zal haladja meg az 1996. évit, a közbeszerzések értéke pedig megkétszerező­dött és elérte a 292 és fél mil­liárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a közpénzekből gazdál­kodó költségvetési szervek, a több mint 3200 önkormányzat, a közüzemek és más olyan in­tézmények, amelyekre a tör­vény hatálya kiterjed, mintegy 300 milliárd forintot nyilváno­san, versenyeztetéssel, pályáz­tatás révén költöttek el. Az összeg 44 százalékát árube­szerzésre, 31 százalékát épí­tési beruházásra, 25 százalékát szolgáltatásra fordították. A törvény a közbeszerzé­seknek három módozatát - a nyílt eljárásokat, a meghívásos és a tárgyalásos pályázatokat - különbözteti meg. Tavaly 2778 nyílt, 241 meghívásos és 1319 tárgyalásos pályázatot bonyolítottak le. A nyílt pá­lyázatok az összes eljárásnak mintegy kétharmadát képez­ték, ám értékük elérte az ösz- szes közbeszerzés 71 százalé­kát. A tárgyalásos eljárások aránya az előző évi 24-ről 30 százalékra nőtt, és noha össz­értéküket tekintve részarányuk 33-ról 25 százalékra csökkent, számuk még mindig nagyobb a kívánatosnál. A törvény előírásának meg­felelően minden pályázati kií­rásnak meg kell jelennie a Ta­nács hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben. A pályázat lezárása után az eredményt is - részletes in­doklással - ugyanott közzé kell tenni. Természetesen fel­lebbezésnek is van helye. A Közbeszerzési Döntőbizott­sághoz tavaly 243 ügy miatt fordultak panaszosok, ez 165- tel több, mint egy esztendővel korábban. Gyakran egy-egy pályázat miatt többen is fel­lebbeznek. A döntőbizottság a vizsgálatok lefolytatása után végül 81 panaszt ítélt jogos­nak, a kiszabott bírságok ösz- szege pedig meghaladta az 50 millió forintot. (koós) Kökény szerint a költségvetés nem spórolhat az egészségügyön Az orvosok magánrendelőt akarnak Az egészségügy átalakításának a jövőben nem lehet az a ve­zérlő elve, hogy a költségvetés minél többet spóroljon az egészségügyi ágazaton - jelentette ki Kökény Mihály. A népjóléti miniszter a vállal­kozó háziorvosok országos konferenciáján tartott elő­adást. Szerinte semmi nem in­dokol olyan takarékosságot, amely rontja az egészségügyi szolgáltatások minőségét. A rendelők privatizációjá­ról, mint a háziorvosokat leg­inkább érintő kérdésről szólva a miniszter hangsúlyozta: a tárca támogatja a privatizációt, de ennek meg kell teremteni a törvényi és anyagi garanciáit. A háziorvosok azért sürge­tik a privatizációt, mert szerin­tük tarthatatlan az a helyzet, hogy az önkormányzatok tu­lajdonosi státusuk és ellátási kötelezettségük ellenére sem gondoskodnak az épületek ál­lagmegóvásáról, miközben jókora bérleti díjat szednek a vállalkozó orvosoktól. A következő egy-két évben meg kell születnie az egész­ségügyi intézmények működ­tetését szabályozó törvénynek. Bankkölcsönökkel és lízing- konstrukciókkal lehetőséget kell adni a háziorvosoknak az önálló egzisztencia megterem­tésére - hangoztatta végül Kökény Mihály. Csoportos lakodalom. Először tartottak csoportos Valentin-napi esküvőt hazánkban. Az alkalomhoz méltó habosrózsaszín pompába öltöztetett Magyar Nemzeti Galériában 68 je­gyespár kézfogójára került sor, négy anyakönyvvezető eskette őket. fotó: feb/diósi imre Hírcsatorna Arculatváltás. A KDNP az utolsó pillanatig nem mond le a lehető legszélesebb, az egyen­lőség alapján létrejövő ellen­zéki együttműködésről - jelen­tette ki szombati kampányin­dító sajtótájékoztatóján Giczy György elnök. A tájékoztatón bemutatták a párt új, alapvetően a korábban használt elemekből építkező emblémáját. Új jel­mondatot is választott magának a párt: „Hit, tisztesség, erő”. Orbán üzenete. A magyar de­mokráciában válság van: in­tézményei mögött nem áll erős és tudatos polgárság - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz el­nöke a Bibó István üzenete című szombati emlékülésen, Szegeden. Orbán szerint egyébként „nincs bibói érte­lemben vett magyar értelmiség, nincs elitje a társadalomnak”. Behajthatatlan tartozás. La­kossági társadalmi adósságkon­szolidációra van szükség - han­goztatta Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke Bala­tonkenesén, a párt leendő képvi­selőjelöltjeinek konzultációján. Az MDNP szerint felesleges át­vinni a következő évezredre olyan kintlevőségek - lakáshite­lek és közműtartozások - köny­velését, amelyek behajtásának esélye egyenlő a nullával. Torgyán halálbüntetést ígér. Ezen az úton nem haladhatunk tovább, és a változás a közbiz­tonságra is ki kell, hogy teijed- jen, mert a Független Kisgazda- párt nem a rablóknak és a gyil­kosoknak akar országot építeni - mpndta Torgyán József, az FKGP elnöke szombaton, egy dunaföldvári nagygyűlésen. Ä pártelnök szerint a közbiztonsá­got nagyon gyorsan és határozott eszközökkel kell megszilárdí­tani, és ha ennek érdekében át­menetileg vissza kell állítani a halálbüntetést, akkor az FKGP ettől sem fog visszariadni. Budapesti emlékezők. A fővá­ros ostroma alatt és az 1945. feb­ruár 11-i kitörés során elesett magyar és német katonákra em­lékeztek szombaton a Budai Vár­ban álló Kapisztrán-szobomál a Magyar Nemzeti Arcvonal ren­dezvényének résztvevői. A mint­egy öt-hatszáz szélsőjobboldali meghallgatta Györkös Istvánt, aki szerint „most az erkölcstelen­ség, a reménytelenség és a ha­zugság halálos gyűrűje ellen kell felvenni a küzdelmet”. Kisebbségi párt. Szombathe­lyen vasárnap megalakult a Nemzetiségi Fórum nyugat­magyarországi szervezete - je­lentette be Zielbauer György akadémikus, a német, szlovák és horvát kisebbségeket tömö­rítő szövetség vezetői nevében. A Szonda Ipsos legutóbbi közvélemény-kutatása a Dunántúlon Szétszakadt a pártok mezőnye Nem találják Fenyő gyilkosát Nagy erőkkel, egyelőre újabb fordulat nélkül folyik tovább a nyomozás a szer­dán meggyilkolt Fenyő Já­nos ügyében. Mint Dézsi Mihály, az ORFK bűnügyi sajtórefe­rense vasárnap elmondta, az eddig rögzített adatok sorá­ban jelentős támpontot je­lenthetnek majd a gyilkos által viselt sapkában talált hajszálak, de csak akkor, ha a rendőrségnek lesz hozzá gyanúsítottja. Dézsi arról is szólt: ked­den kezdi meg munkáját az a speciális nyomozócsoport, amelyik kimondottan a Fenyő-üggyel foglalkozik majd. A csoport vezetője Németh László, a KBI fő­osztályvezetője lesz. A Dunántúl választópolgárai körében folytatódik a Ma­gyar Szocialista Párt előretö­rése, s bár kevésbé látványo­san, de a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt is javított pozícióján ez év januárjában. A Magyar Szocialista Párt 3 ponttal lépett előbbre, jelenlegi 21 százalékával már jócskán megelőzi a Fidesz-Magyar Pol­gári Pártot (14 százalék), s még inkább a Független Kisgazda- pártot (10 százalék). Egy évvel ezelőtt épp for­dítva volt: 1997 januárjában még mindkét versenytárs az MSZP előtt járt. Akkor a Fidesz 5, a Kisgazdapárt 4 százalékkal volt jobb a 10 százalékos MSZP-nél. Tovább folytatódik a többi párt leszakadása. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum esvaránt 3-3 százalékon áll. a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Nép­párt pedig 2-2 százalékot tudhat magáénak. A dunántúli választópolgá­rok több mint 58 százaléka ál­lítja, hogy biztosan részt venne a választáson, ha azt most va­sárnap tartanák. A biztosan részt vevő, s valamilyen pártot már támogató szavazók véle­ménye alapján az MSZP 41 százalékkal nyerné a választást, vagyis csaknem kétszer any- nyian szavaznának e pártra, mint a második helyre esélyes Fidesz-MPP-re (22 százalék). A Fidesz helyezését ugyan­akkor komolyan veszélyezteti az FKGP (18 százalék), bár e párt pozíciói a Dunántúlon is rohamosan gyengülnek: az utóbbi két hónap során 9 száza­lékot vesztett, míg a Fidesz helyzete stabilnak, kiegyensú­lyozottnak mondható. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1998. ja­nuár 16-25. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó nyugat-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 320 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonos­nak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, Ön melyik pártra szavazna? a nyugati országrész adatai: országos adatok: IPSOS I t t

Next

/
Thumbnails
Contents