Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-12 / 42. szám
1998. február 12., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 7 Szélvíz Oktatási központ. Holnap, február 13-án adják át a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság új oktatási központját Pécsett, a Tettyén. A közelmúltban megvásárolt és megfelelően átalakított épületet dr. Szili Katalin, a KTM politikai államtitkára avatja fel. A meddőhányók kincse. Hatezer meddőhányó van az országban, ebből 273 Baranya megyében. Az ezek közül már megvizsgáltak tömege mintegy 120 millió tonna. A szakemberek szerint a jelentősebb meddőkből kinyerhető anyag értéke 2 milliárd forint körül van. légszennyezés. A közlekedés okozta légszennyezés csökkentésére közel 740 millió forintot fordít a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA). A támogatások révén például az EU-el- várásoknak megfelelő tehergépjárművek beszerzéséhez az országban 17 cég kapott anyagi segítséget. Biokultúra - részközgyűlés. Az országos hálózattal működő Biokultúra Egyesület Pécsett tartja a három dél-dunántúli megyét érintő részközgyűlését. A rendezvény szombaton, február 14-én lesz a MTESZ- székházban. Műemlékvédelem. A KKA a múlt év végén 376 millió forinttal támogatott műemlékvédelmi munkákat végző 27 pályázót. Zöld vonat. Az európai környezetvédelmi miniszterek májusi, dániai konferenciájára zöld vonat indítását tervezik civil környezetvédő szervezetek. Egy-egy szerelvény indulna Szófiából és Bukarestből, ezeket Budapesten kapcsolnák egymáshoz. A vonat Prágán és Berlinen keresztül érkezne Aarhusba. Oldalunk a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával készült A vizes élőhelyekre figyel a világ Akár a világörökségi listára kerülhet a Hortobágyi Nemzeti Park, vizes élőhelyeinek fejlesztése eredményeként. A Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) ugyancsak több ilyen kiemelkedően értékes területtel rendelkezik. zetközi Jelentőségű Vadvizekről szóló egyezményt, s ehhez Magyarország 1979-ben csatlakozott. Ma már a 106 országot tömörítő egyezmény közel Dél-Dunántúl gazdag vizes élőhelyekben DÉL-DUNÁNTÚL Az igazgatóság kezelésébe tartozó terület szinte kínálja a lehetőséget, hogy nagyobb figyelem kísérje a vizes élőhelyek sorsát. Egyebek mellett ezt a féltő törődést az is motiválja most már, hogy közel harminc éve nemzetközi egyezmény emelte a védelmüket magas rangra.-Az Igazgatóság területe a Sió torkolatától az országhatárig, illetve a Dráva magyar oldalán csaknem 50 ezer hektár - tájékoztatott Závodszky Szabolcs, a DDNPI élővilágvédelmi osztályvezetője. - A Duna és a Dráva, valamint a természetes úton képződött, vagy a folyamszabályozás során keletkezett holtágak, mo- rotvák és kisebb ártéri tavak jellegzetes, vízhez kötött élővilággal rendelkeznek. Ezek igazi értékét az adja, hogy a változatos élőhelyek következtében a növény- és állatfajok- feltűnően nagy számban fordulnak elő. Speciális értéket képviselnek a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található és az anyamederről természetes úton lefűződött, vagy a szabályozások folytán levágott holtágak.- Ezek különleges értékét az is eredményezi, hogy egy sajátos fejlődési sorozaton mennek keresztül, ennek során a nyíltvízi holtágmedertől a nádas, a mocsár és láp stádiumokon keresztül eljuthatunk a teljesen feltöltődött holtágig. Igazgatóságunk elsőrendű feladatának tekinti a meglévő és különböző fejlődési fokú holtágak hosszú távú megőrzését, egy folyamatosan működő élőhely-ellenőrzési rendszer kiépítését. A hazai vizes élőhelyek értékét - helyesebben megőrzésük fontosságát - hangsúlyozza az is, hogy ez évben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium február 2-át a vizes élőhelyek napjának nyilvánította. Az iráni Ramsar városában ugyanis 27 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a Nem67 millió hektár vizes élőhelyet vett fel jegyzékébe.- A DDNPI területén a Sza- porcai Ó-Dráva meder, a Pacs- magi-tavak természetvédelmi terület, illetve a nemzeti park Gemenci és Béda-Karapancsai Tájegységének vizes területei és a Balaton vízfelülete - a téli időszakban - szerepelnek a Ramsari Egyezményben. Hasonlóan értékesek a mélyebb fekvésű területeken található mocsárrétek, lápok, nedves kaszálórétek - hallottuk Závodszky Szabolcstól. Szennyes ügyekről - nyilvánosan Az adatvédelmi biztos ajánlást juttatott el a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez, amelyben rámutat: az állampolgároknak joga a környezetüket szennyezők megismerése, és ennek érdekében célszerű lenne nevük nyilvánosságra hozatala.- A jó hírnév megsértésére való hivatkozással, államigazgatási jogkörben okozott kár címén beperelhet minket például a környezetszennyező, ha a 15 millió forintos bírság mellett még azzal is sújtjuk, hogy nevét nyilvánosságra hozzuk, és közben kideríti, bebizonyítja, hogy tévedtünk - mondta Balogh Árpád, a főfelügyelőség vezetője. - Az adatvédelmi biztossal ezért abban maradtunk, hogy a még bizonytalan kimenetelű, peres ügyek adatait a közigazgatási bíróság adhatja ki. Annak azonban semmi akadálya nincs, hogy a jogerős határozatok alapján megállapított szennyezők listáját nyilvánosságra hozzuk. Az első lista a negyedév végén várható. Addig nem célszerű példaként sem egyes neveket „kiszivárogtatni”. Részben azért, mert - tapasztalatok szerint - ilyen esetben a cégek rövid úton eltűnhetnek, felszámolási eljárást indítanak maguk ellen, másrészt a főfelügyelőség még nem döntött, hány nevet hoz nyilvánosságra. Az is eldöntendő még, hogy a legnagyobb szennyezők, vagy a legnagyobb bírságra kötelezettek kerüljenek-e fel a listára, mert nem feltétlenül a legnagyobb szennyezőkre róható ki a legnagyobb bírság. Ha egy nagy hőerőmű például éppen csak a határérték fölött szeny- nyez, súlyosan nem bírságolható, ugyanakkor méreteinél fogva a levegőbe juttatott szennyezés évenként tonnákban mérhető. A bírság összege különben 10 ezertől akár több százmillió forintig terjedhet. Az eddig kiszabott 1,5 milliárd forint bírságnak azonban egyelőre csak a töredéke folyt be. Éppen ezért a Környezetgazdálkodási Intézetben a behajtás módszereinek „finomításán” dolgoznak. A világszerte létező környezetvédelmi információs központ felállítása például nálunk is elkerülhetetlen. Megalapozása a Nemzeti Környezetvédelmi Program idei tervei között szerepel. (csernyánszki) A Víz világnapjára Ez az esztendő az ENSZ határozata értelmében Az óceán éve. Március 22. pedig hosszabb ideje már a Víz világnapja. DÉL-DUNÁNTÚL Tegyük hozzá: február 2. volt a vizes élőhelyek napja, s a három együtt jól jelzi, milyen komoly félelmek és érdekek fűződnek a Föld vízkészletének megőrzéséhez. Az egyik, gyakorlatban is eredménnyel kecsegtető lehetőség az ifjúság figyelmének felkeltése. Ezt szolgálja az a pályázat is, amelyet a Dél-Dunántúlon működő vízügyi szervezetek, Baranya, illetve Somogy Megye Közgyűlése és a Hidrológiai Társaság két megyei szervezete hirdetett meg az 1998. évi Víz világnapja alkalmából. A téma magától értetődő: miért és hogyan védjük vizeinket, kinek mit jelent a víz, s a pályázó mit tesz, tehet megóvásáért? Ezekre a kérdésekre adhatnak választ rajzokkal, festményekkel az óvodások, alsótagozatos általános iskolások, illetve egy oldalnyi írásban - vers, próza, cikk, felhívás stb. - a felsőtagozatosok és a középiskolások. A pályamunkákat március 5-éig keli beküldeni a somogyiaknak a Kaposvári Vízművek, Ezredév u. 12., a baranyaiaknak Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécs, Köztársaság tér 7. címre. A legjobb munkákat kiállítják, a kategóriánkénti díjazottak közül öten-öten drávai ha- jóúton vehetnek részt. Garéi környezetszennyezés: lokalizáció és kárelhárítás A pénz már megmozdult, a hordók nem A Garéban megoldandó részfeladatok elvégzéséhez szükséges pénzügyi eszközök - döntően a Központi Környezetvédelmi Alapból - rendelkezésre állnak. BUDAPEST A kormány a múlt év novemberében hozott határozatot a Budapesti Vegyi Művek által lerakott magas klórtartalmú szerves anyagok okozta környezetszennyezés lokalizációjáról és felszámolásáról. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) a vegyiművekkel 1997. november 17-én együttműködési megállapodást kötött a kármentesítésre, ezen belül a kárelhárításra, a szennyezés lokalizációjára és felszámolására. A BVM Rt. folyamatosan végzi a szennyezett talajvíz szivattyúzását és tisztítását - kaptuk a tájékoztatást a minisztériumtól. Ezen túl megvolt már annak a gyorsított közbeszerzési eljárásnak az elbírálása is, amelynek alapján kiválasztották a munkálatokat végző vállalkozókat. A környezetvédelmi miniszter rövidesen beszámol a garéi szennyezés megszüntetését célzó munkálatok jelenlegi állásáról. A KTM a munkálatokat folyamatosan ellenőrzi, a műszaki és gazdasági feladatok időarányos végrehajtását figyelemmel kíséri. Ingyenes ökoszolgálat Felvilágosítást ad, adatbázissal, eseménynaptárral, szak- irodalommal segít az Ökoszolgálat, az ingyenes környezetvédelmi tanácsadó szolgálat, az ugyancsak díjtalanul hívható 1-269-4460-as telefonszámon. Bár a fővárosban működő alapítvány nem vállalja fel a nekik jelzett környezetvédelmi problémák megoldását, ám segít a megoldási módok keresésében. Felvilágosítást ad például a környezeti problémák hátteréről, a környezeti adatok fellelhetőségéről, jogszabályokról, a környezetvédelem hatósági rendszeréről, a különböző szennyezőanyagok egészségi hatásairól, adatbázisa van a környezet-, természet- és állatvédő s7 i ívetekről, a hulladék újrahasznosításának lehetőségeiről, a veszélyes hulladékokat ártalmatlanító cégekről, tanulási, továbbképzési lehetőségekről, a témával foglalkozó szakértőkről, a közeljövő környezetvédelmi eseményeiről. Az 1990 óta elsősorban a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ, de alapítványok és cégek, kormányzat és civil szervezetek támogatásával működő Ökoszolgálat jelentős szakiroda- lommal - könyvekkel, folyóiratokkal - rendelkezik, nevelési segédanyagai vannak és különböző társadalmi szervezetek által készített tanulmányok állnak rendelkezésre. Az Ökoszolgálat egyik fő célkitűzése a civil és a szakszféra egymásra találásának, párbeszédének elősegítése. Védett területeink: Kelet-Mecsek TK A Mecsek legnagyobb, 9347 hektáros védett területét, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet (TK) 1977-ben hozták létre. A tájrész műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben is bővelkedik. A Mecsekre jellemző gyűrt, töréses szerkezetű triász- és jurakori mészkő mellett a keletmecseki részeken a kréta időszak alatti vulkánosság hatására magmás kőzetek is keletkeztek. Ezen vulkáni kőzetek képviselője a sajátos, csengő hangú fonolit és a vele együtt előforduló trachidolerit. A hegység változatos felépítését és bonyolult szerkezetét tanulmányozhatjuk az 1996-ban, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által készített várvölgyi földtani tanösvényen. A TK meghatározó erdőtársulásai a gyertyános-kocsány- talan tölgyes, bükkös, cseres tölgyes, karsztbokorerdő, törmeléklejtő- és szurdokerdők. Legjelentősebb növénytani értéke a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. A mediterrán flóraelemek gazdagságát jelzik még az olaszmüge, a keleti zergevirág és a közelmúltban előkerült mecseki nőszőfű is. Sétáink során zoológiái ér tékek sokaságával találkozhatunk. A tiszta vizű hegyi patakokban ritka tegzesfajok és kövi rákok élnek. A kiálló kövekről a csak a Mecsekről ismert sárgasávos hegyi szitakötő les zsákmányra. Költ a területen békászó sas, kis légykapó, fekete harkály és kék galamb is, a háborítatlanabb erdőrészekben pedig Ferde vízesés az Óbányai völgyben még akár vadmacskával is összefuthatunk, érintetlen részének megőrzése A Mecsek e nagy területű, közös feladat. Nagy Gábor viszonylag összefüggően még DDNPI
