Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-02 / 32. szám
1998. február 2„ hétfő Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Erőltetett parlamenti menet Sok a törvényjavaslat, kevés az idő Egyelőre nem lesz új alkotmány, Bős ügye is csak a következő törvényhozási szakaszban kerül a parlament elé. Fontos azonban, hogy még ebben a ciklusban megoldódjon a kisebbségi képviselet - nyilatkozta Gál Zoltán a tavaszi parlamenti menetrendről. Az Országgyűlés elnöke szerint a büntető-eljárási kódexnek, a sporttörvény-módosításnak, a távhő-szolgáltatási törvénynek mindenképpen meg kellene születnie még a tavaszi ülésszakon. Ugyancsak sürgetőnek tartja a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását és az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozat meghozatalát. Hasonlóképp elodázhatatlan törvényhozói feladat az önkormányzatok 1998- as címzett és céltámogatásaira vonatkozó javaslat megtárgyalása és több, már a plénum elé került téma lezárása döntéshozatallal. A sokakat érintő, s az állam- szervezet működése szempontjából fontos törvényeket tehát meg kell hozni, ehhez képest másodlagos, hogy ez milyen hosszú ülésszakot igényel, vélekedett a Ház elnöke. Gál egyébként nem ért egyet az alkotmánybírák mandátumának meghosszabbításával és jelölésük rendszerének átalakításával. Kisebbségi keretegyezmeny Februar elsejen eleibe lepett a nemzeti kisebbségek védelmét célzó nemzetközi jogi érvényű egyezmény. Az aláírók között van Magyarország és - Jugoszláviát kivéve - az ösz- szes szomszédos ország. A nemzetközi szervezet 1949- es megalakulása óta törekszik a szabályozásra, az általános normák megalkotására, az Emberi Jogok Európai Egyezményének e témakörbe vágó kiegészítésére. A folyamatot a közelmúlt közép- és keleteurópai politikai változásai gyorsították fel. Az állam- és kormányfők 1993. október 8-9-én Bécsben kifejezték meggyőződésüket, hogy a nemzetiségek, kisebbségek védelme a kontinens stabilitásának és demokratikus Vállalások BUDAPEST Hazánk jelenleg még nem vállalhatja, hogy az Európai Szociális Chartának a tisztességes díjazásra vonatkozó cikkelyét is ratifikálja. Az Érdekegyeztető Tanács azt ajánlotta a kormánynak, hogy egyelőre a charta tizenkilenc előírása közül tizenkettő megerősítését vállaljuk. A meg nem erősítendők között található a tisztességes díjazásra vonatkozó cikkely. A charta meghatározza azt a hét kivételt, amely közül legalább ötöt szerepeltetni kell a megerősítésre választottak között. A ratifikálást előkészítő tárcaközi bizottság kiválasztotta a teljesíthető tíz kitételt. A biztonsagának lényegi eleme. A 31 cikkből álló dokumentum lényege, hogy az államok saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését. Az elvek közé tartozik a törvény előtti, továbbá a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális egyenlőség, a pozitív diszkrimináció, az asszimiláció tilalma, az identitás lényegi elemeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása, a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében, az erőszakos fenyegetések elleni védelem. A keretegyezményt a kisebbségi magyarságnak otthont adó szomszédos államok Jugoszlávia kivételével mind aláírták, illetve Ausztria, Szlovénia és Jugoszlávia kivételével ratifikálták is. i Chartából kormányzat nem zárkózott el az elől, hogy a szakszervezetek igényei szerint további két előírás ratifikálását is vállaljuk. Ezek a kitételek például a munkához való jogra, az igazságos, a biztonságos, az egészséges munkafeltételekre, a szervezkedésre, a kollektív alkura, az egészség védelmére, a társadalombiztosításra, a szociális jóléti szolgáltatásokra, a családok, az anyák és gyermekek védelmére vonatkoznak. Egyelőre nem vállalnánk a tisztességes díjazáshoz való jogra, a gyermekek és fiatalok védelmére, a szakmai képzésre, a szociális és egészségügyi segítségre, a fogyatékosok jogaira, a más országok területén történő vállalkozásra, a bevándorló munkásokra vonatkozó cikkelyek ratifikálását. A koalíciós viták nem tartoznak a szélesebb nyilvánosságra Munka, jó fizetés, tisztes nyugdíj Az ország felemelkedésében nincs alternatívája a szocialista leménykülönbségei közül kipolitikának - jelentette ki az MSZP országgyűlési frakciójának és választmányának tegnapi együttes ülésén Horn Gyula. A pártelnök-miniszterelnök szerint az ellenzék nem képes a kormányzásra, mert nincsenek elképzelései és szakemberei. Az MSZP, velük ellentétben, csak annyiban kíván a múlttal foglalkozni, amennyiben ez a jelent befolyásolja. Előtérben a létbiztonság megteremtése fotó: feb/diósi imre Nem látja értelmét a felelősségre vonásnak, pereskedésnek annak ellenére, hogy 1990 és 1994 között 500-700 milliárd forintos állami vagyon porladt szét és 5-7 milliárddal több kárpótlási jegyet adtak ki, mint amire határozat volt. Visszautasította az ellenzék támadásait, példaként a Xénialáz elleni kampányt említette, amit a fiatalok, a gyermekek elleni támadásnak nevezett. Koalíciós viták Szóvá tette, hogy az SZDSZ egyes politikusai nem tartják be a Koalíciós Egyeztető Tanács decemberi ülésén született megállapodást a kormánypártok közötti nyilvános vita beszüntetéséről. Mint mondta, tartva a rendőrállamiságtól, „bizonyos neoliberális törekvések megakadályoztak több, a közbiztonság javításához szükséges szervezeti lépést”. Feladatok az oktatásban Szólt arról is, hogy a halálbüntetés visszaállítása nem járható út, aki viszont emberéletet oltott ki, az többé ne kerülhessen ki a börtönből. Az oktatásban az esély- egyenlőséget hiányolta a miniszterelnök. A következő napokban a hallgatói támogatások ésszerű átalakításáról folyó tárgyalások meggyorsítását fogja megkövetelni a művelődési tárcától. Megjegyezte: az MSZP elkötelezett a pedagógusok helyzetének javítása mellett. Az MSZP és az SZDSZ véemelte az állam és az egyház viszonyát, az idősek és gyermekek támogatását, a Duna hasznosítását és a cigánykérdést. Leszögezte: a kormány átfogó cigánypolitikával rendelkezik, legitim partnere az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A társadalmi együttélés normáit mindenkinek, így a kisebbségeknek is be kell tartaniuk. Egyes cigányszervezeteket azzal vádolt meg, hogy a bajkeverésben érdekeltek. Érdekünk a megegyezés Bős kérdésével kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: a többség érdeke a megegyezés Szlovákiával, akkor is, ha nem alakul ki konszenzus az ügyben. Az előkészítés alatt álló magyar-szlovák megállapodásról annyit mondott: a Duna és a vízi energia közös hasznosítását kell szolgálnia. Politikai követelménynek nevezte a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítását. Az alkotmánybírósági törvény javasolt módosításáról szólva a testület zavartalan működését emelte ki. A következő évek legfontosabb feladata Horn szerint az európai szociális normák meghonosítása. A jólét megteremtése csak hosszabb távon lehetséges, jelenleg a létbiztonságra kell helyezni a hangsúlyt. Ez munkahelyteremtést, jó fizetéseket, elfogadható mértékű nyugdíjakat és mindenkinek hozzáférhető tanulási lehetőséget jelent. Táltos erő. Kunkovács László messzi földön készült néprajzi fotográfiái az időben is a messzi múltba repítenek. A mongol hegyekben lakó pásztornép öregjei akár a népvándorlás előtti magyar törzsek fiai is lehetnének. Énekük, szerszámaik, mozdulataik bennünk is furcsa visszhangot keltenek. A kiállítás pénteken nyüt a Vigadó Galériában. fotó: feb/diósi Hírcsatorna Az infláció egyjegyű lesz? Legalább évi 5 százalékos gazdasági növekedéssel és emelkedő reálbérekkel számol az SZDSZ gazdasági programja. A tervezetet a párt országos tanácsa szombati ülésén vitatta meg. A tanácskozást követően Kuncze Gábor pártelnök kijelentette: a kisebbik koalíciós párt szerint lehetséges, hogy az ezredfordulóra egy számjegyűre mérséklődjék az infláció. Gazdasági konferencia. A személyi és vagyonbiztonság erősítését, a korrupció mérséklését, a feketegazdaság arányának csökkentését, valamint a jogalkotás minőségének javítását és a kiszámíthatóságot sorolta Orbán Viktor a következő kormány sikeres gazdaságpolitikájának feltételei közé szombaton a Fidesz-Magyar Polgári Párt gazdasági konferenciáján. Csúcs elhagyta a MIÉP-et. Csúcs László, a Magyar Rádió volt alelnöke a Kisgazdapárt színeiben indul a májusi választásokon - jelentették be az FKGP elnöki kabinetjének szombati tájékoztatóján. Csúcs kijelentette: korábbi pártjának, a MIEP-nek valójában nincs programja, a pártot a szakmaiságot kirekesztő érzelmi politizálás jellemzi. Fórum a kisebbségieknek. Az MDF elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány kampánycélokra akarja felhasználni a kisebbségeket. Minthogy ebben az évezredben már nem valószínű, hogy választott kisebbségi képviselők kerüljenek a parlamentbe, az MDF megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudja a listáin helyzetbe hozni őket. Erről Gémesi György ügyvezető elnök szólt a párt országos választmánya ülésének szünetében. Szabó a Xéniáról. Ha a Magyar Demokrata Néppárt rendelkezésére álló információk igazak, akkor a Xénia-ügy hátterében politikai, gazdasági és pedagógiai érdekcsoportok ütközése fedezhető fel - jelentette ki Szabó Iván, az MDNP elnöke egy vasárnapi sajtóbeszélgetésen. A pártelnök hozzátette: az ügyet felkavaró újságcikk mögött üzleti érdekütközésről, a koalíción belüli politikai párharcról lehet szó. Farkas megvédte Hornt. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat visszautasítja egyes ún. Jogvédő szervezetek” hamis állításait, amelyek szerint Horn Gyula miniszterelnök rasz- szista jellegű kijelentéseket tett volna a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi Szövetség kongresszusán. A 2000 forintos megjelenésével nem nő a forgalomban levő pénz mennyisége Egygrammos az újszülött bankó Hivatalosan tegnap, azaz február elsején debütált, a gyakorlatban ma kezdi meg „közszereplését” a fizetőeszközök családjának legfiatalabb tagja, az új kétezres. A papírpénzek benjá- minja barnás-drappos-zöldes árnyalatú, egyik oldalán Bethlen Gábor arcképe , a másikon pedig a „Bethlen Gábort tudósai között” című metszet látható. Radó Ákos, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetője szerkesztőségünknek nyilatkozva elmondta: a jegybank körlevélben értesítette a kereskedelmi pénzintézeteket és a postahivatalokat, hogy hétfőtől bankjegyrendeléseikben az eddig használatos címletek mellett 2000 forintosokat is igényelhetnek a készpénzforgalom számára. Az új címlet mérete 154 milliméterszer 70 milliméter. A tízezer forintoshoz hasonlóan hologram hatású fémcsík osztja ketté, amely védelmet nyújt a hamisítások ellen, s hátoldalán a vakok és csökkentlátókra tekintettel a felismerhetőségét elősegítő jel található. Egy-egy bankó súlya pontosan egy gramm, így a kétmillió forintot érő ezres köteg kereken egy kilót nyom.- Az új bankjegy megjelenésével a forgalomban lévő pénz összértéke nem változik mondja a főosztályvezető, cáfolva a félelmeket, hogy a nagy címletű fizetőeszközök megjelenése a forint romlásával járna. Mint mondja, a bankjegyek címletösszetétele és az infláció köszönőviszonyban sincs egymással. Pusztán arról van szó, hogy a kétezresek más címletértékeket helyettesítenek. A forgalomban lévő bankjegyek darabszáma viszont csökkenni fog, ami jelentős megtakarítást eredményez, mert ha kevesebb papírpénz van a piacon, kevesebbet kell a későbbiek során gyártani. A jegybank éppen az átváltási arányok javítása, valamint a készpénzforgalom költségeinek csökkentése érdekében vezette be a kétezrest. A kereskedelmi bankok fiókjaiban tehát már hétfőn találkozhatunk a pénzpiac újoncával. A kártya- tulajdonosoknak azonban türelemmel kell lenniük, a friss bankjegyeket ugyanis még egyetlen pénzkiadó automata sem tudja biztonságosan kezelni, mert összetapadnak. A forgalomban eltöltött néhány hónap szükséges ahhoz, hogy az automatákba helyezhetők legyenek. S ami nem mellékes: a kétezresnek ugyanolyan biztonsági elemei vannak, mint a tízezresnek, amelyet az elmúlt nyolc hónapban egyetlen esetben sem tudtak hamisítani. Újvári Gizella Adalékok fizetőeszközeink anyakönyvi kivonatából Címlet bankjegy érme Bevonási határidő* Elévülési határidő** 20 forintos 1992. IX. 30. 1993. XII. 31. 10 forintos 1992. IX. 30. 1993. XII. 31. 5 filléres 1992. IX. 30. 1993. XII. 31. 2 filléres 1992. IX. 30. 1993. XII. 31. 20 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 10 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 5 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 2 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 1 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 50 forintos 1996. VI. 30. 1996. XII. 31. 20 filléres 1996. IX. 30. 1997. XII. 31. 10 filléres 1996. IX. 30. 1997. XII. 31. 100 forintos 1998. XII 31. 2000. XII. 31. ’A bevonási határidőig törvényes fizetőeszközök, ezt követően senki sem köteles azokat fizetésül elfogadni. A bankok, a posta és az MNB a bevonás alatt álló bankjegyeket és érméket az elévülési határnapig magy ar törvényes fizetőeszközre névértéken átváltja. "Az elévülési határidőt követően már az MNB sem fogadja el a bevont bankjegyeket és érméket. A k ( t 1
