Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-10 / 40. szám

1998. február 10., kedd Baranyai Tükör Dlinántúli Napló 5 Meghallgatás: tele a hócipő KOMLÓ A város költségvetését mi­nősíthették vagy egyéb pa­naszaikat mondhatták el a komlói polgárok a tegnapi közmeghallgatáson. Heves vitát keltett a hóeltakarítás kérdése. A tavalyi év fejlesztési ered­ményeiről beszámolt Szarka Elemér polgármester, de az idei elképzelésekről egyelőre csak annyit tudott elmondani, hogy a tervezett kiadásokból még le kell faragni. A csütör­töki költségvetési vita előtt még a városlakók is jelezték néhány igényüket.-Tele van a hócipőm - kezdte indulatos felszólalását egy idős asszony, aki a téli közlekedési nehézségekről kérdezte az illetékeseket, és a csúszós utak rendbetételét követelte. Több helyen gon­dot okozott a járdáról el nem takarított hó. A Városgazdálkodási Rt. vezetője, Prohászka István válaszában kiemelte, hogy míg a városon kívül megbé­nult a közlekedés, Komlón még azokon a helyeken is el- takarítoták a havat, ahol az szinte méteres magasságú volt. A település minden négyzetcentiméterét azonban nem tudják megtisztítani, és az nem is csak az ő dolguk, hanem az ingatlanbirtokosoké is. Állandó jelleggel nem tud­nak hóeltakarítókat foglalkoz­tatni, hiszen ez milliókba ke­rülne. A hómunkás-toborzón pedig mindössze egy ember jelentkezett, akinek adószáma is volt, így alkalmazni tudták. Az alkalmi munkára annak ellenére is csak ilyen kevesen jelentkeztek, hogy a kereső­képes lakosság 13 százaléka munkanélküli. Zs. B. (í& Kommentár az 1- oldalon) Szennyvíztelepre pályáztak NAGYPETERD A falu gesztorságával a tár­sult nyolc település pályá­zott közös szennyvíztisztító telep építésére. A kistérség Botykapeterd, Nyugotszenterzsébet, Nagy- váty, Szentdénes, Rózsafa, Bánfa és Katádfa lakóival sem éri el a háromezret. Ke­lemen László nagypeterdi polgármester szerint most a földgáz bevezetése van soron, de a Nagypeterden építendő közös, napi 100 köbméter szippantott szennyvizet tisz­tító telepre is nagy szükségük lenne. Az előzetes felméré­sek, tervek és engedélyek bir­tokában adták be pályázatu­kat. Július közepére derül ki, hogy megkapják-e a minden lehetőséggel együtt 60 száza­lékos céltámogatást, a mara­dék 40 százalékot is különféle pályázatokon, illetve önerő­ből igyekeznek előteremteni. Ha minden igaz, jövőre el­készül a telep, s néhány éven belül megkezdhetik a közsé­gek csatornázását. B. M. L. Fut a város, szalad a szekér SZENTLŐRINC A Szentlőrincért Közalapít­vány 1995 ősze óta gyűjti a vállalkozók adományait, hogy az alapító önkormány­zat évenként százezer forin­tos támogatását megsokszo­rozza. Hogy a címben említett városi futóverseny nemcsak a polgá­rok egyéni erőnlétét hivatott szolgálni, de a közös célok el­érését is sikerrel mozdítja előbbre, az is bizonyítja, hogy a tegnap tartott kuratóriumi ülés pénzügyi beszámolója szerint a közalapítvány tava­lyi pénzforgalma meghaladta az 1,7 millió forintot. Az összefogás az alapít­vány szekerét is előrelendí­tette, tudtuk meg Dömötör Jenó'né titkártól. A kezdemé­nyezés igazi alapját és jövőjét a város vállalkozói vetik meg évről évre. Szívesebben ál­doznak ugyanis olyasmire, ami helyben érezhetően te­remt eredményesebb hétköz­napokat a szentlőrincieknek. A hónap végén rendezik hagyományos vállalkozói báljukat, melynek bevétele mindig megbízható forrás­ként szolgálja a város közös érdekét, legyen szó akár a zeneiskola új zongorájáról, színjátszócsoportról, vagy egy nélkülöző család tehet­séges gyermekének esélyte­remtéséről. A. P. A könyvtárakba való beiratkozás sem olcsó ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER ANDREA Sokba kerül egyetemistának lenni Március 1-jéig kell beadni a felvételi jelentkezési lapot, ha va­laki felsőoktatási intézményben kíván továbbtanulni. Lapunk számvetést készített, hogy körülbelül mennyibe kerül egyete­mistának lenni ma Magyarországon. PÉCS A pécsi felsőfokú tanintézmé­nyek hallgatóinak kiadásai és bevételi lehetőségei tulajdon­képpen megegyeznek az ország többi nagyvárosában tanuló di­ákokéival, tehát a baranyai me­gyeszékhelyen tanuló egyete­mista helyzete alapján az egész országra érvényes helyzetkép is megrajzolható. Közhely, hogy minden egyre többe kerül, vagy hogy a szociális háló megfolto- zásra szorul, de annyi tény, hogy bizonyos, nem is túl ala­csony jövedelmi határ alatt egy család ma már nem engedheti meg magának, hogy gyermekét egyetemre küldje. Benked Lászlótól (képün­kön), a JPTE Egyetemi Hallga­tói Önkormányzatának elnöké­től megtudtuk, hogy becsléseik szerint egy kollégiumban lakó diáknak havonta 10 ezer 300 forintjába kerül a hallgatói jog­viszonya (tandíj, kollégiumi díj, utazási költségek). Ez az összeg tehát nem tartalmazza például a táp­lálkozás, a szórakozás stb. költsé­geit. Az átlag ösztöndíj 6500 forint, de lehet 10 ezer, vagy 0 forint is, a ta­nulmányi átlagtól függően. Az évi 5-8 ezres jegyzetvásárlási támogatást is beleszámolva összességében 40 ezer forint biztos kiadással lehet kalkulálni egy tanévben. A kollégium a JPTE-n 3000, a POTE-n, ha valaki 3,51 feletti átlagot produkál, mindössze 600 forint. Jelenleg Pécsett kö­rülbelül 3000 hallgató él albér­letben, nekik minimum 7-8 ezer forintjukba kerül, hogy nem kollégiumban laknak. A diákok egy része napközben az egyetemi, kollégiumi épületek­ben lévő önkiszolgálókban ét­kezik, ahol igazán jóllakni 300 forintból lehet. Sokan ebédel­nek olyan éttermekben, ahol 220-300 forintos menüt kínál­nak. 1998 szeptemberétől érvé­nyes az a rendelet, miszerint a mindenkori elsőévesek 2100 forint tandíjat fizetnek, másod­évtől viszont akár 6500 forint is lehet ez az összeg. Az 1997 előtt felvételt nyert hallgatókra ez nem vonatkozik. A kollégi­umi díj sem lesz kevesebb ősz­től, bár drasztikusan minden bi­zonnyal nem emelkedik. A rászoruló hallgatók támo­gatási rendszere sehol sem ob­jektív, ám sokak szerint ez nem az intézmények és a diákön­kormányzatok hibája, sokkal inkább a jövedelem-, és adó­igazolások kiadása körüli ano­máliákból következik. Szeptembertől tandíjhitel vehető fel, melyet a tanulmá­nyok befejezése után öt-tíz év alatt kell visszafizetni. N. F. Szemtelen fegyveres rablók Két álarcos férfi vasárnap este fegyvernek látszó tárggyal kényszerítette ki a kertvárosi Víkend büfé eladójától a pénz­tárban található összeget. A rablók akadály nélkül távoztak. PÉCS, KERTVÁROS Éppen üres volt az egység, amikor háromnegyed hét körül két sísapkás férfi jelent meg az ismert büfében, és az eladót a csapospult mögé lökve egy fé­nyes, csillogó, forgótáras pisz­tolynak tűnő tárggyal erőszako­san a pénzt követelte. A fiatal kocsmáros elmondása szerint a rablók viselete azért volt furcsa, mert a sapkák - az egyik sár­gásbarna, a másik fekete - egé­szen állig takarták az arcokat, de semmiféle szemrés nem volt rajtuk kivágva. A jellegzetes orrhangon beszélő, százhat- vanöt-százhetven centiméter magas, erős testalkatú, fiatalos mozgású, sötét farmert viselő férfi és a valamivel magasabb, átlagos testalkatú, világos bőr­dzsekit viselő, harminc év kö­rüli társa közel nyolcvanezer forinttal - papír- és fémpénzzel vegyesen - futva távozott a he­lyiségből, és vélhetően egy fe­kete, nyugati típusú járművel hagyta el a helyszínt. Az eset­nek nem volt szemtanúja. Az ügyben ismeretlen tette­sek ellen jelenleg is folyik a nyomozás. A rendőrség kéri, hogy aki az elkövetőkről vagy a bűncselekmény körülményeiről bármilyen információval ren­delkezik, jelentkezzen a 311- 666-os telefonszámon. S. G. Vámtisztképző MOHÁCS Vasárnap foglalta el szállás­helyét az ország különböző részéből érkezett hatvan vám ­tiszt a Dr. Marek József Me ­zőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola korábbi kol­légiumában. Hétfőtől négy héten át itt a jövedéki adótör­vénnyel kapcsolatos alapis­mereteket sajátítják el a hall­gatók, majd a 16 hetes tanfo­lyam további részében a mo­hácsi vámhivatal területén gyakorlati képzésben is része­sülnek. A VPOP a tovább­képzést karácsonyig folyama­tosan szervezi a városban. Épül a közmű SZAJK Megindult a szajki iparterület közművesítése. A beruházás első ütemeként a csaknem ti­zenhétmillió forintos költ­ségű víz- és szennyvízhálóza­tot építik ki. A munkálatok befejezését május végére ígéri a bólyi vállalkozó. A közeljövőben az út-, gáz- és áramhálózat kiépítését is megkezdik. S. G. Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 199 cm, áradó, 1,6, Őrtilos -120 cm, apadó, 2,0, Barcs -61 cm, áradó, 2,6, Dráva- szabolcs 15 cm, áradó, 1,1 fok. Lottónyeremények 6. hét Ötös lottó Nyerőszámok: 15, 43, 54, 69, 74 Joker: 374452 Ötös _ Négyes 39 db 500 621 Ft Hármas 3244 db 6019 Ft Kettes 90632 db 377 Ft Hatos lottó Nyerőszámok 4, 6, 8, 17, 19, 40 Pótszám: 24 Hatos _ 5+1 1 db 19641 081 Ft Ötös 120 db 37 858 Ft Négyes 5227 db 1328 Ft Hármas 74 296 db 327 Ft Joker “ A derűs gyermekkor álma Régóta tudják a szakemberek, hogy a 3 éves korig tartó idő­szak a kisgyermek életének legmeghatározóbb szakasza. A korosztály nevelési feltételei azonban sokat romlottak. PÉCS Ha körülnézünk egy pécsi lakó­telepen, kevés egészséges lelkü­letű, kiegyensúlyozott kisgyer­mekes családot találunk, mert vagy anyagi gondok gyötrik őket, vagy mindkét szülőnek dolgoznia kell, s az anya három­éves kora előtt elszakadni kény­szerül gyermekétől. A Derűs Gyermekkor Ala­pítvány, melyet dr. Komlósi Ákos (képünkön) alapított, a 0-3 éves gyermekeket nevelő csalá­dokat keresi meg. Tapasztalatuk szerint az érintett családok két­harmada mentálisan veszélyez­tetett helyzetbe került, így a ko­rábbinál fontosabb lett a támo­gató rendszerek kiépítése. Ők a maguk eszközeivel próbálnak tenni a későbbi devianciák meg­előzése, a gyes-neurózis csök­kentése érdekében, olyan min­ták nyújtásával, melyekkel az édesanyák hatékonyabban tud­ják kezelni a gyermeknevelés során felvetődő problémákat. Különleges program a kis­gyermekes játszóház, ahol a gyermeket nem szakítják el a szülőtől, együtt tanulnak kreatív tevékenységeket. Dr. Komlósi Ákos szerint gyakori, hogy az édesanyák ennek során számos pozitív visszajelzést kapnak önmagukról is, új képessé­geket fedezve fel magukban. Jelenleg a Módszertani Bölcsődében, a Testvérvá­rosok terei és a Frankel Leó úti bölcsődében zajlanak a prog­ramjaik. A közeljövő legfonto­sabb céljai között egy olyan „Szülői levelekének nevezett kiadvány áll, melyet védőnői, óvónői, iskolai közvetítéssel jut­tathatnának el a szülőkhöz. Ezekben az egyes életkorokban tapasztalható pedagógiai-pszi­chológiai kérdésekről világosí­tanák fel őket. Az alapítvány most különböző pályázatoktól remél támogatást. H. I. Gy. Támogatás a sírkertnek PÉCSVÁRAD A megyében több helyen eléggé elhanyagolt állapotban vannak a régi temetők, hiszen nincs, aki gondozza a sírokat. A város izraelita temetője vi­szonylag jó helyzetben van, a hitközség és az önkormányzat is támogatta korábban. Értesüléseink szerint elkép­zelhető, hogy újabb támogatóra lel a sírkert: egy jelenleg Svájcban élő műgyűjtő kért in­formációkat, terveket a temető­ről. A célja az, hogy megszé­pítse a történeti értékkel is bíró emlékhelyet, mivel családi szá­lakkal kötődik a városhoz. Szóba került egy, a sírkert terü­letén építendő emlékszoba terve is. Ny. Sz. Le- és visszatelepülök HEGYHÁT - VÖLGYSÉG Megyénk északi részét kez­dik megkedvelni a külföl­diek. Az utóbbi pár évben német állampolgárok vásá­roltak házat és telket. Van köztük egykori elüldö­zött, akit a honvágy hozott haza. Mások azért települnek le, mert Hegyháton olcsón, legkevesebb egymillió forin­tért lehet épülethez jutni. A vevők nyugdíjasok vagy nyugdíjazás előtt álló szemé­lyek, akik feltételül szabják, hogy a telken legyen pajta, is­tálló, sőt fatornácos gang. A vevői szokás terjedésének örülnek a hagyománytisztelő lokálpatrióták és a népi építé­szeti emlé­kekért ag­gódó folklór­kutatók is. Alsómo- csoládon már öt épület tu­lajdonosa németországi állampolgár. Tófűn most lelt német gaz­dára egy üres ház. Cseke Jó­zsef polgármester abban bízik, hogy a külföldi bevándorlók révén a lakosság száma nem csökken tovább. Mágocsra három család költözött Né­metországból. Czinege Imre polgármester (képünkön) el­mondta, mindenkit szívesen fogadnak, de annak örülnének a legjobban, ha vállalkozók is jönnének külföldről. Csuti J.

Next

/
Thumbnails
Contents