Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-10 / 40. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. február 10., kedd Hírcsatorna Gránátot és lőszert ta­láltak Pécsett. Üszög­pusztánál, a gombapincék közelében világháborús gránátot találtak a hófogó­kat javító munkások, míg a Tímár utca egyik telkén tegnap tereprendezés köz­ben csaknem háromszáz, ugyancsak háborús géppus­kalövedéket kotort ki a földből a munkagép. Mind­egyik helyszínt figyelmez­tető jelzéssel látták el és ér­tesítették a fővárosi tűzsze­részeket. (cs) Fatolvajokat fogtak Berkesden. A mezőőr a hét végén két személyt tet­ten ért a Szebeli-gödör ma­gánerdejében, amint azok tiltott helyen fát vágtak ki. Az őr a tetteseket átadta a rendőröknek. (cs) Vakvezetőkutya-képzés Pécsett. A HÉROSZ Állat- és Természetvédő Egyesület vak és gyengénlátó emberek kérésére vakvezető kutyák oktatását tervezi. Kátolyban is egy idős férfi régóta vár segítő jószágra. Az egyesü­let vezetője, Szalai István elmondta, hogy a környék­beli megyékben sincsenek ilyen speciálisan képzett ál­latok. (cs) Avar- és szeméttüzek megyeszerte. Vasárnap a pécsi nagybani piacnál két­szer gyújtották be a szeme­tet ismeretlen tettesek, míg az Eszék utcai garázssornál, Kozármisleny és Nagy árpád közt avar égett. Hétfőn pe­dig száraz rét, eldobott hul­ladék gyulladt ki Siklóson, valamint a pécsi Füzes-dű­lőben. (cs) Üzemzavar a pécsi Ká­belkomnál. Február 9-én a kft. főállomásán áramellá­tási gond miatt átmenetileg nem működött az átkap­csoló szerkezet, ezért a vá­ros több lakásában a javítás idején nem lehetett fogni a tévéműsorokat. (cs) Trágyadomb égett Nagy­árpádon. Nem mindennapi esethez riasztották hétfőn a pécsi tűzoltókat, ugyanis Nagy árpádon, a Kövesföldi út egyik portáján lángokban állt a trágyatelep. A tüzet a bomláskor felgyülemlő bio­gázok öngyulladása okozta. * (cs) Olasz szőlő a megye- székhelyen. Fővárosi és szegedi nagybani piacokról olaszországi szőlőt szállítot­tak néhány pécsi boltba ki- lónkint 600 forintért. (cs) Biztosítás - nyugdíjig Számos észrevétel érkezett szerkesztőségünkbe a napokban: többen nem értették, év elején megváltozik-e CSEB-kötvényük az új biztosítási modellel. Sokan sérelmezték, hogy minden ér­tesítés nélkül megszüntették a régi CSÉB-jüket. BARANYAI KÖRKÉP 1964 óta létezik az úgynevezett Csoportos Életbiztosítás, köz­kedvelt nevén a CSÉB. Ennek különböző fokozatai voltak- vannak forgalomban, például a CSÉB 80, 150. Hronszky Imre, az AB-AE­GON Általános Biztosító Rt. termékmenedzsere lapunknak elmondta, 1995-ben vezették be az új CSEB Extra I. és II. nevű biztosítási konstrukciókat. En­nek több oka is volt: egyrészt az egykori biztosítások nem kö­vették az egyre növekvő inflá­ciót, másrészt nem rendelkez­tek az ügyfeleknek megfelelő szolgáltatással. Ha valaki nem akart átlépni az új formába, megtarthatta a régi CSÉB biztosítását, avagy megszüntethette. Több panasz érkezett amiatt, hogy a meg­szüntetett kötvények után nem fizeti vissza a pénzt a biztosító. Hronszky Imrétől megtudtuk, erre valóban nincs lehetőség, mivel ezek kockázati biztosítá­sok, megtakarítási elemet nem tartalmaznak, azaz pénz nem fizethető utánuk. Viszont az új CSÉB Extra szerződéseknél fi­gyelembe veszik, hogy valaki már több évtizede, hosszú évek óta az ÁB ügyfele. Fontos változás, hogy amíg a korábbi CSÉB biztosítások élethossziglan szóltak, a mos­tani Extrák az ügyfél nyugdíjba vonulásakor lejárnak. Viszont az eddig is ismert halálesetre vonatkozó, baleseti kockázatra szóló szolgáltatások mellett új formában létezik egy megtaka­rítási alap, amelyet a nyugdíjba vonuláskor fizet ki a biztosító - amikor a szerződés egyébként megszűnik. Ez - a szerződés időtartamától függően - 50-60 ezer forint körül mozoghat. Jó tudni, hogy az új CSÉB Extra nem fizet a TB-III. csoportú rokkantságra, noha ez a korábbi biztosításokban benne volt. En­nek az az oka, hogy a biztosító- társaság felmérései szerint az erre fizetendő havidíj olyan sok lett volna, hogy az ügyfelek nem vették volna igénybe. Több olvasónk keresett meg minket azzal a panasszal, hogy minden értesítés nélkül meg­szüntették korábbi CSÉB-biz- tosítását azért, mert elfelejtette egy-két hónapig fizetni azt, rá­adásul nem is értesítették. Hronszky Imre termékme­nedzser elmondta, 3 hónap az az idő, amíg a szerződés nem fizetés esetén is érvényes, utána megszűnik. Erről s a nemfizetés tényéről azonban értesítik az ügyfeleket. A korábbi CSÉB-biztosítá- sokat tömegesen, gyakran az üzemekben, gyárakban kötöt­ték, s emiatt igen gyakran elő­fordul, hogy az ügyfél lakóhe­lye már régen megváltozott, így az értesítés nem érhette el célját. Ebben az esetben a biz­tosító nem sokat tehet, mert nem tudja kinyomozni az ügyfél új lakóhelyét. Az eset­leges lakcímváltozásokról te­hát nem árt értesíteni a bizto­sítót is. Ny. Sz. Mára már elvesztették értéküket? fotó: Müller andrea Vízmérőórák a bérlakásokban Határozottan javult a lakosság fizetési készsége, s hogy a szol­gáltatás ellenértékét minél nagyobb arányban beszedhessék, önkormányzati támogatással mérőórák felszerelését tervezik. MOHÁCS Január 21-én múlt egy éve, hogy az ivóvíz-szolgáltatással, illetve a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos teendőket a Bara­nya Megyei Vízmű Vállalattól átvette a Mohácsvíz Kft. A fo­gyasztás elszámolásánál jelen­tős díjhátralékot mutattak ki a cégalapításkor, ezért a számlá­zás rendjét módosították: beve­zették a tömblakásban élőknél a főmérők havi leolvasását, míg a családi házaknál negyedéven­ként regisztrálják a vízmérők állását. Az október végi adatok szerint e módszerrel elérték, hogy a korábbi 68 százalékos számla-kiegyenlítési aránnyal szemben a fogyasztóik több mint 90 százaléka fizetett. Vár­hatóan az éves átlag sem lesz ennél kisebb mértékű, bár az összesített számadatok csak február második felében válnak ismertté. A takarékos vízfelhaszná­lásra ösztönző mérők felszere­lése a háztartások döntő több­ségében megtörtént. Ahhoz, hogy a költségmegosztást a ve­gyes tulajdonban lévő emeletes házakban is figyelemmel kísér­hessék a fogyasztók, az önkor­mányzat anyagi támogatásával vízórák felszerelését tervezik abba a 123 bérlakásba is, ahol jelenleg ilyen még nincs. Az előzetes elképzelések szerint a kiadásokhoz maga a szolgáltató is hozzájárul. Berta M. Fórum a gázbevezetésről SZENTLŐRINC A térség várja a földgázt. A szerződéskötés határideje február 11., a közműfejlesz­tési hozzájárulást 15-éig le­het befizetni. A Kodolányi úti iskola étkez­déje főleg azokkal az érdek­lődőkkel telt meg tegnap dél­után, akiket a társasházban lévő lakásuk földgázra köté­lével kapcsolatban gyötörtek kételyek. Mátis István pol­gármester, a DDGáz Rt.-t képviselő Bayer Károly és Báli Gábor valamint Nagy Ferenc épületgépész vezető tervező minden részletre ki­terjedő válaszaiktól vagy megnyugodtak a kedélyek vagy nem. Azt senki sem hallgatta örömmel, hogy a parapet konvektor beállításához az új építési törvény szerint az épü­letgépészeti tervhez már négy példányos építési engedélyt is kell csatolni, hogy az úgyne­vezett gyűjtőkéménybe nem lehet becsatlakoztatni gázké­szüléket. Azt már többen megkérdezték, hogy a távfű­téses lakást egyedileg miért nem lehet átállítani gázra. Az viszont megnyugtatólag ha­tott, hogy egész távfűtéses lépcsőház választhatja a föld­gázt - ha mindenkinek van rá több százezer forintja. Az elv: műszakilag lénye­gében minden megoldható, csak pénz kérdése. Vannak, akiknek még a közműfejlesz­tési hozzájárulásra sem (csa­ládi házaknál 99, tömblaká­soknál 67 ezer forint) telik. Jó tanács: senki se bízzon meg vakon se tervezőben, se kivi­telezőben. B. M. L. Bizakodó Vigadó SZIGETVÁR A jelenlegi egyetlen műve­lődési intézményt, a Mako- vecz Imre tervezte Vigadót három éve egy szakmabeli magáncég üzemelteti. Az 1987-ben indult építkezést 130 millió forint ráfordítás után 1995-ben hagyták abba. Az épület áll, sok minden használható benne, így a klubrész, a kávézó, az irodák vagy az aula. Sőt támogatás nélkül sike­res kulturális élet folyik tanfo­lyamokkal, kiállításokkal, ze­nei rendezvényekkel, klubok­kal, könyvesbolttal. A hely azonban nagyobbrészt csak kong az ürességtől. A Szigetvári Kulturális és Idegenforgalmi Szolgáltató Bt. ügyvezetője, Pamuki Ist­ván (képünkön) mint mondja, nem véletlenül kötött tízéves üzemeltetési szerződést, a sok kihasználhatatlan tér és az ál­landó állagmegóvás miatt magas költ­ségű ingat­lanra. Tavaly el­készült az esővízelve­zetés és az aljzatbetono­zás, így nem ázik be a színházterem. Hogy nézőtér és kulissza is jusson, további százmillió forintra volna szükség. Nem szólva a többi beázásról és a faszerkezet nö­vekvő ápolási igényeiről. Megoldásként most a kö­vetkező három év állagmeg­óvásra szánt pénzét egyesí­tené a város, hogy azt pályá­zati önrészként használva igényelhessen támogatást a végső befejezéshez. A. P. A találgatások háza SIKLÓS Az OTP új siklósi székháza építési munkálatainak meg­kezdésével megindultak a találgatások a városban a volt fiók leendő sorsáról. Becslések szerint súlyos mil­liókba kerül majd a jelenleg még OTP fióknak otthont adó műemlék jellegű ház felújí­tása, amely a siklósi belváros egyik legjellegzetesebb és legszebb épülete. A 80-as évek közepén ké­szített belvárosi rekonstruk­ciós tervben még kiállítóte­remként feltüntetett épülettel kapcsolatban megindultak a találgatások. Egyes vélemé­nyek szerint áruház vagy étte­rem szállodával lesz belőle majdan, sőt elhangzott már az is, hogy a McDonalds vásá­rolja meg a patinás épületet. K.J. Magyar filmek régi szendehelyen Javában tart a 29. Magyar Játékfilmszemle - a fővárosban. Vannak, akik úgy gondolják, ez a rendezvény hamarosan is­mét pécsi lesz, mint a régi szép időkben. PÉCS Az 1997-es év a magyar film feltámadását hozta, leg­alábbis a közönségfilm tekin­tetében. Bár ennek a kategó­riának nem könnyű a megfej­tése, napjainkban egyszerűen vígjátékot értünk alatta, amin kacagni lehet és nem pedig borongani, mint az ún. mű­vészfilmeken. A siker, ha úgy vesszük fe­nomenális, hiszen mint Fiiak Lajos (képünkön), a InterCom pécsi kirendeltség-vezetője beszámolt róla, a három vá­rosi moziban a tavalyi top­lista második és harmadik he­lyén magyar film tanyázik, csak Steven Spielberg előzi meg a magyar alkotókat a maga Elveszett világ című opuszával. A két magyar al­kotás a Csinibaba és A mi­niszter félrelép. Az előbbit 18 457 néző tekintette meg, az utóbbit 18 898 a három vetí­tési hét alatt. Ám a többi ma­gyar film nézettsége ennek fényében tragikus. A Hosszú alkony című alkotás, mely a tavalyi filmszemlén meg­osztva kapta a fődíjat a Csi­nibabával, 151 nézőt vonzott, az agyonreklámozott Retúr-ra 260-an voltak kíváncsiak.- Ennél a filmnél a forgal­mazó akciót hirdetett, a nyugdíjasok ingyen nézhették meg, ami nagy ballépés volt, mert „nyug­díjasfilm­ként” jelent meg az em­berek képze­letében. Ők meg még in­gyen sem voltak rá ve­vők. És még két adat: a Wit- mann-fiúk, ami számos kül­földi fesztiválon tarolt, Pé­csett 629 nézőt csalogatott az Apolló Klubba, míg a Fran­ciska vasárnapjai csak 313-at. A ’97-es Top Ten: 1. Elve­szett világ, 2. A miniszter fél­relép, 3. Csinibaba, 4. Csilla­gok háborúja, 5. 101 kisku­tya, 6. Sötét zsaru, 7. Bean, 8. Áz ötödik elem, 9. Herkules, 10. Hanta-boy. Kérdés, mit hoz a jövő? Az InterCom-szerződés idén június 30-án jár le, és mivel szinte biztosra lehet venni, hogy kb. két évben be­lül lesz multiplex-mozi Pé­csett is, az InterCom még óvatos. Újvári Jenő alpol­gármesterrel folytatott tárgya­lásaik biztatóak, miután a felek nagyon is meg vannak elégedve egymással. Tervek pedig vannak, hiszen az In­terCom szívesen maradna Pé­csett, főképp ha övék lenne a jövendő multiplex - ám mindezekről a város dönt.- El tudom képzelni, hogy lemondva az Apollo és Park moziról, az Urániát átalakíta­nák 2-3 termes művész mo­zivá, ahol ki lehetne szolgálni az igényes közönséget. Ám egy új pécsi filmszemlének csak akkor van realitása, ha meglesz hozzá mozi, és ez a multiplex kell, hogy legyen. Ekkor viszont nyugodtan visszatérhetne a filmszemle Pécsre, mert mindenkinek nagy nosztalgiája van utána. Biztos, hogy lenne ellenállás, de a legrosszabb esetben ak­kor megcsinálnánk az ellen­filmszemlét, ami állítom, jobb lenne, mint a pesti. Méhes K. A zugszennyező odébb állt PÉCS A faiskolával szomszédos el­hagyott tanya mellé valaki éve­ken át hordta a gallyat, nyese- déket, levelet. Ma sem tudni, hogy ki alakította ki az alkalmi lerakót. A közelben tanyázó vándorméhész, aki évekig járt ide kaptáraival, odébb állt, amikor már nem lehetett elvi­selni a bűzt. A földtulajdonosok pedig árkokat mélyítettek az alkalmi út több pontján, hogy távozásra kényszerítsék a hul­ladéklerakót. A terület vízvé­delmet élvez, tehát nem szabad túlzottan vegyszerezni, műtrá­gyázni a földet. A gazdáktól ezt számon is kérik. A zug-szemét- kihordó nem várt a büntetésre, odébb állt. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents