Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-09 / 39. szám

1998. február 9., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Mindössze százötven millióért odaadják a Mecseket PÉCS Az egykor szebb napokat lá­tott áruház sorsa ma még kérdéses. A tulajdonos most keresi azokat a vállalkozó­kat, akik fantáziát látnak az épületben. A kiragasztott felhívások szerint vevők és bérlők egyaránt jelentkez­hetnek. A kirakaton látható telefon­számok egyrészt a tulajdonos ANEX-Invest Rt.-t, másrészt az értékesítéssel megbízott Continuum Bt.-t takarják. Az utóbbi cég ügyvezetője, dr. Czobolyné Farkas Gyöngyi szerint viszonylag nagy az ér­deklődés. A megbízó azt sze­retné, ha az alsó szinten egy szupermarket létesülne, míg a felső szinteken kisebb üzle­tek, esetleg irodák nyílnának. A több, mint ezer négyzetmé­teres áruház jelenleg teljesen üres. A kereskedőknek eljuttatott írásos anyag szerint az üzlet- helyiségek bérleti díja nem túl borsos. Ha valaki az egészet meg óhajtaná venni, erre a célra a jelenlegi irányár sze­rint legalább százötven millió forintot kellene áldoznia. Az ingatlanértékesítő cég juta­léka egy százalék. A volt tulajdonos Baranya- ker Rt. és a jelenlegi tulajdo­nos ANEX-Invest Rt. ügyve­zetőjét, Kocsis Pétert múlt csütörtök óta hiába kerestük rádiótelefonján. Vasárnap délután sikerrel jártunk ugyan, ő azonban - az idő­pontra való tekintettel - elhá­rította a nyilatkozatot. A cég birtokában nem csupán az áruház van, a mellette fekvő közterület és az út túloldalán található parkoló is. A tulajdonos szándéka sze­rint nyáron ismét láthat vevő­ket a valaha jól menő áruház. A kivitelezők is megvannak már, így várhatóan, ha való­ban megnyílik, a Mecsek mind kívül, mind belül meg­szépül majd. Kérdéses persze, hogy si­keres értékesítés esetén, a ha­talmas nagyáruház-építési láz közepette valóban lesz-e kellő vásárlói kereslet az egyre el- szegényedőbb, mintegy har­mincezer lakosú uránvárosi részen fekvő áruházra? L. D. Gazdaság kontra politika PÉCS A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara elnöke nemrégiben nyílt levelet írt Pécs polgármesterének. A levél több kulturális és okta­tási intézményben aggo­dalmat váltott ki. A levél a gazdaság szereplői­nek a polgármesterrel és né­hány bizottság elnökével tör­ténő találkozó után született. Többek között javasolja, hogy sürgősen piacosítani kellene a kulturális és oktatási intéz­ményrendszer minden olyan elemét, amelyek nem tartoz­nak a legszorosabban vett ön- kormányzati feladatok közé, vagy amelyek finanszírozása piaci alapon oldható meg. Hangsúlyozza, hogy a város nagy adófizetői a jövőben csakis az elvárások teljesítése esetén támogatják a város­háza törekvéseit. Csődbe megy a város, ha nem történik valamilyen kar­dinális intézkedés, mondja kérdésünkre Higi Gyula (ké­pünkön). A •költségvetésük olyan, hogy először megné­zik, mennyi pénzt tudnak el­költeni, majd azt, hogy mennyi a bevétel, s utána le­könyvelik a kettő közötti kü­lönbséget, mint hiányt. Ez vi­szont nem nevezhető gazdál­kodásnak. Dr. Páva Zsolt polgármes­ter lapunknak elmondta: ter­mészetes, hogy a kamara ilyen helyzetekben is hallatja a hangját. A levél reális elvá­rásokat tük­röz, s a város vezetése egyetért a benne meg­fogalmazott felvetések­kel. Elvi vita a két fél kö­zött tehát nincs. De azt látni kell, hang­súlyozta a polgármester, hogy amíg a kamara tisztán a gaz­dálkodás oldaláról közelíti meg a kérdést, addig a város politikai szempontokat is kénytelen figyelembe venni. Ilyen volt például nemrégiben a nyugdíjasok utaztatásával kapcsolatos anomália, ahol a mindenki által óhajtott politi­kai döntés végrehajtását a gazdasági helyzet nem tette lehetővé. Cseri L. Kevés vizit - sok bizonytalanság A házi szakápolás negyed annyiba kerül, mintha kórházban lenne a beteg. Az ezzel foglalkozó szervezetek egyre kevésbé ér­tik, hogyan fordulhatott elő, hogy decemberről januárra hirte­len a felére csökkent azon vizitjeik száma, amelyet az Egész­ségbiztosítási Pénztár kifizet nekik. BARANYAI KÖRKÉP Az egészségbiztosító által fi­nanszírozott vizitek száma egyik hónapról a másikra a me­gyében szinte mindenütt a fe­lére csökkent. Ez azért is érde­kes, mert az országosan erre a célra elkülönített összeg ugyanannyi, mint előző évben: kerek egymilliárd forint. Dr. Rideg Lászlóné, a pécsi Szociá­lis Háló Egyesület elnöke arról számol be, hogy míg decem­berben közel négyszáz vizitet fizetett ki nekik a pénztár, ad­dig januárban csupán 155-öt. Ez azért is érte kellemetlenül őket, mert az előző évről már csaknem ötszáz kifizetetlen vi­zitjük van, így a betegek sorsa teljesen bizonytalanná válhat. Az is furcsa, hogy a januári számról csupán a hónap elején tudtak bizonyosat. Ez utóbbi probléma szeren­csére nem általános jelenség: Madarász József, a Baranya Megyei Ápolási Szolgáltatók SELLYE Hiánypótló lenne a térségben az a Szakszolgálati Pedagógiai Központ, mely rendszeres ellá­tást biztosítana az iskolai kép­zésben eleve hátránnyal induló, dislexiás, beszédhibás, lelki sé­Szövetségé- nek elnöke szerint a leg­több esetben azért időben értesülnek. Úgy véli, eb­ben a bizony­talanságban nem lehet vál­lalkozást üzemeltetni. Mada­rász jónak értékeli kapcsolatu­kat a Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztárral, ő úgy látja, a fő probléma az országos szerve­zettel van. Kisbenedekné Gu­lyás Kinga, az OEP illetékese szerint a rendszer áttekinthető. Arról van szó ugyanis, hogy a pénztár országos szinten év ele­jén megállapítja az egyes szol­gáltatók vizitszámait, és erről köt szerződést velük. Igen ám, de miután az országban nem minden megye teljesen lefedett, előfordul, hogy egyes területek nem használják ki a keretüket. Ezért a rendszert negyedévente fölülvizsgálják. Miután azt semmi sem szabályozza, hogy rült gyerekeknek. Egyelőre még csak a szakmai egyezteté­sek folynak, ám az biztos, hogy Sellyén a városi fejlődés egy fontos állomásának tartanák e központ létrehozását. Mind az érintett pedagógu­sok, mind az önkormányzat ve­zetői úgy gondolják, a legna­hány szolgáltató működhet egy-egy megyében, a változás állandó. Ezért is fordulhat elő, hogy a negyedéves újraosztá­sok következtében a többet vál­lalni képes cégek több és több vizitszámot kapnak, amely ért­hetően az utolsó negyedévben lesz a legtöbb. Az egyébként, hogy egy szolgáltató hány vizi­tet kap, függ a lakosság, az ott működő cégek és azok alkal­mazottainak és betegeinek számától. Kisbenedekné nem lát különösebb gondot: szerinte ha a vizitszám csökken, akkor a háziorvos még mindig megte­heti azt, hogy a beteget ismét kórházba küldi. Furcsa helyzet, hiszen a házi szakápolás célja pontosan az, hogy kiváltsa, il­letve lerövidítse a kórházi keze­lést. Sasváriné Bojtor Anna (ké­pünkön), a megyei szövetség titkára szerint a kórházak ugyan kötelesek fölvenni a beteget, az azonban bizonytalan, hogy meddig tudják ott tartani. Mindenesetre február 24-én az OEP-ben szakmai fórumot tartanak, ahol világossá válhat, miként lehetne változtatni a je­lenlegi bizonytalan rendszeren. Lendvai D. (tta Kommentár az 1. oldalon) gyobb nehézségek mellett is vállalni kell a pedagógiai cent­rum elindítását. A központ működtetése nem kötelező helyi önkormányzati feladat, hanem megyei. Az érintett feleknek, a városnak és a megyének meg kell tehát egyezniük, hogy ki, milyen mértékben részesüljön az in­tézmény működtetésének költ­ségeiből. N. F. Hírcsatorna Marócsai nézeteltérés. A múlt héten tettlegességig fa­juló szóváltásba keveredett a község polgármestere és egy fiatalember abban a kérdésben, hogy ki is jogo­sult elkérni a halottasház. kulcsát. A falu vezetője, Kiss József feljelentést tett a rendőrségen. (cs) Vargán rendezik az ár­kokat. Egy sásdi cég vál­lalta, hogy a község vízel­vezető folyásait megtisztítja a mély fekvésű részeken is. Azonban megszűnt az ajánlkozó üzem, és a munka nem kezdődhetett el. Ta­vasztól az önkormányzat sa­ját erőből fog hozzá a kivite­lezéshez. (cs) Tormási fagyok. A -10-12 fokos hidegben annyira megfagyott a talaj a határ­ban, hogy az őszi mélyszán­tást most befejezni akaró gazdák nem tudnak tovább dolgozni a gyenge teljesít­ményű erőgépeikkel. Ä fa­gyott föld kidobja, sőt töri az ekéket. (cs) Őstermelők adóbeval­lása. Csak azoknak az ős­termelőknek kell február 15-éig adóbevallást készí­teni, akik ÁFA-alanyok, vagy munkáltatóként sze­mélyi jövedelemadó-kötele­zettségük volt - pontosította a lapunkban minap megje­lenteket a megyei adóhiva­tal -, egyébként a határidő március 20-a. Záróbevallást pedig csak az egyéni vállal­kozói engedélyt vissza- adóknak kell tenniük, az ős­termelők ilyen esetben az ál­talános szabályok szerint teljesíthetik adókötelezett­ségüket. (c) Körzeti TV-műsor. Az MTV 1-en ma, 17.15-kor. Megszűnik a gilvánfai is­kola? Magyarmecskén ta­nultak a gilvánfai gyerekek. Mozi körkép Baranyából: milyen feltételekkel mű­ködhetnek a filmszínházak? Az egyes tudományágak közötti párbeszédre ad lehe­tőséget a pécsi Tudományos dialóg c. folyóirat. Bemu­tató a pécsi Harmadik Szín­házban: Albee: Nem félünk a farkastól. Szerkesztő: Hár- ságyi Margit. Műsorvezető: Varga Éva. Az adás telefon­száma: 06-80-210-224. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mo­hács 194 cm, apadó, 1,2, Őr­tilos - 125 cm, apadó, 2,0, Barcs -77 cm, apadó, 1,9, Drávaszabolcs 9 cm, apadó, 1,2. A fejlődés egyik fontos állomása Esély van arra, hogy az Ormánság „fővárosában” dislexiás, be­szédhibás, lelki sérült gyerekek számára nyíljon pedagógiai központ. Bonyodalmak lehetnek a telekkönyvi bejegyzések körül is Gazdára váró kastélyok Az épületekben korábban működő gyermekotthonok lakóinak megnyugtató elhelyezése után három kastélyt szeretne Bara­nya Megye Önkormányzata eladni. Más tulajdonába kerülé­sük esetén sem közömbös azonban, hogy a későbbiekben mire használják ezeket a patinás, műemléki védettséget élvező épü­leteket. BARANYAI KÖRKÉP Már a gyermekek kiköltözte­tése is jelzi: az eddig használt célra sem volt teljesen alkalmas a csertői, a bükkösdi és a bakó- cai kastély. Azt a megyei ön- kormányzat illetékes bizottsá­gai pedig már korábban felmér­ték, hogy a továbbiakban sem tudják más megyei célra hasz­nosítani. Valamennyi értékes műem­léknek minősül. A csertői kas­télyt a múlt század első felében építtették a Festeticsek, a bük- kösdit a Petrovszky-család emeltette, majd Jeszenszky-tu- lajdon lett, a bakócai kastélyt csaknem másfél száz éve Mai- láth György állíttatta. Mind­egyiket park övezi, s mint mű­emléki értékek, ettől a „körítés­től” sem lehet eltekinteni. Tovább bonyolíthatja a kas­télyokkal köthető üzletet, hogy az épületekben, vagy közvetlen közelükben, de még a park területén is szolgálati la­kások lehet­nek, illetve, hogy a telek­könyvi be­jegyzésekben akár több érintett tulajdonos neve is sze­repelhet.- A kastélyok sorsáról a feb­ruár végi közgyűlés tárgyal majd - hallottuk dr. Hargitai Jánostól (képünkön), a megyei közgyűlés alelnökétől. - Ponto­sabban erre az ülésre elkészítjük azt a, jogi matériát”, amelyet fi­gyelembe kell vennünk az érté­kesítésükkor. A közgyűlést ugyanis e téren részben az ál­lamháztartási törvény előírásai kötik, részben a közgyűlés saját maga alkotta jogszabályai, tehát a járható útról tárgyalunk majd. A kastélyok iránt nem túl élénk az érdeklődés, különösen a nagyobbak kelnek el nehezen. Ez nemcsak a baranyaiakra ér­vényes. Ezzel együtt annak már szétszaladt valamennyire a híre, hogy a közgyűlés meg szeretne válni a bükkösditől, a bakócai- tól és a csertőitől. Akadt már külföldről is jelentkező. Azt azonban, hogy mennyi­ért szeretnék értékesíteni a há­rom kastélyt, egyelőre nem hozták nyilvánosságra, tárgya­lási pozícióik stabilitása érde­kében. Mészáros Attila A bükkösdi kastély (képünkön) sorsa is bizonytalan I >1 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents