Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-08 / 38. szám
MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ARANKA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.06 nyugszik 16.49 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: Méhes Károly Az aranyló Aranka nevünket régi magyar személynévből 1840 körül élesztették fel, a latin eredetű Aurélia magyarításaként. Az arany szó -ka kicsinyítőképzős származéka. Lottószámok Ötös lottó: 15,43, 54 69, 74 Hatos lottó: 4, 6,8 17, 19, 40 Pótszám: 24 Jokerszám: 374452 HÍRCSOKOR Terítéken az egészség és a szociális ügyek. Az ausztriai St. Pölten kezdeményezésére hét ország városa létrehozta az Európai Középvárosok Szövetségét. Ennek tagja a régiónkbeli Nagykanizsa is. A szervezet keretén belül a tagvárosok megoldási mintákat mutatnak be a közös problémák megoldására. (dj). Segítség Sumonynak. A fővárosi Zilahy Alapítvány képviselői a héten 52 iskolásnak és 15 nagycsaládnak osztottak ki ruhaneműt, játékot, édességet és gyümölcsöt. (cs) Sétált egyet a beteg. Szombaton a POTE Pszichiátriai Klinikájának egyik betege pizsamában távozott az intézményből. Mivel nem zárt osztályról van szó, a nővér kevés, nem az első eset, hogy engedély nélkül mennek ki. A páciens - mint legtöbbször - magától visszatért. (sz) Vízállások és vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 196 cm, apadó, 1.0, Őrtilos -125 cm, apadó, 2,0, Barcs -74 cm, változatlan, 2,3, Dráva- szabolcs 19 cm, áradó, 1.0. Biztosan védett adataink Az új rendszerbe magunk is beletekinthetünk Egy 1992-es törvény biztosítja a személyes adatok védelmét: személyes adatával minden magyar állampolgár maga rendelkezhet. Az Országgyűlési Biztosok Hivatalában információink szerint új nyilvántartás kiépítése folyik. Erről kérdeztük az adatvédelmi biztost. Két számítógépes rendszer működik az Országgyűlési Biztosok Hivatalában, az egyik a három ombudsmani hivatal munkáját segíti, a másik pedig az adatvédelmi nyilvántartást, mondja dr. Majtényi László adatvédelmi biztos (képünkön). Az adatvédelmi nyilvántartásnak kifejezetten az a célja, hogy a polgárok információs önrendelkezési jogát biztosítsa. így tudomást szerezhetnek arról, hogy máshol milyen adataikat tartják nyilván. Ezekhez az adatokhoz bárki hozzáférhet. A nyilvános számítógépes rendszer kiépítése éppen most folyik. Ebben nincsenek személyes adatok, azt lehet megtudni például, hogy a Központi Nyilvántartási és Választási Iroda nyilvántartásában szerepelnek többek között az állampolgárok születési adatai. A rendszer felállítását az adatvédelmi törvény rendelte el, de részben a közbeszerzési törvény, részben az om- budsmanok késedelmes megválasztása és elhelyezésük nehézségei miatt a kiépítése csak az elmúlt év végén kezdődhetett. Dr. Majtényi László több közleményt is nyilvánosságra hozott hivatalos lapokban, hogy mely adatkezelőknek és milyen módon kell bejelentkezniük a rendszerbe. A teljes kiépülés után létrehoznak egy közönségterminált, amely azt jelenti, hogy abban a helyiségben, amelyben a félfogadás történik, lesz egy monitor, és a hivatal egyik munkatársának segítségével ezekben a nyilvántartásokban lehet böngészni. Olyan átfogó rendszerek, melyek ma az állampolgárok teljes köréről nyilvántartást vezetnek, jelenleg a Központi Nyilvántartási és Választási Hivatal, az APEH és a társadalombiztosítás tulajdonában működnek mindössze, de ezek egymással nincsenek összekapcsolva, mondja az adatvédelmi biztos. Cseri László Anyák, szállás nélkül Nem újság, hogy fiatal és nem fiatal anyáknak saját és gyermekeik épségét féltve menekülni kell az otthonukból. Ha már senki rokonra, barátra, ismerősre nem számíthatnak, maradnak az idegenek. Az anyaszállásra szükség van - illetve szükség lenne. A baranyai megyeszékhelyen anyaszáílás tekintetében már csak múlt időben beszélhetünk, ugyanis 1997 augusztusában az önkormányzat - természetesen anyagiakra hivatkozva - bezárta a Hajnóczi utcai házat. Kaziné Temyák Éva, a menhely egykori dolgozója a következőképp látja a helyzetet:- Ma nincs ilyen hely a városban. Pedig biztos, hogy szükség lenne rá, mert akkor is, amikor még működtünk, a kihasználtságunk - elkeserítő, de ez volt a helyzet - 125 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos 12 férőhelyen sokszor 15 fő húzta meg magát hosszabb-rövi- debb ideig.- Mely korosztály volt a jellemző?- Mondhatni vegyes, mert a 17-18 éves anyukáktól a 40- en felüli, nagyobb gyerekkel érkezőkig sokan jöttek. A fő ok szinte kivétel nélkül az otthoni tarthatatlan helyzet, az agresszív, durva bánásmód volt, illetve a szegénység, hiszen ha már az albérletet sem tudták fizetni, nem volt hová fordulniuk.-Németországban például ezek az intézmények szinte „titkosak”, nincs címük, telefonszámuk, tehát az esetleg magukat komoly veszélyben érzők tényleg el tudnak bújni, így volt ez önöknél is?- Elbújni itt igazán nem lehetett, hiszen miután csak mi voltunk a városban, és akit érintett, nagyjából tudta, merre vagyunk. Gyakran akadt konfliktusunk a megjelenő hozzátartozókkal. A pécsi és baranyai anyákon kívül Somogy és Tolna megyéből is érkeztek a szállóra, igaz, nekik a napi 200 forintnál drágább térítést kellett fizetniük.- Legközelebb Siófokon van ilyen intézmény, hozzánk például sokan érkeztek Dombóvárról, Szekszárcjról is - mondja Kaziné. Pozitív fejlemény ellenben, hogy Kaposvárott, ahol eleddig nem működött anyaszállás, a Pamutfonó bölcsődéjében épp mostanában alakítják a - hivatalos szóval - krízis- helyzetben lévő anyák és gyermekek szállását. Méhes K. A Sárközt a szárazság mentette meg eddig A rendszerváltás után a tulajdonviszonyok a Sárközben is változtak. Az új gazdáknak még nincs pénzük, és nem tudatosult bennük, hogy valamit tenni kell a földjük alatt lévő alagcsövekkel és a keletkező vízzel. Huth József, a Szekszárd-Paksi Víztársulat ügyvezetője szerint az az egyetlen szerencse, hogy az utóbbi években szárazság volt. Máskülönben a gazdag Sárköz újból megfelelne nevének: sáros lenne. A termőföldjeiről is híres Sárközben a nyolcvanas évek közepén hatalmas víz- rendezési munkálatok folytak, hogy a térségből elvezessék a csapadék, illetve a talajvizet. Ezt úgy oldották meg, hogy alagcsövezték a területet és szivattyúkkal távolították el a felesleges vizet, a Szekszárd-Paksi Víztársulatnak fizették be a folyamatos szivattyúzás költségeit, az pedig végezte a dolgát. Tolna megye területének jelentős részén tevékenykedik a társulás, 106 ezer hektár területén vigyáznak a vízfolyásokra, vízelvezetőkre. A rendszerváltáskor mindössze 106 tagjuk volt, ma pedig 3700. Az új tulajdonosok még többnyire bérbe adják földjeiket, így a bérlő fizeti a hektáronkénti 600, illetve 300 forintos tagdíjat. Az egy hektárnál nagyobb tulajdonnal rendelkező gazdák jelentős része azonban nem törődik a földjén lévő vízelvezetőkkel. Tavaly 36 millió forint tagdíj helyett mindössze 18 milliót fizettek. Huth József szerint a helyzeten javítana, ha újra lenne földadó, mert akkor nagyon hamar tisztázódnának a tulajdonviszonyok. Hazafi J. Szunnyadó Szenna Már a rozsszalma sem a régi Hajdanán komoly lendülettel hozták létre Szennában, a szép zselici kis településnek csaknem a közepén, a műemléki védettséget élvező református templom alatti réten a falumúzeumot. Egy-két épületet „félre is tettek”, hogy a már felállított öt porta mellé majd ezeket is megépítik. Ám az utóbbi években a szennai falumúzeum elszunnyadt, olyan értelemben, hogy fejlesztés nem volt.- Ezt megúsztuk - sóhajt nagyot még most is a gondnok, Szászi János, amikor a január végi nagy szélvihart említi. Az öreg, zsupfedeles porták kibírták az ítéletidőt. - Inkább tavasszal fordul elő, hogy a zsúpot megbontja a szél. Akkor azt nagyon gyorsan helyre kell hozni! Ami nem egyszerű, mert ilyen munkához értő szakemberek legközelebb Luka- fán vannak.- Nem nagy, de hiteles skanzen - mondja a Somogy megyei múzeumigazgató, dr. Király István Szabolcs. - Sokat mond a rangjáról, ha megemlítem, hogy Europa Nostra-díjat kapott. Ettől azonban nem lett gazdagabb a falumúzeum. Időnként ugyan kapnak külső támogatást - például a műemlékvédelemtől -, de ezek 100-200 000 forintot jelentenek csak, holott évente a folyamatos működtetéshez kétmillió forint kellene. Nagyon kevés. A porták zsupfedelét például tízévente újból kell(ene) rakni - mert már a rozsszalma sem a régi. M. A. Kicsiny háborúk pécsi szakértője Kicsiny háborúk címmel jelent meg H. G. Wells 12 és 150 év közöttieknek ajánlott könyve egy pécsi kiadó gondozásában. A fordító jelentős ólomkatonagyűjteményt mondhat magáénak. Nem tartozik a szenvedélyes gyűjtők közé, mondja a rendkívül érdekes mű fordítója, dr. Molnár F. Tamás, mindössze a gyermekkori időtöltés felnőttkorba való áttételéről van szó. Ez a fajta játék a világ valamilyen megszelídítése, az e szerepet egyre inkább átvevő számítógépes játékok virtuális valósága ezzel szemben inkább a vad valóságba való belépést jelenti; egészen más a játékhoz való viszonya a játszó embernek. Mint minden igazán jó játéknak, ennek is több szintje van: a figura, melynek megjelenése egy apró méretű szobor, túl ezen a kultúrtörténeti hozadék, és amikor már több katonáról van szó, akkor már fölmerül a valóság leképezése, újrateremtése. Ugyanis az ólomkatonák kultúrtörténetében a 18. századtól kezdődően a valódi csatáknak az újrajátszása egyfajta, a sakkhoz hasonló metódussal történik. Európában, a különböző hadtörténeti múzeumokban a nevezetes csaták fontos mozzanatait meg is jelenítik, s az érdeklődés iránta jelzi, hogy e tevékenység nemcsak a gyermekkorukat kinőni képtelen felnőttek sajátja. Korunk magasan technicizált világának elsősorban műanyag modelljei kaphatók, mondja Molnár Tamás, mert a mai hadviselésben az ember kissé háttérbe szorul, hogy helyet adjon a harci eszközök lekicsinyített, nagyon jó minőségű tárházának. Léteznek figurák is, de műanyagból, hiszen az ólomkatonák közegészségügyi, piaci megfontolásból egyre inkább kiszorulnak a játékszobából, miközben áruk egyre borsosabb: kétezer forinttól a csillagos égig. Cseri László A játék az ólomkatonákkal, ezekkel a miniatűr szobrokkal a világ valamilyen megszelídítése, éppen ezért egészen sajátos élményt is ad, mint korunk tömegjátékai fotó: müller andrea i t
