Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-08 / 38. szám

MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ARANKA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.06 nyugszik 16.49 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: Méhes Károly Az aranyló Aranka nevünket régi magyar személynévből 1840 körül élesztették fel, a latin eredetű Aurélia magyarításaként. Az arany szó -ka kicsinyítőkép­zős származéka. Lottószámok Ötös lottó: 15,43, 54 69, 74 Hatos lottó: 4, 6,8 17, 19, 40 Pótszám: 24 Jokerszám: 374452 HÍRCSOKOR Terítéken az egészség és a szociális ügyek. Az ausztriai St. Pölten kez­deményezésére hét ország városa létrehozta az Eu­rópai Középvárosok Szö­vetségét. Ennek tagja a régiónkbeli Nagykanizsa is. A szervezet keretén be­lül a tagvárosok megol­dási mintákat mutatnak be a közös problémák megoldására. (dj). Segítség Sumonynak. A fővárosi Zilahy Alapítvány képviselői a héten 52 isko­lásnak és 15 nagycsalád­nak osztottak ki ruhane­műt, játékot, édességet és gyümölcsöt. (cs) Sétált egyet a beteg. Szombaton a POTE Pszi­chiátriai Klinikájának egyik betege pizsamában távozott az intézményből. Mivel nem zárt osztályról van szó, a nővér kevés, nem az első eset, hogy engedély nélkül mennek ki. A páciens - mint leg­többször - magától vissza­tért. (sz) Vízállások és vízhőfo­kok a Dunán és a Dráván. Mohács 196 cm, apadó, 1.0, Őrtilos -125 cm, apadó, 2,0, Barcs -74 cm, változatlan, 2,3, Dráva- szabolcs 19 cm, áradó, 1.0. Biztosan védett adataink Az új rendszerbe magunk is beletekinthetünk Egy 1992-es törvény biztosítja a személyes adatok vé­delmét: személyes adatával minden magyar állampol­gár maga rendelkezhet. Az Országgyűlési Biztosok Hi­vatalában információink szerint új nyilvántartás kiépí­tése folyik. Erről kérdeztük az adatvédelmi biztost. Két számítógépes rendszer működik az Országgyűlési Biztosok Hivatalában, az egyik a három ombudsmani hivatal munkáját segíti, a má­sik pedig az adatvédelmi nyilvántartást, mondja dr. Majtényi László adatvédelmi biztos (képünkön). Az adatvédelmi nyilvántar­tásnak kifejezetten az a célja, hogy a polgárok információs önrendelkezési jogát bizto­sítsa. így tudomást szerez­hetnek arról, hogy máshol milyen adataikat tartják nyil­ván. Ezekhez az adatokhoz bárki hozzáférhet. A nyilvá­nos számítógépes rendszer kiépítése éppen most folyik. Ebben nincsenek személyes adatok, azt lehet meg­tudni pél­dául, hogy a Központi Nyilvántar­tási és Vá­lasztási Iroda nyilvántartá­sában szere­pelnek többek között az ál­lampolgárok születési adatai. A rendszer felállítását az adatvédelmi törvény rendelte el, de részben a közbeszer­zési törvény, részben az om- budsmanok késedelmes megválasztása és elhelyezé­sük nehézségei miatt a kiépí­tése csak az elmúlt év végén kezdődhetett. Dr. Majtényi László több közleményt is nyilvánosságra hozott hivatalos lapokban, hogy mely adatkezelőknek és milyen módon kell bejelent­kezniük a rendszerbe. A tel­jes kiépülés után létrehoznak egy közönségterminált, amely azt jelenti, hogy abban a helyiségben, amelyben a félfogadás történik, lesz egy monitor, és a hivatal egyik munkatársának segítségével ezekben a nyilvántartások­ban lehet böngészni. Olyan átfogó rendszerek, melyek ma az állampolgárok teljes köréről nyilvántartást vezetnek, jelenleg a Központi Nyilvántartási és Választási Hivatal, az APEH és a társada­lombiztosítás tulajdonában működnek mindössze, de ezek egymással nincsenek összekapcsolva, mondja az adatvédelmi biztos. Cseri László Anyák, szállás nélkül Nem újság, hogy fiatal és nem fiatal anyáknak saját és gyermekeik épségét féltve menekülni kell az ott­honukból. Ha már senki rokonra, barátra, ismerősre nem számíthatnak, maradnak az idegenek. Az anya­szállásra szükség van - illetve szükség lenne. A baranyai megyeszékhelyen anyaszáílás tekintetében már csak múlt időben beszélhe­tünk, ugyanis 1997 augusztu­sában az önkormányzat - természetesen anyagiakra hi­vatkozva - bezárta a Hajnóczi utcai házat. Kaziné Temyák Éva, a menhely egykori dolgozója a következőképp látja a helyze­tet:- Ma nincs ilyen hely a vá­rosban. Pedig biztos, hogy szükség lenne rá, mert akkor is, amikor még működtünk, a kihasználtságunk - elkese­rítő, de ez volt a helyzet - 125 százalékos volt. Ez azt je­lenti, hogy a hivatalos 12 fé­rőhelyen sokszor 15 fő húzta meg magát hosszabb-rövi- debb ideig.- Mely korosztály volt a jel­lemző?- Mondhatni vegyes, mert a 17-18 éves anyukáktól a 40- en felüli, nagyobb gyerekkel érkezőkig sokan jöttek. A fő ok szinte kivétel nélkül az otthoni tarthatatlan helyzet, az agresszív, durva bánás­mód volt, illetve a szegény­ség, hiszen ha már az albérle­tet sem tudták fizetni, nem volt hová fordulniuk.-Németországban például ezek az intézmények szinte „titkosak”, nincs címük, tele­fonszámuk, tehát az esetleg magukat komoly veszélyben érzők tényleg el tudnak bújni, így volt ez önöknél is?- Elbújni itt igazán nem le­hetett, hiszen miután csak mi voltunk a városban, és akit érintett, nagyjából tudta, merre vagyunk. Gyakran akadt konfliktusunk a megje­lenő hozzátartozókkal. A pécsi és baranyai anyá­kon kívül Somogy és Tolna megyéből is érkeztek a szál­lóra, igaz, nekik a napi 200 forintnál drágább térítést kel­lett fizetniük.- Legközelebb Siófokon van ilyen intézmény, hoz­zánk például sokan érkeztek Dombóvárról, Szekszárcjról is - mondja Kaziné. Pozitív fejlemény ellenben, hogy Kaposvárott, ahol eled­dig nem működött anyaszál­lás, a Pamutfonó bölcsődéjé­ben épp mostanában alakítják a - hivatalos szóval - krízis- helyzetben lévő anyák és gyermekek szállását. Méhes K. A Sárközt a szárazság mentette meg eddig A rendszerváltás után a tulajdonviszonyok a Sárközben is változtak. Az új gazdáknak még nincs pénzük, és nem tudatosult bennük, hogy valamit tenni kell a földjük alatt lévő alagcsövekkel és a ke­letkező vízzel. Huth József, a Szek­szárd-Paksi Víztársulat ügyvezetője szerint az az egyetlen szerencse, hogy az utóbbi években szárazság volt. Máskülönben a gazdag Sárköz újból megfelelne nevének: sáros lenne. A termőföldjeiről is híres Sárközben a nyolcvanas évek közepén hatalmas víz- rendezési munkálatok foly­tak, hogy a térségből elve­zessék a csapadék, illetve a talajvizet. Ezt úgy oldották meg, hogy alagcsövezték a területet és szivattyúkkal távolították el a felesleges vizet, a Szekszárd-Paksi Víztársulatnak fizették be a folyamatos szivattyúzás költségeit, az pedig végezte a dolgát. Tolna megye területének jelentős részén tevékeny­kedik a társulás, 106 ezer hektár területén vigyáznak a vízfolyásokra, vízelveze­tőkre. A rendszerváltáskor mindössze 106 tagjuk volt, ma pedig 3700. Az új tulaj­donosok még többnyire bérbe adják földjeiket, így a bérlő fizeti a hektáronkénti 600, illetve 300 forintos tag­díjat. Az egy hektárnál na­gyobb tulajdonnal rendel­kező gazdák jelentős része azonban nem törődik a föld­jén lévő vízelvezetőkkel. Tavaly 36 millió forint tagdíj helyett mindössze 18 mil­liót fizettek. Huth József szerint a helyzeten javítana, ha újra lenne földadó, mert akkor nagyon hamar tisztázódná­nak a tulajdonviszonyok. Hazafi J. Szunnyadó Szenna Már a rozsszalma sem a régi Hajdanán komoly len­dülettel hozták létre Szennában, a szép zse­lici kis településnek csaknem a közepén, a műemléki védettséget élvező református templom alatti réten a falumúzeumot. Egy-két épületet „félre is tet­tek”, hogy a már felállított öt porta mellé majd ezeket is megépítik. Ám az utóbbi években a szennai falumú­zeum elszunnyadt, olyan értelemben, hogy fejlesztés nem volt.- Ezt megúsztuk - sóhajt nagyot még most is a gond­nok, Szászi János, amikor a január végi nagy szélvihart említi. Az öreg, zsupfedeles porták kibírták az ítéletidőt. - Inkább tavasszal fordul elő, hogy a zsúpot meg­bontja a szél. Akkor azt na­gyon gyorsan helyre kell hozni! Ami nem egyszerű, mert ilyen munkához értő szak­emberek legközelebb Luka- fán vannak.- Nem nagy, de hiteles skanzen - mondja a So­mogy megyei múzeumigaz­gató, dr. Király István Sza­bolcs. - Sokat mond a rang­járól, ha megemlítem, hogy Europa Nostra-díjat kapott. Ettől azonban nem lett gazdagabb a falumúzeum. Időnként ugyan kapnak külső támogatást - például a műemlékvédelemtől -, de ezek 100-200 000 forintot jelentenek csak, holott évente a folyamatos működ­tetéshez kétmillió forint kel­lene. Nagyon kevés. A por­ták zsupfedelét például tíz­évente újból kell(ene) rakni - mert már a rozsszalma sem a régi. M. A. Kicsiny háborúk pécsi szakértője Kicsiny háborúk címmel je­lent meg H. G. Wells 12 és 150 év közöttieknek aján­lott könyve egy pécsi ki­adó gondozásában. A for­dító jelentős ólomkatona­gyűjteményt mondhat ma­gáénak. Nem tartozik a szenvedélyes gyűjtők közé, mondja a rend­kívül érdekes mű fordítója, dr. Molnár F. Tamás, mind­össze a gyermekkori időtöltés felnőttkorba való áttételéről van szó. Ez a fajta játék a vi­lág valamilyen megszelídí­tése, az e szerepet egyre in­kább átvevő számítógépes já­tékok virtuális valósága ezzel szemben inkább a vad való­ságba való belépést jelenti; egészen más a játékhoz való viszonya a játszó embernek. Mint minden igazán jó já­téknak, ennek is több szintje van: a figura, melynek megje­lenése egy apró méretű szo­bor, túl ezen a kultúrtörténeti hozadék, és amikor már több katonáról van szó, akkor már fölmerül a valóság leképe­zése, újrateremtése. Ugyanis az ólomkatonák kultúrtörté­netében a 18. századtól kez­dődően a valódi csatáknak az újrajátszása egyfajta, a sakk­hoz hasonló metódussal tör­ténik. Európában, a különböző hadtörténeti múzeumokban a nevezetes csaták fontos moz­zanatait meg is jelenítik, s az érdeklődés iránta jelzi, hogy e tevékenység nemcsak a gyermekkorukat kinőni kép­telen felnőttek sajátja. Ko­runk magasan technicizált vi­lágának elsősorban műanyag modelljei kaphatók, mondja Molnár Tamás, mert a mai hadviselésben az ember kissé háttérbe szorul, hogy helyet adjon a harci eszközök leki­csinyített, nagyon jó minő­ségű tárházának. Léteznek fi­gurák is, de műanyagból, hi­szen az ólomkatonák köz­egészségügyi, piaci megfon­tolásból egyre inkább kiszo­rulnak a játékszobából, mi­közben áruk egyre borso­sabb: kétezer forinttól a csillagos égig. Cseri László A játék az ólomkatonákkal, ezekkel a miniatűr szobrokkal a világ valamilyen megszelídítése, éppen ezért egé­szen sajátos élményt is ad, mint korunk tömegjátékai fotó: müller andrea i t

Next

/
Thumbnails
Contents