Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-07 / 37. szám
10 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1998. február 7., szombat Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Hírcsatorna Tárlat a Pécsi Galériában. Február 12-én 17 órakor a Pécsi Galéria Széchenyi téri kiállítótermében Bors László kaposvári szobrászművész tárlata nyílik, a hatvanéves művészt dr. Újvári Jenő, Pécs alpolgármestere köszönti, bevezetőt mond Sümegi György művészettörténész. Keresett kompozíciók. A 48-as dalokból készített öt kóruskompozíciót dr. Várnai Ferenc zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatának tanára a forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. A kórusművek iránt Pápától Békéscsabáig országszerte nagy az érdeklődés. Évnyitó klubest. A Pécsi Zeneiskola február 5-én klubestet tartott az intézmény Dr. Majorossy I. utcai hangversenytermében, ahol Lukin László az amszterdami Liszt-fesztiválról tartott előadást. Színházkomédia ismét. A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában február 8-án, vasárnap este fél 8 órai kezdettel ismét színre kerül Bengt Ahlfors nagy sikerű kétrészes vígjátéka, a „Színházkomédia”. A darabot Márton András rendezte. Mini kisplasztikák. Pécsett, a Parti Galériában február 14-én 17 órakor Bálint- napi „szerelmes” mini kisplasztikái tárlat nyílik, amelyre a művészek legfeljebb 15x15-ös méretű munkákkal pályázhattak. A „legminibb szobron” kívül díjat kap a legszerelmesebb, legőrültebb, legviccesebb, legkedvesebb és a legeroti- kusabb is. A közönség és a galéria díja, valamint a citrom-díj sem marad el. Szerelmi dalok. Pécsett a Dominikánus-házban február 13-án 19 óra 30-kor barokk kamaraest lesz „Canti Amorosi” - szerelmi dalok - címmel. Az esten közreműködik Haramza László (ének) és Gábor József (csemballó). A magyar trikolór 150 éves Fekete, vörös, vörös-fehér, vörös-zöld, piros-fehér-zöld E gyes források szerint az ősmagyarok kezdetben fekete zászló alatt harcoltak. Ámbár nem zárható ki az a változat sem, hogy a rémült Európa a harcmodor hasonlósága miatt utólag összekeverte a magyarokat a korábban rettegett hunokkal. Az is elképzelhető, hogy a honfoglaló törzsek zászlószínei különböztek. Árpád. fejedelem - vagy közvetlen utódainak valamelyike - ezt a feketét felváltotta vörösre. Az Árpád-ház jelképeinek mindvégig ez maradt az alapszíne. A kalandozó magyarok vérvörös zászlaját fél Európa megismerhette. A zászlókat vagy a zászlórudakat még - fekete turulmadár díszítette akkoriban. E pogány jelkép helyébe került aztán a kereszt Szent István uralkodásának kezdetétől, amikor a magyarok felvették a kereszténységet. Később pirosfehér lett az országzászlónk, mivel ez lett az Árpád-ház színe. A II. András uralkodását követően általában a vörös színű, ezüst (fehér) kettős kereszttel ékes zászlót használtak, de a hadilobogó változatlanul a vörös maradt még sokáig. A legrégibbről fennmaradt három magyar zászló azonban - a berni Historisches Museumban találhatók - másféle kora középkori hagyomány létezésére is utal. Ezek a textil történelmi emlékek III. András özvegyéhez, Agnes királynéhoz kapcsolódnak és a königsfel- deni zárdából származnak, az Árpád-ház kihalása utáni évtizedből. A mai nemzeti zászlónk legkésőbbi eredetűnek hitt zöld színsávjának korai meglétére mutat, hogy berni zászlóink színe zöld, a kettős kereszt pedig vörös rajtuk. Érdekesség, hogy Mária Terézia idején, a Szent István-rend 1764-es alapításakor a magyar nemzeti jelképként szintén a vörös és a zöld szín lett az előkelő rend szalagdísze. kor a palermói forradalom híre megérkezett Magyarországra. III. Béla vörössel és ezüsttel hétszer vágott zászlaja a Képes Krónika ábrázolásában. Valójában csak Imre király idején tűnik fel ez a motívum. Wagner Sándor Dugovics Titusz önfeláldozása című festményén anakronizmus a piros-fehér-zöld zászló, viszont politikai tett: 1859-ben a magyar trikolór betiltott volt A magyar zászló Árpád-ház kai gyűléseken a zászlót. Külö- kori piros-fehér sávjai- nősen 1848 februárjától, amihoz, illetve alapszíneihez a 16. században kezdett társulni a zöld mint a címerünkben lévő hármas halom színe. Ez azonban még a Rákóczi szabadságharc idejére sem vált általánosan elfogadottá, ahogy ezt a fennmaradt kuruc lobogók is mutatják. Ám a mai magyar trikolór sajátos formában már 250 évvel korábban összeállt: a függő pecsétek selyem- sodrata már a középkor végén, Hunyadi Mátyás uralkodása idejétől piros-fehér-zöld volt. A három szín tudatos nemzeti színként való alkalmazására az 1789-es francia forradalmi trikolór hatott, amely egyébként az egyetemes zászlótörténet egyik alaptípusa. Az első hazai trikolórt a magyar jakobinus szervezkedés vezetői tervezték meg. Elfogatása után Martinovics Ignác 1794. augusztus 14-ei vallomásában arról beszélt, hogy a nemzet színeiül a zöld-vörös-fehér trikolórt kívánták bevezetni. A reformkorban a radikális magyar értelmiség karolta fel a nemzeti zászló ügyét. Az 1830— 1840-es években már általánosan használták politiII. András király kettős keresztes zászlóval hadjáratba indul (Képes Krónika) H‘ Tivatalosan a piros-fehér- zöld zászló az 1848-as forradalomban született meg. 1848. március 23-án fogadta el az országgyűlés a nemzeti színekről szóló I. törvényt, amely egyben az ország címerét is meghatározta. Az elhatározás hivatalos szentesítése az 1848. áprilisi XXI. törvénycikken történt meg, amely kimondta: „A nemzeti szín és az ország czímere ó'si jogaiba visszaállíttatik”. Az 1848^49-es forradalom és szabadságharc idején általánosan használták a nemzeti zászlót. Nem volt teljesen egységes a gyakorlat a katonai csapatzászlók használatában, amelyek eltértek a nemzeti zászlótól, de szintén a magyar trikolór színeit használták. A szabadságharc után, az elnyomás idején tiltott volt a nemzeti zászló. Csak az 1861-es Szent István- napi ünnepségen engedélyezték hivatalosan újbóli használatát. Dunai Imre Magyarul magyarán Népi meteorológia A nyelv és a gondolkodás elválaszthatatlan kapcsolata az általános nyelvészet alaptétele. Az anyanyelv az anyagondolkodás kifejezője. Híven tükrözi a nyelvet beszélő társadalom, a nemzet gondolkodásmódját, világszemléletét, a múlt minden emlékét. A nyelv több, sokkal több, mint a történelmi múlt. Igaz az a szellemes mondás, amely szerint: a történelem elfér a nyelvben, de a nyelv nem fér el a történelemben. Ezt a végtelen gazdagságot tükrözi a közkeletű, mondat értékű állandó nyelvi kifejezések legismertebb típusa: a közmondás. Sokféle változata közül most azokból mutatok be néhányat, amelyek a magyar nép időjárásra vonatkozó ismereteit, tapasztalatait tükrözik, azaz a népi meteorológiát. Többségük a kalendárium meghatározott napjaihoz, ünnepeihez kapcsolódik. Közülük jónéhányat még a hagyományokhoz kevésbé ragaszkodó ifjabb nemzedékek is ismernek. A Katalin-napi (november 25.) időjárás szoros kapcsolata a karácsonyival ebben a közmondásban ölt nyelvi formát: Ha Katalin kopog, karácsony locsog. — Vagyis a Katalin-napi kemény, fagyos időjárásra karácsonykor, egy hónap múlva enyhülés, esős idő következik. A Fekete karácsony fehér húsvét - a hó nélküli december végéből arra következtet, hogy késik a tavasz, vagyis még a tavasz nagy ünnepén is hó fedi a tájat. Ha fénylik a Vince (január 22.), megtelik a pince - vagyis ha ezen a napon süt a nap és csöpög az eresz, jó szőlő- és gyümölcs- termés várható. A népi időjóslás nevezetes napja január 25-e, hagyományos nevén: Pálforduló. Arra utal, hogy amiként Saul Pállá változott, ugyanúgy az időjárásban is gyökeres fordulat állhat be. Hidegről enyhébbre változik vagy megfordítva. A gyertyaszentelői (február 2.) medve jelenség így tükröződik a közmondásban: Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket is vedd elő! (ízik = a széna alja, kórós része, amelyet a jószág is csak végső szükségben fogyaszt el). Ha Dorottya szorítja, Juliska (Julianna) tágítja. A Do- rottya-napi (február 6.) hideg időt a Julianna-napi (február 16.) enyhülés követi. Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. Február 24-ét Jégtörő Mátyás napjának is mondják. Azaz töri a jeget, vagy ha nincs, csinálja. Megrázza még szakállát Gergely - vagyis március 12-én még hullhat a hó. Ugyanez egyértelmű nehezteléssel: Mátyás, Gergely két rossz ember. Közismert a három szent: Sándor, József Benedek (március 18., 19., 21.) aki zsákkal (zsákban) hozza a meleget. Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12., 13., 14.) viszont a kései fagy- gval keseríti a gazdák életét. Ők a fagyos szentek. Ugyancsak közismert a Májusi eső aranyat ér közmondás. Azt viszont, hogy A bornak Szent Márton a bírája - csak a bortermelő gazdák tudják értelmezni. November 11-ére ugyanis általában letisztul az újbor, s ekkor elválik, hogy milyen a minősége. Megérkezett Simon Júdás, jaj neked pőregatyás! - vagyis ekkorra megérkezik a hideg, s jaj annak, akinek nincs meleg ruhája. Tudjuk, mindez korántsem „szentírás”, de kisebb-na- gyobb eltérésekkel általában beválik. Rónai Béla Fenséges énekesek A királyok énekesei, vagy az énekesek királyai, nos, a King’s Singers nevével el lehet játszadozni, de akárhogy fordítjuk, nem hibázunk a kifejezés tartalmát illetően. Ez a 30 éve együtt éneklő hattagú férficsapat az angol Camb- ridge-ből indult világhódító útjára, s a félévente ismétlődő koncertkörútjaik során Japántól Brazíliáig mindenhová eljutottak. Az idén Pécset is útba ejtik, február 19-én csütörtökön a POTE-aulában lép fel az énekegyüttes. Monteverditől Ligeti Györgyig válogathatnak repertoárjukban a reneszánsz alkotásokból vagy éppen kortárs zenéből. Hogy mennyire királyi a kórus, arra példa, hogy két éve Londonban a Prince Consort Ensemble in Residence címet adományozták tagjainak, s hol a japán királyi családnak adnak koncertet, hol a legnagyobb amerikai tv-show-kban lépnek fel. Mindemellett a King’s Singers hús-vér emberekből áll, kedvenc hobbijuk például a foci, a rögbi, vagy a „motorokkal való esések”. M. B. E. Futnak a képek FILMJE GYZET Es látá, hogy jó Az És a nyolcadik napon (Le Huitieme Jour) című franciabelga film egy különös barátság történetét mondja el. Harry menedzser. Ügynököket oktat magabiztos fellépésre, az üzletfelek hatékony meggyőződésének fogásaira. Leckéjének lényege: hazudni kell, csak az a lényeg, hogy hihető legyen. Minden percét lefoglalja a munkája, családja elhagyta, kislányaival nem törődik. Magányos. Úgy él, mintha gép lenne. Vagy talán már az is. Jómódú. Vele szemben Georges-nak nincs vagyona, ő csupán érzelmekben gazdag, akinek egy kedves szó, egy baráti gesztus mindennél többet jelent. Neki sincs családja. Édesanyja, akit gyakran megidéz képzeletben, már nem él. Nővérét lekötik a saját gyerekei, vele már nem tud törődni. Georges intézetben lakik. Szellemi fogyatékos. Mongolidióta. (Arany Pálmadíjas alakítója, Pascal Du- quenne is az.) Ezt a furcsa párt a véletlen hozza össze, egy autóbaleset. Aztán Harry (őt Daniel Auteuil játssza) szeretne gyorsan megszabadulni Georges-tól, de látva helyzetét, megsajnálja, majd fokozatosan rádöbben, hogy neki valójában nagyobb szüksége van Georges-ra, mint annak őrá, többet kap tőle, mint amit adni tud neki. A film egyik jelenetében a szegény fiatalemberből, aki nagyon szeretne az ő Harry barátjánál lakni, de tudja, hogy nem lehet, kitör a sírás: Úgy fáj, hogy én más vagyok, mint a többi, zokogja. Mire Harry átöleli, s azt mondja neki: Igen, te jobb vagy. A racionális francia kultúra mélyről fakadó, önkritikus vallomása ez a mondat. S egyben a teljesítményelvű, számokban gondolkodó, üzleties civilizációé. Ez a humanista film azt mondja el, hogy íme, az egy- ügyűség lelki gazdagsággal társulhat. De nem patetikus, és nem szentimentális, leszámítva a kissé melodramatikus végkifejletet. A rendező, Jaco Van Dormael (a nevét érdemes megjegyezni), rokonszenves humorra] ellenpontozza az érzelmesebb jeleneteket, egy alkalommal például komikumba mártott bölcsességgel idézi Milos Forman híres rolós-jelenetét a Szöszi szereimé-bői. Szellemes montázsokkal és plánváltásokkal még azt is kifejezésre tudja juttatni, hogy Georges valahogy közelebb van a dolgokhoz, mint más. El tud beszélgetni egy egérrel, keservesen megsiratja az elpusztult kutyát, végtelenül sajnálja a hangyákat, mert parányiságuk következtében számtalan veszélynek vannak kitéve, s megsimogatja a frissen vágott pázsitot, mert szegény fűszálaknak biztosan fájdalmat okozott a nyírógép, meg kell vigasztalni őket. Ki tudja, nem neki vannak-e igazabb fogalmai a létezésről? Harry és Georges, a két jóbarát A film profán teremtéstörténete szerint a genezisnek volt egy nyolcadik napja is. Isten azon a napon teremtette Géorges-ot. Aztán rápillantott, és látá, hogy jó. Nagy Imre
