Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-11 / 10. szám

Közelről MAGYAR'- DEL-DUNANTUL Negyedik oldal Ma Szeretettel köszörűjük névnapjuk alkalmából ÁGOTA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.34 nyugszik 16.15 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: Lendvai Dávid Lottószámok Ötös lottó: 1, 14, 46 59, 64 Hatos lottó: 8, 26, 29 30, 32,41 Pótszám: 12 Jokerszám: 228347 Szigetvár marad Kisváros A név jót jelent Az Ágota női nevünk az Agáta egyik formája. Görög eredetű, jelentése: a jó. Az Ágotákat így becézhetjük: Ágica, Ágika, Ágó. A Kisváros 100. epizódja után újabb 13 részre kötött szerződést a Magyar Televízió. Szigetvár továbbra is adott - de mi kell hozzá még? Az elmúlt öt évben az kide­rült, a tévés sorozat népsze­rűségben a legtöbbet biztos, hogy Usztics Mátyásnak hozta, de a város idegenfor­galma is profitál belőle, és az elfeledett Zrínyi nevet is újra ismerik e honban. Minden­képp öröm tehát, hogy lesz folytatás. Ámi a szervezésből a he­lyiekre hárul, az a következő: miután a forgatókönyv kivo­natát megkapják faxon, kide­rül, hogy hol tervezik a forga­tást. Ezután következik a helyszínek biztosítása, me­lyek közül az önkormányzat mindent ingyen bocsát a stáb rendelkezésére, ám ezt is úgy próbálják megoldani - eddig sikerrel -, hogy a mindennapi munkát ne hátráltassák. A háttérmunkát szervezők részéről elmondták, hogy az öt év alatt voltaképp nem volt olyan kérés, feladat a filme­sek részéről, amit ne tudtak volna teljesíteni. Legutóbb például a 6-os kerülő úton volt egy autórobbantás, ré­gebben pedig a várban egy lövöldözős jelenet, amit min­den további nélkül szépen le­forgattak. A még el nem ké­szült Vigadóban pedig egy Polgárőrök Pécsett Tegnap tartotta éves közgyű­lését Pécsett, a Baranya Me­gyei Polgárőrök Szövetsége. A beszámolók elfogadása mellett szóba került a polgár­őrök képzése, valamint to­vábbi, iskolák melletti szolgá­latok bevezetése - tájékoz­tatta lapunkat Prifer György elnök. A lobbyzás dohányfüstje Lobbyztak-e a magyar parlamentben a dohány­ipar érdekei mellett el­jegyzett képviselők? Kemény vádnak is minősít­hető az egyik tekintélyes angol lap által leszűrt kö­vetkeztetés: a magyar par­lamentben erős befolyása van a hazai dohánylobbi­nak. A közvélemény is talán a reklámtörvény körüli hu­zavonára figyelhetett fel, s valóban: tárgyalását meg­előzően kemény érdekek csatáztak többek között a dohánytermékek reklá- mozhatóságának korláto­zása, vagy „szabadjára en­gedése” miatt. Pécsett a BAT szponzori gyakorlata immár belenőtt a városba, kezdve a Nemzeti Színháztól egészen a hajlék­talanok otthonhoz juttatá­sának támogatásáig. Ilyen értelemben „tetten érhető” az óriáscég ereje, amelynek egyébként alapfilozófiája: ahol gyára van, ott mecénás polgárként legyen jelen. Az angol lap hírére rea­gált a BAT hazai PR-főnöke, dr. Rácz Gábor. Rövid kommentárja: valóban for­dultak kéréssel a BAT-hoz parlamenti képviselők, ám ezek mindig személyes jel­legűek voltak. Azóta a do­hányipar szóvivői visszahú­zódtak a nyilvánosság elől. Mindebből persze nem következik, hogy csak a BAT-nak lenne érdeke a parlamenti lobbizás. Nem nyilatkoznak azonban erről a megszólítottak, a hon­atyák sem. Lehet, az ő reak­ciójukra vár a dohányipar, bár egyik szakemberük vé­leménye szerint „Cigarettá­inknak tiszta illata van.” Nyilván ezért nincs semmi jele annak, hogy az angol lap egyébként magyar újságokban is idézett véle­ményét egyelőre - nagyon úgy tűnik - nem szívták a mellükre a megszólított honatyák. A válasz késése legfeljebb annyit eredmé­nyez, hogy valami árnyéka a parlamenti dohányfüstnek némiképp csípi a közvéle­mény szemét. M. A. komolyzenei koncertet meg­csinálni úgy, mintha az épü­let erre alkalmas lenne. A legnagyobb gond egyéb­ként mindig a színészegyez­tetés. És bizony, már előfor­dult, hogy egyetlen szereplő miatt - kilétét fedje jótékony homály - borult minden előre megszervezett program. Egy biztos, a szigetváriak szeretik a filmeseket, akiknek kicsit olyan az egész, mint lejönné­nek a nagyszülőkhöz vidékre eltölteni pár kellemes órát! A készítők részéről Sarkadi Péter elmondta, Szigetvár tér­beli távolságát ellensúlyoz­zák a praktikus előnyök. A stáb legközelebb februárban érkezik kicsit (fel) forgatni a városba. Méhes K. Még nem volt olyan kérése a filmeseknek, amelyet a baranyai telepü­léseken ne teljesítettek volna FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Mohácsi kulcs-kérdés Egy képviselő, ugyebár, a vá­lasztóit képviseli, de amúgy a saját képét is viselnie kell, ami sokszor nehezebb feladat. A mohácsi történet papíron egy kulcsról szól, ám nem biztos, hogy ez lenne a mese kulcsa. Kovács Istvánt, a cigány ki­sebbségi önkormányzat el­nökét kemény vádakkal illették szomszédai a Zrí­nyi utcából. Gonda Károlyék, akik a sorház közös padlásának kulcsát őrzik, a követke­zőkről számoltak be a VDN-nek:- A képviselő szom széd úréknak nem szíve sen adtuk oda az utóbbi időben a padláskulcsot. Egyrészt, mert hosszú ideig maguknál tartották, másrészt, hogy ne mondjam, mindig eltűnt valami a pad­lásról, mikor odafent jártak, például a három lábú bográcsállvány! Mondtuk neki, ha jön a kéményseprő vagy valami szerelő, akkor megkapják a kulcsot, külön­ben minek? - így az asszony. - A legutóbb ezen úgy feldü­hödött, hogy az egész utcát megbotránkoztatva ököllel verte az ajtónkat, rugdosta, mire én mondtam, hogy tes­sék, nyitva van. Erre tovább ordítozott minősíthetetlen hangon és válogatott károm­kodások közepette, idős élet­társamat úgy rángatta ki, mint egy lovat! Ki kellett Képviselő vagy polgár? Képvisel vagy elvisel? hívni a rendőrséget is, akik azonban tettlegesség hiányá­ban semmit sem tudtak tenni. Kovács István a fenti törté­netre - érthető módon - egé­szen másképp emlékezik.- Kérem, abszurdum, hogy valaki ne mehessen fel a pad­lásra, amikor akar, nem ezzel lettek megbízva, hogy ne ad­ják oda a kulcsot! Tényleg mérges lettem kicsit, mert már nem először fordult ez elő. Lehet, hogy keményebb szavakat használtam, mint más esetben. A szomszéd urat nem bántalmaztam, bár valóban csak a korára való tekintettel. A rendőrséget pe­dig én hívtam ki!-Mit szól ahhoz, hogy tol­vajnak titulálják? Kovács István a bográ­csállvány históriát hallva hosszan nevet:- Ez valóban nevetsé­ges. Csak nem képzeli, hogy képviselőként ezt a fajta viselkedést megen­gedem magamnak, és pi­tiáner lopásokkal kockáz­tatom a jó híremet?- Ez tehát egyszerűen egy rossz szomszédság?- Nincs nekem velük ba­jom. Kijöttünk a múltban is, nem értem, miért történt mindez. Én nem vagyok ha­ragtartó, a békességnek nincs akadálya. Annál is inkább, mivel - és ez már részben happy end - Kovácsék szereztek egy má­sik kulcsot a padláshoz! Méhes K. Pogány határátkelő lesz Most még csak a téli pihenőre állított gépek várnak a repülőtéren, de a tervek szerint a közeljövőben már az utasokat is várják a Pécs melletti településen fotó: laufer László Megkezdődött a 70 százalékban pogányi, 30 százalék­ban pécsi tulajdonban lévő pogányi repülőtér felújí­tása, korszerűsítése. Aki Somogyért lobbyzik Az évek óta elhanyagolt álla­potban lévő épületek állag- megóvásával kezdődtek a munkálatok, mondja Drago- vácz Márk, pogányi polgár- mester. Odavezették a gázt is, hiszen a fűtés is megoldatlan volt. Pécs város finanszírozta a lapostető szigetelését, mert teljes felületen beázott a fő­épület. Két új telefonvonalat is kiépítettek, a már meglévőt a repülőklub használja a to­vábbiakban is. Nagyon fontos volt a geo­déziai felmérés elkészítése, hogy a nemzetközi szab­ványnak megfelelő térképet létrehozhassák, a régi ugyanis nyomtalanul elkalló­dott. Folyik a község és a re­pülőtér komplett rendezési tervének tervezése is. Tár­gyalnak a határőrséggel, a rendőrséggel és a vámosok­kal is, ugyanis a repülőtér ha­tárátkelő hellyé válik, ezért az ennek megfelelő szigorú biz­tonsági előírásokat végre kell hajtani. Ki kell építeni az út­vonalat a repülőgéptől a fo­gadóépületig korlátok felsze­relésével. Sorompóval zárják le azokat az utakat, melyek­ről ma még bárki ráhajthat a repülőtérre, a szabad mozgás ugyanis elképzelhetetlen. A meteorológiai állomás je­lenlegi helyéről már tavasszal átköltözik a főépületbe, így a pilóták közvetlen informá­ciókat kaphatnak az időjárás­ról. Meghosszabbították a szerződést a juhásszal, akire szükség van, hiszen a birkák a fű szükséges „karbantartá­sát” elvégzik. A nemzetközi reptér teljes kialakításának két lehetséges útja van, mondja a polgármester. Vagy önerőből fejlesztenek, vagy külföldi befektető által, amely járhatóbbnak tűnik. Az erre vonatkozó tárgyalások jelen­leg is folynak. Azt tudomásul kell venni, vélekedik, hogy egy repülőtér, működése kö­vetkeztében fellépő bevételek 80 százaléka a térségben je­lentkezik, ezért léte Pécs vá­rosának és a megyének iga­zán fontos. Idén egy nevezetes sport- rendezvény biztosan lesz, megrendezik az Alpok-Duna- Adria ejtőernyős bajnoksá­got. Cseri László Suchmann Tamás arra büszke, hogy miniszter­ként sem szakadt el Marcalitól, az utóbbi másfél évben pedig tel­jes gőzzel a városért dolgozik. Sokan állítják, a látványos sikerek hát­terében ő áll.- Gyógyfürdő, ipari park, erőmű, szaporodó üzemek. Mintha minden út Marcaliba vezetne. Hogy csinálják?- Én 1977 óta dolgozom a városi önkormányzatnál, ez volt az első munkahelyem. Amit tettem, Marcaliért tet­tem, ennek is köszönhető, hogy 1990-1994-ben simán megválasztottak. A most be­érő eredmények nem hirtelen érkeztek. Négy év ment el a stabilizálásra, 2000 munka­helyet teremtettünk. A máso­dik ciklusban pedig a város- fejlesztésre feküdtünk rá. Azért mondok többes szá­mot, mert nagy előny, hogy képviselőként szorosan együtt tudok működni a vá­rosvezetéssel. A dolog egy­szerűen úgy működik, hogy én Pesten kilobbyzom, ami kell, itthon pedig végzik a napi őrlő munkát! De azt mondom, hogy még mindig csak a részeredményeknél tartunk, hiszen fő cél további munkahelyek idehozatala. Ugyanis csak így, és nem pénzfaló szociálpolitikával lehet motiválni az embere­ket!- És a kötelező kérdés: lesz-e képviselő, bekerülhet-e ismét a kormányba?- A dolgok jelenlegi állása szerint még nem biztos, hogy indulok a választáson. Az utóbbi időben minden ener­giámat ebbe a városba fektet­tem, és látom értelmét, hogy továbbvigyem az ügyeket. Sose a jelentkező, hanem a feladatvállaló politikusok közé tartoztam. Ami a kor­mányzást illeti, annyit mondhatok: az ismert okok miatt sok okos dolog maradt félbe, elsősorban a vidék Ma­gyarországának fellendítése.-Egy időben írták, hogy versekkel foglalkozik. Igaz ez?- Nézze, engem Pesten af­féle vidéki mormotának tar­tottak, politikai ellenfeleim el akarták hitetni, hogy az elit­ben nem vagyok szalonké­pes. Erre mondtam, hogy vi­déken is létezik értelmiség, amelyik verset ír és zongo­rázni tanult. Nekem 1963-66 között jelentek meg verseim a Somogyi Néplapban és a Sza­bad Földben. Méhes K. t

Next

/
Thumbnails
Contents