Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-10 / 9. szám

1998. január 10., szombat Kultúra - Művelődés Dtmántúli Napló 11 Magyarul magyarán Ragozunk Nyelvünk életében gyakran fordult elő, hogy olyan sza­vak, amelyek eredetileg egy szakma, foglalkozási csoport vagy társadalmi réteg szó­készletébe tartoztak, általáno­san ismertté válva a köz­nyelvbe kerültek. Elég a tárna, az akna, csapágy, gya­lus, marós, traktoros, vájár, kombájn, kohol szavunkra gondolni. Ritkább eset a különféle tudományok szakszavainak köznyelvivé válása, főként, ha a tudomány nincs közvet­len kapcsolatban a minden­napi élet szakadatlan gyakor­latával. Ilyennek minősíthetjük a nyelvtant, tudományos nevén a grammatikát is. Ezért meg­lepő, hogy egy jellegzetesen nyelvtani szakszó feltűnően gyakori használatúvá vált. Nyugodtan mondhatjuk, hogy divatszó lett belőle, főként a nyilvános felszólalásokban. Ez pedig nem más, mint a ra­goz igénk. A nyelvtanban az igéknek és a névszóknak rag nevű tol­dalékkal való ellátását jelenti. Tehát amikor azt mondom: beszélek, beszélsz, beszél', munkám, munkád, munkája', iskolát, iskolába, iskoláért, iskolának stb. - a magyar nyelv nyelvtani rendszerének meghatározott tagjait sorolom fel, akkor ragozok. De vajon mit csinál az az előadó vagy szónok, aki beszéde közben ilyeneket mond: „Személyi felelősség - ezt ragozhat­nánk” - Vagy: „Ezt most nem ragoznám részletesen” - Ilyen értelemben való használata újabb jelensége nyelvünknek. Vajon hogyan keletkezhe­tett? Talán efféleképpen: A gazdaságosság ma központi kérdés. A gazdaságosságtól függ ma termelésünk tovább­fejlődése. A gazdaságosság­nak lehet a legnagyobb sze­repe exportunk növelésében. És még ragozhatnám tovább is a gazdaságosság szót, vagy inkább az általa jelölt fogal­mat. Mit tettünk tehát? A gazdaságosságról beszéltünk három mondatban, amelyek egymással szigorú logikai összefüggésben, ok-okozati viszonyban vannak. Az ilyen gondolatmenet, az előadó, a szónok ilyen ragozása min­den beszédműnek javára vá­lik. A stilisztikában gondolat­ritmus a neve. Mértéktelen használata azonban az ellen­kező végletbe csap át. Vezér­cikkeink egy része, sok elő­adás, szónoki beszéd nem ad gondolati információt, hanem csak ragoz. Ragozza a szemé­lyi felelősséget, ragozza a demokráciát, ragozza az energiatakarékosságot. Ha va­laki aztán megunja a termé­ketlen okoskodásokat, joggal fejezheti ki magát így: „Bará­taim, ne ragozzuk tovább a dohányzás ártalmasságát, he­lyette legalább most ne gyújt­sunk rá!” Végülis ragozzunk vagy ne ragozzunk? Nem árt, sőt na­gyon is szükséges az óvatos­ság. Éppen ezért én sem aka­rom tovább magyarázni, sem tovább fejtegetni, sem tovább nyúzni, a legkevésbé tovább ragozni a ragoz szó használa­tát. Hiszen a józan ész, a csi­szolt nyelvérzék mindig el­igazít, mikor divatos töltelék­szó és mikor erőteljes, kife­jező nyelvi fordulat a rago­zás. Rónai Béla Pénzt hozó szellemi érték Sikeres évet zárt a tavaly ala­kult Szabad Színházakért Alapítvány, melyet az egykori Nyitott Színpad és a Harma­dik Színház néhány alapító tagja hozott létre. Az alig fél éve bejegyzett alapítvány a színházművészet új tartalmi és formai kezde­ményezéseinek támogatására született, produkciót és mű­vészt segít, így például tavaly a Szabad Színházi Műhely előadásai s az ide kapcsolódó vendégjátékok is az alapít­vány jóvoltából jöhettek létre. Jelentősen támogatták a Har­madik Színházban a tavalyi gyermekelőadást is, de szín­házi-képzőművészeti oktatási programhoz is hozzájárultak. Vincze János kuratóriumi elnök azért is boldog, mert ta­valy közel 2 millió forintot tudtak összeszedni miniszté­riumi, pályázati pénzekből, sőt magánszemélyek adomá­nyaiból. Sokan ezer-kétezer forintjukat ajánlották fel, de volt, aki 100 ezer forinttal gyarapította az alapítvány számláját. Az adományozók a Pécsi Harmadik Színház pár­tolótagjai lettek. Az elnök szerint mindez bizalmat és egyetértést jelent, s mutatja, hogy létezik itt olyan szellemi érték, mely esetleg még pénzt is tud hozni alternatív kezdeményezések és művészi alkotóközösségek számára. H. I. Gy. Térbe fordult gondolat Soltra Gábor művészcsaládba született. Édesapja, Soltra Ele­mér ismert képzőművész, de bátyja is érmekkel, plakettekkel foglalkozik. Nem szólnak bele egymás dolgaiba, mindannyian önálló alkotók, saját álmokkal, saját tervekkel. A most 42 éves, Pécsett élő Soltra Gábor rajzolni mindig is imádott. Különösen a lovak ra­gadták meg a képzeletét már gyermekkorában is, de a szere­lem máig tart. A Művészeti Szakközépiskolában végzett ötvös szakon, majd a Zsolnay gyárban helyezkedett el, ahol ma is dolgozik, a gyártmányfej­lesztési csoportnál. Öntőként ő készíti el - a tervező művé­szekkel együttműködve - a pro­totípusokat. Az is előfordult, hogy ötletei, javaslatai nyomán a kész darab végül jobb lett, mint az eredeti volt. Beszélgetőtársamból persze, mindezt szinte harapófogóval kell kihúzni. Nem kenyere a di­csekvés, nem tolja magát má­sok elé, és nem gyárt tetszetős elméleteket a szobrászatról. Tagadja, hogy művész lenne. Alkotó embernek tartja magát, akinek azonban a munka lét- szükséglet. Lakásukban egy kis sarok a műhelye. Itt készülnek méhvi­aszból szobrai, melyeket viasz- veszejtéses eljárással öntenek aztán bronzba. Törékeny, ke­cses figurák ezek. Sebeket, fáj­dalmakat hordozó alakok, vil- loni figurák, szürreális formák, melyekben mégis nagy erő rej­lik. Képesek érzelmeket ébresz­teni, megmozgatják a lelket. Ilyen a magát szárnyai közé rejtő vézna Madárember is, a szimbolikus tartalmakat hor­dozó Táltos, akinek figurájából áldozati állat koponyája sejlik elő, vagy az éppen most ké­szülő, az előadás után a tapsot köszönő, magányos bohóc-szí­nész. Ők az alkotó térbe fordult gondolatai.- Ötleteim vannak bőséggel, kis előtérben szinte már vájat van a padlón, ahogyan Gábor órákig fel-alá járkál, és tervezi magában következő alkotását. Csak akkor nyugszik meg, ha elérte, amit akart.- Viasszal csak 1991-től dol­A Zsolnay gyárban is alkotómunkát kapott fotó: Tóth de aránylag lassú vagyok - val­lotta be. - Minden szobromnak megvan a maga története, de a lényeg mindig az, hogy szeret­nék velük mesélni valamit, nem szájbarágósán, inkább a lélekre hatva. Gyakran a dolgok eszté­tikus, szép oldalát keresem, még akkor is, ha egy haldokló állatot ábrázolok. A legtovább az tart, míg egy gondolat kiérlelődik. Gábor fe­lesége, Ildikó, aki maga is festő a Zsolnayban, elmondja, hogy a gozom - tette hozzá Gábor. - A Siklósi Szalonon szoktam kiállí­tani, már az idei tárlatra is ké­szülök új dolgokkal. Remélem, fejlődni fogok még, legalábbis ezt szeretném. Hogy a családi képzőmű­vész-hagyományok folytatód­nak-e, nem tudni. Annyi biz­tos, hogy Gábor hétéves Dani fia már most ügyesen rajzol, apja és nagyapja gyönyörűsé­gére. Hodnik Ildikó Gy. Sztárpletykák Delon új filmje Alain Delon, akit a mostani Berlinálén életművéért Arany Medve díjjal tüntettek ki, Me­xikóban forgat. A nagy francia filozófus, Berard-Henri Levy első filmjében magát az írót személyesíti meg, aki kalan­dos életútjának vége felé, me­xikói száműzetésbe vonul vissza. A film főhőse erősen emlé­keztet Hemingway történetére, aki élete alkonyán Kubába vo­nult vissza, hogy ott megírja az Öreg halász és a tengert. A me­xikói „száműzetésbe” híres asszonyok kísérik el Delont: Lauren Bacall, Marianne Deni- court és az ugyancsak szí­nésznő Arielle Dombasle, Levy felesége. A forgatás április 8-án kezdődik és előreláthatólag 11 hétig tart majd. Phil „szegénysége” Nem áll túl jól Phil Collins szénája. A 44 éves angol pop­sztár nemrég még a legjobban keresők közé tartozott, jöve­delme hetente (!) elérte a 200 ezer fontot. Tavalyi válása azonban ala­posan megcsappantotta vagyo­nát. Felesége, Jill 16 millió font végkielégítést kért, amiért férje elhagyta. A nemrég még oly népszerű popsztár lemezei a raktárakban hevernek. Adóta­nácsadója, aggódik ügyfeléért: „Bár Phil jól van, de bevétele egyre kevesebb, dolgozni sincs kedve a bánat miatt.” Collins menti, ami menthető: a brit adóhivatal szigora elől Svájcba teszi át lakhelyét, már csak azért is, mivel ott lakik menyasszonya, a 22 éves Ori- anne Cevey. Stallone fájdalma Sylvester Stallone mindent el­ért, amit egy színész elérhet. De a 49 éves sztár apa is, s ebben a minőségében hírnevét és min­den pénzét is feláldozná, csak­hogy segíthessen súlyos beteg fián. A most 17 éves Seargoah au- tizmusban szenved. A világsi­kert aratott és Magyarországon is bemutatott Esőember című filmből megismert betegség annyira elhatalmasodott a fiún, hogy már apját sem ismeri meg. „Bármit meg tudok venni, amit csak akarok, de egy percig sem haboznék, ha valaki felaján­laná, hogy az egész vagyonom fejében meg tudja gyógyítani Seargoah-t. A világ legboldo­gabb embere lennék, ha csak ennyit mondana: Helló papa!” - nyilatkozta Sly. Hírcsatorna Tárlatok a Pécsi Galériában. Két szlovák grafikusművész, V. Rostoka és J. Kralik tárlata nyílik ja­nuár 16-án pénteken 17 óra­kor a Pécsi Galéria Széche­nyi téri kiállítótermében Orosz István grafikusmű­vész bevezető szavaival. A Pécsi Kisgalériában január 15-én 17 órakor Berényi István szobrászművész tár­latát nyitja meg dr. Újvári Jenő, Pécs alpolgármestere. Versmondó verseny. Ja­nuár 15-én 11 órakor Pé­csett, a Vasutas Művelődési Házban rendezik meg a Jó­zsef Attila Országos Vasu­tas Versmondó Verseny te­rületi elődöntőjét, amelyen a Pécsi Igazgatósághoz tar­tozó vasutas dolgozók vesz­nek részt. Könyvbemutató. Pécsett, a Művészetek Házában hét­főn 17 órakor Csemavölgyi Antal „Fegyvert, s vitézt éneklek” című könyvét Bu- day Miklós, a Logod Bt. igazgatója mutatja be. Az est házigazdája Kozma Fe­renc, az Új Dunántúli Napló munkatársa. A Holló együttes az ANK- ban. A népszerű Holló együttes ad műsort a gyere­keknek január 12-én 10 és 14 órai kezdettel Pécsett, az Apáczai Nevelési Központ művelődési házában „Hat­van perc alatt a Föld körül” címmel. A Pro Pannónia új kiad­ványai. A pécsi Pro Pannó­nia Kiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg dr. Tóth Józsefnek, a JPTE rek­torának és dr. Trócsányi András tanárnak „A ma­gyarság kulturáüs földrajza” című munkája, amely a fel­dolgozás módját, szocioló­giai alaposságát tekintve a hazai tudományos könyv­piac ritkaságnak számító új­donsága. Most adták ki Laczkó András, a Somogy volt főszerkesztője „Hogyan üljünk a Pegazuson?” című könyvét is, amely neves ele­inkkel kapcsolatos anekdo­ták gyűjteménye. Nyugdíjas művészek estje. Pécsett, a Civil Kö­zösségek Házában január 15-én 16 órakor a „Nyugdí­jas művészek a nyugdíjaso­kért” sorozat keretében Sassy Iringó gordonkamű­vész, nyugalmazott főisko­lai tanár lesz a délutáni ta­lálkozó vendége. A rendez­vény házigazdája Bánky Jó- zsefné. Artúr király galériája Tenyérnyi helyen, egy hátsó udvari szobában búvik meg Pé­csett, a Ferencesek utcájában a nemrég megnyílt Arthus Galé­ria. A mitikus nevet többek kö­zött azért kapta, mert ma a mű­vészeti piacon megélni leg­alább olyan nehéz feladat, mint annak idején az volt, amikor a kelta király kihúzta az Excali- burt a sziklából. A galéria régi álma volt dr. Nádasi Évának, aki már akkor is tervezgette a bemutatóhely létrehozását, amikor még nép­rajzot tanított a pécsi egyete­men. Művészeti menedzserként szerzett tudása most segítségére van a válogatásban. Mai ma­gyar alkotók grafikái, fotói lát­hatók nála, többek között Reich Károly, Kass János, Kolozsvári Grandpierre Miklós, Rékassy Eszter, Körtvélyessy László, Reich Gábor munkái, vagy az Erdélyből a JPTE-re jött Ka­zinczy Gábor alkotásai. Jelen­leg Reich Károly rajzai tekint­hetők meg, de január 14-én már az Ágoston téri iskola diákjai­nak képeiből nyílik válogatás. A kiállítás elé Lantos Ferenc mond bevezetőt. Mindez jól jellemzi dr. Ná­dasi Éva céljait, hogy az elis­mert kortárs művészek munkái mellett fiatal tehetségeknek, kezdőknek, akár amatőröknek is lehetőséget adjon a bemutat­kozásra. Havonta egy kiállítást tervez, melynek programját maga állítja össze. Szeretné, ha galériája egy idő után vonzó szellemi műhellyé válna. Tudja, hogy nem könnyű fel­adatra vállalkozott, de bízik a sikerben és saját kitartásában. Hodnik I. Gy. FOTÓ: TÓTH Dr. Nádasi Éva Kass János alkotásaival Ilii Makay Ida Kővé lett Hogy kővé lett a pillanat, átsuhan fölötte az angyal a csillag rendje elforog. Lobognak érted feketén sötét, alvadtvér alkonyok. Ezt látta Ovidius Ezt, ezt a csillagmilliárdot Ovidius az őszi Tomiban, ezt kétszerezte estjein a tenger, s látta Ekhnaton, egyiptomi pap, költő, király, a Napisten sarja, s amikor lezárta Aton a szemét, halála piramisába ezt a tündöklő rendet zárta. Ezzel takarta le testét az ég.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents