Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-10 / 9. szám

«T Dunántúli 'S } í?\ Napló | 1998. január 10., szombat rv^v^ n r\ Nem adják el a Zsolnay-múzeumot Artúr király galériája Térbe fordult gondolat 10. oldal »­11. oldal 11. oldal r' V V S Kulturális melléklet Nyelvvizsgák: állami és uniós lehetőség alakult egy olyan országos há­lózat, mely segítségével hét vizsgahelyen négy nyelvből (angolból, németből, olaszból és külföldi állampolgároknak magyarból) lehetett ECL- vizsgát tenni. 1998-tól tovább bővül a kör, az idei évtől már spanyol nyelvből is lehet „uniós” papírt szerezni. Az állami nyelvvizsgák köre a JPTE-n még nagyobb: angol, német, magyar, olasz, francia, szerb, horvát, orosz és latin nyelvekből biztosíta­nak vizsgalehetőséget. Emellett tovább folynak a német nyelvű Goethe-vizsgák is, két típusuk tehető le Pé­csett, a ZDaF és a ZMP. Mindkettő elfogadott Európa- szerte. Angolból is lehetőség van alternatív nyelvvizsgára, itt az ULEAC-forma választ­ható az államin kívül. A nyelvvizsgákra a JPTE Idegen Nyelvi Titkárságán je­lentkezhetnek a hallgatók. Ny. Sz. Egyetemi (köz)élet Javában zajlanak a januári nyelvvizsgák a Janus Pan­nonius Tudományegyete­men. Nagy az érdeklődés az új típusú vizsgák iránt is. Az elmúlt év áttörést jelentett a pécsi, egyetemi nyelvvizs­gakörben: a „hagyományos”, állami vizsgán kívül le lehe­tett tenni a német Goethe-tí- pusút is, amit egész Európá­ban elismernek, így nem kell honosítani, ha valakinek kül­földön kell igazolnia nyelvtu­dását. Hamar népszerűvé vált az Európai Unió ECL nevű vizs­gatípusa, nem véletlenül: a hallgatók egyre inkább sze­retnék tudásukat egységes, az egész nyugaton elfogadott mércével megméretni. Erre nagy szükségük lehet többek között a külföldi ösztöndíjak­nál. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Idegen Nyelvi Titkárságának vezetésével ki­Nem tart több órát a professzor... Meghalt Száméi Lajos az ál­lam- és jogtudományok dok­tora, nyugalmazott tanszék- vezető egyetemi tanár. Az al­kotmányjog és közigazgatási jogtudomány nemzetközileg elismert tudós művelője távo­zott közülünk. Magas szintű felkészültsége fiatalon elmé­leti pályára állította. Hamar megtalálta éltető közegét, az egyetemi oktatást. 1952-től főállásban volt Pécsi Tudo­mányegyetem, majd a JPTE Állam- és Jogtudományi ka­rának meghatározó oktatója. Felejthetetlen előadásai le­gendássá tették már életében. Kimondhatatlanul szeretett tanítani. Negyven évnél hosz- szabbra nyúló tanársága alatt egyszer maradt el órája. 1991- ben tartotta utolsó előadását a jogi karon. A közjog alapkérdései élete végéig foglalkoztatták. Vál­tozó világunkban alig van na­gyobb elismerés annál, hogy már első monográfiái (A tör­vényesség jogi biztosítékai, A jogforrások, Az államigazga­tás vezetésének jogi problé­mái) időtállónak bizonyultak. Száméi professzor közel fél­száz egyetemi tankönyvnek, jegyzetnek és segédanyagnak volt szerzője, társszerzője il­letve szerkesztője. Iskolate­remtő egyéniség volt. Szinte kötelességének tekintette a fiatal pályakezdők útjainak egyengetését. Sohasem tartozott a hata­lom kegyeltjei közé. Életében méltatlanul kevés hivatalos elismerésben, kitüntetésben részesült. Ezek közül azonban Tőle szokatlan módon egyre büszkébb volt a JPTE által adományozott díszdoktori címre. Élete párjának elvesztése derűjének az elmúlását is je­lentette. Családja mellett azonban segítségére volt a ha­láláig tartó munkaszeretet. Érzékeny embertől veszünk búcsút. Környezete minden rezdülése élénken foglalkoz­tatta. Kiesett kezéből a toll, de emléke sokakban lesz mara­dandó. Nagysága méltán ha­sonlítható az általa nagyon tisztelt Magyary Zoltánéhoz. Bizonyos PhD-képzésekhez komoly műszerekre van szükség FOTÓ: WÉBER T. ^programozott” doktorok Sok mással együtt a rendszerváltás után a tudományos fokoza­tok megszerzésének rendszere is átalakult. A tudományos fo­kozatok adásának joga visszakerült az egyetemekhez. Az utóbbi években a nagyobb magyar egyetemeken sorra in­dulnak doktori programok. A Janus Pannonius Tudomány- egyetemen jelenleg 10 PhD és 1 DLA (művészeti) képzés fo­lyik. E kisdoktori fokozat meg­szerzése elengedhetetlen a to­vábbi tudományos előmenetel­hez. E képzéseket programként akkreditálják, egy speciális téma van a középpontban, s a programvezető nagydoktori címmel rendelkező tanár. A nappali és levelező képzés mellett az egyedi felkészülést is lehet választani, de ehhez már publikációs múltra van szük­ség. A hároméves kisdoktori fakultás célja a tudósutánpótlás kinevelése. Sokan persze felte­szik a kérdést, van-e szükség ennyi tudósra. A válasz egy­szerű: nincs. A PhD arra is jó, hogy aki a diploma megszer­zése után nem tud rögtön elhe­lyezkedni, az előtt később, már egy magasabb tudományos fo­kozat birtokában könnyebben megnyíljanak az ajtók. Persze a kiugrási lehetőség is megvan: három év alatt kiderül, hogy ki az, akiből valóban tudós lehet. A habilitáció, ami a profesz- szorrá való kinevezés alapfelté­tele, is elképzelhetetlen PhD program abszolválása nélkül. A JPTE-n eleinte az egyéni képzésen részt vevők védték meg disszertációjukat, az el­múlt évben viszont már többsé­gében olyanok, akik a szerve­zett képzésen vettek részt. A Bölcsészettudományi Ka­ron négy, a Természettudomá­nyi Karon három, a Közgazda­ságtudományi Karon kettő, az Állam -és Jogtudományi, vala­mint a Művészeti Karon egy- egy doktorandusz képzés fo­lyik, és idővel ezek száma nö­vekedni fog. N. F. Továbbra is dékán nélkül a TTK Amikor dr. Tóth Józsefet rektorrá választották, megüresedett a természettudományi kar dékáni széke, mivel azt korábban az új rektor birtokolta. Azóta csaknem egy fél év eltelt, de dé­kánja még mindig nincs a TTK-nak. A természettudományi karon természetesen azonnal pályáza­tot adtak ki a megüresedett posztra. A karnak addig is veze­tőre volt szüksége, ezért meg­bízott dékánként dr. Kozma László (képünkön) tölti be a posztot. A JPTE személyzeti osztá­lyán megtudtuk, dr. Kozma László nem lehet „véglegesen” dékán, mivel hamarosan betölti a 65. életévét. S törvény mondja ki, hogy ebben az eset­ben - a kora miatt - nem pá­lyázhat. Az első kiírásra ketten pá­lyáztak. Dr. Mayer Józseféi dr. Fischer Ernő\ mindketten az Állattan Tanszék professzorai. A TTK Kari Tanácsa ülésén azonban egyik jelölt sem kapott többséget, így kiírták a második pályázatot is. Ezen egyet­len jelölt in­dult, dr. Csoknya Má­ria, aki szin­tén az állattan tanszék okta­tója. Az ő pá­lyázatát azonban a kari tanács nem fogadta el, így továbbra is dékán nélkül ma­radt a JPTE Természettudomá­nyi Kara. így tovább folyt a pályázta­tás, kiírták az újabb, harmadik fordulót. Információink szerint most egyetlen dékánjelölt in­dul, dr. Mayer József profesz- szor, aki már az első körben is megmérettetett. Az év első fe­lében ismét napirendi pont lesz a dékánválasztás, remélhetőleg döntés is születik. Természetesen felmerül a kérdés, miért van szükség ennyi körre, miért nem tud a termé­szettudományi kar dékánt vá­lasztani. Értesüléseink szerint az a legnagyobb probléma, hogy azok a vezetők, akiket az egész kar elfogadna, már nem jelölhetik magukat, mivel - dr. Kozma Lászlóhoz hasonlóan - „túlkorosak”. A fiatalabb sze­mélyiségek pedig nem élvezik a TTK egészének bizalmát. Ny. Sz. Oldalszerkesztők: Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Uni-híkek Változik a tandíjmentes­ség és a szoctám. A JPTE Közgazdaságtudományi Ka­rán idén nem évente, hanem minden szemeszterben kü­lön kell pályázni a tandíj- mentességre és a szociális támogatásra. Az új pályázati lapok a diákirodán már fel­vehetőek, a leadási határidő - az igazolásokkal együtt - január 30. (ns) Televíziós felvételi fó­rum. Január 22-én este fél hatkor a televízióban felvé­teli fórumot tart a Janus Pannonius Tudományegye­tem. Bármely felvételivel kapcsolatos információ fel­tehető a műsor ideje alatt a 212-628 vagy a 212-891-es telefonszámon. Az adás a pécsi VTV csatornáján fog­ható, az egyetem televíziója, az Universitas TV készíti. (nf) Törvényhozás és de­mokrácia. Január 23-án 13.30-kor tartják dr. Petrétei József egyetemi adjunktus nyilvános PhD-védését a JPTE jogi karán, melynek témája a törvényhozás elmé­lete és gyakorlata a parla­mentáris demokráciában. (ns) PhD-védés a jogon. Dr. Vadál Ildikó egyetemi ad­junktus január 23-án, dél­előtt fél tizenegykor védi PhD-dolgozatát a 48-as téri épületben. Az előadás címe: Elvek és megoldási módok a központi igazgatás korsze­rűsítéséhez. ( nf) Új számfejtőrendszer az egyetemen. Elképzelhető, hogy néhány napot csúszik a hallgatók ösztöndíjkifize­tése, mivel a JPTE új szám­fejtőrendszert helyezett üzembe, mely az egész egyetemet átfogja, kivéve a Pollackot. A diákok legké­sőbb január 15-éig megkap­ják a juttatásukat. (nf) Új íj főtitkár az egyetemen Dr. Berke Gyulának, a JPTE főtitkárának megbízatása január 1-jei hatállyal, saját kérésére közös megegye­zéssel megszűnt. A volt fő­titkár - szaktudása miatt - azonban az év végéig mint rektori tanácsadó segíti az egyetem központi igazgatá­sának munkáját. Dr. Tóth József rektor ez­zel egyidejűleg megbízta dr. Kóbor Gyulát, a JPTE ÁJK Közigazgatási Jogi tanszé­kének főmunkatársát a fő­titkári teendők ellátásával. A főtitkári poszt végleges betöltésére pályázatot írnak ki. Dr. Kóbor Gyula megbí­zását indokolja, hogy 1997 közepétől rektori tanács­adóként vett részt az egye­tem vezetésében. Ny. Sz. Az egyetem arculatáért felel A Janus Pannonius Tudományegyetem arculatát a marke­tingmunka is jelentősen formálja. Kuráth Gabriella marke­tingmenedzser már harmadik éve dolgozik ezen a területen, kreatív ötletei az intézmény kiadványaiban is megjelennek. A középiskolában nagyon ked­velte a matematikát és a törté­nelmet, így a közgazdaság-tu­dományi egyetemre jelentke­zett, bár akkor még csak sej­tette, hogy mit is csinál egy közgazdász. Az egyetemet 1987-ben fejezte be és a munka mellett mindjárt egy másikat is elkezdett - mint mondja: „hi­ányzott a tanulás”. A második diplomaosztó ünnepély más­napján született az első gyer­meke, akit hamarosan még egy követett. Az apróságokkal öt évet töltött otthon, majd 1995- ben nagy lelkesedéssel látott hozzá az egyetemen a marke­ting-tevékenységnek, amely akkoriban az oktatási intézmé­nyekben még újdonságnak számított. A nemcsak szorgalmat, ha­nem kreativitást is igénylő marketingmunka eredménye sok látványos szép és informa­tív kiadvány. Az egyik leg­újabb, csapatmunkával elké­szült nagyobb munka a tavalyi felvételizők adatait tartal­mazza. Ez az információbázis hatékonyabbá teheti a tájékoz­tató anyagokat, hiszen ebből kiderül, hogy kik azok, akik megpróbálnak bekerülni az egyetemre. így a most elkészült JPTE felvételi tájékoztató is azokhoz juthat el, akiket legin­kább érdekel a felvételi.- Erre annál is inkább szük­ség van - fejti ki véleményét Kuráth Gabriella -, mert az egyetem célja a magas színvo­nalú oktatás, amelyet be is kell mutatni a leendő hallgatóknak. Valamint az egyetemnek 'is egyre inkább piacképesnek kell lennie. A hallgatók elhelyezke­désének megkönnyítésére már vannak ötletek. Nagyon örül neki, hogy egyre többen tudják: itt dolgo­zik és hozzáfordulnak. Hiszen feladata az is, hogy az egész egyetem szervezetét átlássa. Optimista arra nézve, hogy az általa kedvelt marketingmunka egyre több, még érintetlen terü­letre is kiterjedhet. Zsók B. Természetesen Kuráth Gabriella szobájának falait is az egyetemről készített fotók díszítik fotó: Tóth t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents