Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-10 / 9. szám

1998. január 10., szombat Háttér - Riport Dünántuli Napló 7 Évkezdet - Pécs polgármesterével Páva Zsolt nem panaszkodik, de azt mondja: „a helyzetem időnként kínos, néha pedig nagyon nehéz” 1998 a választások éve lesz. Minden bizonnyal az alábbiakban olvasható interjú egyike az utolsó olyan párbeszédeknek, melyek még elvonatkoztathatok a kampány(ok)tól, amelyek előttünk állnak, s amelyekből elegünk is lesz év végére. Dr. Páva Zsoltot, Pécs megyei jogú város polgár- mesterét arra kértem, összegezzük 1997-et, s tekintsünk végig az 1994-től 1998-ig tartó ciklus történésein is.- Nem a polgármestertől, hanem a magánembertől, a pé­csi polgártól kérdezem: bár előttünk van még majd’ egy év a ciklusból, de talán már le­vonható a következtetés, meg­érte elvállalni 1994-ben a vá­ros vezetését?- Hadd legyek őszinte. Lehe­tetlennek tartom, hogy erre a kérdésre, ebből a székből vála­szolni tudjak. Sok minden tör­tént ebben a három és fél év­ben, ami megrázott és mélyen érintett, de ezeket a történeteket - a politikai helyzet változása a városházán 96-ban, a Köz­üzemi Rt. telekbotránya és ízlés szerint még sorolhatók lenné­nek egyes ügyek - pusztán ma­gánemberként nem lehet szem­lélni, legalábbis egy polgármes­ternek nem.- Akkor közelítsük meg más­honnan a kérdést: mi lehet az elmúlt 3 és fél év számvetése ?- Azt remélem, hogy a város történetét kutatók majd úgy íté­lik meg ezt a néhány évet, mint azt az időszakot, amikor a ko­rábbi - külső és belső okok mi­atti - kedvezőtlen folyamatok sodrásából sikerült Pécset egy céltudatosabb, megfontoltabb pályára állítani. Ennek persze még az elején vagyunk, de lát­hatók már kedvező jelek.-Mégpedig?- Kicsit visszatekintve az elmúlt hét évre: kivéve talán a bőrgyártást és a bányászatot, a hagyományos pécsi iparszerke­zet minden eleme képes volt megújulni, az ismert problémák ellenére is. Gondoljunk a do­hánygyárra, a Sörfőzdére, a kesztyűgyártásra, a Délhúsra vagy akár a megújuló Zsolnay gyárra. És a pécsi polgároknak nagy volt a szerepük abban, hogy ez a város igenis bizonyí­totta, képes a felszínen ma­radni, képes élni, s ezt különö­sebb külső segítség nélkül is meg tudta tenni. Ha belegondo­lunk, szinte hihetetlen, mégis igaz, hogy amíg az országban évről évre lineárisan nőtt a munkanélküliség, addig Pécs munkanélküliségi rátája végig alatta maradt az országosnak.- Ha nem tévedek, most kö­vetkezik a de...-Hát igen. Nem szabad el­hallgatni, hogy a fejlődés, a vá­rosnak a szabad világban tör­ténő újjáépítése sokkal lassab­ban megy, mint azt elképzeltük a rendszerváltozás után.- Újabban viszont mintha be­indult volna a szekér.-Tényleg úgy tűnik, hogy beindultak a dolgok. Itt az au­tópálya-ügy, vagy például - mint a Dunántúli Napló már hí­rül adta - éppen most írtunk alá megállapodást egy finn céggel, amely néhány éven belül két­ezer munkahely teremtésére vállalkozott, s folytattunk más, jó eredménnyel kecsegtető tár­gyalásokat is.- Konkrétan?- Nem akarom elkiabálni, de volt egy kedvezőnek mondható tárgyalási fordulónk már a vi­lághírű Philips céggel. Ha a Nokia valóban beindít Pécsett egy kutató laboratóriumot, s ideköltöznek a beszállítói, akár egy high-tech (csúcstechnoló­gia - a szerk.) kultúra beágya­zódásának is szemtanúi lehe­tünk rövidesen. De hogy foly­tassam: annak ellenére, hogy a városnak nincs igazán jó konfe­renciaközpontja, az év minden napjára jut Pécsett egy konfe­rencia, tehát közel 400 ilyen eseményt hoznak a szervezők Baranya megyeszékhelyére - s ez már jelent valamit. Ugyan­csak ebbe a körbe tartozik a fesztivál-turizmus, hiszen kia­lakultak azok a hagyományos programok, melyekre idejön­nek és visszajárnak a külföldiek is: a Pécsi Napok, a Bordal Fesztivál, a Francia Hét és még sorolhatnám. Talán ezeknek a dolgoknak is köszönhető, hogy a város imázsa évről évre javul. Jelzés értékűek az adatok: míg 1996-ban a polgárok 32 száza­léka mondta azt a megkérdezet­tek közül, hogy jól mennek Pé­csett a dolgok, addig 1997-re ez a szám 40-re emelkedett.- Tehát közelítünk ahhoz, hogy a pécsiek fele elégedett azzal, ami a városában törté­nik. Elismerésre méltó arány, főleg, ha a hasonló jellegű or­szágos adatokat nézzük. Szűkít­sük azonban kicsit az értéke­lendő időszakot. Eddig az el­múlt 3 és fél évről beszéltünk. Ha kizárólag 1997-et nézzük, milyen a mérleg?-Az elmúlt esztendő ambi­valens, Janus-arcú év volt. Egy negatív és egy pozitív tenden­cia érvényesült - egymás mel­lett. Miközben a fent említett tényeknek köszönhetően a vá­ros helyzete egyre jobbá, egyre reménytkeltőbbé vált, aközben a Polgármesteri Hivatal egyre jobban legatyásodott. De hogy a pozitívumokról beszéljek, elmondható, hogy átadtunk egy olyan szennyvíztisztító telepet, melynek köszönhetően a pécsi szennyvíz az utolsó cseppig - természetesen tisztítva - visz- szakerülhet a természetbe. Ez Magyarország nagyon kevés városában van így. Szintén az eredmények közé tartozik, hogy elkészült a déli érintő út keleti szakasza, s 1999-re átad­Átadták a Hullámfürdőt ják ugyanennek a gyűrűnek a nyugati szárnyát is, úgyhogy, ha valaki Budapestről érkezve Szigetvár felé menne tovább, azután be sem kell jönnie a vá­rosba. Ami persze nemcsak neki lesz jó, hanem nekünk is, hiszen nem kell a benzingőzé­ben megfürödnünk ... S ne fe­ledjem: volt két sportberuházás is 1997-ben.-Jelentős, évtizedekre meg­határozó jellegű beruházások.-Befejeztük a városi sport­csarnokot, mely a felújításnak és fejlesztésnek köszönhetően olyan objektummá vált, amely­ben a következő 15-20 évben minden nívós világverseny megrendezhető, amit teremben meg lehet rendezni. Ez lehet labdajáték, erősport, ökölvívás, birkózás, vívás, bármi... A maga kategóriájában ugyan­ilyen jelentős létesítmény a Hullámfürdő. Lett egy, a leg­modernebb gépészeti eszkö­zökkel felszerelt, fedett uszo­dánk, ami, tudom, régi igény, de idén - köszönhetően a Hul­lámfürdő sikeres gazdálkodá­sának - végre sikerült megcsi­nálni. Vagy vegyük a kulturális életet, amelyről sok szó esik, de kevés tett kapcsolódik hozzá. Beilleszkedett a megyeszék­hely kulturális rendszerébe a tavaly átadott Dominikánus Ház, egy a városhoz méltó kul­turális centrum.- Eredmények, melyek a foly­tatásra ösztökélhetik az embert. Páva Zsolt mit gondol: elég volt ez a négy év, vagy folyta­tása következhet?- Természetesen az ember gondolkodik a folytatáson, ez esetemben sincs másként, azonban egy ilyen döntéshez olyan külső körülményeket is értékelni kell, melyek értéke­lése még nem fejeződött, nem fejeződhetett be. Őszintén mondom: bennem még nem alakult ki, hogy hogyan tovább, hogy a jövőt milyennek képze­lem, képzeljem el.- Ha úgy alakulna, hogy 1998 telétől máshol folytatja pályafutását, vannak-e már ter­vek, van-e már konkrét ajánlat? Hogy megkönnyítsem (vagy megnehezítsem ?) a dolgot, há­rom pletyka is járja. Az egyik, hogy 1998 végén is úgy hívják majd a pécsi polgármestert, ahogyan jelenleg. A másik, hogy elígérkezett már egy pécsi nagyvállalataihoz. A harmadik, hogy amennyiben a FIDESZ kormányra kerül, elmegy vala­hová nagykövetnek.-Erre azt tudom mondani, hogy hál’Istennek szerencsés helyzetben vagyok. Elvégez­tem a jogi egyetemet, beszélek angolul, tehát vannak bizonyos előnyeim, amelyeket hasznosí­tani lehet a mai világban. Ha a következő négy évben nem tu­dok a politikával foglalkozni, akkor a gazdasági életben sze­retnék elhelyezkedni - de köze­lebbit ebben az ügyben még nem tudok mondani. Hogy ak­kor mi lesz, ha pártom, a FI­DESZ kormányra jut, ma még nem lehet tudni - mint ahogy azt sem, hogy kormányra jut-e egyáltalán. Nem lenne szeren­csés tehát e téren sem elébe menni a dolgoknak ...- Maradjon hát magánügy a polgármester jövője. Azt vi­szont hadd kérdezem meg, mi­ként élte meg a helyzetét ’96 óta? Amióta „ellenzéki pol­gármestere” egy MSZP-SZDSZ vezette nagyvá­rosnak.-A helyzetem időnként kí­nos, néha nagyon nehéz. Be­szorultam két oldal közé, s így dolgozni, előfordul, hogy em­berfeletti munkamennyiséget kíván. Egyik oldalról tehát ez a helyzet, a másik oldalról vi­szont az, hogy nagyon könnyen is vehetném a dolgokat, hiszen a polgármester legitimitását a közvetlen választás adja, tehát könnyebben és szabadabban tudok mozogni, mintha kizáró­lag a pártok jelöltek volna.-Jó, jó, de a választáskor Páva Zsolt mögött ott voltak azok a pártok, amelyek.- Nyilván - ezért is kíván rengeteg egyeztetést minden egyes döntés előkészítése. Akár akartam, akár nem, ez így ala­kult, de ha már így van, végig kell csinálni, s lehetőleg úgy, hogy a város számára ez minél zökkenőmentesebbnek tűnjön. Tudom, hogy a polgárok is így gondolkodnak erről, hiszen rengeteg személyes beszélgetés bizonyította, hogy ezt kell csi­nálnom és nem mást.- Milyen a viszonya - fide- szesként - a város három szo­cialista országgyűlési képvise­lőjével? Tudnak együtt lobbyzni Pécs érdekében?- Ha valahol a világban két pécsi találkozik, nem azt kérde­zik egymástól, hogy melyik párthoz tartozik a másik, ha­nem, hogy mi újság Pécsett? Nos, ilyen a mi viszonyunk is. Ha Pécsről van szó, a politikai pártállás nem számít, és ez örömteli, hiszen a városnak van egy olyan varázsa, amitől a pé­csiek nagyon lokálpatrióták tudnak lenni, ha akarnak - és általában akarnak. A város or­szággyűlési képviselői azokban az ügyekben, amelyekben megkerestem őket, felvállalták Pécs dolgait - a pogányi repü­lőtér tulajdonának átadásától a környezetvédelem különböző területeiig sorolhatók a példák.- Mielőtt túl idillire sike­rülne a beszélgetés fel kell ten­nem néhány kellemetlen kérdést is. Vegyük először a telekügyei­ről elhíresült Közüzemi Rt. pe­rét.-Ebben az ügyben minden egyes tételt érintően megtettük a feljelentést, illetőleg polgári pert indítottunk a bíróságon. Utóbbiak egy részében már jogerős ítéletek születtek. Ezek nagyobb részében a városnak adott igazat a bíróság, tehát ér­tékaránytalannak minősítette a telekügyleteket, az elmarasztalt feleknek kompenzálniuk kell a keletkezett kárt. Van olyan eset, melyben még nincs ítélet és van olyan is, ahol értékará­nyosnak találtattak az eladott telkek árai.- Következzék a 40 milliós csalás, melynek következménye volt, hogy lemondott a köztisz­teletben álló jegyző, dr. Farkas Károly.-Az a kollégánk, aki ezt a gaztettet, a csalást elkövette, már nincs állományban, a felje­lentés megtörtént. Itt azonban újra el kell mondanom, amit néhányszor már elmondtam: ebben az ügyben az a legfonto­sabb, hogy az apparátus becsü­letét megvédjük, hiszen a vá­rosházán dolgozók döntő több­sége, 99,9 százaléka becsületes, jóravaló, dolgozó ember - és persze volt egy-két simlis is, akik ezeket a dolgokat elkövet­ték, de meg is szabadultunk tő­lük, amint kiderült, mit csinál­nak. Egyébként jó esély van rá, hogy az elsíbolt 40 millió (vagy amennyi kárt megállapítanak) visszakerüljön a városhoz.- Az emberek többségét azonban az is irritálja, hogy a város vezetői az elmúlt év vé­gén igen nagy jutalmakat vettek fel. Hozzáteszem, személy sze­rint azon a véleményen vagyok, hogy a vezető politikusokat - le­gyenek azok akár alpolgármes­terek, polgármesterek - minél jobban meg kell fizetni, hogy megfelelően képzett szakembe­rek vezethessék az országot, vagy egy város közösségét. S azt is tudom, hogy manapság egy országgyűlési képviselő vagy egy polgármester kevesebbet visz haza, mint egy nem túl te­hetséges vezető egy nem túl nye­reséges vállalatnál... Ezzel együtt is tudjuk: sokan felhábo­rodtak az említett hír hallatán.- Hadd kezdjem azzal: a fel­vett pénz egy részét már át is utaltam különböző alapítvá­nyok részére - de a probléma ettől még probléma marad. Az­zal folytatnám, hogy - más me­gyeszékhelyektől eltérően - Pécsett 1990. október 29. óta a tisztségviselők egy fülért sem kaptak a törvényben szabályo­zott juttatásokon kívül. 1992- ben volt egy próbálkozás - pont a főszerkesztő úr írta meg azt az ügyet -, amikor szabályszerűen felvettük ugyan az illetékjuta­lékot, de akkor az egész pénzt befizettük az alapítványunkba, egységesen. Nos, azt, hogy 1997 végén jutalom illeti a tisztségviselőket, a Közgyűlés határozta meg, mert a többi vá­roshoz képest méltatlannak ta­lálta a Pécsett kialakult gyakor­Dr. Páva Zsolt latot. Lehetne ragozni ezt, mondhatnám azt is, hogy mun­káltatóm, a pécsi képviselő-tes­tület demokratikusan, többségi szavazással döntött így - s azt is, hogy nem olyan nagy ösz- szegről van szó, amit nem le­hetne elfogadni, de megértem, hogy akinek száz forintja sincs, annak ezer is sok. Egyébként a közgyűlés célja az volt, hogy a város vezetői anyagilag leg­alább azt a szintet érjék el, ame­lyet a közgyűlés által működte­tett vállalkozások vezetői elér­tek. Eddig ugyanis a pécsi pol­gármester kevesebbet keresett, mint a Pécsi Vízmű vezetője és még sorolhatnám. Most körül­belül egy szintre kerültem ve­lük - ebből lett a felháborodás.- Olvasóink nevében is kö­szönöm őszinte válaszát. Be­szélgetésünk végén 1998-ról kérdezem, arról, hogy lehet-e érdemleges munkát végezni idén? Akkor, amikor két válasz­tás között a nyári holtszezont lehet csak megemlíteni.- Nem félek attól, hogy le­állna a munka. Négy dolgot emelnék ki az ez évben ránk váró feladatok közül. Az első, hogy folytatódik a város csa­tornázása. A második, hogy ki kell alakítani egy új csomópon­tot az Ágoston téren, mert ami ott van, botrány - és a Jókai tér rekonstrukcióját is el kell vé­gezni. Én ehhez ragaszkodni fogok. A fontos idei elintézen- dők közé tartozik az is, hogy a Papnövelde utcai Kisegítő Is­kola kerüljön a katolikus egy­ház tulajdonába, s az iskola el­helyezése is megoldódjon. És amit még mindenképpen sze­retnék, az az, hogy idén év vége felé valósággá váljon az ál­munk, nevezetesen, hogy az érintett pécsi városrész bekerül­jön a Világörökség műemlékei közé. Pauska Zsolt A Pécsi Napok rendezvényeit évről-évre többen látják A Dominikánus Ház koncertek rendezésére is alkalmas (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents