Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-10 / 9. szám

1998. január 10., szombat Baranyai Tükör Diinántúli Napló 5 Szomszéd kapcsolatépítés Gazdasági együttműködés az osztrákokkal PÉCS - KLAGENFURT Az elmúlt évben Ausztria fokozott figyelemmel for­dult a magyar gazdaság felé, amit az idegenforgalmi mel­lett a kereskedelmi kapcso­latok élénkülése is jelez. Ennek jegyében tartottak sajtótájékoztatót tegnap Pé­csett, Klagenfurt gazdasági rendezvényeiről. A legfrissebb statisztikák sze­rint a világ turizmusából 5, Európáéból 12 százalékkal részesedik Ausztria, ahol a gazdasági bevételek jelentős részét az idegenforgalom szolgáltatja. Nem véletlen te­hát, ha az együttműködés egyik legfontosabb területé­nek az idegenforgalmat látják nyugati szomszédaink. E területen magyar cégek is hagyományos résztvevői a Klagenfurti Nemzetközi Gasztronómiai Vásárnak, a GAST-nak, amelynek sajtótá­jékoztatóján Franz Bauer udvari taná­csos, egykori magyaror­szági osztrák konzul, és Gerd Cechak (képünkön), a Klagenfurti Vásár vezető szakembere számolt be az idei rendez­vényről. Az Alpok-Adria ré­gió egyik központjában 6 nemzet - reményeik szerint a magyar is - mintegy 350 kiál­lítóját várják a március 8-án kezdődő szakmai seregszem­lére. A magyar kiállítók köz­ponti támogatásban is része­sülhetnek. Örömmel fogadta az együttműködést bővítő kez­deményezést Somogyvári Imre pécsi tiszteletbeli osztrák konzul is, a Pécsi Ipari Vásár szervezésében pedig várha­tóan szakmai delegáció utazik a GAST-ra. K. E. A szociális terület őrizze meg reálértékét BICSÉRD Különösen a kiemelkedő munkanélküliséggel sújtott kistelepüléseknek létkérdés, hogy győzzék a normatív támogatáson felül a szociális ellátás rájuk háruló terheit.- Az idei költségvetés tervezésénél az a célunk, hogy a szo­ciális terület őrizze meg reálértékét, ehhez a for­rások 19 szá­zalékkal növekednek - mon­dotta a bicsérdi faluházban vagy 80 település polgármes­terének, jegyzőjének tegnap tartott tájékoztatóján Szanyi Éva (képünkön), a Népjóléti Minisztérium főosztályve­zető-helyettese. A Népjóléti Közlöny még e hónapban megjelenő külön- száma részletesen tartalmaz minden, az önkormányzatok idei költségvetésének elkészí­téséhez nélkülözhetetlen tud­nivalót, a szociális és egész­ségügyi ellátási lehetőségek pályázati kiírásait is. A Szociális háló alapít­ványt képviselő dr. Cservény Anna és dr. Simony Emőke a szociális teleházak létrehozá­sáról szólt, mint olyan rend­szerről, amivel az ellátás színvonala ott is javítható, ahol az önkormányzatnak nincs pénze saját szociális in­tézmény működtetésére. A hozzászólók véleménye az ellátásról: ki-ki elsősorban önmagán igyekezzen segíteni, és ahhoz kell adni a támoga­tást, amihez a társulások és a civil szervezetek is partnerek. Szerintük az intézményi köz­ponti normatívák messze nem fedezik a működési költsége­ket, s ez különösen a kistele­püléseket hozza nagyon ne­héz helyzetbe. A tavaly no­vemberben bevezetett rend­szeres gyermekvédelmi tá­mogatás januártól ugyan 2300 forintról 2740 forintra emel­kedett, azt az önkormányza­tok előlegezik meg és utólag kapják vissza. De annak jogo­sultsága a jövedelemigazolá­sok megkérdőjelezhetősége miatt, és a kiosztás gyakorta hozza nehéz helyzetbe az ap­rófalvak vezetőit. Ha a szü­lőknek adják a pénzt, van, hogy éhezik a gyerek, ha vi­szont abból az önkormányzat befizeti a gyerek óvodai, isko­lai étkeztetését, és esetleg a különbözetet adják készpénz­ben, az nagyon sok szülőnek nem tetszik. B. M. L. (A> Kommentár az /. oldalon) Nem csupán az iparűzési adó űzheti el a befektetőket Későn ébredt az önkormányzat — most futhat a pénze után Sok baranyai településen jóval kedvezőbbek a befektetési lehe­tőségek, mint a megyeszékhelyen. Néhány cég mégis itt véli megtalálni az ideális telephelyet. Az iparűzési adó január óta kevésbé riasztó, a kérdés csupán az: nem vagyunk-e túl későn? PÉCS Sok városban olcsóbb és hasznosabb dolog céget gründolni, és befektetni, mint Pécsett. Bolyban pél­dául (megha­tározott fog­lalkoztatási létszám felett) ön­költségi áron lehet telekhez jutni, korunk hősei kedvezmé­nyeket kapnak az adófizetés és a közüzemi díjak fizetésében is. A pécsi önkormányzat erő­sen eladósodott, ezért minden lehetséges bevételre szüksége van. Információink szerint so­kan épp azért bírálják a hivatal munkáját, mert a hosszú távon megtérülő befektetések helyett az azonnali forrásokat prefe­rálja. Pécs logisztikailag sincs a legjobb helyzetben, ezért még inkább elkelne a vállalkozásba­rát gazdaságpolitika - vallják a jelenlegi helyzet bírálói. Hasonló véleményen van dr. Síkfői Tamás (képünkön), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára is. Kemé­nyen fogalmaz: szerinte a város ezzel a politikával hamarosan akár a csőd szélére is juthat. Győr és Székesfehérvár példá­ját tartja követendőnek: ott tíz­éves adókedvezményeket is kaptak a befektetők, míg ná­lunk rövid távú lokális érdekek játszották á főszerepet. Síkfői úgy látja, a probléma ott gyöke­rezik, hogy a város vezetése humán beállítottságú, miköz­ben olyan szakemberekre volna szükség, akik vállalatvezető­ként tudnak gondolkodni. Gonda Tibor, az önkor­mányzat Gazdasági és Vállal­kozási Bizottságának elnöke - nem túl meglepő módon - op­timistább. A januártól életbe lépett módosításokat kifejezet­ten vállalkozópártinak tartja, és reméli, hogy mind az Ipari Park programja, mind pedig az egy- milliárd forint feletti beruházá­sok esetén igényelhető ked­vezmények csábítani fogják a befektetőket. Az önkormányzat mindkét esetben két évig ipar­űzési adómentességet biztosít. Megjegyzi: az Ipari Park köz­művesített telkeiért ugyan va­lóban többet kémek, mint az önköltségi ár, de a 3000 Ft-os négyzetméterenkénti összeg még így is a pécsi átlagárak alatt marad. Kérdésünkre, hogy nem ébredt-e túl későn a város, Gonda nem mond nemet. Ám bizakodó: a már itt lévő multi­nacionális vállalkozások to­vábbiakat hoznak majd maguk­kal. A kereskedelmi területen pe­dig még szebbnek tűnhet a kép, információink szerint a Duna Plazaval egy-két héten belül aláírja az önkormányzat a szer­ződést. Igaz, erről a másik oldal úgy vélekedik, a bevásárlóköz­pontok teremtenek ugyan né­hány száz munkahelyet - a pénzt azonban szép nagy pán­célautókban elviszik Buda­pestre. Lendvai Dávid „Látják a gondot, de...” Rajnai Attila, komlói vállalkozó is azon a véleményen van, hogy egy nehéz helyzetben lévő önkormányzat ne rövid, hanem hosszú távra tervezzen. „Egy ilyen, viszonylag rossz helyen fekvő régióban a vállalkozóknak minden százalék és ezrelék számít” - világosít fel minket a nüanszok fontosságáról. „Ha én lennék döntéshelyzetben, igen alacsonyan húznám meg a vonalat” - jelzi, hogy a vállalkozók a saját bőrükön érzik azokat a problémákat, amit önkormányzati vezetők csak sejteni tudnak. „Látják a problémákat, de úgy tűnik, nem elég empati­kusán ” - teszi hozzá. „Ha egy önkormányzatnak szüksége van a vállalkozókra, ak­kor ne riassza el őket. Mert a vállalkozó olyan, hogyha egyszer elmegy, akkor elég nehéz visszacsábítani” - jegyzi meg végül. Ezzel aztán tényleg kár lenne vitatkozni. Melegebb napok, rövidebb vesszők A megyében több helyen elkezdték metszeni a szőlőket. A téli metszésnek több előnye is van, és a meleg időjárásnak köszön­hetően a magasabban fekvő területeken most elvégzett munka alig kockáztatja a jövő évi termést. SIKLÓS-VILLÁNY A tízfokos hőmérséklet kivá­lóan alkalmas a metszés elkez­désére - tájékoztatott a Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, dr. Diófási Lajos. Télen kevesebb a szőlővesszők nedvességtartalma, alig „köny- nyezik” a levágott hajtás. Ezért kisebb a fertőzés lehetősége is - ismertette a most végzett munka előnyeit a szakember. A fagykárok esélye is cse­kély a magasabban fekvő - 150 méter feletti - területeken. Fagymentes napokon már lehet végezni a munkát, de hidegebb időben már nem veszélytelen a vesszők lemetszése. Ezért a mé­lyebb, fagyveszélyes völgyek­ben nem ajánlja a szőlő metszé­sét Diófási Lajos. Ilyen helye­ken csak közvetlenül rügyfaka- dás előtt, márciusban tanácsos elkezdeni a vesszők levágását. Az intézet ültetvényein, a Me- csek-oldali lankákon ez a koc­kázat minimális, így a napos időben ollóval járják végig a sorokat a-munkások, és végzik el a szokásosnál hamarabb a feladatot. A levágott vesszőből oltványokat készítenek. Ilyen­kor sokan ezeket vásárolják, hogy nemes fajtákkal gyarapít­sák ültetvényüket. Villányban a sok kiskerttu­lajdonos metszéssel töltötte a tegnapi napot, és elkezdte ki­alakítani a termővesszőket. Ám vannak, akik tavaszig még vár­nak a munkával. Siklóson is elkezdték már a metszést a napokban - erősí­tette meg egy ottani magán­gazda, aki úgy látja, hogy a rü­gyek nagyon szépen fejlődnek. Az eddigiek alapján idén is a tavalyihoz hasonló jó termés várható - tette még hozzá. Zs. B. Kiegészítés A tegnapi számunkban kö­zölt Ingyenbusz: behódol-e a város? című, a 65 éven felet­tiek ingyenes utazásával fog­lalkozó írásunkra nagyon sok olvasónk reagált. A kérdé­sekre válaszul és kiegészíté­sül: a 130 milliós hiány nem­csak a meg nem vásárolt bér­letekből, hanem az e bérletek után járó állami árkiegészí­tésből is származik. Továbbá: Szegeden a he­lyi autóbusz-közlekedés a Volánhoz tartozik, így ter­mészetesen a buszokon in­gyen lehet utazni. A Tisza- parti városban azonban vil­lamosok is járnak, s ezek használatáért még fizetni kell. Kaposváron a jövő keddi városi közgyűlés dönt a kedvezmény bevezetéséről. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett felesé­gem drága, drága édes­anyánk, nagymamánk, anyósunk, testvérünk, só­gornőnk BÁBA MIKLÓSNÉ szül. Jungvirt Mária szíve január 7-én meg­szűnt dobogni. Temetése 1998. január 13-án 14.30 órakor lesz a pécsváradi temetőben. A gyászoló szerettei nevében Sárköziné Méry. (5829) Fájó szívvel tudatjuk, hogy GYŐRFIJÓZSEFNÉ Katona Erzsébet vokányi lakos 64 éves ko­rában meghalt. Temetése 1998. január 12-én 11 óra­kor a vokányi temetőben. Fia és a gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk, hogy drága jó fiunk, testvérünk, unokám, uno­katestvérünk, keresztfiam és kedves rokonunk BERTALAN LÁSZLÓ TAMÁS a pécsi, Király utcai Pizzé- ria dolgozója 20 éves ko­rában autóbaleset követ­keztében elhunyt. Teme­tése január 14-én 13 óra­kor lesz a siklósi reformá­tus temetőben. A gyászoló család Béke az Egyetem utcában Ami vitathatatlan: a múlt szeptembertől elrendelt iskolaössze­vonások az Egyetem Utcai Általános Iskola hírét tépázták meg legjobban. Azóta a három társult intézmény közösen munká­ban gondolkodik, 9-10. osztály indítását tervezi. PÉCS Az iskola éppen túl volt a Zsol­nai-program sikeres bevezeté­sén, amikor az Ágoston térivel együtt a Felsővámház utcaihoz csatolták. Érzékenyen érintet­ték a létszámleépítések, és a körzetéhez tartozó gyerekek jó részét is más iskolákba íratták be a szülők. A két tagiskola vezetője, Radó Éva az Ágoston tériből és Góbi János csak megerősíteni tudja Veres Jánosnénak, az összevont intézmény igazgató­jának szavait aki közös iskola­székről, egyeztetett tantervekről, közösen elért sikerekről számolt be. Mind a három intézmény megőrizte a saját arcula­tát, az Egyetem utcaiból sem tűnt el a Zsolnai-féle értékköz­vetítő és képességfejlesztő program, továbbfejlődött az Ágoston tériek vizuális és kör­nyezetvédelmi műhelye, és a Felsővámház utcaiak törekvé­sei - például a német nyelv nemzetiségi szintű oktatása - is csak erősödtek. Ugyanakkor közössé vált az elv, amely az alapok képzésére teszi a hang­súlyt, és a jövő tanévtől 9-10. osztályt indítanak. Az Egyetem utcában újdonság a nemzetisé­givé szélesíthető horvát inter- kulturális képzés - most 42-en tanulnak így. A három iskola ma úgy szá­mol, hogy intézményükben 820 diák tanul 75 pedagógus irányí­tásával. A tantestületi létszám 24 álláshely megszüntetésével alakult így, s egy pedagógusra átlagosan 12 kisdiák jut. A városban valószínűleg ez az egyedüli körzet, ahol a be­költözések révén növekszik a gyerekek száma - 75 harmadi­kos, 108 másodikos és 124 el­sős kisdiákjuk van. B. R. i I Januári csendélet Pécs szívébe FOTÓ: MÜLLER ANDREA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents