Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-08 / 7. szám

6 Dünántúli Napló Hitélet 1998. január 8., csütörtök Emlékeztető Hat egymást követő szombaton alapfokú szoci­ális tanfolyamot tartott a Pécs-egy házmegyei Kari- tász 50—60 résztvevőnek. A hallgatók megismerkedtek az elsősegélynyújtással, a háziápolással, lélektani pe­dagógiai, szociológiai elő­adásokat hallgattak. Február 21-én a tanfolyam folytató­dik, ugyancsak hat egymás­utáni szombaton. Dr. Méhes Károly pro­fesszor tart előadást „Etikai kihívások a modem geneti­kában” címmel 12-én, hét­főn 19 órakor a Zárda temp­lom klubhelyiségében. A nyilvános eszmecserét a Ke­resztény Orvosok Pécsi Csoportja szervezi. Találkozó a püspökkel. Januárban minden szerdán az egyházmegye papjainak egy csoportját látja vendé­gül kötetlen beszélgetésen Mayer Mihály püspök. Dóm Múzeum 2000-re? Évek óta húzódik a Dóm Múzeum építése (Káptalan u. 8.). Most programot kí­vánnak kidolgozni, hogy ki mivel tudna hozzájárulni, hogy 2000-re végre elké­szüljön. Az egyeztető ta­nácskozásjanuár 15-én lesz. Katolikus szeminárium Lembergben. Ismét meg­nyitották a katolikus papi szemináriumot. Jelenleg 19 szeminarista tanul az intéz­ményben, ___ Pi arista gimnázium épül Szegeden Elhelyezték a Dugonics András Piarista Gimnázium új épületének alapkövét Szfegeden, a Rókus város­részben. ** A piarista rend a szegedi iskolájában 276 évvel ez­előtt fogadta az első diáko­kat. Harmadik szálláshelyü­ket és iskolájukat, a híres Tisza-parti épületet az álla­mosítás után a Tudomány- egyetem kapta meg. A rendszerváltozás után a piarista rend 800 millió fo­rint kárpótlásban részesült Szegeden, a város közgyű­lése pedig telket ajánlott fel az új iskola építésére. A 12 tantermes iskola- épületet, valamint a 80 sze­mélyes kollégiumot a tervek szerint 1998 augusztusának közepén adják át rendelteté­sének. Collegium Seraphicum Miért vonta meg a minisztérium a normatív támogatást az idén az egykori ferences kolostorban létrehozott diákszállótól? Az országban először hozták létre lelkes és tenni akaró embe­rek egy olyan kollégiumot a rendszerváltást követő pillanatok­ban, ahol hívő diákok kaptak otthont, s ennek éppen nyolc esz­tendeje. Ma is példás körülmények közepette, a profán világgal való érdekes szimbiózisban működik a Collegium Seraphicum. A diákotthon 1990. július 1-jén nyitott kaput a korábbi Hotel Minaretben, a még korábbi fe­rences kolostorban, melyet 1720 és 1731 között létesítettek egy középkori, hasonló intéz­mény rom­jain. Az épület Pécs egyik legszebb he­lyén van, belső udvará­val kapcso­lódva a Hun­garHotels szállodához. Állami tulajdon, a HungarHotels kezelésében; a diákotthon belső szabályzata szerint működik a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Fe­rences Rendtartomány elvi irá­nyítása és a pécsi püspökség gazdasági vezetése mellett. Mint azt a kollégium igazga­tója, dr. Vass László nyugalma­zott tanár és ferences rendi szerzetes (kis képünkön) el­mondotta, hogy szinte a sem­miből lett otthonná e szálló előbb harminc, negyven, hat­van fővel, s jelenleg már 150 egyetemistának és főiskolásnak adnak olcsó szálláslehetőséget és napi kétszeri érkezést. A fiú- kollégiumban nyolcvanan, a le­ánykollégiumban pedig hetve­nen lakhatnak. Dr. Vass László (bár szíve szerint Pécshez kötődik) maga is oktatott előbb az esztergomi ferences gimnáziumban, majd Kecskeméten a piaristáknál, s a baranyai megyeszékhelyre ve­tődő régi diákjai vetették fel neki az egyházi jellegű diák­szálló létesítésének gondolatát. Kézbe vette tehát néhány rend­társával a dolgot, s ebben ér­demei vitathatatlanok. Az egyházi jelleg egyébként nem azt jelenti, hogy csak ró­mai katolikus vallású ifjú ko­pogtathat be az ajtón, sőt azt sem, hogy kizárólag keresz­tény, avagy a történelmi vallá­sainkat gyakorlók. (Tavaly pél­dául egy mohamedán hallgató­juk is volt.) Csupán azt várják el a fölvételre jelentkezőtől, hogy a transzcendens világhoz vonzódjék, s ha felvételt nyert, következetesen tartsa be a belső házirendet. Ennek lényege a csendesség és a társak tisztelet­ben tartása, gondjaikban való segítése. S mindettől függetle­nül ki-ki hitét, vallását úgy gyakorolja, ahogyan jónak látja. Van kápolnájuk is az ott­honban, amely - ki tudja, mi okból? - különösen a vizsga- időszak idején szűkös, s bár egyébként is lehetetlen, hogy a misékre egyszerre mindenki beférjen. A kollégiumban lakók élete olyan, mint egy nagy családé. Céljaikban megfogalmazták, hogy olyan diákokat szeretné­nek nevelni e falak között, akik saját szakterületükön magas színvonalon tudják hatékonyan, hitelesen és elkötelezetten to­vább adni e tudás mellett hitü­ket is. A felvételi tulajdonképpen egy beszélgetés, melyen a diá­kok (hallgatói önkormányzat) maguk döntik el, hogy kit fo­gadnak be maguk közé. Nagy­részt erre azért van szükség, mert bár nem reklámozzák az intézményt, meglehetősen nagy a túljelentkezés. A Collegium Seraphicum a nevét a harmincas években már Pécsett egy darabig működő szerafistákról (kisdiákokról) kapta (egy 1937-es tabló is őríz a folyosón ebbéli emléket), s e rendi hagyományokat szerették volna újraéleszteni. A minden­napok mellett sokféle közös ünnepet tartanak meg, (ezek legszebbike a húsvét és a kará­csony) s mindennap van szent­mise háromnegyed hétkor. Persze, amiről talán keve­sebben tudnak, dr. Vass László vezetésével a határainkon túlra is kinyíltak e kollégium falai. Eddig összesen 84 olyan ma­gyar ifjút fogadtak, akik a Fel­vidékről, Erdélyből, Kárpátal­járól vagy a Vajdaságból érkez­tek - Kassától Csíkszeredáig -, s akik bár érettségizettek vol­tak, képesítés nélkül tanítottak városuk magyar iskoláiban. Közülük sokan a hittantanári oklevelet is itt szerezték meg, de főleg magyarból, történe­lemből és földrajzból kaptak képesítést a Janus Pannonius Tudományegyetem (és diáktár­saik) hatékony támogatásával. Ez a misszió, mellyel megpró­bálják a határon túli magyarok számára „visszaadni” az értel­miséget, talán a legfigyelem­reméltóbb törekvése a Colle­gium Seraphicumnak. Meg­toldva azzal, hogy a csángók messzi földjével is szoros kap­csolatokat építettek ki, s eddig már 35 fiatalt segítettek kiisko­láztatni, s jelenleg is két csángó főiskolásuk van. Persze más dolgok is befér­nek e falak közé. Időről időre nyári táborokat, fiataloknak, országjáróknak szálláslehető­séget, s jó kapcsolatban szerve­zik mindennapjaikat a Kolping Családdal, a Máltai Szeretet­szolgálattal és a Karitásszal. S hogy többet ne mondjuk, zenei óvodát is működtetnek! Mindezek miatt nemcsak ők furcsállják, hogy az elismerés és a támogatás helyett, az idén január elsejétől a pécsi Colle­gium Seraphicumtól a minisz­térium megvonta azt a normatív támogatást, ami egyébként járna. A döntés ellen a kollé­gium természetesen tiltakozni fog. Kozma Ferenc Vizsgára készülő diákok a tanulószobában FOTÓK: Tóth In memóriám Bandi bácsi Dr. Gyökössy Endre református lelkipásztor-pszichológus, ku­tató-professzor emlékéről lenne szó a fenti bizalmas megszólí­tás alatt. Mondom lenne, mert nem igazak az adatai: Rákospa­lota 1913. február 17. - Budapest 1997. november 20. Mégpe­dig a Jó Pásztor szeretete okán nem, akinek ő bojtárjának val­lotta magát. Jézus ugyanis azt mondta, hogy aki hisz őbenne, az ha meghal is él. Gyökössy Endre hitt Jézus Krisztusban: hitt neki és bízott benne. S amikor Istent kedves Atyácskánknak szó­lította, abból megértettük mi, az újpesti parókián-templomban körülötte forgó lelkes lelkésztanonc ifjú theológusok, hogy Bandi bácsi érti is Jézust. Ezért tudta úgy képviselni Pásztorát, hogy attól sokak gyó­gyultak életre. Agapéval, az Isten szeretetével nézte a hozzá fordulókat: előítélet és hátsó gondolat nélkül kezelte a végzete­sen eltévedt, halálosan sebzett lelkű embert is. Ezért volt olyan eredményes a munkája, Istennek tetsző, embernek hasznos az élete. Mégsem az emberszívekben és könyvei sokaságában él to­vább, hanem abban, akiben földi életében is élt: Krisztusban. Mert az a biztosabb, a legbiztosabb hely. Mivel kegyelemre szo­ruló emberként ezt vallotta, több volt pszichológusnál. Minden (a legmagasabb szintúj pszichológiai jártasságával a leiken túlra, az Isten Leikéhez vezetett. Mit ér ugyanis a módszer, ha a zűrös-zavaros életet csak fel­kavarja, hordalékát néven nevezi, de azt le nem szűri? Isten igaz szolgája volt, s így történt meg nála, hogy lehetsé­gessé lett, ami embernél lehetetlen, de Istennél lehetséges: halt a bűn és élt, mert gyógyult a bűnös. Elkötelező' örökséget hagyott minden lelkésztársára: gyógyí­tani, vezetni nem csak a szószék magasából, hanem emberkö­zelben lélektől lélekig, a Lélekig. Szénási János Előadássorozatok a Pius templomban Előadássorozatok, klubfog­lalkozások indulnak felnőttek számára a Jézus Szíve (Pius) plébánia hittantermében: 1. Ismerkedés a keresz­ténységgel. Azoknak ajánlják ezt a há­romféléves, vallási alapisme­reteket nyújtó sorozatot:- akik gyermekkorukban nem részesülhettek rendsze­res hitoktatásban,- akik felnőttként szeret­nének megkeresztelkedni, el­sőáldozáshoz járulni, bérmál­kozni,- akik egyházi házasságkö­tésre készülnek, de hiányosak a vallási ismereteik. Ide várják azoknak a hitta- nos gyerekeknek a szüleit is, akik annak idején nem járhat­tak hittanra. A heti egyórás foglalkozás­sorozat résztvevői előadások, diavetítés, video segítségével, kötetlen beszélgetéseken is­merhetik meg a keresztény tanítás és a mindennapi ke­resztény élet alapjait. A foglalkozások szerdán este 18 órakor kezdődnek. A sorozat január 14-én indul. 2. Felnőttek katekézise. Ezt a folyamatos, évek óta tartó sorozatot azoknak a hí­veknek szervezik:- akik szeretnék bővíteni vallási ismereteiket,- akik keresik a hasonlóan gondolkodók társaságát, és szívesen elbeszélgetnek val­lási, lelki dolgokról,-akiket mélyebben érde­kelnek a hit kérdései. A kurzus folyamatos, té­mája félévenként változó. (Új résztvevők bekapcsolódása a félévek kezdetén célszerű.) Az 1998-as első félév té­mája: Ismerjük meg jobban a Szentírást! A foglalkozások minden hétfőn este 19.00 órakor kez­dődnek. Az új félév január 12-én indul. 3. Családi élet - gyer­meknevelés. Minden hónap harmadik csütörtökén 20.00 órakor tart­ják klubfoglalkozásukat, me­lyeken szakemberek, szülők beszélnek a családi életről, gyermeknevelésről. Megnéz­nek és megbeszélnek ilyen témájú videosorozatokat, is­mertetik az erről szóló leg­újabb könyveket. Az 1998-as első félév ter­veiből: a „Törékeny kincs - Boldog házasság” című 6 ré­szes videosorozat feldolgo­zása, előadások a gyermekne­velésről, tavaszi családi ki­rándulás. A foglalkozások időpont­jai: január 15., február 19., március 19., április 16., május 21. A sorozatba bármikor be lehet kapcsolódni. Engedjék el az adósságokat A legszegényebb országok ki­fizethetetlen adósságai elenge­désének kérdésével foglalkozik a The Tablet című angol katoli­kus hetilap. A lap beszámol arról, hogy a Szentatya az ezredfordulóra a nemzetközi adósságok könnyí­tését, vagy elengedését sürgette a Világbanktól. A Tablet írása hivatkozik arra, hogy a pápa Tertio millennio adveniente (A Harmadik évezred küszöbén) című apostoli levelében a mil­lenniumot a jóbelév (szabadság év) bibliai fogalmával társítja. Eszerint minden hetedik, és kü­lönösképpen minden ötvenedik esztendőben a múlt során föl­halmozott vétkektől és igazság­talanságtól megszabadítják az embereket „Legyen ez jubi­leum számotokra: Mindenki kapja vissza birtokát, mindenki térjen vissza családjához” (Lev. 25,10). Ezt az általános felhívást ka­rolta föl két világi keresztény hívő, Martin Dent és Bill Pe­ters. A cél az, hogy 2000-re el­engedjék a legszegényebb or­szágok kifizethetetlen adóssá­gait. A Jubileum 2000 terve nem minden adósságra vonat­kozik, csupán azokra, amelye­ket semmiképpen sem tudnak visszafizetni. Az elgondolás két szakaszra épül. Egy első, hároméves idő­szak során az adós ország az IMF és a Világbank szerkezet­átalakító programjának vetné alá magát. Ennek végén a Pári­zsi Klub tagjai (a fő hitelező or­szágok nem hivatalos társa­sága) a hitelképes adósságál­lomány 67 százalékos csökken­tésében érthetnének egyet. Az országok, melyeknek adósságát még mindig túl nagynak ítélik, egy második hároméves sza­kaszba léphetnének, ami to­vábbi szerkezet-átalakító prog­rammal jár együtt. Ekkor egy végponthoz jutnak, és a Párizsi Klub tagjai és más hitelnyújtók 80 százalékot engednek el a hi­telképes adósságállományból. A cikkíró megjegyzése szerint ez nagylelkűnek látszik, de a hitel­képes kölcsönök a Párizsi Klub által megszabott határidő lejár­tával megnövekszenek. Ez pedig jelentősen csökkenti a kezde­ményezéssel előállt adósság- csökkentés értékét: a valóságban nem 80, hanem csak 17 száza­lékkal csökkenti az adós ország a teljes adósságállományt. Segítőkész ifjak Kertvárosban Mozgássérültek kerültek közelebb a református közösséghez Jubileumot hagyott a háta mö­gött Pécsett a kertvárosi re­formátus gyülekezet: 1984-től kezdte meg Szénási János lel­kész e közösség szervezését, s ma már közel 2500 hívet tar­tanak számon. A kezdeti lelkészi munká­ból egyre inkább átvesz sok­féle feladatot a presbitérium, s a gyülekezet gyarapítása, a már megépített sziget nagyob- bítása fontos feladatuk. E szi­get - mint ahogyan Szénási János említette - nemcsak menedék, hanem munkaterü­let is, s e munkában nagysze­rűen részt vesznek a fiatalok is. Többféle szolgálatuk között figyelemre méltó az, amit a Málomi Szociális Otthon né­hány lakójáért végeznek. Mozgássérülteket segítenek abban, hogy eljussanak a templomba, az ifjúsági ren­dezvényekre, hittanra, ima­órákra és különféle ünnepekre. Nyaranta, vagy jó idő ese­tén az intézet és a templom közötti tolókocsis közlekedést szervezik, áttolják a rendez­vényre majd pedig visszatol­ják az otthonba a rászorulókat s ezzel kiviszik őket a szabad levegőre is. Rossz idő esetén, különösen esős, havas őszi és téli napokon pedig a gépkocsis szállítást segítik. Nehéz szavakba önteni azt az örömet, amit mindez akár a rászorulóknak, akár a fiata­loknak jelent. És hasonlókép­pen nehéz megfogalmazni azt, hogy milyen hatást vált ki be­lőlük ez a kapcsolat, a rokkant és az egészséges ember viszo­nya. Hiszen a mozgássérül­teknek az élethez és a külvi­lághoz való közelebb kerülé­sét, programot, színt ad, az egészségeseknek pedig erőt a mindennapokhoz, látván és át- érezvén, mennyire eltörpülnek gondjaik más gondok mögött. A kertvárosi református if­jak az idei évben szeretnék gondoskodásukat a városrész egészére kiterjeszteni, s várják mindazon mozgássérültek je­lentkezését a 441-550-es tele­fonon, akik örömmel venné­nek részt a gyülekezet életé­ben. K. F. i

Next

/
Thumbnails
Contents