Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-31 / 30. szám
1998. január 31., szombat Hazai Tükör Dlinántúli Napló 3 Az iskolák környéke megtisztult a hirdetésektől Nagy bírság, kevés panasz Ciklusvégi hajrá előtt a Ház Huszonnyolc törvényjavaslat várja a honatyákat Mintegy másfél hónapos téli pihenő után hétfőn ismét megszólal a parlament üléstermében az elnöki csengő: megkezdi tavaszi - s egyben az 1994-98-as választási ciklus utolsó - ülésszakát az Országgyűlés. A finálé mozgalmasnak ígérkezik. Arról ugyan még vitázik a koalíció és az ellenzék, hogy március vagy április közepén fejezze-e be munkáját a törvénygyár, az azonban bizonyos, hogy legalább 28 jogszabály- tervezet vár megtárgyalásra. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkáját összegezve dr. Gyarmati András főigazgató elmondta: nem csökkent a problémás ügyek száma, a szolgáltatások és a kereskedelem színvonala sem javult az elmúlt évben. A szabálysértési bírságok összege 20 millióval haladta meg az 1996. évi 86 millió forintot. A fogyasztói panaszok száma viszont jelentősen csökkent, a főfelügyelőséget felkeresők kétharmada elsősorban felvilágosítást kér, vásárlás előtt tájékozódik. A fogyasztóvédelmi törvény alapvetően új helyzetet teremt a főfelügyelőség számára: a szabálysértési bírságok változatlanok lesznek, a március 1-jével életbe lépő fogyasztóvédelmi A Határőrségnek idén is - akárcsak tavaly - szigorú gazdálkodási feltételeket kell teljesítenie - mondta Kuncze Gábor belügyminiszter pénteken, a Határőrség tavalyi munkáját értékelve. Ki kell dolgozni azt a program- rendszert, amely évekre előre meghatározza a Határőrség feladatait, és ehhez hozzárendeli a finanszírozást. Magyarország csak így tud majd megfelelni a feltételezett csatlakozási időpont után 1-2 évvel az uniós igényeknek. Európa azt várja Magyarországtól, hogy álljon ellent az illegális bevándorlásnak, és járuljon hozzá az Unió védelméhez - mondta a miniszter. A tavaly elfogadott határőrizeti törvény révén április végén A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén mintegy 153 ezren töltik be a 18. életévüket. A hatályos törvények szerint közülük azok vehetnek részt a parlamenti választásokon, akik május 10-e előtt ünnepük születésnapjukat. Akik pedig a két forduló között válnak nagykorúvá, azok a május 24-ei fordulóban szólhatnak bele az ország ügyeibe. Az első szavazók táborát úgy 700 ezer 18-21 év közötti fiatal alkotja. Az idén 78 ezer fiú és 75 ezer lány tölti be 18. életévét - derül ki a KSH felméréséből. bírság az igazán komoly ügyek rendezésére szolgál. Gyarmati találó hasonlatával élve: ágyúval lőnek, de ezután nem verébre. A taxiszolgáltatás terén tapasztalt kifogások nyomán módosul a szabályozás, ezután az önkormányzatok maximált árat vezetnek be. A reklámtörvény életbe lépését követően végzett vizsgálatok és bírságok hatására (négy hónap során 26 millió forint bírságot vetettek ki) szinte teljesen kiszorultak az iskolák és az egészségügyi intézmények kétszáz méteres körzetéből a dohány- és alkoholtermékek hirdetései. A folyamatban lévő vizsgálatok mellett az idén a hírközlési szolgáltatások (telefónia, kábeltévék stb.) kerülnek górcső alá. Cs. J. elhagyja az utolsó sorozott állomány is a laktanyákat, és utána már csak hivatásosok tevékenykednek a Határőrségnél. Ez jelentős átszervezést igényel, és másfajta vezetői magatartást követel meg. Nováky Balázs tábornok, országos parancsnok szólt arról, hogy a hivatásos állomány létszámának teljes feltöltése akadályokba ütközik, mert sok jelentkező nem felel meg az egészségügyi követelményeknek, mások pedig a fizetést tartják alacsonynak. Kiss Kálmán tábornok, rendészeti főigazgató a Határőrség nyomozati jogkörének eddigi tapasztalatairól számolt be. Elmondta: eddig mintegy 400 nyomozati eljárás indult, amelyből negyvenet átadtak a bíróságnak. Szavazni közülük csak mintegy 65 ezren fognak, hiszen a többiek csak május 24-e után érik el a felnőttkort. Az elmúlt négy évben megközelítőleg 400 ezren haltak meg, így tulajdonképpen 300 ezerrel járulnak többen az idén az urnákhoz, mint 1994-ben. Hogy mennyien töltik be május 10. és 24. között a 18. életévüket, erre a Központi Nyilvántartó Hivatalban nem tudtak adatot, mondván: csak március közepére készül el a legfrissebb, ezt tartalmazó elemzés. Vélhetően azonban csak néhány ezer fiatalról van szó. Sz. E. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára munkatársunknak elmondta:- A kormány azt indítványozza, hogy a tavaszi ülésszakon legalább 28 előterjesztést tárgyaljon meg a Ház. E törvényjavaslatok közül tíznek - így a büntetőeljárásról, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről, az ügyvédi tevékenységről szóló tervezetnek - a vitája már a tavalyi ülésszakon megkezdődött. Kilenc jogszabály - köztük a távhőszolgáltatásról, a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról, az önkormányzatok címzett támogatásáról szóló törvényjavaslat - már ott van az Országgyűlés asztalán, de tárgyalásukat még nem kezdték meg a képviselők. További kilenc javaslatot- például a kisebbségek parlamenti képviseletéről, vagy az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztést - most nyújtja be a kabinet a Háznak. Ami a tavaszi ülésszak időtartamát illeti: a koalíció szerint nem volna szerencsés, ha a plenáris ülések belenyúlnának a választási kampány „forró” szakaszába, ezért inkább a törvényhozói munka intenzitásának növelését tartaná helyesnek. Az ellenzék - a tárgyalásra váró törvényjavaslatok nagy száma miatt - azt szorgalmazza, hogy az ülésszak április első vagy második hetében záruljon. Koós Tamás Hírcsatorna A Fidesz a taxisokért. Deutsch Támás, a Fidesz országgyűlési képviselője törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelyben azt indítványozza, hogy a Büntető törvénykönyv részesítse fokozott védelemben a taxisokat. Fogyatékostörvény? Régi adósságát törlesztené a parlament, ha a tavaszi ülésszakon kivételes eljárás keretében elfogadná a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényt. Ezt Béki Gabriella, SZDSZ-es képviselő mondta a párt tájékoztatóján. Fekete szerint van cenzúra. „Az 1994-es kormányváltás óta a kulturális területen dolgozók megfélemlítése folyik és működésbe lépett a cenzúra” - közölte véleményét Fekete György, a KDNP alelnöke. A képviselő név szerint is bírálta Fodor Gábor és Magyar Bálint SZDSZ-es politikusokat. Nyírfa. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának meg kell vizsgálnia, hogy a nyíregyházi Zefirusz Kft.-nek köze volt-e a Nyírfa-ügyhöz, s ha igen, akkor az erre vonatkozó dokumentumok miért nem kerültek a bizottság elé - jelentette ki Kónya Imre néppárti országgyűlési képviselő, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Kónya elmondta: a hozzá eljuttatott jelentésben Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter neve is szerepel, mint aki egy bizonyos időszakban kapcsolatban állt a kft.-vel. Morvái független lett. Morvái Ferenc kisgazda parlamenti képviselő pénteken bejelentette, hogy előző nap kilépett a párt parlamenti frakciójából, és a továbbiakban függetlenként folytatja politikai pályafutását. Morvái elhatározásának okairól február 2-án részletesen tájékoztatja az FKGP-frakció tagjait, és ezt követően a sajtó képviselőit. Van rádiós SZMSZ. Kifogásokkal ugyan, de jóváhagyta az Országos Rádió és Televízió Testület a Magyar Rádió köz- szolgálati műsorszolgáltatási szabályzatát - jelentette be Wéber János, az ORTT szóvivője. Lions Fórum. A mintegy 230 ezres tagságú európai Lions Clubs mozgalom több ezer képviselője érkezik Budapestre szeptemberben - mondta Horváth Miklós, az Európa Fórum elnöke abból az alkalomból, hogy két napig a magyar fővárosban ülésezik az esemény előkészítésére hivatott testület. Tiltakozó levél a miniszterelnökhöz „Tudatosan félremagyarázzák Horn Gyula kijelentéseit” Hét roma, illetve emberi jogvédő szervezet nyílt levélben fordult az Országgyűléshez és a kormányfőhöz Horn Gyula miniszterelnök cigányellenesnek tartott kijelentései miatt. Az aláírók tiltakozó levelükben szorgalmazzák, hogy Horn Gyula „vonja vissza egy egész népcsoportot sértő szavait, és kormánya nevében foglaljon állást minden magyar állampolgár egyenlősége mellett”. A levélben Horn Gyulától származó idézetek is állnak. 1997. július 16-án, egy nagyköveti értekezleten állítólag a következőket mondta a kormányfő: „Sajnos eléggé visszhang nélkül maradtak azok az igények, felvetések, hogy például a cigányságnak is feladata, kötelessége lenne elhatárolódni a cigányság körében tapasztalható bűnözőktől, garázdáktól...” Az idén januárban Horn Gyula részt vett a Lungo Drom gyűlésén, ahol - a levél egy napilapot idéz - a következőket mondotta: „közismert, hogy a cigány lakosságon belül ugrásszerűen megnőtt a bűnözés”, ezért ismételten felhívta a romákat: „re- kesszék ki soraikból azokat, akik bűncselekményekkel próbálják meg életfeltételeiket biztosítani.” Egy másik napilap szerint Horn ugyanott „nem tartotta elfogadhatónak, hogy a roma családok egyetlen megélhetési formája a ... családi pótlék legyen, és úgy vélekedett, ezen munkavállalással lehetne segíteni.” A tiltakozók szerint „a kormányfő szavai jól ismert előítéleteket visszhangoznak. Demokratikus országokban ezt rasszista hangulatkeltésnek nevezik. A Magyar Köztársaság becsületét, nemzetközi politikai megítélését sérti, ha az ország miniszterelnöke ilyen kijelentésekre ragadtatja magát.” A Miniszterelnöki Hivatal a levél vádjait közleményben utasította el. Eszerint a kormányfő a Lungo Drom kongresszusán éppen arról beszélt, hogy a cigányság helyzetének megoldása nemzeti ügy: a többség és a kisebbség nem boldogulhat egymás ellenében. Felelőtlenség békétlenség szításával vádolni azt a kormányt, amelyik konkrét programmal rendelkezik a cigányság helyzetének javítására, a kisebbségbarát társadalmi környezet megteremtésére, mutat rá a közlemény. FEB Milliónyi nyomtatványt postáztak Az egy- és kétgyermekes szülőknek március 20-ig újabb jövedelemnyilatkozatot kell benyújtaniuk, hogy május 1-je után is folyamatosan kapják a családi pótlékot. Dr. Kiss Lenkétől, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy az igényléshez szükséges nyomtatványokat már mindenkinek postázták. Karsai Lászlóné, az OEP statisztikai főosztályvezetője elmondta: a tavaly júliusi adatok szerint csaknem egymillió 200 ezer család, illetve mintegy kétmillió gyermek részesült családi pótlékban. Jövedelemtől függően megközelítően 970 ezer család kapta meg a járandóságot. Közülük 170 ezer egygyermekes, 64 ezer pedig kétgyermekes egyedülálló szülő. Á kétszü- lős, tehát nem csonka családok közül 370 ezer egy gyermeket nevel, 363 ezer pedig kettőt. Alanyi jogon, jövedelemtől függetlenül részesült családi pótlékban 139 ezer három- és többgyermekes család. A szakemberek elmondták: azok, akikhez az űrlapok valamilyen okból nem jutottak el, vagy most folyamodnak először családi pótlékért, forduljanak a megyei egészség- biztosítási pénztárakhoz. Ugyancsak ezt ajánlják azoknak is, akiknek gondot okoz az igényléshez készített új típusú, két- illetve hárompéldányos jövedelemnyilatkozat kitöltése. Az ügyfélszolgálatok mindenesetre felkészültek a várható nagyobb forgalomra, és minden szükséges segítséget megadnak. N. Zs. Áprilistól: csak hivatásosok 700 ezren szavaznak először A nagykorúság a voksolás egyik feltétele Az együttélés új szabályai A privatizáció nyomán a lakások egynegyede társasházi ingatlan Március 1-jén lép hatályba a társasházakról szóló új törvény. A régi szabályozás megváltoztatására már csak azért is szükség volt, mert ma a lakások egynegyede társasházi ingatlan, s a mintegy 750 ezer tanácsi lakásból megközelítőleg 700 ezret társasházi formában privatizáltak. Az új tulajdonosok sokféle új gonddal, kötelezettséggel, köztük súlyos pénzügyi problémákkal szembesülnek.-Milyen fontosabb változásokat hoz az új jogszabály? - kérdeztük dr. Pesta Jánost, az Igazságügy Minisztérium főosztályvezető-helyettesét. Az egyik lényeges újdonság az, hogy kimondja: a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon 50 százalék plusz 1 tulajdoni hányad képviselője részt vesz. Az arány eddig kétharmad volt. A „lazítás” révén operatívabban, hatékonyabban működhetnek ezek a fórumok. A törvény azonban kiköti, hogy a közös költségekről csak legalább kétharmados többséggel lehet dönteni. Az új jogszabály lehetőséget ad arra, hogy több emelet vagy több lépcsőház esetén az egy- egy szinthez vagy egy-egy lépcsőházhoz tartozó otthonok lakói önállóan gazdálkodjanak, s például részközgyűlésen határozzanak közös ügyeikről. A feleslegessé vált közös helyiségeket is könnyebb lesz ezentúl eladni, mert a jogszabály felhatalmazza a közgyűlést az elidegenítésre. Ennek feltétele azonban az összes tulajdonostárs beleegyezése. Rögzíti a törvény, hogy a házirend, a működési szabályzat csak a közös tulajdonra hozhat határozatot. Ez alól csupán az épületben nem lakás célú üzemeltetés esete kivétel - ha az effajta tevékenység bármilyen módon zavarja a lakók nyugalmát.- Hogyan léphet föl a társasházi kollektíva azokkal szemben, akik - ilyen előfordul - nem fizetik a közös költséget?- Végső esetben a jelzálogjog alapján érvényesítheti igényeit - vagyis a lakást elárverezik. A nem fizetőkkel szemben azonban elhelyezési kötelezettsége van az új tulajdonosnak. Nyilvánvaló, hogy ha a bentlakó bizonytalan jogcímen ott marad, akkor a vételár lecsökken, hiszen a vevő bizonytalan helyzetbe kerül, mert nem tudja, mikor veheti használatba tulajdonát. Esetleg eláll a vételtől, vagy pedig - minthogy ma nincs más lehetősége - törvényen kívüli eszközökkel próbálja távozásra bírni a jogtalan bentlakót. Szalóky Eszter Filmkritikusok dijai. Ünnepélyesen adták át tegnap az újságíró-szövetségben a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztályának díjait. A legjobb rendezésért járó B. Nagy László-díjat Janisch Attila kapta, Hosszú alkony című filmjéért. Különdíjat kapott Moldoványi Ferenc, Az út című filmjének rendezéséért. A legjobb vígjátékot, a Csinibabát Tímár Péter készítette. A legjobb alakításért Törőcsik Mari, a Hosszú alkony főszereplője, a férfiak közül pedig Újlaki Dénes részesült elismerésben. Képünkön: Törőcsik Mari és Janisch Attila. fotó: feb/diósi imre i k t
