Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-07 / 6. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1998. január 7., szerda Megtalálták Pol Potot Pol Pot, a vörös khmerek véres kezű vezetője mégsem tűnt el Kambodzsából. Az őserdőben házi őrizetben van. Néhány napja thaiföldi forrásokból terjedt el a hír, hogy az egykori diktátor eltűnt, és valószínűleg Kínába távozott. Peking ezt cáfolta. A tekintélyes és mértékadó Bangkok Post című thai napilap magánnyomozásba kezdett, méghozzá sikerrel. Az újság különtudósítója, Prasit Saeng- rungruang január 4-én nem messze a thaiföldi-kambodzsai határtól, Anlong Veng közelében személyesen is találkozott Pol Póttal. Az újságíró már a bevezetőben közölte, hogy inteijúalanya, a kétmillió kambodzsai haláláért felelős tömeggyilkos rendkívül betegnek látszott, suttogó hangja nagy testi kínokról árulkodott. „En már politikailag halott vagyok. Egyebet nem mondhatok” - ezekkel a szavakkal fogadta a Bangkok Post munkatársát. Pol Potot ma egyik volt közeli munkatársa, Nuon Chea őrzi, méghozzá rendkívül szigorúan. Ő mondta el az újságírónak, hogyan is történt annak idejép a hatalomátadás. „Nem akartunk több embert ölni, véget akartunk vetni a gyilkosságoknak - állította az önkéntes börtönőr. - Ta Mokkái, a gerillák katonai parancsnokával megállapodtunk, hogy Pol Potot egy életre kikapcsoljuk a politikából.” A bangkoki lap másik figyelmet keltő információja, hogy Norodom Szihanuk király - hivatalos indoklás szerint alapos orvosi kivizsgálás céljából - Pekingbe érkezett. A király távozásának oka az, hogy fiát, Norodom Ranariddh-ot Kambodzsában bíróság elé állítják. Az egyik vádpont szerint a herceg titokban közvetített apja és Pol Pót között - épp saját hatalma átmentése céljából. Norodom Ranariddh herceget július elején államcsínnyel távolították el a hatalomból. (gyulay) A beteg diktátor fotó; feb/reuter Amerikai elemzők tavalyi mérlege szerint némi javulás mutatkozik Hatvannyolc válságövezet a világban A tavalyi év bővelkedett politikai feszültségekben. Albániától Kongóig, a Fülöp-szigetektől Algériáig több ország vált tragikus, fegyveres harcoktól terhes események színhelyévé. Mi van Jelcinnel? Az orosz-német-francia csúcs előkészítéséről folytatott kedden telefonon eszmecserét Borisz Jelcin Helmut Kohl német kancellárral. Az orosz államfő a súlyos decemberi meghűlését követően, jelenleg a novgorodi területen lévő Valdajban tölti kéthetes szabadságát. Az elnök szóvivője kijelentette, hogy a szabadságát töltő Jelcin jól van, de egyelőre nem fogad látogatókat. Lemondták a Független Államok Közösségének (FÁK) január 23-ára tervezett csúcstalálkozóját, amelyen Jelcin is részt vett volna. A találkozó elmaradását azzal indokolták, hogy több államfőnek más nemzetközi elfoglaltsága van a tervezett időpontban. Őszre halasztották Borisz Jelcin eredetileg januárra tervezett indiai látogatását, hivatalosan az indiai belpolitikai események miatt. * Erőteljesebb mandátumot követel Klaus Kinkel német külügyminiszter az SFOR számára. Az új megbízatás birtokában el kell érni, hogy Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezért a háborús bűnösök hágai bírósága elé állítsák. Az arab világ heves tiltakozása ellenére kedden folytatták haditengerészeti gyakorlatukat az izraeli, a török és az amerikai hadihajók a Földközi-tenger keleti térségében. Ismét tömegével mészároltak le polgári személyeket Algériában. Az ország nyugati részén fanatikus iszlámista banditák megtámadtak két falut, a fővárostól délre pedig egy autóbuszt, és összesen 160 embert meggyilkoltak. A válság sújtotta övezetek száma 1989-hez képest tavaly megkétszereződött, ám ez még mindig alatta maradt az 1995. évi adatnak (71). A Virginia állambeli (USA) National Defense Council nevű kutatóhely 68 ilyen térséget számolt ösz- sze, beleértve a súlyos bűnözés és a kábítószer-kereskedelem sújtotta területeket is. Andy Messing, az intézet igazgatója nem borúlátó, csak tárgyilagos: „Nem élünk békés világban, a Föld népeinek - mint korábban bármikor - válságokkal kell számolniuk. A statisztika már nem tartalNaponta tucatszám mentik ki az olasz parti őrség hajói a rozoga bárkákon, csónakokon érkező menekülteket. Hivatalosan jó tízezer illegális bevándorlóról tudnak az itáliai Brindisiben. A valóságban ennek többszöröséről van szó. Senki sem tudja, hányán vesztek a tengerbe azok közül, akik lelketlen embercsempészekre bízták magukat, és mázzá Örményországot és Azerbajdzsánt: a két állam közötti feszültségek számottevő mértékben mérséklődtek. Bahreinnek sikerült lecsillapítania az iszlám fundamentalistákat, Kamerun és Nigéria ellentétei is elsimultak, sőt Dzsibuti és Eritrea összetűzései is megszűntek. Guatemalában megszilárdulni látszik a béke, Nigerben pedig demokratizálódik a társadalom”. A kutatóintézet szerint az Egyesült Államokban csökkent a bűnözés, bár az amerikai-mexikói határon a drogbiznisz miatt továbbra is szágyakorta lélekvesztőkön, gumicsónakokon vágtak, illetve vágnak neki a nagy útnak. Az embercsempészeket nem érdeklik a balesetek: a lényeg az, hogy az eltűntek is fizettek. Az előre lerovandó „útiköltség” személyenként legalább százezer forint. Az albán és az olasz maffiózók Itáliába juttatják a nincstelen albánokat, a hazátlan mos erőszakos cselekményt követnek el. A terjedelmes lista felsorolja azokat az országokat is, ahol változó gyakorisággal hajtanak végre a szeparatista mozgalmak merényleteket, robbantásokat. Számos olyan helyi vagy nemzetközi konfliktus is kialakult tavaly, amely még 1997-ben nyugvópontra került, míg más országok a közelmúltban iratkoztak fel a listára, és bizonyára tartósan ott is maradnak. Olaszország ismét előkelő helyen szerepel a maffiatevékenység miatt. Brazíliában az erőszakos bűncselekmények és a kábítószer-kereskedelem összefonódása öltött a korábbinál nagyobb méreteket. kurdokat, pakisztániakat, akik utolsó filléreiket is föláldozzák a jobb élet reményében. Az embercsempészek szorosan együttműködnek a fegyver- és kábítószer-kereskedőkkel - mindenekelőtt a lánykereskedőkkel. Albániában kétszázezer forintnak megfelelő összegért adják el a családok lánygyerekeiket. A La Repubblica című olasz napilap nemrég megírta: a lánykereskedők előbb ,kipróbálják” áruba bocsátott áldozataikat, és képességeik” arányában adják tovább őket; a mutatós „árut” gyakorta tízszeres felárral. FEB Emberkereskedelem az Adrián Maffiózók nyerészkednek a kurd és az albán menekülteken Az év végén a világközvélemény figyelmébe került kurd exodus alapjaiban rengette meg a schengeni egyezményt: az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei mai tanácskozásukon arról döntenek, hogy lehúzzák-e egymás között a „vasfüggönyt”. Az elszigetelés veszélyének a leginkább a leghosszabb tengerparttal rendelkező Olaszország van kitéve. Bölcsek Tanácsa működik Strasbourgban Kovács László A strasbourgi székhelyű Európa Tanács új, strukturális reformot előkészítő bizottságának, a „Bölcsek Tanácsának” ötödmagával tagjává választották Kovács Lászlót. A legrégebben, 1949-ben alapított, s immár 40 tagú páneurópai szervezet megújítása halaszthatatlan feladat az ezredfordulón, az egységesedő Európában. Az Európa Tanács ezzel a céllal hozta létre az új testületet. A strasbourgi szervezet feladata változatlanul a legszélesebb értelemben vett emberi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzése. A javasolt átalakításokról az a tanácskozás dönt majd, amelyet a szervezet akkori soros elnökeként Magyar- ország szervez 1999 májusában Budapesten. az ötök között A magyar külügyminiszteren kívül a Bölcsek Tanácsának tagja lett elnökként Mario Soares, Portugália volt államfője, továbbá Tarja Halonen finn külügyminiszter, Gret Haller asszony, az Európa Tanács Bosznia-Hercegovina ügyeiben közvetítő svájci diplomatája és Vlagyimir Csusztov orosz ET- nagykövet. Horváth Gábor külügyi szóvivő szerint az ország, a magyar dipl tácia és személy szerint Kovács László egyértelmű sikerének és elismerésének számít, hogy a külügyminisztert hétfőn beválasztották az Európa Tanács új testületébe. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európa Tanácshoz történt csatlakozása óta hozzájárult a szervezet hatékony működéséhez. Ki miért mond le Izraelben Kritikus szakaszban a békefolyamat Az izraeli külügyminiszter már többször bejelentette távozási szándékát a kormányból, azután maradt. Mostani lemondása azonban a jelek szerint végleges. Dávid Lévi lépésével az izraeli kabinet többsége a 120 tagú Knesszetben 61-re fogyott. Ezzel ugyan még létezhetne egy darabig a kormány, de Lévi személyében az a legmagasabb politikai posztra jutott szefárdkeleti zsidó államférfi hagyta ott a kabinetét, aki marokkói építőmunkásként vándorolt be. Ő képviselte a legrugalmasabban a kompromisszumos békefolyamat ügyét, beleértve a fokozatos katonai visszavonulást is, amivel sokan nem rokonszenveztek. Lemondásának további oka, hogy nem tudta elfogadni a jelentős megszorításokat tartalmazó költségvetést. Közben máris jelentkezett a következő lemondani szándékozó. Mordehai közölte: az ország érdekeit sérti, hogy Izrael halogatja a visszavonulást Cisz-Jordániából, ennek elmaradása esetén a védelmi miniszter kilép a kormányból. Tizenkét szélsőjobboldali honatya viszont akkor hagyná ott a koalíciót, ha a kivonulás megkezdődnék, mások a Washington által szorgalmazott „telepítési szünet” esetén határoznának így. Netanjahu kormányfő tehát rendkívül szűk mozgástérbe került. Az amerikaiak kezdik megelégelni a huzavonát, és a január 20-án esedékes Netanjahu-látogatás lemondását sem zárják ki a lehetőségek közül. (réti) Váltságdíjat követelnek a túszokért A lengyelek nem engednek Lengyelország nem kíván tárgyalni terroristákkal és banditákkal, mint ahogyan nem tesz ilyet egyetlen demokratikus állam sem. A Csecsenföldön decemberben elrabolt öt lengyel állampolgárért követelt három millió dolláros váltságdíj ügyében sem kíván a lengyel kormány alkuba bocsátkozni - jelentette ki kedden Bronislaw Geremek, a lengyel diplomácia vezetője. A külügyminiszter elmondta, hogy a váltságdíj-követelést hivatalosan eddig senki sem erősítette meg, hiszen az elrabolt lengyelekről szóló hírek többnyire átláthatatlan belpolitikai játszmákban részt vevő csecsen körökből származnak, s jobb ezeket bizonyos távolságtartással kezelni. Annyi bizonyosnak látszik, hogy az öt lengyel még életben van, bár sorsukat a lehető legnagyobb veszély fenyegeti. Éppen ezért a drámát nem szerencsés szenzációs hírekként tálalni - tett hozzá Geremek. A váltságdíjról szóló értesülést a lengyel média Magomed Magomadovra, az emberrablások elleni csecsen különleges alakulat vezetőjére hivatkozva tette közzé. MTI Clinton elnök a lesifotósok kereszttüzében Kísért Diana árnyéka Clintont sem kímélik a lesifotósok. Legutóbb néhány napot töltött egy Karib-ten- geri szigeten a családjával. E magánesemenyről titokban elkészült felvételek zajos nyilvánosságot kaptak. Az elnök biztonsági embereit természetesen nem az nyugtalanítja, hogy a képeken az elnök önfeledten táncol fürdőnadrágban a feleségével a tengerpart puha homokjában, hanem az, hogy miként csinálhattak róla százméteres távolságból titokban fényképeket. Onnan akár le is lőhették volna az elnököt! A Fehér Ház szóvivője cáfolja, hogy Bili Clinton biztonsága veszélyben lett volna. Ám az incidens nyomán ismét felvetődött a sajtó felelőssége, ami legutóbb Diana hercegnő halálakor került a lapok címoldalára. Az amerikai elnök tanácsadói azt javasolták, hogy a jövőben korlátozni kell a stábot kísérő riporterek mozgását, és még szigorúbban kell meghúzni az elnököt körülvevő „védelmi vonalat”. Ami Clintont illeti, ő kétségtelenül úgy érzi, hogy a fotóriporterek megsértették magánéletét - mindazonáltal a képek nagyon tetszettek neki. Ilyen boldog, meghitt felvételek már évek óta nem készültek róla. Ismerve magánéletének korábbi gondjait, ez nem is csoda. FEB Itt az új Bogár A detroiti autószalon legnagyobb szenzációja a Volkswagen gyár legújabb bogárhátúja. Nem véletlen, hogy a wolfs- burgi tervezők - a világ legsikeresebb modelljét új köntösben, a korszerű technika szinte minden vívmányával fölszerelve - a Bogár-sztori megismétlésére készülnek, s ennek rajtját épp az amerikai autógyártás fellegvárában tartották. A párhuzam kézenfekvő: innen indult világhódító útjára annak idején a Ford T-modell, amelyet aztán csak a német kiskocsi tudott túlszárnyalni. Az orrmotoros, elsőkerék- meghajtású „népautóból” napi 500 darab készül Dél-Ameri- kában, márciusban kerül piacra Amerikában, Kanadában és Mexikóban, majd csak azt követően Európában. Az ára nem igazán egy népautóé: 15 200 dollárba kerül fotó: feb/reuter
