Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-30 / 29. szám
Gazdasági Tükör 1998. január 30., péntek Öt év alatt piacvezető lett, most tőzsdére került a Phylaxia Pharma Új magyar termékek sikere Tőzsdei bevezetéssel egyidejűleg a világon egyedülálló, az intenzív növénytermesztést forradalmasító, környezetbarát termékkel jelentkezik a Phylaxia Pharma Részvénytársaság. Röviden Szövetkezés. Az Áfeosz várhatóan a közeljövőben létrehozza a szövetkezetfej- lesztési közalapítványt, amely állami segítséggel az új szövetkezetek létrehozását támogatja majd. A köz- alapítvány alaptőkéje előreláthatólag 150 millió forint lesz. (k) Agrártámogatások. A Földművelésügyi Minisztérium az agrártámogatások idei rendszeréről szóló, mintegy 160 oldalt kitevő tájékoztatót az FM hetilapjában, a Magyar Mezőgazdaságban és a Magyar Agrárkamara havilapjában, az Agráriumban jelentette meg. (k) Turistaforintok. Ma a nemzetközi turizmusból származó hazai bevételeink a világforgalom egy százalékát adják. A turista forintok a magyar GDP egytize- dét, exportbevételeink egy- harmadát képviselik. A forgalom több mint fele azonban az úgynevezett szürke- gazdaságból származik, állapították meg az IKIM szakértői. (k) Csökkenő járulék. Két lépcsőben csökken idén a munkaadói járulék. A februári jövedelmek után már minden munkaadó 4,2%-os járulékot fizet a Munkaerőpiaci Alapba, a csőd és fel- számolási eljárásra, végelszámolásra kötelezett gazdálkodóknak sem kell a korábbiak szerinti 4,5%-os járulékot fizetniük. A járulék- fizetési kötelezettség július 1-jétől valamennyi gazdálkodónál 4%-ra csökken, (k) Dr. Tóth Péter vezérigazgató szerint az ötvenes években, leginkább az Alföldön pusztító „kékcsecsemő”-halálért a talajból származó nitrát és nitrit a felelős. Ezek a származékok bemosódnak az élő vizekbe, bekerülnek a táplálékláncba, megkötik a vér hemoglobinját, ami fulladást idézhet elő csecsemőknél és növendék állatoknál. A csecsemőket ilyenkor csak rendkívül gyors, teljes vérátömlesztéssel lehet megmenteni. Sajnos ez nem csak múltbeli probléma, egyes, a nagyobb településektől távol fekvő falvakban, a tanyavilágban még ma is előfordulnak ilyen esetek. Ezek a vegyületek a felnőtt szervezetet is hajlamossá teszik a daganatos megbetegedésekre. Veszélyességüket tekintve a rák kockázati tényezői közül a dohányzáshoz hasonlíthatók. A Phylazonit nevű, teljes mértékben magyar fejlesztésű termék környezetbarát. Ugyanolyan terméseredményeket produkál, mint a hagyományos talajerősítő készítmények anélkül, hogy az élő környezetet nitrogén- és foszforszármazékokkal szennyezné, ráadásul 25-30 százalékkal olcsóbb.- Hogyan reagált a világpiac a Phylazonit megjelenésére?- Egyelőre a nemzetközi szabadalom kiterjesztésére törekszünk. Skandináviában, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában már intenzíven folynak a regisztrációs munkák. A Phylazonit megjelenése előreláthatólag robbanásszerű változást fog előidézni a világpiacon is. Ezt tükrözi, hogy több multinacionális cég élénken érdeklődik a termék iránt.- A társaság másik fó' tevékenysége az állatgyógyászat. Itt is érvényesülnek egészségvédelmi szempontok?- Az állatgyógyászatban is a védelmi szempontok az elsődlegesek. Például a Zn-bacitra- cin olyan hozamfokozó készítmény, amely nem szívódik fel az állat gyomor- és bélrendszeréből. Néhány versenytársunk hasonló készítményét viszont éppen állatvédelmi és egészségügyi okok miatt tiltották be. Nem véletlen, hogy a Zn-bacit- racin világpiacán 12—15 százalék a részesedésünk. Ezt az arányt szeretnénk tovább növelni kelet-közép-európai, ausztráliai és észak-amerikai piaci bevezetéssel.-A hazai innováció egyik hiányossága, hogy senki sem vállalja a tőkekockázatot, ezért egy-egy találmány forgalmazása külföldi kezekbe kerül.- A hazai kutatásfejlesztés rákfenéje, hogy a befektetéstől az innovációig vezető úton valahol mindig elakad. Két választási lehetőségünk van. Vagy igénybe vesszük egy szakmai befektető segítségét, vagy megtartjuk magunknak a terméket. Amíg lehet, szeretnénk saját erőből finanszírozni a kutatásokat, illetve a termékek piaci bevezetését. Bár nő a kockázat, de a hazai beruházások kb. háromszázötven új munkahelyet jelentenek. Termékeinknek a többszörösét értékesíthetnénk, kapacitásaink azonban végesek. Ezért volt szükség a tőkeemelésre, amelynek jelentős részét a kutatásfejlesztés infrastrukturális hátterének fejlesztésére - például műszerekre - fordítjuk. Létrehozunk egy komplett kísérleti laboratóriumot is, ahol az új fejlesztésű termékek tesztelése folyik. A hozamfokozó Zn-bacitracint előállító egység energiaellátását egy gázüzemű minierőmű beépítésével kívánjuk korszerűsíteni. Idén szeretnénk összevonni a folyékony gyógyszereket és a vitaminokat gyártó üzemeket. Terveinkben szerepel a közegészségügyi irtószerek termelési helyének áttelepítése is. — Több mint tíz napja tart a jegyzés. Mennyire figyelnek a befektetők a több mint nyolcvanéves hagyománnyal rendelkező társaságra?- Számunkra is meglepő volt, hogy már az első héten az alaprészvények négyszeresét jegyezték, annak ellenére, hogy az első jegyzési nap a Budapesti Értéktőzsde „fekete napja” volt a távol-keleti ösz- szeomlás miatt. A tervezett öthatszázezer részvényt tulajdonló magyar kisbefektető helyett ma már több mint egymillió értékpapír van hazai kézben. Jó érzés tudni, hogy már nem csak tizenhat tulajdonos osztozik a társaság sikerében. A most jegyzők egyébként már részesülnek a tavalyi eredményből. Szeretnénk, ha a külföldi alapok több mint harmincszázalékos részesedést szereznének, hiszen így őrizhetjük meg adókedvezményünket.-A MATÁV- és az OTP-ki- bocsátás bizonyára lekötötte a befektetők figyelmét, így merész dolognak tűnik az időzítés...-Jelenlegi külföldi tulajdonosunkkal 1995-ben megállapodtunk abban, hogy két éven belül bekerülünk a Budapesti Értéktőzsdére. Számunkra többet jelent tulajdonosaink bizalma, mint a pillanatnyi profit.-A Köves János alapította Phylaxia a század elején a világ második legjelentősebb, állatgyógyászati termékeket gyártó cége volt. A század végén mit tesznek a „hagyomány” felélesztése érdekében?- A társaság egy éve a Phylaxia Rt. és a Bábolna Pharma Rt. egyesüléséből jött létre. A Phylaxia a hagyományt, az eszközöket és nagyon tehetséges szakembereket vitt be a társulásba, de olyan mértékű adóssággal küszködött, hogy szinte csődhelyzetbe került. A Bábolna Pharma alakulásakor csak nyolc-kilenc lelkes emberrel és egy gyógyszeradagoló gépsorral kezdett dolgozni, de egy napig sem volt veszteséges. Évről évre növelte az árbevételét, amelynek eredményeként 1995 végén létrejött a Bábolna Pharma-Phylaxia „házasság”. A két társaság együttműködésének kezdetekor sokan a társulás közeli végét jósolták. Akkor azt tűztük ki célként, hogy öt év alatt piacvezető szerepet szerzünk az országban. Ezt már teljesítettük. A tőzsdei bevezetéssel mindenképpen fel fognak gyorsulni az események, így rövidebb időt szabhatunk a kelet-közép-európai piac meghódítására. R. P. Idén újabb részvénykínálat kárpótlási jegyért A tavalyi gyakorlat szerint ebben az évben is folytatódik a kárpótlási __ jegyrészvénycsere. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság még meglevő vagyonkíná- lata minden alanyi kárpótolt számára lehetővé teszi a részvényjegyzést. Tavaly a Szabolcstej Rt., a Forte Fotokémia Rt., a Budapest Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Rt., a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (ÉMASZ) részvénytársaságokból kínáltak fel részvényt kárpótlási jegy ellenében. Ez a felhozatal is hozzájárult ahhoz, hogy tartósan javult a kárpótlási jegy árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén. Minden korábbi várakozást meghazudtolva a jegy ősszel a BÉT-en csúcsot döntve 104 százalékot ért el, és az ÉMÁSZ-csere befejezése óta is stabilan 900 forint körül mozog a parketten. A jó vásárlóerőt mutatják a napilapokban állandóan megjelenő, kárpótlási jegy vételét ajánló hirdetések is. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tervei között szerepel, hogy a két áramszolgáltató társaság után - a Dél-magyarországi Áramszolgáltató (DÉ- MÁSZ) Rt. kivételével - a többi három áramszolgáltató társaság papírjait is lehet majd kárpótlási jegyért cserélni. K. E. Csökkenő állattartási kedv A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint az állattartók körében csak a baromfiágazat mutat növekedést. A másik három ágazatban, a sertés-, a szarvasmarha- és a juhtartás területén csökkenést, a tartási kedv romlását regisztrálták. A decemberben zárult KSH felmérés szerint a hazai tyúkállomány létszáma 12, ezen belül a tojók száma 3 százalékkal növekedett egy év alatt. Ugyanekkor a libák állománya 4, a kacsáké 1 százalékkal emelkedett, míg a pulykatartást a szinten maradás jellemezte. Az állománynövekedést és a tartási kedv emelkedését egyértelműen az előállított termékek javuló piaci pozíciója idézte elő. A vizsgált időszakban a különböző vágóbaromfikért 18-28 százalékkal fizettek többet mint egy éve, tehát javult az ágazat jövedelmezősége. Sajnálatos módon nem volt hasonlóan jótékony hatással a vágójuh termelői árának 24 százalékos növekedése. A szövetkezeteknél 15, a gazdasági társaságoknál 21, a magángazdálkodóknál 21 százalékos csökkenés volt a gyapjú-, tej- és hústermelésben. A hazai szarvasmarha-állomány száma most első ízben esett 900 ezer alá, a tehenek száma pedig alig haladja meg a 400 ezret. Ez fél év alatt 6 százalékos csökkenést jelent. Ugyanez a sertések esetében a 7 százalékot is meghaladta. A decemberi sertéslétszám 4,931 millió volt, ugyanakkor a szaporulatot biztosító anyakocák 345 ezres száma negatív rekordot eredményezett. A számok alakulása azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kormányzat serkentő támogatási kísérletei csak részben, a baromfiágazatban hozták a várt sikert. A többinél tapasztalható csökkenés viszont egyrészt a hús- és tejdrágulást eredményezi. Hosszabb távon, és a magyar agrárgazdaságot érintően pedig a tendencia fokozatosan romló pozíciókat sejtet az EU-csatlakozás kapcsán. Kaszás E. Hiába a támogatás, kevés az állattartó fotó: laufer László fA PHYLAXIA'® PHARMA® Részvényjegyzés Jegyezhető az alábbi Quaestor irodákban: 1027 Budapest, Bem rkp. 33-34. Tel.: 212-1964,214-2291; 1138 Budapest, Váci út 178. (Duna Plaza) Tel.: 465- 1123,465-1177; 4025 Debrecen, Kossuth L. u. 2. Tel.: (52) 430-740; 3300 Eger, Szent János u. 11. (Labirintus Üzletház) Tel.: (36) 428-410; 9021 Győr.JedlikÁ. u.9.Tel.: (96) 324-324;6000Kecskemét,Dobókrt. 13-15.Tel.: (76) 416-504; 7400 Kaposvár, Ezredév u. 1/a. Tel.: (82) 321-300; 7621 Pécs,Jókai u. 2. Tel.: (72) 224-049; 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 34. Tel.: (62) 312-260; 8200 Veszprém, Rákóczi u. 7. Tel.: (88) 420-298 Bírság: 104 millió A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa 1997- ben legtöbbször a fogyasztók megtévesztése miatt állapított meg jogsértést, és a legtöbb bírságot - 61 millió forintot - is emiatt rótta ki - mondta Boytha Györgyné, a GVH elnökhelyettese.A versenytörvény módosítása kapcsán 1997. január 1-jétől a hivatalhoz érkező bejelentések után már nem automatikusan kezdődik meg a tárgyalás, hanem csak akkor, ha az előzetes mérlegelés alapján kiderül, hogy az ügy valóban a versenyjog körébe tartozik. Versenyhivatalhoz kérelmet kartell és fúziós ügyekben lehet beadni. Az elmúlt esztendőben a versenyhivatalhoz 644 bejelentés érkezett, ebből csak 120 egy csomagküldő szolgálat működésére tett panaszt. A bejelentések, vagyis a versenyhivatalhoz kerülő ügyek száma, csaknem kétszer akkora volt a korábbi esztendőben. Közülük 1997- ben 113-at utasítottak el, de ez ellen az érintettek ismételten jogorvoslatért fordulhattak a versenytanácshoz. Az elmúlt évben összesen 168 esetben született versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozat, s ennek kapcsán 104 millió forint bírságot szabtak ki. Fogyasztók megtévesztése miatt 29 esetben állapítottak meg jogsértést, s emiatt 61 millió forint bírságot állapított meg a versenyhivatal. Az erőfölénnyel való visszaélés hét esetben bizonyosodott be, és emiatt 12 millió forint bírságot rótt ki a hivatal. Minden eddiginél több, összesen 30 esetben kértek engedélyt a vállalatok fúzióra, amelyet meg is kaptak. A legtöbb ilyen jellegű összefonódási engedélyt a kereskedelem területén adták ki.
