Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-30 / 29. szám

1998. január 30., péntek Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Nyolcezer gyanús ügyből egy sem volt pénzmosás Rajtolnak a húskommandók Februártól Budapesten és néhány - főleg kelet-magyar­országi - megyében „hús­kommandók” látnak munká­hoz, és koncentrált, össze­hangolt ellenőrzéseikkel megpróbálnak a feketevágá­sok nyomára bukkanni. Bencze József, a Gazdaságvé­delmi Koordinációs Bizottság elnöke szerint hazánkban évente másfél millió sertést vágnak le engedély nélkül. Ez egészségügyi szempont­ból veszélyes és mintegy 15 milliárd forintos kárt okoz az államnak. Az ugyancsak enge­dély nélkül levágott baromfi mennyisége eléri az évi 45-50 ezer tonnát. A zugvágások el­lenőrzésére létrehozandó cso­portok öt-hattagúak lesznek, és munkatársaikat a helyi hatósá­gok - a rendőrség, a tisztior­vosi, az állatorvosi szolgálat, esetleg az adóhivatal - jelöli ki. Szükség van rájuk, mert bár csökkent hazánkban a fekete- gazdaság aránya, becslések sze­rint még mindig 28 százalék. Bencze József szólt a koor­dinációs bizottság pénzmosás­sal kapcsolatos eddigi törvény- alkalmazási tapasztalatairól is. 1995-1996-ban mintegy 8000, gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentés érkezett a rendőr­séghez, ám egyszer sem sike­rült bizonyítani a pénzmosást. Tavaly a bejelentések száma már csak 400 volt, és ezek kö­zül 30 esetben állapítottak meg valamilyen gazdasági bűncse­lekményt. Pénzmosás alapos gyanújával egy büntetőeljárást indítottak, egy orosz érdekelt­ségű kétmillió dolláros ügyben. Megemelt küszöbök Közbeszerzési tapasztalatok A közbeszerzés két év alatt polgárjogot nyert Magyaror­szágon - annak ellenére, hogy évtizedekig nem működött ez az intézmény. Berényi Lajos, az IKIM helyet­tes államtitkára, a Közbeszer­zések Tanácsának elnöke teg­nap - megvonva a tavalyi köz- beszerzések mérlegét - el­mondta: az elmúlt évben 4338 eljárást folytattak le, s a közbe­szerzések értéke meghaladta a 290 milliárd forintot. A szerve­zet vezetője arra számít, hogy ebben az évben a közbeszerzé­sek értéke elérheti a 350 milli­árd forintot is. A tanács javaslata alapján az idén felemelték a közbeszerzési küszöbértékeket. Az értékhatár építési beruházásoknál 20 he­lyett 30 millió forint, árube­szerzésnél 10 helyett 15 millió forint, szolgáltatásoknál, építési és műszaki terveknél pedig 5 millió helyett 7,5 millió forint. Ezentúl ezen összeghatárok fö­lött kötelező a közbeszerzési pályázatok kiírása. A tanács a közbeszerzési el­járásokban résztvevők, ajánlat­kérők és ajánlattevők számára komplex oktatási programot dolgozott ki. Ennek keretében először a majdani oktatókat - várhatóan 20-22 szakembert - készítik fel júniusban. Ezt kö­vetően - világbanki forrásokra támaszkodva - szerveznek képző- illetve továbbképző tan­folyamokat az eljárásban részt­vevők számára. Többletköltségek az energiaszolgáltatásban A töredékét ismerik el Valamennyi magyarországi gáz- és áramszolgáltató meg­fellebbezte a Magyar Energia Hivatal határozatát, amely­ben a cégek által igényeltnél kevesebb, az energia árában érvényesíthető költséget is­mert el 1997-re. Az Energetikai Érdek-képvise­leti Tanács tegnapi ülésén átte­kintették a vita lényegét. Esze­rint a gázszolgáltatók együtte­sen 15 milliárd forint, az áram- szolgáltatók 19 milliárd forint többletköltség elfogadását igé­nyelték. Ebből az energiahiva­tal a gázszolgáltatóknál 0,7 mil­liárd, az áramszolgáltatóknál 1,3 milliárd forintot ismert el. A végső döntés - másodfokon- a miniszteré, és az befolyá­solhatja az idei árak alakulását. A testület tájékoztatót hallga­tott meg az ez évi, január elsejei áremelésről. A földgáz átlag­árának 5,5 százalékos emelésé­ből 3 százalék a negyedéves fo­rintleértékeléshez kötődik, a fennmaradó rész a gázszolgál­tatók többletköltségének ellen­értéke. A villamosenergia 4,9 százalékos átlagáremeléséből 3 százalékot a normatív alapon kiszámított emelés tesz ki. Értékelték annak a felmérés­nek a tapasztalatait is, mennyire elégedettek a szolgáltatásokkal a fogyasztók. Noha javult a te­vékenységek megítélése, a pa­naszok intézésében még van kivetnivaló. Kormánydöntés különvéleménnyel Tegnapi Ülésén azokról a törvényjavaslatokról foglalt állást a kormány, amelyek elfogadását még tavasszal kéri az ország­gyűléstől - jelentette be Kiss Elemér államtitkár. A kabinet a hatpárti tárgyalá­sok eredménytelensége elle­nére is szeretné elérni az al­kotmányról, illetve az Al­kotmánybíróságról szóló jogszabályok megváltoztatá­sát úgy, hogy az alkotmány- bírók mandátuma 9-ről 12 évre nőjön. Az államtitkár elmondta: az SZDSZ-es mi­niszterek jegyzőkönyvben kérték különvéleményük rögzítését, miszerint a jelen­legi bírák mandátumát nem szerencsés automatikusan meghosszabbítani. A kabinet a viták ellenére benyújtja az országgyűlésnek a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvény- tervezetet is. Szándéka az, hogy a nemzetiségi képvise­lők megválasztására az ön- kormányzati választásokkal egy időben, ősszel kerül­jön sor. A polgármesterek és a he­lyi képviselők megválasztá­sának új szabályairól is dön­tés született. Polgármesterje­löltté az válhat, aki a tízezer lakosnál kisebb települése­ken háromszázaléknyi, a százezres létszámot meg nem haladó településeken kétszá- zaléknyi ajánlást szerez. Az ennél nagyobb városokban 1, Budapesten 0,5 százalék lesz az alsó küszöb. A képviselő- jelölteknek mindenütt 1 szá­zalékos ajánlást kell sze­rezniük. A kabinet elfogadta a helyi önkormányzatok idei címzett támogatásáról szóló javasla­tot. Eszerint a rendelkezésre álló 42,8 milliárdból 13,8 mil­liárd forintot most induló be­ruházásokra kell fordítani. A miniszterek a beérkezett 250 igényből 117-et támogattak. A miniszterek áttekintették az országgyűlési választások költségtervezetét is. A rendel­kezésre álló hárommilliárd fo­rintból a képviselőjelöltek kampányára százmillió forint fordítható. (takács) Április 4-én kezdődik az iskolákban a tavaszi szünet Felvételi vizsgák két fordulóban Az idei tanév első fele hivatalosan ma zárul le az általános és középiskolákban - hétfőtől tehát már az oktatási év második felébe lépnek a diákok. A teljesítményekről a pedagógusok legkésőbb a jövő hét végéig értesítik a szülőket. Csaknem egymillió általános iskolás és 360 ezer gimnazis­ta valamint szakközépiskolás munkája mérettetik meg. A legkisebbeket, azaz az el­sősöket még nem osztályoz­zák; iskolai munkájukat taní­tóik csak szövegesen értékelik az ellenőrzőkben. A félév eredményeit, tapasztalatait a napokban szülői értekezlete­ken beszélik meg a nevelők és a szülők. Az ellenőrző füzetek tar­talma azonban nemcsak a gyermekek, hanem bizonyos fokig tanítóik, tanáraik mun­kájáról is „bizonyítvány”, ezért a félév lezárását köve­tően a mérlegkészítés, a tanul­ságok levonásának színhelyei lesznek a tanári szobák is. Közeledik a továbbtanu­lásra való jelentkezés határ­ideje. A különösen népszerű, sokak által „célba vett” gim­náziumok, szakközépiskolák előfelvételi vizsgát tarthatnak, az idén február 9-e és február 20-a között. Az eredményről február 25-ig kell értesíteniük a pályázókat. Az úgynevezett rendes fel­vételi eljárás során a tovább­tanulási lapokat februárban kell a nyolcadikosoknak — szü­leikkel konzultálva - kitölte­niük. A nyomtatványon három iskolát jelölhetnek meg. Az ál­talános iskolák igazgatói a la­pokat március 2-ig továbbítják az első helyen szereplő intéz­ménybe. A tankötelesek beíratására március 1-je és április 30-a között kerül sor, a pontos idő­pontot az önkormányzatok je­lölik meg. A tavaszi szünet áp­rilis 4-től április 14-ig tart, és az idén joggal viselheti a hús­véti vakáció nevet. Igazodik ugyanis az április 12-13-ai húsvéti ünnepekhez, olyany- nyira, hogy előtte már a nagy­héten sem kell iskolába men­niük a tanulóknak. (d. g.) A kiegyensúlyozott költségvetésű rádióban már a műsorok a főszereplők A televízió újabb átalakulás előtt áll Hajdú István elnökletével a Magyar Rádió teljes vezérkara immár a három rádióadó műsorának színvonalára koncent­rál. A televíziós vezetők - Horváth Lóránt ügyvezető alelnök és Kovács András kuratóriumi elnök - az MTV Rt. szerve­zeti átalakításán és gazdasági talpra állításán dolgoznak. A gazdasági gondokkal ter­helt időszak lezárultával az idén új szakasz kezdődik a Magyar Rádió Rt. életében - közölte Hajdú István a rész­vénytársaság év eleji sajtótá­jékoztatóján.'Az rt. elnöke je­lentős mérföldkőnek nevezte, hogy az elmúlt év végére az intézmény megszabadult örökölt adósságterheitől. Hajdú szerint fontos ered­mény, hogy két országos programjuk, a Petőfi és a Bartók rádió januártól áttért a nyugati normájú CCIR- sávra, a műsorkészítés terüle­tén befejeződött a szervezeti átrendeződés. A rádióelnök mindezek alapján kiemelte: ez évtől nagyobb szerepet kaphat a műsorok gondozása, és a digitális technika beve­zetését szolgáló beruházások megkezdése. Martin Kovács Miklós, a Kossuth rádió adófőszerkesz­tője ehhez hozzátette: a csaknem 70 millió forintos beruházásnak köszönhetően januártól digitális techniká­val készülnek a Krónika mű­sorai, s terveik szerint egy­két héten belül kinevezik a hírműsor új szerkesztőségve­zetőjét. A Magyar Televízió az or­szággyűlési választások ide­jére választási műsorirodát, hírtanácsot és társadalmi el­lenőrző bizottságot hoz létre - jelentette be a részvénytár­saság alelnöke. E testületek február végére, március ele­jére állnak fel. Horváth Ló­ránt közölte, hogy az intéz­ményen belül intendatúrát ál­lít fel, s előreláthatólag egy hét múlva hozza nyilvános­ságra a programigazgatók nevét. Hírcsatorna Börtön jár az átütésért. Még ebben a ciklusban sor ke­rül a büntető törvénykönyv több paragrafusának módosítá­sára, illetve a Btk. kiegészíté­sére. Bűncselekménynek szá­mít a jövőben például az em­beri gének manipulációja, a születendő gyermek nemének megválasztása, az emberen vé­gezhető kutatás szabályainak megszegése, illetve a jogellenes szerv- és szövetkereskedelem. Három évig terjedő börtönbün­tetéssel sújthatják a gépkocsik motor- vagy alvázszámát átütő személyeket is. Vita az utolsó ülésről. Nem született döntés az Országgyű­lés Házbizottságának csütörtöki tanácskozásán arról, hogy mi­kor kerüljön sor a parlament utolsó ülésnapjára. A kormány­pártok március 16-án kívánják befejezni az Országgyűlés munkáját, az ellenzéki pártok azonban a törvényhozási teen­dők mennyiségétől teszik füg­gővé a zárás idejét. Kisebbségi álláspont. Az Országgyűlés Környezetvé­delmi Bizottságának zárt ülésén megfogalmazott kisebbségi ál­láspontot a sajtótájékoztatón félreérthetően ismertették - ál­lítja Balsay István, a Fidesz képviselője. „A kisebbségi ál­láspont szerint semmiféle rész­kérdésben önálló döntés nem lehetséges; így a dunakiliti duzzasztó üzembe helyezéséről sem lehet döntést hozni addig, amíg a hágai ítéletről folyó tár­gyalások fő problémáiról nem születik megegyezés” - szö­gezte le a képviselő. Pokol a kampányról. A Független Kisgazdapárt úgy ítéli meg, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök szerdai beje­lentésével gyakorlatilag meg­kezdődött a választási kampány -jelentette ki a frakció tájékoz­tatóján Pokol Béla elnöki főta­nácsadó. Kifejtette: a kampány­időszak mintegy 30 nappal megnövekedett azáltal, hogy az államfő nem a választások előtt 72 nappal, hanem jóval előbb jelentette be döntését. Finisben a szövegtervezet. Március közepére várhatóan elkészül az új alkotmány szö­vegtervezete - nyilatkozta So- mogyvári István titkárságve­zető az Országgyűlés Alkot­mány-előkészítő Bizottságának ülése után. Morvái nem kisgazda. Az FKGP Országos Elnöksége - értesülvén a Belorusz Kataszt­rófaügyi Minisztérium átiratá­ról - tegnap felfüggesztette Morvái Ferenc képviselő párt­tagsági jogait és indítványozta eltávolítását a frakcióból is. Már kapható a Csók és Könny című női magazin Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: * szerelemről, v bánatról, * boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című, most megjelent női lapban. Itt a Kiskegyed Konyhája legújabb, februári száma! A tartalomból: • Olcsó és jó • Serpenyőben sültek • A pizzát ne bízza másra • Csirkéből négyet • Kalóriaszegényen • Farsang fánkkal és anélkül • Téli gyümölcsöskert Kiskegyed Konyhája - igazi társ a főzésben! tt i á

Next

/
Thumbnails
Contents