Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-29 / 28. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. január 29., csütörtök ÉKestÉK Ma este 8 órai kezdettel Pé­csett, a Vasutas Művelődési Házban (Váradi Antal u. 7/2.) a Pécs-Baranyai Ér­telmiségi Egyesület és Klub „Célegyenesben az Önkor­mányzat” címmel tart fóru­mot. Meghívott vendégek: Pécs M. J. Város Önkor­mányzatának frakcióveze­tői. Műsorvezető: Kovács Zoltán, az MR Pécsi Stúdió­jának vezetője. A programot az Európai Unió és az Új Dunántúli Napló támogatja. Nem ufók PÉCS Nem földönkívüliekről van szó, hanem szelektív hulla­dékgyűjtő edényekről - a szakemberek tréfás elneve­zése szerint ufókról -, ame­lyeket a Biokom kft. helye­zett el az utcákon, tereken. Eddig tizennyolcat raktak ki Kertvárosban, de az ufók má­sutt is megjelennek majd. Csatornáznak? SZIGETVÁR A város képviselő-testülete mai ülésén a kész tervdo­kumentációk birtokában dönthet: a különféle lehető­ségek megpályázásával be­levág-e a várhatóan hat- százmillió forintot is meg­haladó szennyvízcsatorna- hálózat bővítésébe, mert a lakásoknak csak mintegy fele ellátott jelenleg. A cél- támogatási igénybejelentés beadási határideje február 2. A lehetséges pályázati pénzekkel és a lakosság szennyvíztársulati tagságá­val 2000 végéig elkészül­hetnek a munkák. B. M. L. Szépülő belváros BÓLY A település központjában, a korábbi takarékszövetkezeti kirendeltség helyének érté­kesítését jóváhagyta a kép­viselő-testület. A viszony­lag kedvezményes áron in­gatlanhoz jutott vállalkozó ott egy három szintes, 220 négyzetméter alapterületű ház építését tervezi, mely­nek a földszintjén üzletek, fölöttük pedig lakások ké­szülnek. B. M. Kisebbségi párt alakul Amennyiben a törvényhozás nem biztosítja idén a nemzetisé­geknek az országgyűlési képviseletet, úgy a magyarországi németek, szlovákok és horvátok közös pártként indulnak a parlamenti választásokon. BUDAPEST-PÉCS Erről Józan-Jilling Mihály, az országos német önkormányzat általános alelnöke tájékoztatta lapunkat. A kisebbségek párt­jának létrehozásáról szóló do­kumentumokat már benyújtot­ták a bírósághoz, a bejegyzésről nem érkezett hozzájuk értesítés. A lépés hátterében az áll, hogy a parlament még mindig nem hozta meg azt a törvényt, ami lehetővé tenné a nemzeti­ségi és etnikai kisebbségek számára a parlamenti képvise­letet. Pedig sürget az idő, má­jusban itt az országgyűlési vá­lasztás, amin az eredeti elkép­zelések szerint meg kellene vá­lasztani a nemzetiségi képvise­lőket is. Ha a törvény nem szü­letik meg ad­dig, akkor a kisebbségek a következő négy évre is a parlamenten kívül reked­nek. Párttá szerveződve azonban e törvény nélkül is indulhatnak a választásokon, és ha elérik az ötszázalékos küszöböt, be is juthatnak a parlamentbe. Erre külön-külön valószínűleg kép­telenek lennének. Egyébként nagy az esélye annak, hogy az országgyűlés nem hozza létre időben ezt a törvényt. A kormány azt sze­retné, hogy a nemzetiségi kép­viselőket ne májusban, hanem októberben, az önkormányzati választásokkal egy időben vá­lasszák meg, de a többi párt ezt az elképzelést nem támogatja. Egy újabb MSZP-s javaslat szerint a választásra csak 2002- től lenne lehetőség. Ez a ki­sebbségek számára elfogadha­tatlan. Több kisebbségi vezető úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a kormány tudatosan húzta az időt. Az új pártban a német ki­sebbség mellett a horvátok és a szlovákok vennének részt. Tár­gyalásokat folytatnak a cigá­nyokkal és a románokkal is. Ezt megerősítette lapunknak Far­kas Flórián, az országos cigány önkormányzat elnöke is. A téma szóba kerül majd a hét­végi közgyűlésükön. Ők egyébként a létszámarányos parlamenti képviselethez ra­gaszkodnak. Nem véletlenül, hiszen a cigányság a legna­gyobb magyarországi kisebb­ségi Dr. Kosztics István (első ké­pünkön), a pécsi cigány kisebb­ségi önkormányzat elnöke la­punknak elmondta, létezik már bejegyzett cigány párt az or­szágban, közel ezer kiépített alapszervezettel. Ha nem szüle­tik meg a kérdéses törvény, ak­kor pártként egyedül is nagy eséllyel indulhatnak az ország­gyűlési választásokon, és beke­rülhetnek a parlamentbe. Gyúrok János (második ké­pünkön), a pécsi horvát kisebb­ségi önkormányzat elnöke el­mondta, meglepi az új párt ala­pításának híre. Ebben ugyanis az országos vezetők egyedül nem dönthetnek, ki kell kérniük előbb a közgyűlés véleményét, és ez eddig nem történt meg. Az Alkotmánybíróság 1992- ben határozatban állapította meg az or­szággyűlés mulasztását a nemzetiségi és etnikai ki­sebbségekkel kapcsolatban. Az alkotmány ugyanis ki­mondja, hogy képviseletet kell biztosítani számukra, tájékoztatta lapunkat dr. Petrétei József alkotmány- jogász, a JPTE alkotmányjogi tanszékének egyetemi adjunk­tusa. Azóta elkészült a rájuk vonatkozó önkormányzati tör­vény, megalakultak a kisebb­ségi önkormányzatok. Vitatárgya lehet, hogy ezzel megoldott-e a képviseletük, vagy szükség van-e országgyű­lési képviseletükre is. Ha igen, akkor is felmerülnek tisztázat­lan kérdések: válasszák vagy delegálják őket? Rendelkezze­nek-e szavazati joggal vagy sem? Ki szavazhat rájuk: min­denki vagy csak aki egy nemze­tiséghez tartozónak vallja ma­gát? Az alkotmányjogász el­mondta, etnikai és nemzetiségi alapon szabadon lehet pártot alapítani. U. G. Csalódást okozó nyugdíjemelés Sok panasz érkezett szerkesztőségünkbe: az özvegyi nyugdíj új összegét többen nem tartják megfelelőnek. Az emelés bejelen­tésekor ugyanis arról nem tájékoztatták az érdekelteket, hogy ezzel az eddigi kedvezmények megszűnnek, tehát a számítás alapja az alapnyugdíj. BUDAPEST Silló Ferencné, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság főelőadója megerősítette a pa­naszok jogosságát. A legtöbb problémát az okozza, hogy a lakosságot nem tájékoztatták arról, miként is folyik a gyakor­latban az emelt özvegyi nyugdí­jak fizetése. 1997. december végéig is lé­tezett özvegyi nyugdíjkiegészí­tés. Ha az özvegy 1989 előtt ment nyugdíjba, 20 700, ha utána, 20 400 forint volt az úgynevezett egyesítési határ, amennyire kiegészítették a saját jogon járó összeget. Ez a kiegé­szítés emellett állhatott a mél­tányossági alapon járó összeg­ből, a kárpótlás során keletkező nyugdíjpótlékból is. Kevesen tudják, hogy az életbe lépett új törvénnyel egy­idejűleg az özvegyi kiegészítés megszűnt. Tehát saját jogon jár a 19 százalékos nyugdíjemelés, s emellett folyósítják az elhunyt hozzátartozó nyugdíjának 20 százalékát is. Ez utóbbit úgy számolják ki, hogy mennyi lenne az elhunyt élettárs jöve­delme, ha tavaly decemberben még élt volna. Ha tehát valakinek például 18 000 forint a nyugdíja, azt az esetleges özvegyi kiegészítés, a kárpótlás vagy a méltányossági alapon járó emelés felemelte 20 400-ra. Tehát 2400 forint a kiegészítés, de ezt a saját jogon járó nyugdíjemeléskor nem ve­szik figyelembe, a 19 százalé­kos növekedés csak a 18 ezret érinti, azaz a kiegészítés meg­szűnt. Erre az emelt összegre jön rá még az elhunyt élettárs nyugdíjának 20 százaléka. Ha esetleg valakinek annyira alacsony a saját nyugdíja, hogy a minimálhatárt nem éri el az özvegyi emeléssel együtt sem, akkor a nyugdíjfolyósító auto­matikusan kiegészíti azt. Jelen­leg a minimális összeg 24 300 illetve 24 600 forint, attól füg­gően, hogy 1989 után vagy előtt történt a nyugdíjazás. Az emelésen kívül azonban az özvegyi kiegészítés, melyet eddig folyósítottak, már nem jár, ám erről az érintettek nem kaptak tájékoztatást, s emiatt sokan nem értik, miként történt a nyugdíjemelés. így fordulhat elő, hogy a valódi emelésnél többet vártak. Ny. Sz. Sétafüzetek turistáknak Évről évre több a városban a szálláshely, míg az idelá­togatók száma egyre csök­ken. Most új ötletekkel, mú­zeumokat ajánló térképes kiadvánnyal, városnéző- program-összeállításokkal igyekeznek megfogni a ven­dégeket, s elkészült az ön- kormányzat turizmusfej­lesztési koncepciója is. PÉCS Amikor Debrecen megkapta az egykori katonai repülőte­ret, az ország idegenforgalmi szakembereit utasszállítóval vitte a fővárosból a bemuta-’ tóra. Efféle ötletekkel a haj­dúsági város iránt duplájára nőtt a turisták érdeklődése az elmúlt négy év alatt. Ugyan­akkor az országban mindenütt visszaesett 1993-hoz képest az idegenforgalom, így Pé­csett is - mondta lapunknak Gonda Tibor, az önkormány­zat vállalkozási bizottságának elnöke. Szükségszerű volt te­hát turizmusfejlesztési kon­cepciót kialakítani - ma dönt a közgyűlés a beterjesztésről. Ha az idegent ápolt kör­nyezet fogadja, eligazítást kap a látnivalókról, akkor ismerő­seinek is másképp propagálja élményeit. Pécsett 9 millió fo­rintot (az idegenforgalmi adóbevételt és az utána járó állami támogatást) fordítottak tavaly ilyen célokra, és idén is ekkora összeggel kalkulálnak. A várható eredmény pár kö- teg tavaszra elkészülő füze- tecske lesz, melyekből a tu­rista megtudhatja, hogy mi módon járhatja be legegysze­rűbben a város múzeumait, mit érdemes 3 óra vagy egy nap alatt megtekinteni. Talán így visszafordul az a tenden­cia, hogy 1993-tól 1996-ig 30 ezerrel csökkent a Pécsett töl­tött vendégéjszakák száma, tavaly pedig további 6 száza­lékkal esett az értéke, mégis évente három-négy újabb húszágyas magánpanzió nyí­lik a városban. A turizmusfejlesztési kon­cepcióban a város termékfej­lesztést tervez, ahol a termék a kultúra, a sport az üzlet lehet. Kérdés, hogy milyen üzlet lesz ebből? Mészáros B. E. Férőhely Szálláshelyek alakulása Pácsett 3500 2500 2000 Szálloda Turistaszálló 1000 500 0 Kemping Új nyugdíjasklub lesz? SIKLÓS Felhívást tettek közzé a kö­zelmúltban Siklóson, mely­ben a nyugdíjasokat kérik, hogy tömörüljenek egységes szervezetbe. A városban jelenleg három klub működik, melyek közül a Kanizsai Dorottya Klubnak közel száz tagja van, a másik kettőnek ötven-ötven. Az új csoportosulás szervezői szerint a három klubban nem képvi­seli senki például a műszakiak, pedagógusok érdekeit, ezért szükség van egységes elv alap­ján működő egyesületre. A Kanizsai klub vezetője, dr. Magyamé Hajdú Valéria érdeklődésünkre elmondta: a kisvárosban még a jelenlegi három csoport is sok. A Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, Üszögi Bleyer Jenő érdeklődé­sünkre elmondta, a szövetségen belül teljes szuverenitást élvez­nek az országban található klu­bok és egyesületek, szerinte Siklóson nincs értelme újabb klub létrehozásának. K. J. Emelik az átkelési díjakat MOHÁCS A kompátkelés tarifájának növelésére rákényszerül a szolgáltató, de az áralakítás­nál szempont, hogy a tranzit- forgalomban résztvevőknek kedvezőbb legyen náluk, mint a bajai hídon átmenni. A Révhajózási Kft. kimutatása szerint a múlt évben tapasztalt forgalomcsökkenés idén már várhatóan eléri a 13 százalékot, amely a jelenlegi árszintet ala­pul véve 4,7 milliós árbevétel­kiesést jelent. Az üzemeltetési költségeik az előzetes kalkulá­ciók szerint 9 millióval emel­kednek, melyhez a kompnál ki­eső bevételt is számolva 15 mil­liós bevételtöbblet ellensú­lyozna - s ezt elérni lehetetlen. A szolgáltató mindenesetre a Duna két oldalára települt la­kosság közlekedési kényszer- helyzetét méltányolva a bérlet­tel utazók kiadásait minimális összeggel emeli február 1-jétől. Az átkelő kistermelők esetében a személygépkocsi utánfutójára felszámított díjat mérsékelik, és a kismotorokra kerékpárjegyet válthatnak az azzal közlekedők. Az áralakításnál figyelembe vették azt is, hogy az áruszállító járműveknek még mindig meg­érje a komp igénybevételével elérni úticéljukat, és ne a bajai híd felé menjenek. Egyébként az országban hat településen működtetett kompátkelők díjait összehasonlítva még mindig Mohácson kell a legkevesebbet fizetni a Dunán történő átjutá- sért. Berta M. "^7"S” _ mm- ..wy r j W MMm \ 11 A helyi lakosok érdekében a bérletek kevésbé drágulnak FOTÓ: TÓTH Szénatároló épült SZENTLŐRINC Százötven négyzetméteres szénatároló épült az Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépis­kolában. Eddig a szabad ég alatt tárolták a szénát. Az új létesítménytől azt várják, hogy javulni fog a takar­mány minősége, és az iskola tehenészetében 10-15 szá­zalékkal növekedhet a tej­termelés a téli időszakban. A szénatárolót az iskola saját bevételeiből építette fel. Emellett több jelentős műszaki beruházást tudtak finanszírozni. Van például már saját takarmánykeverő­jük. Ennek eredménye, hogy takarmányból önellá­tóak. U. G.

Next

/
Thumbnails
Contents