Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-27 / 26. szám

1998. január 27., kedd Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Befejezés előtt a kárpótlás A földárverés március után is folytatódik BARANYAI KÖRKÉP Kormánydöntés értelmében március 31-ével befejezi te­vékenységét és megszűnik az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal. Ezzel egy időben a baranyai hiva­tal is bezárja kapuit. A hivatal munkatársainak a következő három hónap alatt az óriási ügyirathalmazt, il­letve a másként tárolt informá­ciókat ellenőrizhető, világosan áttekinthető és átvehető álla­potba kell hozniuk. Cél, hogy áprilisban a jogutód kényszer- szünet nélkül tudja folytatni a közigazgatási feladatokat. Ám a létszám (400 fő) már csak alig harmada az egykorinak. A zárásra való felkészülés ellenére nem szünetel a jogo­sultak ügyeinek intézése sem. Azokban az élet elvétele mi­atti és munkaszolgálatos ügyekben, ahol nincs szükség hiánypótlásra, rövidesen meghozzák a kárpótlásról szóló döntéseket. Március 31- éig - a kényszermunka és de­portálás miatti - több, mint 10 ezer függő ügy rendezése ál­tal még legfeljebb egymilliárd forintnyi kárpótlási jegy ke­rülhet forgalomba. Azokban az esetekben, ahol a hiányos adatok miatt nem hozható meg a döntés, hiánypótlásra vonatkozó felszólításokat küldenek ki. Ez már várha­tóan márciusban lesz, vagyis ezzel fejeződik be a hivatal tevékenysége. A változások érintik a Ba­ranya Megyei Kárrendezési Hivatalt is. A szervezet helyi munkatársai ütemezetten kap­ták, illetve kapják meg fel­mentéseiket, már csak tizen­hatan vannak. Megyénkben is folyik az új kérelmek elbírá­lása. Az árveréseket határo­zatlan időre leállították, de azok várhatóan március után is folytatódnak. Hogy ki árve­rez majd, az nem tudható, ugyanis a szakemberek érthe­tően élnek a biztos állást ga­rantáló ajánlatokkal. K. E. Beutazni a környéket méter útra ák a pénzt 8220 485 ^ Meződ Mágocs 4136 »Bika! • Alsómocsoiád 3379 # Felsöegerszeg W 1120 15732 SÁSD Mintegy 20 millió forinttal támogatja a Hegyhát 13 te­lepülésének úthálózat-fej­lesztését a megyei területfej­lesztési tanács. Az összeg kevesebb a vártnál, így mér­sékelték az igényeket. A Hegyhát Kistérségi Ön- kormányzati Társulás ülésén a polgármesterek úgy döntöt­tek, hogy a pénzt az építendő útfelületekkel arányosan oszt­ják el. Pontosították, hogy hol is végeznek munkákat. A tár­sulás a megpályázott összeg­nek csak a harmadát nyerte el, a saját forrás arányát azonban nem csökkentették, így a ter­vek kétharmad része valósul­hat meg. Jurinovits István műszaki ellenőr elmondta, hogy az új útfelület legalább 10 évig, de a terheléstől függően akár jó­val tovább is állhatja a sarat. A beruházásra nagy szükség van, hiszen a településeken a gáz- és szennyvízvezeték épí­tésénél rengeteg útfelbontás történt, és a foltozgatások mindig rontják az út minősé­gét. A támogatás nélkül az önkormányzatok jóval hosz- szabb idő alatt végezhetnék el a javításokat. így idén a tele­pülések útfelületeinek mint­egy 15 százaléka újulhat meg. Zs. B. Újabb fordulatot vett a volt pártszékház ügye Ha sejthette volna az előző képviselő-testület, hogy a reprezenta­tív belvárosi ingatlan árának csak töredékét kapja meg a vevő­től, biztosan nem hagyja jóvá az adás-vételi szerződést, és nem fog a sportcsarnok építésébe - bár a dokumentumban több biz­tosítékot is kiköthettek volna a követelésük érvényesítésére. MOHÁCS Púp volt ez a ház a város hátán, amióta csak áll: a Köves Emil Ybl-díjas építész tervei alapján készült épület 1985-ben kezdett alapozásakor megszólták már a pártot a helyi polgárok, mond­ván: mire föl a nagyszabású költekezés? Palota kell az elv­társaknak? Amikor 1986-ban átadták, s kiderült, hogy az MSZMP mohácsi tisztségvise­lői birodalmát éjjel-nappal a munkásőrség állományának egyenruhásai védik, még na­gyobb lett az ellenszenv. No, de jött a rendszerváltás. Mint állami vagyon, önkor­mányzati tulajdonba került az épület, az újonnan alakult pár­tok boldogan foglaltak maguk­nak irodákat az elegáns épület­ben. (Első dolguk lett természe­tesen a falburkolat körbe ko- cogtatásával meggyőződni ar­ról, nem rejtettek-e lehallgató készüléket valahova.) Ám nem voltak annyian, hogy minden helyiséget birtokoljanak, ráadá­sul az is rövid időn belül egyér­telművé vált: „grátisz” nem lakhattak ott, hiszen valakinek a fenntartást finanszírozni kel­lett, és nekik a keretük erre nem futotta. Akkor úgy döntöttek a választott elöljárók, hogy elad­ják az épületet. Megállapítot­ták, Mohács városképét gazda­gítja akkor is a volt pártház, ha a fűtés-világítás és a szükséges javítás kiadásai nem a költség- vetést terhelik.-A BATRA Kft. egyik tu­lajdonosa, August Harzl 1992. május 29-én írta alá azt az adás­vételi szerző­dést, melyet előzetesen az akkori képvi­selő-testület hagyottjóvá- tájékoztatott dr. Dóm Jó­zsef képvi­selő, a jogi bizottság elnöke (képünkön). - E megállapodásban 81 milliós vételárat és ennek áfa vonzatai megfizetését kötötték ki, úgy, hogy 30 millió vételár előleget és az elvárható 10-16 millió he­lyett csupán kétmillió foglalót egy hónapon belül fizet a vevő, majd 49 milliót 1993 június vé­géig kamatmentesen utal a vá­ros számlájára. E határidőkhöz igazítva született a másik dön­tés: az ingatlan bevételét a sportcsarnok szakaszos felépí­tésére rendelte a testület.- A vételárból mindent ösz- szevetve 37 milliót kapott Mo­hács. A sportcsarnok beruházá­sai költségeinek kiegyenlítésére 49 millió forint hitelt vettek föl, amelyhez természetesen tete­mes összegű kamat is járult. Pe­res eljárással szerezte vissza már a jelenlegi testület az egy­kori pártházat 1995. december elsejével, de a bírósági eljárás még ma sem lezárt. Az önkor­mányzat most irodaházként hasznosítja az ingatlant, amely­ből a vesztesége a félbehagyott sportcsamoki beruházáson túl összegszerűen is kimutatható, s ezt követeli a kft.-től. Berta M. Ki kitől és mennyit követel? A BATRA Kft. az általa fizetett 37 milliós vételár-előleg és -foglaló együttes összegét a kamataival együtt kéri a várostól. Mohács a kártérítési igényében követeli a sportcsarnok építé­sére fölvett hitel több, mint 30 milliós kamatát, illetve e pénzre 1995. december 1-jétől a banki alapkamattal számolva 15 mil­liót, 1992. június 1-jétől 1995. december 1-jéig az ingatlan el­maradt hasznosításáért további 26 milliót, és ennek 14 milliós kamatát. A Baranya Megyei Bíróság a két követelést szembeál­lítva a város javára 19 milliót ítélt meg - de a BATRA Kft. fel­lebbezését követően a Legfelsőbb Bíróság eljárási szabálysér­tésre hivatkozva hatályon kívül helyezte az ítéletet, és a tegnap kézbesített értesítés alapján új eljárásra kötelezte az első fokon eljárt bíróságot. Az ügy tehát még nem lezárt. Új autó: guruló probléma A múlt heti képviselő-testületi ülésen megoldandó probléma­ként vetődött fel a városi egészségügyi központ gépjárműbe­szerzésének ügye. Az új autó megvételéről ugyanis nem kapott semmiféle értesítést az önkormányzat. SELLYE- Felháborító! - használta ezt a nem éppen dicsérő jelzőt Nó- rántné dr. Hajós Klára képvi­selő a múlt heti sellyei testületi ülésen az egészségügyi központ gépkocsibeszerzésével kapcso­latban. Az önkormányzat enyhén szólva nem vette jó néven, hogy a központ új autójának beszerzéséről semmiféle tájé­koztatást nem kapott, kész helyzet elé lett állítva. Mivel az intézmény a város tulajdonában van, felhatalmazást kellett volna kérni egy ilyen milliós akcióhoz a városháza illetéke­seitől. A képviselő-testület elhatá­rozta, hogy rövid időn belül mindenképpen ki kell vizsgálni az ügyet, tisztázni kell, milyen körülmények között történt a gépkocsibeszerzés. Azt senki nem vonta kétségbe, hogy szükség van fejlesztésre, az sem merült fel, hogy fölösle­ges, indokolatlan volt az autó megvétele. „Csupán” annyi kivetnivalót találtak az új autó Sellyére ke­rülésének történetében, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos, e történetnek nem volt sem te­vékeny, sem passzív szereplője, magyarán nem döntött ebben a kérdésben. Felmerült, hogy az eredetileg csak az egészségügyi központ számára vásárolt gépkocsi le­gyen közös használatú: a Pol­gármesteri Hivatal dolgozói is - ha munkahelyi teendőik úgy kívánják - beülhessenek a vo­lán mögé. A javaslat értelmé­ben az autót a Központ csak az ügyeleti rendszer céljaira hasz­nálhatja. Egészségügyi okból tehát csak péntek délután, szombaton és vasárnap gurul­hat a gépkocsi, illetve szerdán akkor, amikor a körzeti gyer­mekorvosi szakrendelés folyik. Az önkormányzatnál lapun­kat úgy tájékoztatták, hogy egyelőre még nem indult el a vizsgálat, egy későbbi testületi ülés feladata lesz a végső dön­tés meghozatala. N. F. Hírcsatorna Kisvaszaron árokkal védekeznek. Az erdőtulaj­donosok harminc hektár te ­rületüket most úgy óvják meg az autóval közlekedő fatolvajoktól, hogy az ösz- szes erdei földutat áthatol­hatatlan árkokkal több he­lyen átvágták, az erdőszéle­ken pedig széles védőárko­kat mélyítettek. (cs) Fásítás Zókon. A község­ben tavaly 150 fát és cserjét telepítettek. Fásítottak töb­bek között a temetőben, az emlékparkban és a tervezett játszótérnél is. (cs) Megérkezett Komlóra az adomány bnsz. A város német testvértelepülése egy kisbuszt adományozott a vá­rosnak. A járművet moz­gáskorlátozottak szállítására és egyéb szociális célokra használják majd. (zb) Grafikák a Zrínyi eposzról. Szigetváron a Tinódi általános iskola könyvtárában ma 14 órakor Sarlós Endre grafikussal, könyvillusztrátorral talál­kozhatnak az érdeklődők. Sarlós Zrínyi eposzát a gye­rekek számára prózában is megfogalmazta, és színes képekkel illusztrálta. (m) Összetört üvegtáblák. Pécsett, a Szent László templom üvegborításából a hét végén két nagy lapot le­tépett a szél, egyet pedig meglazított. A kár csaknem negyedmillió forint. (cs) Decembertől volt a halott a lakásban PÉCS Valószínűleg tavaly decem­ber 29-én halt meg az a 78 éves nő, akinek a holttestére a hét végén akadtak a rend­őrök a József Attila utcában. Mint arról hétfői számunk­ban beszámoltunk, a ható­ságnak kellett a holttestre rátörnie a bejáratot. Az idős hölgyet ugyan unokahúga már többször kereste, de az sohasem nyitott ajtót. A la­kásba lépők legnagyobb meglepetésére a holttest mellett egy élő férfit is talál­tak, aki szintén rokon. Ő alaposan gyanúsítható az­zal, hogy a hölgy nyugdíját felvette, és értékeit elzálo­gosította. Arra nem merült fel gyanú, hogy az asszonyt valaki megölte volna. U. G. Összeomlik a pincefelújítási keret Az omló pincék, támfalak megerősítésére az elmúlt 25 évben 2,3 milliárd forintot kapott a város céltámogatásként. A köz­ponti forrás elapadt, de a gondok nem szűntek meg. Az idén így legalább 60 milliós önerőt kell biztosítani ilyen munkákra. PÉCS Egerre és Pécsre találták ki‘a 70-es években azt a belügymi­nisztériumi keretet, melyből az utak, házak alatti pincék betö- medékelését, a pusztuló támfa­lak helyreállítását lehet fedezni. A város jócskán kivette a részét a segítségből, s 50 kilométeres üregrendszeréből napjainkra csak 3 kilométernyi maradt. Tavaly az országból már nyolcvan önkormányzat pályá­zott a pénzre, így egyre inkább kiesnek az olyan támogatottak, akik a korábbiakban sokat kap­tak ilyen célra. Pécs tehát joggal számíthat diszkriminá­cióra, pedig a gondok nem oldódtak meg teljes egészé­ben - össze­gezte a helyzetet Halász Mik­lós, az önkormányzat főtaná­csosa (képünkön). A bajok fő oka, hogy sok he­lyütt a bontási engedélyek kia­dását a pince eltüntetéséhez kö­tik, de ez legtöbbször csak szemét-, vagy homoktömedé­kelést jelent, aminek az új épü­let látja később kárát. így aztán több belvárosi háznál (Zsolnay út, Majorossy utca) sorra elő­jönnek a hiányosságok, de a legnagyobb problémát a Kálvá­ria alatt kiszélesítendő szakasz adja. Itt az út alatt rosszul lezárt pincék találhatók, s mellette a várfal is omladozik. Csak az utóbbi helyreállítása 40 mil­lióba kerülne, a közművek át­építésével együtt pedig 200 millióra rúg a kiadás. Tegnap kommunális bizott­sági ülésen vitatták meg, hogy a város költségvetéséből 60 mil­liót kell biztosítani a legége­tőbb munkákra, de akkor még nem számoltak azzal, hogy az itt haladó több sávos út milyen hatással lesz a környeze­tére? Mészáros B. E. Az Ágota és Majorossy utcai bontások helyén is előjöhetnek még a hiányosságok FOTÓ: TÓTH i

Next

/
Thumbnails
Contents