Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-25 / 24. szám

Önjelöltek pedig nincsenek Labdarúgóelnökök Európában „To be elected”, azaz majd választva - közli a legfrissebben, a 2000-es Európa-bajnokság sorso­lására kiadott UEFA se­gédkönyv a magyar szö­vetség elnökének státu­sát. Magyarország egyébként jelenleg az egyetlen európai tagál­lam, amelynek nincs „hatalmon lévő” elnöke. De hát Istenem, ettől még akár jó is lehetne a futballunk. Általánosan jellemző ugyanis a szö­vetségek első emberei­re, hogy a legtöbbjüknek (kivéve talán a német és az olasz „nagyembert”) még a nevét sem nagyon ismerik külhonban. Külföldön egyébként az elnök és a nála többnyire sokkal is­mertebb szövetségi kapitány személye sem kapcsolódik egybe. A kilencvenes években mindössze egy olyan konkrét példa akadt, amelyben a válo­gatott fejének sorsa a „prezi- dent” kezében lett volna. Mindez az 1996-os Európa- bajnokság után Itáliában tör­tént, ahol a világbajnoki ezüst­érmes squadra azzurra még a legjobb nyolc közé sem jutott be. Antonio Matarrese, az elnök „tartotta” a kudarc után is Arrigo Sacchit, ám ebbe ő is be­lebukott. Ha már az olaszoknál tar­tunk, az övék az egyik olyan rit­ka kivétel, amely arra példa, hogy a szövetség (FIGC) elnöke a futballélet nagyhatalmú köz­szereplője. A már említett Matarrese (leváltása ellenére to­vábbra is az UEFA és a FIFA egyik alelnöke) például végzett­sége szerint közgazdász, üzlet­ember. 1987-ben a liga éléről került a FIGC karosszékébe. A család több más tagja is futball- vezér: Vincenzo, a Bari elnöke. Nem kis részben e testvéri kap­csolatnak volt köszönhető, hogy 1991-ben Bari rendezhette a BEK-döntőt. Matarrese utóda - immár má­sodszor - Luciano Nizzola, tori­nói ügyvéd lett. Németországé a másik olyan szövetség, amelynek elnöke ugyancsak a kirakatban él. A le­gendás Hermann Neuberger ha­lála után dr. Egidius Braun, a szövetség korábbi pénztárosa ke­rült hatalomra, Braunnak sin­csen számottevő futballmúltja, ellenben egyetemet végzett, nagy tudású értelmiségi, aki előt­te már évtizedeket töltött el or­szága futballjában. Hogy ne csak nyugati példa említődjék: az orosz szövetség élén dr. Vjacseszlav Koloszkov személyében (a szovjet időket is beleszámítva lassan másfél évtizede) ugyanaz az ember áll. A FIFA egyik alelnöke, Egidius Braun sem önjelölt­ként került a világ egyik legtekintélyesebb nemzeti labdarúgó-szövetségének elnöki székébe FOTÓ: FEB/TEUTOPRESS Nizzolához hasonlóan, jogi végzettségű. . A svéd futball élén hosszú éveken keresztül az európai lab­darúgás legújabb kori erős em­bere, a FIFA-elnökségre pályázó UEFA-főnök, Lennart Johansson állt. A 69. évében járó egykori üzletember soha nem volt iga­zolt játékos, ellenben remek gazdasági szakembernek mond­ható. Ahogy munkahelyein is végigjárta a szamárlétrát, úgy a hazai szövetségben is egyre fel­jebb lépdelt, egészen az elnöki posztig. Ha már a FIFA-posztoknál tartunk: a brazil dr. Joao Havelange, a nemzetközi szö­vetség 24. éve hatalmon lévő, 82 éves elnöke vízilabdázó volt egykoron. Jogászi végzettségű üzletember, aki először tizen­hat éven keresztül a brazil szö­vetséget vezette, majd az egy­koron játékvezetőből, futballre- formerré lett Sir Stanley Rous utódaként 1974-ben koronázta­tott meg. Ha kevés is, de azért akad olyan példa, hogy valaki profi futballkarrierrel a háta mögött kerül az elnöki székbe. Mint például a spanyol Angel Maria Villar, aki hajdanán a baszk Athletic Bilbao színeiben ért el futballsikereket. Ám valljuk be, nem akkorákat, hogy ha ma nem lenne a spanyol szövetség elnöke, bárki is emlékezne ezekre. Villar annak idején nem azért került a FEF élére, mert hí­res futballista volt, karrierje legfeljebb segédpontokat je­lenthetett. Tágítsuk a horizontot: lelhe­tünk olyan futballelnökre, aki „tekintélyi alapon” került a szö­vetsége élére. A jugoszlávok el­ső embere Milan Miljanics még a sok, külföldön sokra tartott szerb edző közül is kiemelke­dett eredményességével, tekin­télyével. Mostanság ő a JFS el­ső embere, személye a korábbi; aktól eltérő modellt mutat: vá­lassz a szövetséged élére egy is­mert szakembert - a többit bízd másra. Végezetül egy tanulságos pél­da Bulgáriából. Az 1994-ben vb­4. helyet elért csapatának szö­vetségi kapitányát, Dimitar Penevet az 1996-os Eb-döntő után lemondatta a szövetség el­nöksége. Az új kapitány az egy­kori rekorder válogatott, Hriszto Bonev lett. Hriszto Sztoicskov, minden idők legjobb bolgár fut­ballistája azonban kiállt egykori klub- és válogatotbeli edzője mellett, közölte, hogy ha nem Penev lesz a kapitány, ő bizony nem játszik a vb-selejtezőkön. Ivan Szlavkov, a szövetség első embere ellenben nem ijedős faj­ta. Nem kért Sztoicskov ultimá­tumából, s közölte, Bonev a ka­pitány. Az első selejtezőn nem tudott nyerni a válogatott „Hriszto király” nélkül, a máso­dikon kínlódva győzte le Luxem­burgot. A Sztoicskov-tábor erő­södni vélte pozícióit. Ám Szlavkov nyert, a hamarosan sorra kerülő elnökválasztáson 285:95-ös aránnyal újraválasz­tották. Sztoicskovnak nem volt más választása, kibékült Bonewel. Nem győzhetett. A magyar pályázók Csütörtök éjfélig kellett postázniuk az MLSZ elnökségre pá­lyázóknak az indulási szándékukat bejelentő jelentkezést. Az önjelöltek nyilván valamennyien megszerezték a szük­séges tíz ajánló klub támogatását. Hasonlóan az 1993-as választáshoz, az ügy már most is kezdi elveszíteni komolyságát. Kritériumok hiányában mindenki jelentkezhet, még az is, aki sokkal inkább sze­retne az elkövetkező hetekben némi reklámot magának, mintsem a „forró székbe” ülni. A jelöltek közül dr. Genzwein Ferenc üzletembert, a Va­sas volt edzőjét tartják a legesélyesebbnek. Legnagyobb el­lenfele Páva Zoltán országgyűlési képviselő, a Komlói Bá­nyász kézilabda-szakosztályának elnöke lehetett volna, aki azonban a Dunántúli Napló pénteki számában bejelentette visszalépését. A hírek szerint ringbe száll dr. Török Ferenc ügyvéd, olimpiai bajnok öttusázó is. Bejelentette kandidálását Kovács Attila vállalkozó, az MLSZ-szel több csatát vívó, a Focicsalók című könyvet tá­mogató üzletember is. Külföldön, Németországban él Hauk László, akinek a magyar futballal minimális kapcsolata sem volt az elmúlt harminc évben. Az üzletember a német mo­dell megvalósítását ígérné. A vidék képviselőjének mondja magát Takács László dombóvári üzletember. Míg a világ teniszelitje ezekben a napokban Melboume-ben, az év el­ső Grand Slam-tornáján vitézkedik, addik a sportág nagyasszonya, Steffi Graf gyilkos kedvében van. Értsd: nyolc hónapnyi sérülésszüne­tének végén, miközben a visszatérésen fáradozik, ellátogatott a floridai delfináriumba, ahol gyilkos bálnákkal osztotta meg társaságát. Steffi a hosszú kényszerpihenő után február 2-án, a tokiéi tornán lép újra pályára, a nemzetközi szövetség külön eljá­rásának köszönhetően - akárcsak néhány éve a merényletben megsérült Szeles Mónika esetében - harmadik kiemeltként, annak ellenére, hogy a legfrissebb világranglistán csak a huszonnyolcadik helyen szerénykedik. A Forma-1 bevétele: hétmilliárd Az idei esztendő legrangosabb sportese­ményei közé tartozik a Forma-l-es világ- bajnokság, a szabadtéri atlétikai Európa- bajnokság és a kajak-kenu világbajnok­ság. Ez utóbbi három dologban közös, hogy mindegyiket - a Forma-l-et persze csak egy futam erejéig - mi magyarok rendezzük. Ráadásul a nyár végén, az ősz elején, mindössze három hét leforgása alatt. Fél évvel a rajt előtt vajon hogy állnak az előkészületek? Sorozatunkban erre válaszolunk. A magyarországi Forma-1 legfőbb főnöke, immár 1991 óta Berényi János, a Hungaroring Sport Rt. elnöke, aki idén talán a szokottnál is nyugodtabban várja a rajtot. Nyugodt, hiszen a szerződés szerint 2001-ig garantált a magyarországi ver­seny. Mi több, reméli, hamarosan a 2006-ig érvényes hosszabbítást is alá­írhatják, ráadásul a tavalyi minden szempontból olyan jól sikerült, hogy - az ő szavaival élve - még az érthetetle­nül túl kri­tikus újság­írók is csak a sör árával voltak elégedetlenek. Persze munka azért így is bőven akad. Feladat például a bokszok megnagyobbí- tása és két új boksz ki­alakítása. Ennek fo­lyományaként a cél­egyenest is át kell alakí­tani, a hidakat is arrébb helyezik, a kiegészítő versenyek lebonyolítására I Zárt kapuk mögött alakítják a pályát egy kisebb körű pályát alakítanak ki, az ülőhelyek számát pedig egy új tribün felhúzásával harminc- hatezerről negyvenegy-ezerre emelik. És ami még nagyon fontos: javítják a pálya kör­nyéki parkolókat és a pályához vezető utakat is. Ugyanakkor az elnök sajnos azt is garantálja, hogy bizony két-három órát idén is rá kell szánni majd a kiutazásra, de hozzáteszi, a világ minden pályáján ugyanez a helyzet. Csekély vigasz... Mint ahogy az is, hogy a mi jegyáraink inkább kö­zepesek, vagy annál is alacsonyabbak - csak éppen nem a magyar fizetésekhez képest. A háromnapos bérletek ára tavaly 7000-től 59 000 forintig terjedt, de aki a bokszok látogatására is érvényes, amolyan VIP-jegyet vett, annak 1500 dollárt kellett kifizetnie. Berényi János azt is elmondta, a pálya terüle­tén belül Ecclestone a teljhatalmú úr, ott (is) az történik, amit ő mond. A magyar szervezőknek ebbe semmi beleszólása nincs. Értsd: ha drága a sör, ne őket szidjuk, hanem a jó Bernie-t. Igen, Ecclestone tudja, hogyan kell pénzt csinálni, de a jelek szerint mi is kezdjük kitanulni a mestersé­get. Legalábbis akkor, ha két, az elnöktől kapott adatot összevetünk. A négyszázötvenmilliós ál­lami támogatással szemben ugyanis az országnak közvetve és közvetlenül hét-tízmilliárd forin­tot hoz be a Forma-1, ami, szaknyelven szólva, igen jó tőkeho­zadéknak számít. És akkor annak a propa­gandának a hasznáról még nem is szóltunk, hogy egy-egy futamot két-két és fél milliárd ember lát szerte a vi­lágon! Sz. T. 1998 A HAZAI VILÁGVERSENYEK ÉVE (I.) Széchy Széchy Tamás az úszás történetének legna­gyobb edzője. Széchy Tamás az úszás történe­tének legnagyobb nyi­latkozója. Nem a leg­jobb, a legnagyobb. Ő tudja ugyanis a „legna­gyobbakat” mondani. Szakmailag olyano­kat, hogy az embernek a haja égnek áll tőle, csak hát szakmáról a mágus­sal, ugye, nem lehet vi­tatkozni. Pedig lenne kedve az embernek, amikor azt hallja, Rózsa és Czene azért nem nyert a világbajnokságon, mert a mostani vb há­rom nappal korábban kezdődött, mint a hét évvel ezelőtti ugyanitt, ezért késett a csúcsfor­ma. Három nappal ké­sőbb, mondja Széchy, mindketten világbaj­nokok lettek volna. Kollégaként pedig olyanokat, amiket elő­ször talán nem is ért az, aki nem lát a szín­falak mögé. A harcos­társak háborúját a haj­dani „legnagyobb ba­ráttal’’, Kiss Lászlóval, az Öreggel - ahogy az uszodákban nevezik - már régen, és meglehe­tősen alantas eszközök­kel megkezdte. Például 1994-ben, amikor a si­kerekben vele legalább­is egyenrangúvá vált trénertárs tanítványát. Egerszegi Krisztinát egy kínai verte el a világbaj­nokságon. Széchy, aki korábban még az ame­rikaiakat is doppingo­lással vádolta meg, a nyilvánvalóan kokszos kínaiak mellé állt - akárcsak most, Perth- ben -, mondván, sze­rinte tiszták. Magya­rán: Széchy-tanítvány csak doppinggal, Kiss- tanítvány tiszta eszkö­zökkel is legyőzhető. Ennek a presztízs­csatának volt a folyo­mánya az 1997-es év férfiúszója-választás, ahol Széchy először a tavaly gyakorlatilag nem is versenyző tanít­ványa, Czene Attila vagy Rózsa Norbert megkoronázását köve­telte, majd, amikor ez nem ment, kierősza­kolta, hogy az EB- ezüstérmes „Kiss-gye- rek”, Giittler Károly se lehessen az, mondván, egy második hely nem méltó a magyar úszó­sport régi hagyomá­nyaihoz. És végül jött a mosta­ni világbajnokság, ahol a korábbi megállapo­dás ellenére Széchy a százon jobban szerepelt Güttler helyére Rózsát rakta be a váltóba, aminek két eredménye is voll: egyfelől a két konkuráló edző a ma­gyar sajtó képviselői előtt nyilvánosan ösz- szeveszett, másrészt a vegyesváltó - valameny- nyi tagja Széchy-fiú - remek úszással bronz­érmet nyert. Némi gyógyírként ar­ra, hogy Perthben csak Kiss László versenyzője. Kovács Ági nyert világ- bajnokságot. (szekeres)

Next

/
Thumbnails
Contents