Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-06 / 5. szám

1998. január 6., kedd Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 A kormánypártok egyelőre nem „kampányolnak” Szemben az ellenzékkel Januárban még nem kezdik el választási kampányukat a koalíciós pártok, noha úgy látják: bizonyos ellenzéki erők - különösen parlamenti felszólalásaikban - novem­bertől már nyíltan a válasz­tók kegyeiért küzdenek. Az MSZP inkább az első negyed­éves törvényalkotó munkára, az SZDSZ február végi kül­döttgyűlésére összpontosít. Lamperth Mónika, a szocialis­ták képviselőcsoportjának he­lyettes vezetője érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a tava­szi ülésszakot megelőző, feb­ruár elsejei frakcióülésig az MSZP-s honanyák és honatyák csak látszólag „szabadok”. Va­lójában - mivel többségük egyéni körzetből jutott be a par­lamentbe - az őket megválasztó polgárok gondjaira fordítják a téli szünet egy részét. A képvi­selőcsoport szerint ugyanis leg­eredményesebben az elvégzett munkával lehet kampányolni. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: nem veszik át az el­lenzéki gyakorlatot. Egyelőre nem tesznek közzé nagyhirde­tést, mint a Fidesz, és napirend előtti hozzászólásaikban is tar­tózkodni fognak az önreklámo­zástól. Sokkal fontosabbnak tartják a feszes törvényalkotó munkában való megfelelést. Különösen a büntetőeljárásról, a kisebbségek parlamenti kép­viseletéről és az önkormányzati képviselők összeférhetetlensé­géről szóló törvénytervezetre fordítanak nagy gondot. Varga Kristóf, az SZDSZ kampányfőnöke határozottan kijelentette: az új választójogi törvénynek megfelelően rövid „küzdelemre” készülnek. An­nak ellenére tartják magukat a Ház által megszavazott, a kam­pányidőszak kurtítását célzó szabályhoz, hogy - mint mondta - az ellenzék már rég megfeledkezett róla. A szabad- demokraták mindaddig semmi­lyen kampányeseményre nem is kerítenek sort, amíg a köztár­sasági elnök ki nem írja a vá­lasztásokat. Javában tart vi­szont a jelöltállítás - vala­mennyi körzetben megtalálták már az SZDSZ színeiben in­duló személyt) és a jelöltek 85-90 százalékának „szentesí­tése” is megtörtént. A párt ügyvivői az új évben január 12-én ülnek össze elő­ször. Az ilyenkor szokásos te­endőkön túl szót váltanak majd a február 28-án sorra kerülő or­szágos küldöttgyűlés előtt zajló megyei küldöttértekezletek ta­pasztalatairól is. Mint megtud­tuk, a Nemzeti Sportcsarnok­ban tartandó rendezvény fő fel­adata az SZDSZ kormányprog­ram-tervezetének véglegesítése lesz. Az alapelveket - mint isme­retes - a küldöttek már a no­vemberi országos rendezvé­nyen jóváhagyták, s arról is megállapodtak, hogy a végső formába öntött változat szek­cióüléseken való megvitatá­sára, illetve elfogadására feb­ruár végén ülnek össze ismét. Takács Mariann Az egy főre jutó GDP értéke Magyarországon, USD (1980-1996) Jól halad a jogrendszer átalakítása Egy híján törvény lett a javaslatokból Az Igazságügyi Miniszté­rium sikeres évet mondhat magáénak - vallja a minisz­ter, - hiszen a parlament elé beterjesztett törvényjavasla­tok jelentős részét már elfo­gadta, vagy a közeljövőben tárgyalja meg a Ház. Vas- tagh Pál igazságügy-minisz­tert arra kértük: vonjon mérleget a tárca tavalyi munkájáról.-Szerénytelenség nélkül ál­líthatom, hogy szakmai szem­pontból jó évet zártunk - kezdi a miniszter. - Tulajdon­képpen az összes tervezetün­ket elfogadta a parlament, s csak néhány megtárgyalása húzódott át 1998-ra. Nemzetközi sikerekről is beszámolhatok, hiszen az EU- csatlakozáshoz kapcsolódó or­szágjelentés egyértelműen el­ismeri a magyarországi jog­rendszer átalakulási folyama­tát. Erről legutóbb december Az EU is elégedett fotó: feb 5-én, Brüsszelben fejtették ki véleményüket az uniós tagor­szágok igazságügy-miniszte­rei.-Melyek a leglényegesebb törvények a tavalyiak közül?- A társasházakról szóló törvény, a gazdasági társasá­gokról, a cégnyilvántartásról és cégbíróságokról szóló, a külföldiek magyarországi fi­óktelepeinek létrehozásáról szóló törvény, a polgári tör­vénykönyv módosítása a biz­tosítási, illetve blankettaszer­ződésekre vonatkozó passzu­saiban, az ügyvédekről, vala­mint az egyházi ingatlanokról és a lelkiismereti és vallássza­badságról szóló törvény mó­dosítása. Megkezdődött a bün­tetőeljárási kódex parlamenti vitája is. Ez utóbbit leszámítva a többi már hatályos, vagy a törvény által meghatározott időponttól lép életbe.-A meglehetó'sen rövid ta­vaszi ülésszak során milyen javaslatokkal áll elő'a tárca?- A szerzőjogi törvény új tervezetét, illetve a büntetés­végrehajtás távlati koncepció­ját kívánjuk benyújtani a kép­viselőknek. Előbbivel befeje­ződne a szellemi tulajdonhoz való viszony teljes szabályo­zása, utóbbi jelentősége pedig felér az igazságügyi refor­méval. Szalóky Eszter Mentőöv a mentők finanszírozásához Mostantól - az új egészségügyi törvény értelmében - állami feladatként a központi költségvetésből finanszírozzák az Or­szágos Mentőszolgálat (OMSZ) által végzett mentési tevé­kenységet, azaz a balesetek sérültjeinek, az életveszélyes ál­lapotba került betegeknek az ellátását. Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter hétfőn az Országos Mentőszolgálathoz látogatott, ahol a szervezet vezetőivel az új finanszírozási rendszer be­vezetéséről tárgyalt. A változások közvetlenül nem érintik a betegeket, de - mint megtudtuk - a szolgálat vezetőitől a jövőben kevesebb energiát követel a mentéshez nélkülözhetetlen anyagi forrá­sok előteremtése. Míg 1997-ben a több mint ezer mentőautót üzemeltető OMSZ összesen 7,8 milliárd forintot kapott az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), addig 1998-ban csupán a mentési feladatokra 6,8 mil­liárd forintot különített el az állami költségvetés. Az OEP a jövőben csak a betegszállításokért fizet telje­sítményarányos térítést az OMSZ-nek, az erre fordítható idei keret 2,2 milliárd forint. Saját bevételként 247 millió forinttal számolnak, amely a fizető betegszállításokból és a „veszélyeket rejtő” rendezvé­nyek biztosításából ered. A megbeszélésen szóba ke­rült a mentőápolók kérelme is, amit korkedvezményes nyug­díjazásuk érdekében juttattak el a miniszterhez. A mentő­gépkocsik vezetőihez hasonló elbírálást mindennapi munká­juk pszichés és fizikai megter­helése miatt kezdeményezték. A népjóléti tárca vezetője méltányolva a mentőápolók áldozatos munkáját, szakértői vizsgálatot kért az ügyben, ami jelenleg még folyamat­ban van. N. Zs. A jubiláló honvédség idei tervei 1998-ban a NATO-csatlakozásra való felkészülés lesz az idén éppen 150 éves honvédség legfontosabb feladata - tudtuk meg a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjétől. Erdélyi Lajos ezredes szerint az idén átvilágítják a honvéd­ség működését és gazdálkodá­sát, továbbá kijelölik az átala­kítás további irányait. Meg kell határozni, hogy milyen lesz az a honvédség, amely 1999-ben integrálódik a NATO szervezetébe. Folytatni kell a NATO-mú'veletekre ki­jelölt magyar egységek hiva­tásosjellegének kialakítását is. Az elképzelések szerint 1998-ban elkészül a nemzeti katonai stratégia, amelyet majd a parlament hagy jóvá. Az idén a minőségi haderőre­form kidolgozására kerül a hangsúly, a korábbi jelentős létszámcsökkentés után - mu­tatott rá a szóvivő. Az első negyedévben meg­kezdődik a francia Matra cég­től megrendelt csapatvédelmi rakéták szállítása. Az ezek működtetésére kijelölt szak­emberek képzése pedig Fran­ciaországban már meg is kez­dődött. Hamarosan kiírják az úgynevezett radartendert, hogy létrejöjjön a NATO-val egységes légtérvédelem. Az SFOR-ban tevékeny­kedő magyar műszaki alakulat - ha hozzájárul a parlament - részt vesz az 1998 második felétől formálódó nemzetközi békefenntartó erőkben is. A magyar katonák továbbra is aktív szerepet vállalnak a nemzetközi békefenntartás­ban, a többi között Cipruson és a Közel-Keleten. Hírcsatorna Vita az ülésszakról. Az or­szággyűlési frakciók nem tá­mogatják egyöntetűen azt a szocialista javaslatot, hogy március 15-én legyen a tavaszi ülésszak utolsó ülése. Horn Gábor (SZDSZ) szerint a par­lament utolsó ülésének napját a törvényhozási feladatokhoz, és nem egy ünnephez kell igazí­tani. Deutsch Tamás (Fidesz) szerint az Országgyűlés utolsó ülésének időpontja a választá­sok kiírásától függ, ami az ál­lamfő jogköre. Ügynök nem lehet jelölt. A Független Kisgazdapárt kibőví­tett Országos Elnöksége meg­kezdte a párt képviselőjelöltjei­nek meghallgatását. Horváth Béla elnöki kabinetvezető sze­rint nem kizáró ok, ha valaki más pártnak is tagja volt, azon­ban szigorú követelmény, hogy a jelöltek kívül essenek az ügy­nöktörvény hatályán. Elhalasztható választás. Elvileg lehetséges a májusban esedékes üzemi és közalkalma- zottitanács-választások elha­lasztása, bár a Munkaügyi Mi­nisztériumot hivatalosan még nem kereste meg ezzel az igénnyel az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala. Munkáspárti beadvány. Az adatvédelmi biztoshoz fordult a Munkáspárt, s kérte, hogy álla­pítsák meg: közérdekű infor­mációnak számít-e, mekkora összegű vámot, adót és illetéket térített vissza a magyar állam az elmúlt években az országban tartózkodó IFOR-, illetve SFOR-csapatoknak. A Mun­káspárt tavaly kétszer is kért a Pénzügyminisztériumtól tájé­koztatást a témában, de a tárcá­tól nem kaptak pontos adatokat. Több közszolgálati hír. Je­lentősen módosul a Magyar Te­levízió Rt. hírműsorainak rendje. A struktúraváltozás je­gyében 17 órakor új hírműsor jelentkezik az MTV2 csatorná­ján, s az esti Híradót egy időben sugározza az MTV Rt. mindkét adása. László József aktuális műsorokért felelős alelnök el­mondta: reggel négy hosszabb hírösszefoglalót közvetítenek az egyesen, s az Aktuális poli­tikai háttérműsor is ezen a csa­tornán látható, este tíz óra után. Ezer forint a kár. Szabály­sértési eljárást indít a Mezőkö­vesdi Rendőrkapitányság N. Géza egerlövői lakos ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy szán­dékosan megrongálta faluja re­formátus templomát. Bár a templom lelkésze, Gordos At­tila korábban templomgyalá- zásról és sátánista elkövetőkről beszélt, a rendőrség erre nem talált bizonyítékot. Magyarországi gyermekbarátok levele a miniszterelnökhöz Mind nagyobb a társadalmi elégedetlenség a televíziós szóra­koztató műsorokban tapasztalható erőszak miatt. Ennek egyik megnyilvánulásaként „Gyilkosság nélküli képernyőt” címmel országos kampányt hirdetett meg tegnap a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Hanti Vilmos elnök sajtótájé­koztatón kért nyilvánosságot akciójuknak. Elmondta, hogy első lépésként levélben fordul­tak Horn Gyula miniszterel­nökhöz, és a javaslataikat tar­talmazó dokumentumot hétfőn juttatták el hozzá. A gyermekbarátok arra kér­ték a kormányfőt: kezdemé­nyezze a médiatörvény módosí­tását. Egyértelműen ki kell ugyanis mondani, hogy a rádió- és televízióállomások csak a jogszabályban meghatározott időben sugározh erősza­kot bemutató és már-már dicső­ítő programokat. Azt is rögzí­teni és tudatosítani kell, hogy a törvény ellen vétőknek jelentős pénzbírsággal kell számolniuk. Hanti Vilmos közölte: a ha­zai gyermekbarátok az osztrák testvérszervezet által elindított kezdeményezéshez csatlakoz­nak. Annak eszközeit, céljait is átvették, mivel úgy látják: Ausztriához hasonlóan hazánk­ban is komolyan veszélyezteti az ifjúságot a tömegkommuni­kációból áradó agresszió. Legfőbb feladatuk az, hogy meggyőzzék a média döntésho­zóit: a brutalitást, a spontán erőszakot „reklámozó” műso­rok rossz hatással vannak a fia­talok testi-lelki fejlődésére, s közvetve a jövő társadalmának békéjét is fenyegetik. A horror­filmek számának megsokszo­rozódása ugyanis azt jelzi, hogy e meggyőzésre szükség van. A mozgalomnak a szülőkhöz is van mondanivalója: szövet­ségesüknek tekintik őket akció­jukban. Ugyanakkor azt java­solják nekik, hogy a mások le­győzését, elpusztítását közép­pontba állító számítógépes programok helyett vásároljanak gyereküknek inkább romanti­kus, kalandos, a társadalmi be­illeszkedést, önkifejezést elő­segítő játékokat. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Mennyei hírek hódítóknak • Nem igaz, hogy csak boldogít • Pardon, ez az én ágyam! • Csillogó flitterek: esté(ly)től hajnalig Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin Veattftz osom l I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents