Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-20 / 19. szám

1998. január 20., kedd Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 12 éves koráig ápolhatja beteg gyermekét a szülő Táppénzszabály-változás Ez év elejétől megváltoztak a gyermekápolási táppénz igénybevételének jogszabályi feltételei. A szülők a korábbi 10 éves korhatár helyett gyermekük tizenkét éves ko­ráig maradhatnak otthon, hogy ápolják a kis betegeket - tudtuk meg dr. Kiss Lenkétől, az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár főosztályveze­tőjétől. Változás, hogy míg korábban az évenként járó, de igénybe nem vett táppénzes napok száma a következő évre átvi­hető volt, ez a lehetőség január elsejével megszűnt. Ugyanak­kor az évenként igénybe vehető napok száma nem változott. A gyermek 1-3 éves kora között évenként 84 nap, 3-6 éves kora között évenként 42 nap (egyedül álló esetén 84 nap) gyermekápolási táppénz illeti meg a szülőt. 6 és 12 éves kor között gyermekenként és évenként 14 (egyedülálló ese­tében 28) nap táppénz jár. A szakember szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermek születésnapjától a kö­vetkező születésnapjáig számí­tanak az évek. 1997. december 31-ig a 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg (skarlátos) gyermek ápolására esetenként 22 napra táppénz il­lette meg a szülőt. Január else­jétől erre a betegségre nem jár - az egyébként igénybe vehető napokon felül - további 22 nap.-met Üdülési mérleg ’97-ről A tavalyi turizmusról készült mérleg szerint hazánk lakos­ságának 29 százaléka töltötte szabadságát valamelyik üdü­lőhelyen. A vakációzó felnőt­tek kétharmada itthon, egy- harmada határainkon túl pi­hente ki magát. A statisztikák szerint legtöbben Görögországot keresték föl, de sokan utaztak Olaszországba, Németországba és Ausztriába is. Érdekes felmérés készült ar­ról is, hogy a turisták hogyan voltak megelégedve a szolgál­tatásokkal, a vendéglátással. Ebből kitűnik, hogy az itthon üdültek 58 százaléka jól érezte magát, nem csalódott várakozá­saiban. Pontosan hasonló arányú volt a tetszési index azok eseté­ben, akik Ausztriában töltöttek rövidebb-hosszabb időt. Az Olaszországban jártak 68 szá­zaléka, a Görögországban üdü­lők 70, a Németországban turis- táskodók 78 százaléka nyilat­kozott elismerően a fogadtatás­ról, az ellátásról és a különféle szolgáltatásokról. Ami a külföldiek magyaror­szági üdülését illeti: a felméré­sek szerint még van mit javítani az idegenforgalom kínálatán. Egy, a közelmúltban közzétett vizsgálat adatai szerint ugyanis a nyugat-európai országok la­kosságának körében hazánk csupán 1 százalékkal szerepel üdülési, nyaralási úti célként. Ez alól csupán Ausztria és Olaszország kivétel, ahol ez az arány eléri 3 százalékot. (koós) Huszonhatmilliárd szálat füstölünk el évente Haszontalan a tiltás A dohányfogyasztás valószí­nűleg nem fog csökkenni a tervezett törvény szigorító szabályainak következtében - állítja a KPMG Hungária piackutató cég tanulmánya. A hétfőn nyilvánosságra hozott munka készítőinek véleménye szerint hatástalan intézkedés lesz, ha nem engedik a dohány­boltok működését a közokta­tási, szociális és egészségügyi intézmények 200 méteres kör­nyezetében. A szenvedélyes dohányosok ennél távolabbra is elmennek a cigarettájukért. A hazánkban a dohányiparba befektetett külföldi tőke meg­haladja a 300 millió dollárt, a költségvetésnek a dohányter­mékekből származó fogyasztási adóbevétele eléri a 66 milliárd forintot. A költségvetésbe befi­zetett összes fogyasztási adó 22 százalékát ez a szektor teljesí­tette - állapítja meg a hatás- tanulmány. Félő, hogy a magyar lakos­ság ezentúl is elszívja azt a kö­rülbelül 26 milliárd szál ciga­rettát évente, mint eddig, vi­szont eltolódhat a kereslet az il­legális csatornák felé. Márpe­dig a törvényalkotóknak nyil­vánvalóan nem ez a célja. Az intézet kutatásai szerint a keres­letet adminisztratív eszközök­kel nem is lehet korlátozni. A tanulmány készítői úgy vé­lik, a cigaretta forgalmazására vonatkozó szabályozás a világ egyik országban sem olyan szi­gorú, mint amit nálunk akarnak bevezetni. Elegendő lenne meg­tiltani a dohányeladást a 18 éven aluliak számára, más in­tézkedésre nem volna szükség. Az idén a tavalyinál több jut a költségvetésből oktatásra Elismerik a kimagasló teljesítményt Az idén háromszázmillió forint híján 133 milliárd forint költségvetési támogatás áll a művelődési és közoktatási tárca rendelkezésére. Ez 21 százalékkal több az 1997-esnél, és meghaladja az eredeti pénzügyi javaslat összegét is. Stark Antal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára elmondta: a tárca közoktatásra 5,4 milli­árd forintot fordíthat, a tavalyi 4,9 milliárddal szemben. A nem állami, döntően egyházi és alapítványi intézmények támogatására 12,2 milliárd fo­rint jut. Az előző esztendőben ez az összeg jóval kevesebb: 8,2 milliárd forint volt. A közoktatásban persze a „főszerep” továbbra is az ön- kormányzatoké. A kulturális tárcán keresztül 1998-ban csaknem 202 milliárd forint jut el hozzájuk, erre a célra. Lehetővé válik a többi között az. Internet-program tovább bővítése az idén már nemcsak a közép-, hanem az általános iskolákban is. Folytatódik a pedagógusok továbbképzése. Szeptembertől kerül beveze­tésre a pedagógusok minőségi bérpótléka a kimagasló telje­sítmények elismerésére.- A minisztérium számítása szerint a pedagógusok bére 16-17 százalékkal emelkedhet az idén - mondta Stark Antal. -Ne felejtsük el, hogy 1996- ig csökkent a reálkeresetük. A felsőoktatás támogatása sajnos nem lesz olyan mér­tékű, mint volt 1997-ban - folytatta a helyettes államtit­kár. - Tavaly ugyanis csak­nem 30 százalékkal nőtt az erre a célra fordított állami pénz összege. Idén fele any- nyira futja a közös kasszából, de a tervezett inflációt meg­haladja. Az egyetemek, főiskolák vezető oktatói az idei évtől központi bérpótlékot kapnak, ezzel a számítások szerint a felsőoktatásban tam'tók fize­tése 20 százalékkal haladja majd meg az előző évit. Sajná­latos, hogy az intézmények dologi kiadásainak növeke­dése elmarad az infláció mér­tékétől. Bozsó Bea Enyhülnek a szociális ágazatban dolgozók gondjai Megegyezett az egészségügy a kormánnyal Hosszas tárgyalás után tegnap elfogadta a kormányjavasla­tot az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zetének országos elnöksége, így nem hirdetnek sztrájkot. A szociális ágazatban dolgozók létszámának növelésén és mun­kahelyi pótlékjuk emelésén kívül megállapodtak abban is, hogy az egészségügyi intézmények megkapják az idei 16 szá­zalékos bérfejlesztés fedezetét. Lombos Antal, a Népjóléti Mi­nisztérium osztályvezetője la­punknak elmondta: a legmos­tohább feltételek között mű­ködő szociális ágazatban je­lenleg 55 ezren dolgoznak. Az alapellátásban - a böl­csődékben és a házigondozás­ban - foglalkoztatottak mellett 30 ezren a bentlakásos intéze­tekben, az időskorúak ottho­naiban, a fogyatékosokat, a pszichiátriai és szenvedélybe­tegeket ellátó intézményekben birkóznak feladataikkal. Kö­zülük mintegy 15 ezren három műszakban dolgoznak. A nagy számok ellenére mindez kevés. A szakmai kö­vetelményekhez mért lét­számhiány például a fogyaté­kos és pszichiátriai intézetek­ben a legnagyobb, átlagosan 35 százalékos. A fizikailag és lelkileg egyaránt embert pró­báló munkakörülmények és az alacsony, mindössze 32 ezer forintos átlagkeresetek miatt nagyon magas a fluktuáció. A költségvetés terhére már meg­kezdődött a létszám növelése. Az első ütemben 600 millió forintos keretből 900 új ápoló­gondozó státust létesítenek, elsősorban a fogyatékosokat gondozó intézetekben. A szakszervezetek részéről szor­galmazott és a népjóléti tárca által támogatott további 500 státust várhatóan a pszichiát­riai otthonok kapják. A költ­ségvetési tartalék terhére két­szeresére - 13 500 forintra - emelik a legnehezebb munkát végzők munkahelyi pótlékát. Ez a 15 ezerből 5 ezer szak­embert érint, azokat, akik a fogyatékosokat és a pszichiát­riai ápoltakat gondozzák. Németh Zsuzsa Fehér kenyér, feketepiaci vállalkozók Ellentétes hatások érik a molnárokat, pékeket Borús kenyérár-előrejelzésekről lehet hallani. Elhangzott már olyan nyilatkozat, hogy az idén éves átlagban 14-15 szá­zalékkal drágulnak a kenyérféleségek, s hogy a fehér kenyér ára minden bizonnyal meghaladja majd a 100 forintot. Többen - például Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazga­tója - a drágulás indokai kö­zött első helyen az energia- költségek múlt évi mintegy 41 százalékos emelkedését emlí­tették, amihez hozzájött az idei 5 százalékos növekedés. A szakma másik része úgy véli: a kenyérárakban nem el­sősorban, vagy nem kizárólag a költségtényezők érvényesül­nek. Tavaly ilyenkor is el­hangzott például, hogy a ke­nyér kilója eléri vagy megha­ladja a 100 forintot, aztán a fogyasztói felháborodás, il­letve az éles piaci verseny en­nek ellene hatott. Ám valószínűleg nemcsak ez. Több jel szerint hasonló hatást fejtettek ki bizonyos „feketegazdasági” jelenségek is. Olyan vállalkozók például, akik „ki tudták kerülni” az ár­emelő költségtényezőket.- Félő - nyilatkozta la­punknak Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára -, hogy lassan tönkremennek pékek és malmok abban, hogy a gabona- és a kenyérpiacon mindmáig nyomott árak érvé­nyesülnek, noha az átlag- fogyasztó még azokat is ma­gasnak érzi. Ok pedig végül is költségeik számításakor nem tudnak az inflációtól elte­kinteni. Másrészt az is igaz, hogy a kelleténél kétszer, háromszor több, körülbelül 1600 pékség működik ma. A szükséges 1,3 millió tonna búza őrlésére pe­dig jelenleg 2,6 millió tonnás kapacitás áll az ágazat rendel­kezésére. CS. J. Hírcsatorna SZDSZ-bérjavaslat. A peda­góguskereseteknek 2002-ig el kell érniük az egy lakosra jutó GDP összegét. Ekként fogal­mazta meg a szabaddemokraták pedagógus-bérpolitikai straté­giájának célját Magyar Bálint művelődési és közoktatási mi­niszter, a párt ügyvivője. A mi­niszter számításai szerint a pe­dagógusok bérét 1998 és 2002 között évi átlagban 18,8 száza­lékkal kell növelni. Ellenzéki beadvány. A Ma­gyar Demokrata Fórum hétfőn elküldte az Alkotmánybíróság­nak azt a beadványt, amelyben az özvegyi nyugdíj jelenlegi szabályozását sérelmezi. Az MDF „embertelennek és igaz­ságtalannak tartja, hogy a jövő­ben megözvegyülök már csak a húsz százalékát kaphassák járu­lékot fizető házastársuk nyugdí­jának” -jelentette ki Kis Gyula országgyűlési képviselő. Ingyen ingatlanok. A Kincs­tári Vagyoni Igazgatóság meg­kezdte a társadalmi szervezetek használatában lévő állami in­gatlanok jogi helyzetének ren­dezését. Az intézkedés 800 in­gatlant érint, amelyek piaci ér­téke 100 milliárd forint. A KVI kezelésében lévő ingatlanok zöme ingyenesen kerül az érin­tett társadalmi szervezetek, ala­pítványok tulajdonába. Tiltott turizmus. Egy közúti ellenőrzés határsértőket és em­bercsempészeket buktatott le hétfőn hajnalban Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A Nyíregyházi Rendőrkapitány­ság járőre a 41-es számú főúton igazoltatott egy ukrán rend­számú Mercedes kisbuszt, amelyben három afgán, nyolc indiai és egy bangladesi állam­polgárt találtak. Tovább keresik Nikit. Le­eresztik a Gyulán átfolyó Kis- Köröst, budapesti rendőrosztag bevetésével újrakezdik a város és közvetlen környéke átfésülé- sét, s tovább értékelik a nagy számban beérkező lakossági bejelentéseket - sorolták a Bé­kés Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetői a szerdán este eltűnt hétéves Szathmáry Niko­lett megtalálása érdekében ho­zott erőfeszítéseiket. Megelőző mozgalom. Az Or­szágos Egészségbiztosítási Ön- kormányzat a helyi társadalmi együttműködésen alapuló, a megyei egészségbiztosítási pénztárakkal közösen létreho­zandó mozgalmat indít - jelen­tette be Kovács Pál, az önkor­mányzat elnöke. Elmondta: nemcsak az egészségügyi, ha­nem a szociális, mentálhigiéniai, munkanélküli és a hajléktalanel­látási problémák megelőzésével is foglalkoznak majd. Aki rablóból lett pandúr Dr. Kondorosi Ferenc nem tartozik a „veterán” állami vezetők közé. 1977-ben végzett a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatott tanulmá­nyokat, s szakterületének az alkotmányjogot valamint a köz- igazgatási jogot választotta. Az Alkotmánybíróság egyik ala­pító munkatársa volt.l997-ben az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárává nevezték ki.-Azt mondhatjuk, hogy ön rablóból lett pandúr. Hogyan fogadja a testület döntéseit, ha azok eltérnek az igazságügyi tárca álláspontjától.- Ha a népszavazással kap­csolatos hosszú politikai és szakmai vitára gondolok, bi­zony olykor vegyes érzésekkel. A döntés, bevallom, nem oko­zott meglepetést, hiszen aki dolgozott az Alkotmánybírósá­gon, az többé-kevésbé ki tudja következtetni, milyen állás­pontra helyezkedik majd az adott kérdéskörben a testület. Az a személyes vélemé­nyem, hogy ez a határozat az idő szorításában született meg. Érthető, hiszen a referendum körül kialakult helyzetben tu­lajdonképpen versenyt kellett futni az idővel, s ennek a koalí­ció, az ellenzék és az Alkot­mánybíróság egyaránt tudatá­ban volt. Mégis, talán bölcsebb lett volna a „hagyományos” tárgyalási ügymenetben megvi­tatni ezt a kérdést.-Az igazságügyi tárca ré­széről ön foglalkozik a bős-nagymarosi vízlépcsővel. Milyennek ítéli meg a magyar tárgyalási pozíciókat?- Meggyőződésem, hogy a szlovák féllel meg lehet egyezni. Ehhez természetesen mindkét országnak kompro­misszumkészen kell leülnie a tárgyalóasztalhoz. Jómagam - minden ellen­kező híreszteléssel szemben - eddig úgy tapasztaltam, hogy a szlovák fél nyitott a kölcsönö­sen elfogadható megoldásokra. S azt is el kell ismerni, hogy ki­tűnő jogászaik vannak. Három alapvető dologban kell egyezségre jutni: Dunaki- liti üzembe helyezésében, a mi­nél lassabb duzzasztásban, il­letve az anyagi kérdések­ben. Szalóky Eszter A HARANG HÍVOGAT! A Gold Fassl Happy Hour egy igazán boldog óra. Délutánonként kerek egy órán át egy pohár áráért egy egész korsó finom Goid Fassl sört ihat, és talán egyéb meglepetések is várják. Már egyre több helyen a gyében, ahol ott látja a harangot! * Ugye aranyos? Hát persze mert Gold Fassl! * Pécs: Aranykacsa Étterem, Boly: Sörkert, Lánycsók: Eduscho Söröző, Komló: Nevada Söröző 1 * ) í I «

Next

/
Thumbnails
Contents