Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-19 / 18. szám

1998. január 19., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Kevés közteherjegy fogyott BARANYAI KÖRKÉP Az elmúlt év utolsó harma­dában kiváltott alkalmi munkavállalói könyvek egy része már visszaérkezett a megyei központba. A telje­sen üres kiskönyvek mellett több olyan okirat is van, melybe nem megfelelő mun­kaadó ragasztott bélyeget. Múlt csütör­töki határ­idővel kellett volna beér­keznie a Ba­ranya Me­gyei Munka­ügyi Köz­pontba annak a kétszázhet­venhat alkalmi munkavállalói könyvnek, melyeket tavaly szeptembertől december vé­géig váltottak ki megyeszerte. Négy hónap alatt Pécsett mindössze negyvenhármán éltek az új közokirat adta le­hetőséggel. Az első időszak tapasztalatairól Janovics Lászlót (képünkön), a megyei központ szolgáltatási igazga­tóhelyettesét kérdeztük.- Eddig igen csekély számú könyvet adtunk ki Ba­ranyában, és amit a visszaér­kezett iratokról elmondhatok, az sem a legkedvezőbb. Már most látszik, hogy sokan ki­váltották ugyan, de nem tud­ták vagy nem akarták hasz­nálni a könyvüket, ezért üre­sen, vagy minimális összeg­gel adták le a kirendeltsége­ken. Sokak számára még mindig nem egyértelmű, hogy közteherjegyet csak magán- személy, magánvállalkozó vagy őstermelő ragaszthat a munkakönyvbe. Az önkor­mányzatok és gazdasági tár­saságok feleslegesen helyez­nek el jegyet az iratokba. — Mekkora munkával járt az alkalmi munkavállalói könyv bevezetése?- Mivel közokiratról van szó, az adminisztráció igen nagy. A munka jó része még előttünk van, hiszen az adat- feldolgozás után a közeljövő­ben küldjük el az igazolásokat a munkavállalónak, az egész­ség- és a nyugdíjbiztosítónak, az adóhivatalnak. A munka­adóknak január végéig van lehetőségük arra, hogy a mó­dosított VI./1996 MŰM ren­delet alapján benyújtsák igé­nyüket a támogatásra. S. G. Csak a koccanás biztos (Folytatás az 1. oldalról) Abban igazán biztosak lehe­tünk, hogy a cégek kliensei között ezen a télen is túlsúly­ban lesznek az elégedetlen ügyfelek. Ez részben annak „köszönhető”, hogy a köte­lező biztosítás csak a nem ön­hibából keletkezett kárt téríti teljes egé­szében (igaz, egy tíz­éves autó esetén az összeget az amortizá­ció alapján, és nem az új alkatrészek beszer­zési ára szerint szab­ják meg), részben pe­dig annak, hogy az ügyintézés és a kár­megállapítás folya­mata még mindig elég hosszadalmas. A biz­tosítók többsége azt javasolja, hogy a ke­letkezett kár megálla­pítása érdekében a tu­lajdonosnak akkor van a legkevesebb gondja, ha az autót a szervizben hagyja, és a cég emberei ott vizsgálják meg azt. A legtöbb bosszúságot ugyanis az okozza, hogy az ügyfél úgy gondolja: egy töréskár után maga talpal majd a kárrende­zés ügyében a biztosítónál. Mátrai Miklós, a Hungária Biztosító vezérigazgató-he­lyettese úgy véli, Magyaror­szágon hiányzik a biztosítási kultúra. Ennek oka abban ke­resendő, hogy ilyen életszín­vonal mellett egy családban még mindig az autó és a lakás a legféltettebb érték, akár még az emberi életnél is előrébb való. A biztosítási díj külön­leges szerzet: úgy járunk a legjobban, ha nem kapunk érte semmit. L. D. Lakáshitelek: lehet még egy esély A történet régi, a probléma azonban nem: a ’89 előtti lakásvá­sárlási hitelek kamatait a pénzintézetek akkor egyoldalúan emelték. Akik nem tudnak fizetni, most a kormány döntésében bíznak, különben alighanem lakás nélkül maradnak. egyoldalú emelése jogszabály- ellenes volt. A jogvédő egyesü­let ezért azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy vizsgálja felül az akkori döntést. Egyre gyakoribb az utcára kipakolt bútor fotó: wébf.r t. BARANYAI KÖRKÉP A megyében több ezer olyan ügyfele van az OTP-nek, akik nem, vagy nem rendszeresen tudnak fizetni. Az érintettek jó része a ’89-es kamatemelés ál­dozata. Károlyfiné Tihanyi Enikő', az OTP Baranya Megyei igazgatóhelyettese azt hangsú­lyozza, hogy a felszólításoknak és a tartozás behajtásának meg­van a maga menete, és csak a legvégső esetben árverezik el a lakást. Baranyában csak tavaly tíz ilyen eset volt. Bányai Péter Mihály, a Jog­védő Egyesületek Szövetségé­nek vezetője nem azt vitatja, hogy a bankok eljárása jog­szerű-e, avagy sem. Az egyesü­let régóta harcol azért, hogy az immár kilenc éves határozatot a kormány törölje el, azaz, akik kényszerűségből ilyen hely­zetbe kerültek, azoknak ne kell­jen megválniuk otthonaiktól. Bányai olyan - igaz, nem ba­ranyai - esetről is tud, hogy a fizetni nem képes családot ép­pen karácsony előtt egy nappal szólították föl, hogy amennyi­ben december 29-éig nem ren­dezi tartozását (amely már el­érte a százezer forintot), kény­telen lesz az ingatlant a becsült érték egynegyedéért egy olyan cég tulajdonába adni, amely majd hasznosítja azt. Bányai szerint amellett, hogy a pénzin­tézet eladja a bentlakók feje fö­lül az ingatlant, a szerződés felmondásával olyan adósság kerül még a nyakukba, amit képtelenek lesznek törleszteni. A lakáshitelek kamatai miatt aggódók egyetlen reménye egy kormánydöntés lehetne. Erre - bár az Alkotmánybíróság már visszadobta az ügyet - most azért van mégis némi esély, mert Gönczöl Katalin, az ál­lampolgári jogok biztosa egy januári vizsgálata során azt ál­lapította meg: a hitelkamatok Kérdés persze, hogy a kor­mány visszamenőlegesen hoz- hatja-e ilyen helyzetbe az érin­tett pénzintézeteket, és az is, hogy mi lesz azokkal, akik an­nak idején vállalni tudták az emelt kamatokat, és azóta teljes egészében törlesztették is a részleteket. Mindenki teljes kompenzálása ugyanis nyil­vánvalóan több milliárd forin­tot emésztene föl. Lendvai D. (á> Kommentár az 1. oldalon) Toborzásban országelsők Tovább szolgáló katonaként 1997 májusától lehet jelentkezni szerződéses katonai szolgálatra. A Baranya Megyei Hadkiegé­szítő Parancsnokság eddig a toborzásban országelső. PÉCS Mint azt Kiss Károly (képün­kön), az ügyfélszolgálat rész­legvezetője elmondta, naponta érdeklődnek a szerződéses szolgálat után, így aztán nem csoda, hogy a meghirdetéstől eltelt több, mint nyolc hónap során 1251-en tájékozódtak a lehetőségek felől. A feltételek ismertek: 9 hónap letöltött sor­katonai szolgálat, 30 év alatti életkor, büntetlen előélet. A zömében 22-26 éves je­lentkezők Választhatnak, hogy Tatára, Szolnokra, Hódmező­vásárhelyre, Debrecenbe, Kecskemétre vagy Szentkirály­szabadjára szeretnének-e ke­rülni. Eddig népszerűségben a szolnoki gyorsreagá­lású zászlóalj vezet, ide 94- en jelentkez­tek. Ugyanis itt képezik ki többek között a békefenntar­tókat is, igaz, a felkészítés is itt a legkemé­nyebb. A tatai lövészdandárhoz eddig 68-an kérték magukat, ebben a választásban a hely re­latív közelsége játszhat szere­pet. A továbbszolgálásról tudni kell, hogy a felsőfokú végzett­ségűekkel 5, a többiekkel 2 évre kötnek szerződést, ami a fél év próbaidő alatt bármely fél részéről felbontható. A ka­tonák ezen idő alatt 23 ezer fo­rint nettó fizetést kapnak, ami kiegészül egyrészt a rendfoko­zatoktól függő pótlékkal, más­részt az étkezési és ruházati el­látással. Szállást vagy szállás­hozzájárulást is biztosít a hon­védség. Kis Károly szólt arról, hogy a mai gazdasági körülmények között arra számítanak, hogy nőni fog a katonai pálya nép­szerűsége amiatt, mert van perspektívája; előre lépési lehe­tőség, hiszen az első szerződé­ses idő letelte után hivatásos ál­lományba kérhetik magukat a fiatalok. Kevéssé ismert, hogy a sor­katonai idő negyedik hónapjá­ban már kérhetik a szerződése­sek közé való átvételüket, ami azt jelenti, hogy sorkatonaként is fizetéshez, azután pedig biz­tos egzisztenciához jutnak. M. K. Helytörténet SIKLÓS Ma tartja idei első klubfog­lalkozását a Siklósi Vár- és Múzeumbarát Egyesület. Ezúttal Balikó Zoltán nyug­díjas evangélikus lelkész tart előadást ausztráliai úti­élményeiről. Az egyesület a mostani kitérő után a ha­gyományos menetrend sze­rint tartja a foglalkozásokat, az elkövetkező hónapokban többek között Siklós a fotók tükrében, A város iskolatör­ténete, illetve Szemelvé­nyek Siklós ipartörténetéből címmel hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők. Mint Spiegel Valéria, a klubfoglalkozások szerve­zője elmondta, az előadás- sorozat kiemelkedő esemé­nye lesz a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából márciusban megrendezendő tudományos emlékülés, ahol a megye és az ország elismert kutatói, levéltárosai tartanak majd előadásokat a város és a déli régió törté­nelméről. K. J. Hírcsatorna Légkábeltolvajok Hida­son. Bonyhád és Hidas közt, a vasútvonal mellcíl a múlt héten ezer méter tele­fon-légvezetéket emeltek el az ismeretlen tettesek. A helyreállítás ideje alatt rá­diótelefon útján érintkeztek a vasútállomások. (cs) Eltévedt kutyák Pécsett. A szilveszteri mértéktelen petárdázás következtében sok eb elkóborolt otthonról. A HÉROSZ állatvédelmi szolgálata közli, hogy csak­nem félszáz gazdátlan állat kóborol most a Havi-he­gyen, a Ledinán, a Donátus- ban, a Hősök terén valamim: a Hársfa utcában. (cs) Körzeti TV-műsor. MTV 1, 17.15. Jelentős összegek, elosztási viták a Dóm tér ér­tékeiért rendezett pécsi kon­ferencián. Támogatja-e a szigetvári kórház műszervá- sárlását a környező 65 tele­pülés? Példaértékű környe­zetvédelmi összefogás Bonyhádon. Házépítési program indult Mohácson, a szociálisan legjobban rászo­rulóknak. Kártérítési igény Somogyapátiban a falu és Adorjánpuszta között meg­épült bicikliét miatt elvett területért. Szerkesztő: Hár- ságyi Margit. Műsorvezető: Pánics György. Az adás te­lefonszáma: 06/80/210-224. A lovakat megeszik, ugye? A legfurcsább testű, tömzsi, pufok lovak tenyésztését kezdtek meg a villányi mezőgazdasági szövetkezet villánykövesdi istál­lóiban. A kívülálló számára kissé furcsán hangzó „húslovak­ról” van szó. E lovak nemcsak a virslibe galoppolnak, hanem tőkehúsként a nyugati országok ínyenceinek konyháiba is. VILLÁNYKÖVESD Sajátos ló-törzstenyészetet alapoznak Villánykövesden, a Batthyány-pince szomszédsá­gában. A korábban évek óta* üresen álló és felújításra érett épületekben alakították ki azt az istállórendszert, melyben néhány év múlva közel száz tény észló kap otthont. A cél: létrehozni Magyarországon egy meglehetősen ritka, úgy­nevezett húsló-törzsállományt, melyből aztán bárhova eljut­hatnak az ország különböző vidékeire - még külhoni or­szágokba is - a továbbtenyész- tésre alkalmas egyedek. Mint azt Czigler János, a gazdaság elnöke (kis képün­kön) elmondotta, kifejezetten a francai Percheron és az úgyne­vezett Belga-Ardenni fajtákat - a nagyvilágban a legjobbak­nak ítélt húslovakat - próbál­ják kitenyészteni. E napokban születtek (születnek) az első vérvonalbeli kiscsikók. Két okból voksoltak erre a húsló- ágazatra az alapvetően borairól híres gazda­ságban: egy­részt újabb munkaalkal­mat szerettek volna biztosí­tani a kör­nyéken élők­nek, másrészt a húsembar­gókkal tűzdelt Európai Unió országaiba - különösen Fran­ciaországba, Olaszországba, Belgiumba, Hollandiába - kor­látozás nélkül bevihető termék. S ami szintén figyelemre méltó: pénz jócskán van benne - versenytárs alig. A program szerint két-há- rom esztendőre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő húsló törzsállomány kialakuljon, s et­től kezdve évente 60-70 csikó születésével számolnak. Mint azt megtudtuk: egyál­talán nem olcsó termékről van szó. Manapság a lóhús az ínyencek, módosabb rétegek eledele, s meglehetősen drága termék. Belgiumban például duplája a sertés- avagy a mar­hahúsoknak. így aztán ha hazai lóhúsboltok is nyílnak majd néhány év múlva (Franciaor­szágban alig akad olyan telepü­lés, ahol lómészárszék ne lenne), nem népeledelként fog megjelenni a lóhús. Hiszen a világpiaci ár érvényesül. Másrészt mégiscsak gusztus dolga, s bár formálódik a ma­gyar konyha is, nem valószínű, bogy gyorsan átnyergelne a lóra. Kozma F. A törzsalapító mének a francia Percheron és a belga Ar­denni fajták legkiválóbbjai. fotó: wéber tamás

Next

/
Thumbnails
Contents