Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-17 / 16. szám
1998. január 17., szombat Kultúra - Művelődés Dünánftúli Napló 11 Magyarul magyarán A CSAK helye a mondatban A mondatokat alkotó szavak sorrendjét több szempont határozza meg. A szófaji hovatartozás csak egy és nem is a legfontosabb ezek közül. A névelő (a, az, egy) és a névutó (előtt, után, múlva stb.) már a nevében hordja sorrendi meghatározottságát, bár ez sem kivétel nélküli (Túl a Tiszán ...). Sokak megfigyelése szerint a legtöbb gondot az ún. módosítószók közül is a CSAK okozza. Lapunk figyelmes olvasója ezt, ti. a gondot, bizonytalanságot sok példával támasztja alá. íme néhány ezek közül: „Tizenhat beszédet, beszédrészletet tárgyal CSAK” - „.. . ezeket a részleteket tudom CSAK kiemelni a cikkből” - „A fiatalok a történelemkönyvekből ismerik CSAK a közelmúlt eseményeit” - „így élhetnénk CSAK valóban nyugalmasan, békességben” - Olvasónk nyelvérzéke azt súgja, hogy mindegyikben rossz helyre került a CSAK. Azt kérdezi, hogy igaza van-e, nem csal-e a nyelvérzéke. Előlegezhetem a választ, ti. hogy nem. A megszorítást, korlátozást jelentő CSAK mindig az előtt a hangsúlyos mondatrész előtt áll, amelyikre vonatkozik. Megszorító jelentéstartalmánál fogva azt fejezi ki, hogy az állítás a hangsúllyal kiemelt szóval jelölt személyen, dolgon stb. kívül mást nem érint. Példaként József Attilát idézem: „Csak az olvassa versemet ...” Ebben a CSAK az utána következő az mutató névmást emeli ki, amely a mellékmondatban szereplő „aki ismer engem és szeret” szavak által válik egyértelművé. Senki másra nem vonatkozik a költő felszólítása. A viszonylag egyszerű szabály ismeretében a levélíró fentebbi mondatai könnyen helyesbíthetők. Csupán a CSAK sorrendiségét kell megváltoztatni. Az általános szabályon belül sok olyan változat is említhető, amikor a CSAK a megszorítás, korlátozás mellett finom értelmi, érzelmi árnyalatok kifejező eszközzel. Ha gúnyosan, ellenkező értelemben akarunk közölni valamit: Az volna CSAK furcsa dolog! - A jövőben esedékes cselekvés vagy történés bizonytalan állításakor, főleg kitérő válaszban: Majd CSAK lesz valahogy! - Elgondolkodást, bizonytalanságot, tétovázást tartalmazó kérdés színezésére: Hogy is volt CSAK? - Megerősítést váró kérdésben: Azért hozzánk CSAK ellátogatsz? - A váratlanság, meglepődés kifejezésére: Egyszerre CSAK előttem termett - Sértődöttségünket fejezzük ki vele, főleg olyankor, ha szavahihetőségünket kétségbe vonja valaki: CSAK van szemem! - Fenyegető jellegű mondatban is szerepelhet: Kerüljön CSAK a szemem elé! Folytathatnám tovább az árnyalatokat, amelyek a CSAK módosító szóval fejezhetők ki. Látszólag, de csak látszólag mondanak ellent a főszabálynak, s fényesen bizonyítják egyetlen szó sorrendi megoldásának szinte végtelen lehetőségét. Mondatszóként pedig igen gyakori a nyelvi közlőkapcsolatban (verbális kommunikációban) való részvétel egyoldalú felfüggesztésére: Miért nem mondod tovább? - CSAK. Rónai Béla Közművelődési konferencia Egy új közszolgálati törvény megalkotására van szükség (még az idén), melynek nyomán kulturális területen egy jelentős bérfejlesztést kell végrehajtani, új bérrendszert kell kialakítani. Ezt hangoztatta Vadász János, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnöke pénteken Szombathelyen, ahol a népművelő tanárképzés 20 éves jubileuma alkalmából rendeztek konferenciát. A kulturális alaptörvényt ismertető előadásában Gelencsér Katalin, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa kifejtette: a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény azért jelentős a közművelődés szempontjából, mert pontosan megfogalmazza a helyi ön- kormányzatok által egy-egy intézmény számára kötelezővé tehető közművelődési feladatokat. Ezek mellett szabadon vállalható feladatköröket is kijelöl. A feladatok ellátásába a nem önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények is bevonhatók. Az Egyetemi Könyvtárban is bevált a számítógépes nyilvántartás FOTÓ: TÓTH L. Könyvek a képernyőn A könyvek számítógépes nyilvántartásával alapvető változások kezdődtek a könyvtári hálózatban. A munkából elsők közt veszik ki részüket a JPTE Könyvtára és a kari könyvtárak, melyekben a kiadványok jó részét nemcsak a hagyományos, hanem a számítógépes katalógus segítségével is meg lehet keresni. Tavaly márciusban érkeztek meg a számítógépek, és már májusban megkezdték a katalógusok készítését a Voyager- rendszer szerint. Ehhez korábbi, lemezen tárolt gyűjtéseiket is felhasználhatták, mivel a feldolgozást már 1990-től megkezdték. Az első lépések- Időben visszafelé haladunk, ebben a Magyar Nemzeti Bibliográfia is segít - kalauzol az olvasóteremben elhelyezett számítógépek közt Bogátyné Hasznos Éva, az Olvasószolgálati és Tájékoztató Osztály vezetője. - Vannak már katalogizált könyveink 1987-ből is, de talán soha nem jutunk a végére. A debreceniek, akik elsőként honosították meg a rendszert egy-két éve, az olvasó által kiválasztott, de a számítógépből még hiányzó könyvet először feldolgozták, csak aztán adták ki. Az olvasónak ezért általában egy napot várnia kellett. Mi azonnal kikölcsönözzük, de egy „file”-ben tároljuk az adatait. Még kérdéses, hogy így gyorsabban haladunk-e. Az is tapasztalat, hogy az itt található 12 számítógép használata nem okoz gondot a hallgatóknak. Az osztályvezető egyetért azzal, hogy a hagyományos katalógusra is szükség lehet. Igaz, a régi nyilvántartásnak azt a részét, melyet most adaptálnak „képernyőre” - körülbelül 1990-ig visszakozva - egyelőre zárolták. Sokkal nagyobb gond, hogy az olvasóteremben csak 120-an foglalhatnak helyet az asztaloknál, és a helyszűke, különösen vizsga- időszakban, sorbanálláshoz, zsúfoltsághoz vezet. Pedig az itt dolgozók negyedik éve vállalják, hogy december közepétől január 22—23-ig bruttó 600 forintért 20 óra helyett 22 óráig legyenek nyitva szombaton is. Az 500 ezer kötetes állományból 15 ezer van kinn a szabadpolcokon, kitűnő választékot kínálva. A közel hétezer olvasó 80-90 százaléka egyetemista - számuk növekszik. Világhálózat - helyszűkében is- A számítógépes nyilvántartással, a vonalkódos kölcsönzési rendszerrel valódi paradigmaváltás zajlik a könyvtárakban - mondja dr. Sonnevend Péter igazgató. - Az Internet révén belépünk a világhálózatba, jelenleg 80 ezer-féle kiadványunk - 120 ezer kötet - feldolgozásán vagyunk túl. Nagy lépés lesz a multimédia használata is. Példaként említem, hogy az Egyesült Államok 30 éve létrehozott „OCLC”-ka- talógusában 40 millió-féle kiadvány - mintegy 600 millió példány - található. Vessük össze azzal, hogy Hess Andrástól napjainkig 1 millió kiadvány jelent meg a magyar könyvpiacon!- A fejlesztéshez eleinte pályázati pénzünk is volt, most csip-csup bevételekből próbálunk araszolni előre. Közben - növekvő forgalom mellett - 110-ről 90-re apadt a létszámunk. A kari könyvtárak közül a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Kar főiskolától örökölt 250 ezer kötetes könyvtára a legnagyobb. A szűkülő lehetőségeinken belül is igyekszünk lépést tartani a kínálattal. A szellemi életben ugyanis különleges virágzás tapasztalható Magyarországon, soha nem tapasztalt számban jelennek meg folyóiratok, több mint ezer hetilap, 25-30 napilap közül választhatunk. Mi a 120 milliós költségvetésünkből 40-et tudunk fordítani könyvekre, folyóiratokra évente. Jelenleg tizenkét számítógép áll az olvasók rendelkezésére - legalább 100-120 kellene.- Az 1830-ban líceumnak épült a házba rövidesen a káptalani könyvtár költözött. Jövőre lesz 225 éves a gyűjtemény. S noha a mai intézmény tíz éve a szomszédos általános iskola épületével is kibővült, alaposan kinőttük - mondja az igazgató.- Az egyetemek integrációját elősegítő idei tárgyalások sors- döntőek lehetnek az intézmény számára. Milyen lesz az intézmény jubileuma? Ugyanis ha a pécsiek hozzájutnak az universitas megvalósításához szükséges 6 milliárdhoz, akkor egy decentralizált fejlesztés is megvalósulhat. E szerint az Ifjúság úton egy számottevő természet- és orvostudományi könyvtárat hoznának létre, korszerűbb szolgáltatóhellyé válhatna a Jogi, a Közgazdasági Kar és az új Művészeti Kar könyvtára is. B. R. Elhunyt Gádor Emil Nyolcvanhét éves korában Budapesten: elhunyt Gádor Emil festőművész. Pécsett született, előbb a fővárosban kiállításter vezőként működött, majd hazajött Pécsre, itt rajztanár és hosszú ideig a Dunántúli Napló grafikusa is volt. Akvarelljei ott függtek a Nádor Kávéház falain, melyek a régi Pécs ma már letűnt bájos tájait ábrázolják. Valami megfoghatatlan líraiság érzékelhető festményeiben: haláláig Pécs festőjének vallotta magát. Hírcsatorna Pódium . N. Szabó Sándor Karinthy-estet tart hétfőn, a pécsi Művészetek Házában. A 19 órakor kezdődő előadás címe: „Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús”. A Sipos Színpad legújabb bemutatója január 26-án látható: a Weöres Sándor művei nyomán készült „Holdbéli csónakos” Vitéz László, Paprika Jancsi és Bolond Istók kalandos történeteit adja közre, több képben elbeszélve. (ly) Régészet. A Pécsi Kulturális Központban hétfőn 18 órakor a Mystica Hungarica sorozatban a honfoglaláskori magyar kereszténységről beszél Szántai Lajos. Csütörtökön 16 órakor régészeti kiállítás nyílik, melynek témája a légi régészet Közép-Európában. Az eseményhez kapcsolódik január 26-án 18 órakor Bertók Gábor „Légifelderítés és geofizikai módszerek alkalmazása a régészetben” című előadása (ly) Filmklubok. A pécsi Ifjúsági Házban hétfőn 19.30- kor a Bean című filmet vetítik, míg 26-án Roman Polanski „Keserű méz” című filmje látható. A Pécsi Kulturális Központban 21-én 19 órakor Milos Forman „Száll a kakukk fészkére” című filmjét mutatják be. A Művészetek Háza házimozijában Nicolas Hytner „György király” című alkotását vetítik 21-én 18 órakor. (ly) Fotó és diaporáma. Mániái György EFIAP fotóművész kiállítását nyitják meg vasárnap este hat órakor Bolyban, az Erzsébet Vigadóban. A zeneiskola diákjainak műsora után a művész diaporáma műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. (sn) A film-, a komolyzene és Dés Szokatlan produkciót hallhatott a héten a pécsi publikum, dzsesszzenésszel adott közös hangversenyt a Pécsi Szimfonikus Zenekar. A szólistát, Dés Lászlót a mű születésének körülményeiről kérdeztük.- Két éve Huszka-díjat nyertem a Szerzői Jogvédő Hivataltól, s az ünnepi műsoron hallott játszani Lendvay Kamilló zeneszerző. Utána odajött hozzám, hogy tetszik a szopránszaxofon játékom, s ír nekem egy versenyművet. Rögtön el is felejtettem az egészet, de aztán 1996 őszére elkészült a darab, melyet az Állami Hangversenyzenekarral adtam elő első ízben, a pécsi koncert pedig a negyedik fellépésem.- Az improvizatív muzsikához szokott zenésznek nem könnyű a kották szigorú rendjéhez alkalmazkodni.- Valóban máig nem tudtam megszokni, hogy egy zenekar élén, karmesteri vezénylettel játszom .ezt a rendkívül érzékeny darabot, melynek azért rengeteg szabad része van.- Végül is van rá példa, hogy könnyűzenei csapat szimfonikusokkal együtt szerepeljen, hiszen a Deep Purple is fellépett a Royal Albert Hallban.-De ők a saját műfajukat játszották. Ha maradunk a dzsessz világában, Wynton Marsalis az az egyéniség, aki a „saját portáján” és a komolyzenei előadók között is a legjobbak közt van, mert ugyanolyan kiemelkedően adja elő önálló jazzszerzeményeit vagy éppen Haydn Trombitaversenyét.- Mostanában azzal adják el a dzsesszelőadót, hogy a világ legjobbja a hangszerén. Mi az alapja a minősítésnek?-Azt gondolom, hogy nem lehet a zenészek közt rangsort állítani. Tudjuk, hogy a Bob Berg jó szaxis, de ha azt mondanánk, hogy a Brecker jobb, az butaság lenne, mert Wayne Shortert sem lehet leírni. Az tény, hogy az egyik jobb, mint a másik. Az mér valamit, hogy ki hozott újat a zenébe, de forradalmi újszerűséggel Coltrane óta senki sem jelentkezett.-A hazai dzsesszben a Trio Stendhal volt ilyen meghatározóan újszerű. Végleg befejezte a hármas a közös zenélést?- Ez a műfaj olyan, hogy 5-6 évre van kalibrálva egy felállás, egyszerűen eddig tudunk egymásnak mondani valamit. Utána a szereplés rutinná válik, kialakul egy balansz, ahonnan nehéz elmozdulni.- Dés László tehát újabb hatéves periódusba kezdett?- Most éppen örökös gondomat próbálom megoldani: igyekszem az előadóművészetet a zeneszerzéssel összeegyeztetni. A Miniszter félrelép film zeneszerzése után kedvet kaptam a műfajhoz: aláírás előtt áll a TV2-vel egy hosz- szabb filmsorozat, melybe betétdalokat írok. Divatos populá- risabb számokról van szó, és két kereskedelmi rádió vetélkedéséről szól a történet. Horváth Kornéllal pedig új formációban szereplünk tavasztól, egy vonósnégyessel együtt lépünk fel. Mészáros B. Endre Dés László a pécsi szimfonikusokkal fotó: Tóth
