Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-17 / 16. szám

-Egyetemi (köz)élet­Akkreditációs döntés előtt Amint arról már lapunk is beszámolt, tavaly 1997 szep­temberében megalakult a Fel­nőttképzési és Emberi Erőfor­rás Fejlesztési Intézet, az addig a bölcsészkar szervezeti egysé­gébe tartozó tanszék önállóvá vált. Akkor úgy tűnt, sok gond megoldódik ezzel a lépéssel. A tavalyi év őszén azonban a Ma­gyar Akkreditációs Bizottság olyan javaslatot tett Magyar Bálint művelődési miniszter­nek, hogy függessze fel a FE- EFI levelezős képzését. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a távoktatás 18 - ország­szerte található - központjába, ahol jelenleg csaknem 6000-ren tanulnak, már a következő évtől nem vehetnének fel hallgatókat. Igaz, az akkreditációs bizott­ságnak csak javaslati joga van, a végső döntést a mindenkori miniszter hozza meg. Ez a dön­tés lehet eltérő a bizottság vé­leményétől, de akkor azt indo­kolni kell. Az akkreditációs bizottság ugyanakkor a nappalis progra­mot kiválóra értékelte - ezen egyébként 400 diák tanul, s szinte ugyanazok a tanárok ok­tatnak, akik a levelezősök kép­zését végzik. Ha a JPTE felnőttképzési in­tézetét „lefejezik”, az minden­képpen nehéz helyzetbe hozná az egész pécsi egyetemet, hi­szen a FEEFI jelenleg az egye­tem bevételeinek majdnem a felét adja, lévén a levelezős képzések költségtérítésesek. Dr. Tóth József, a JPTE rek­tora lapunknak adott interjújá­ban elmondta, jelenleg Magyar Bálint kultuszminiszter pótin­formációkat kért a képzési for­máról, s remélhetőleg nem ke­rül sor az egyetemre nézve hát­rányos döntésre. A döntés időpontja azonban bizonytalan. Lapunk érdeklő­désére már tavaly év végén is azt közölték a minisztériumban, hogy napok kérdése a határozat, azonban ez akkor nem történt meg. Értesüléseink szerint való­színű, hogy még ebben a hónap­ban végleges döntést hoz a mű­velődési miniszter. Ny. Sz. A felnőttképzés országszerte a felsőoktatás egyik húzóágaza­tává vált. Most, amikor az egyetemeket is ösztönzik minél nagyobb saját bevételre, egyér­telmű, hogy megpróbálják a nagy pénzt hozó felnőttképzési központokat fejleszteni. A fel­nőttképzés iránt jelenleg nagy az érdeklődés, több cég is be­íratja dolgozóit, azaz a vállalat állja a tanulási költségeket. Feszült pillanatok a megmérettetés előtt, avagy vizsgázni a felnőttképzésen is kell fotó: Tóth Professzorok ösztöndíja Változások történtek az idei évtől az egyetemi oktatókat támo­gató Széchenyi Professzori Ösztöndíj elbírálásában. Az egyik legalapvetőbb változás, hogy eltörölték az 55 éves korhatárt, azaz e felett is lehet pályázni. Szintén újdonság, hogy 1998-ban nem kötelező ajánlások csatolása a pályázathoz, de nem árt, hiszen ez előnyt jelenthet. Az ajánlásokat továbbra is lezárt borítékban, hitelesítve lehet beküldeni a kuratóriumnak. Az oktatói tevékenység dokumentációja ezután nemcsak az elmúlt 5 évre vonatkozik, így nem követelmény, hogy a tanár ez idő alatt folyamatosan oktasson is, ám ezzel nőhet az esélye az ösztöndíj megszerzésére. Ny. Sz. Színház-oktatás a JPTE-n A Nemzeti Alaptanterv drá­matanítással kapcsolatos kö­vetelményei komoly feladat elé állíthatják az általános és középiskolai tanárokat, hi­szen korábban nem volt „di­vat” a színházi megjelenítés­nek az oktatásba való beeme- lése. A JPTE BTK Színházi Specializációjának tovább­képzésén neves szakemberek - Nagy Imre, Bécsy Tamás, Müller Péter, V. Gilbert Edit, Hams Erzsébet - előadásait hallgathatják a résztvevők. Mivel a NAT követel­ményrendszerében előírt fel­dolgozandó drámák ritkán láthatók színpadon (és a tele­pülések többségében nincs színház), a színházi szemléle­tet és gondolkodásmódot a drámatanításban alkalmazni kell. Ehhez nyújt felkészítést és segítséget ez a program, dráma- és színháztörténeti, drámaelméleti és dramatur­giai, drámapedagógiai és színpadi gyakorlati foglalko­zásokkal és előadásokkal. N. F. Közgáz - csak egyetemi szinten diplomát, hanem megpróbálta megszerezni az egyetemi „pa­pírt” is. Információink szerint azon­ban mégis okozott gondot a képzés megszüntetése. A hall­gatók egy része munkát is vál­lal az egye­temi tanul­mányok mel­lett, s ehhez bizony gyak­ran jól jött volna az a bi­zonyos főis­kolai dip­Kéri Andrea (kis képünkön), a KTK Hallgatói Önkormány­zati Testületének elnökhelyet­tese elmondta, érkezett néhány észrevétel ez ügyben. A hallga­tók nagyobb része azonban nem az elszalasztott munkale­hetőségeket panaszolta, sokkal inkább azt, hogy több, esetleg külföldi ösztöndíjlehetőségtől estek el. Az ösztöndíj lehetősé­gek valóban elvesznek, ha ah­hoz a képző intézmény főisko­lai diplomát kér, ám a diákok jobb képzést kaphatnak Pécsett, mivel a megspórolt pénzből fej­lesztésekre is jut. Ny. Sz. Amikor megszűnt a közgazdaságtudományi karon a főiskolai képzés, akkor úgy tűnt, mindenki jól járt, hiszen a kar ezzel komoly pénzeket tudott megspórolni. Hamarosan jelentkeztek azonban az árnyoldalak is. A főiskolai képzés megszünte­tésének egyértelműen anyagi okai voltak. Azzal, hogy a főis­kolai közgazdászok „eltűntek” az egyetemről, csaknem 80 ok­tató fizetését tudták megspó­rolni, azaz nem kellett ennyi ta­nárt elküldeni, ami a létszámle­építések korában nagy ered­mény. Ugyanakkor felmérés is készült, amely szerint a hallga­tók 99 százaléka nem hagyta abba a tanulást, amikor meg­kapta a főiskolai közgazdász A sokadik vizsga után is csak egy diploma jár FOTÓ: TÓTH Oldalszerkesztők: Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Uni-hírek Felvételi fórum a képer­nyőn. Felvételi fórumot tart az Universitas TV szerkesz­tősége január 22-én 17 óra 30 perckor a VTV csatorná­ján, melyen a JPTE összes kara bemutatkozik. (ns) Könyvtár a Francia Tan­széken. Új könyvtárat hoz­nak létre a JPTE Francia Tanszékén, ezért néhány termet egybe kellett nyitni. A könyvtár a márciusban megnyíló Kanada Központ szíve lesz. (nf) Buszbérlet a közgázon. Aki nem jelentette be igé­nyét buszbérletre, az már nem teheti ezt meg, mégis van esély arra, hogy hozzá­jusson az utazási jegyhez: azok a bérletek, melyekért nem jelentkeznek, megvásá­rolhatók. (ns) Hosszabb vizsgaidőszak a Pollackon. A JPTE mű­szaki főiskolai karán , a kari vezetés a rengeteg vizsgá­zóra való tekintettel meg­hosszabbította a vizsgaidő- szakot. Január utolsó heté­ben is lehet vizsgázni szankció nélkül. (nf) Kártyapályázat. A JPTE­vel szerződésben álló pénz­intézet pályázatot írt ki, melynek célja, hogy a bank ötleteket gyűjtsön a hallga­tóktól a bankkártya funk­cióinak bővítésével kapcso­latban. Az első díjat két köz­gazdász hallgató, a másodi­kat a POTE Hallgatói Ön- kormányzata, a harmadikat a Pollack HŐK nyerte. (nf Összoktatói értekezlet a TTK-n. A Természettudo­mányi Kar január 14-ei összoktatói értekezletén a jelenlevők kétharmada igennel szavazott dr. Mayer József megválasztására. A tulajdonképpeni dékánvá­lasztásra 1998. január 28-án kerül sor. (ns) Bezdan - Szarajevó - Pécs Győrffy Zoltán annyi mindent csinált már életében, hogy egy ilyen rövid írás csak a teljesség igénye nélkUI foglalhatja össze eddigi 26 évét. A jugoszláviai fiú Bezdanból indult, aztán Zom- bor és Szarajevó érintésével került Pécsre, a JPTE-re. Szakkollégium a tehetségekért A JPTE és a POTE egyaránt támogatni kívánja a tehetsé­ges hallgatókat, e célból hozták létre a Grastyán Endre Szakkollégiumot. A szakkollégium egy „valódi” diákszállón, a Szántó Ko­vács úti új épületszámyban kapott helyett. A szakkollégiumba csak pályázati úton lehet beke­rülni, a kiemelkedő tanul­mányi eredmény mellett dokumentálni kell a tudo­mányos vagy művészeti te­vékenységet, sőt még egy nyelvvizsga-igazolást is fel kell mutatni. Február 15-éig lehet pá­lyázni a szakkoli helyeire, a tagság egy évre szól, mely azonban meghosszabbít­ható. Ny. Sz. Hogy Zoltán már egészen kis korától kezdve kiválóan beszél szerbül, annak két oka is van. „A mellettünk lakó szerb család két kislányával sokat játszot­tam, ők megtanultak magyarul, én meg szerbül. Ezenkívül na­gyon szerettem televíziót nézni, és ez is segített abban, hogy az idegen nyelv ismerőssé váljon” - mesél a szomszédság és a média hatalmáról. A Duna-parti Bezdan általá­nos iskolája után zombori kö­zépiskolába került az ekkor még leginkább a kémia iránt érdeklődő kamasz. Közben a „ hákettóésónégy tői tökéletesen eltérő dolgokkal is foglalkozik: egyfelvonásos színművet ír, színpadi produk­ciók tevékeny részese, dolgozik a zombori rádió ifjúsági szer­kesztőségében és a Képes Ifjú­ság című lapnál. Az érettségi után választania kellett: „Sokáig úgy volt, hogy a Színművészeti Főiskolára felvételizem, de aztán az utolsó pillanatban úgy döntöttem, hogy Újvidékre megyek ma­gyar szakra”. Hogy sorsunk nem mindig a saját döntéseink­től függ, azt az is bizonyítja, hogy Zolit, miután az egye­temre felvették, rögtön bevitték katonának, ráadásul Szaraje­vóba került. A tüzéreknél szol­gált, hónapokon át naponta életveszélyben volt. Leszere­lése után, 1992-ben került Pécsre, ahol magyar szakon kezdte meg tanulmányait. „Azt már az elején eldöntöttem, hogy tanár nem akarok lenni, pedagógiaórákat nem is vettem fel. A legnagyobb hatással Nie­dermüller Péter kultúrantropo- lógiai előadásai voltak rám. Az egyetemi évek alatt töb­bekkel együtt alapított egy színpadot (Happy End), ami évekig működött, egy újságot (Pécsi Campus), ami még most is működik, és egy országos diákújságíró egyesületet (MESE), ami reményei szerint működni fog. Talán a sok „gründolás” volt az oka, hogy öt év alatt nem diplomázott le. Júniusra tervezi a „végső szakí­tást” a JPTE-vel. N. F. I r\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents