Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-05 / 4. szám

1998. január 5., hétfő Befektetési Tanácsok Dunántúli Napló 7 Hírbörze Kincstárjegy aukció. Az egy hónapos diszkont kincs­tárjegyeket több mint más- félszeresen jegyezték túl a befektetők, a három hóna­posakra pedig a felajánlott mennyiségnél mintegy 18 százalékkal több jegyzés ér­kezett a hétfői árverésen. A kibocsátó a felajánlott 5 mil­liárd forintnak megfelelően fogadott el 33 ajánlatot. SEAQ. Erősödtek a magyar részvények árfolyamai hét­főn a londoni elektronikus tőzsdén (SEAQ). Kivétel csupán a negyed dollárt gyengülő Cofinec. A legna­gyobb mértékben, 1,37 dol­lárral a BorsodChem és 1,07 dollárral a Matáv papírjai­nak ára emelkedett. Új szabályzat a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsde ta­nácsa módosította az érték­papírok tőzsdei bevezetésé­nek, és forgalomban tartá­sának szabályait. Határozott a több mint egymilliárd fo­rintos beruházást igénylő új kereskedési, úgynevezett MMTS-rendszer kétszaka­szos bevezetéséről. Az első szakasz a tervek szerint má­jus végén, a másik pedig augusztus végén indul. A Tőzsdetanács döntése sze­rint januártól nem változnak a tőzsdei díjak. A bevezetési és a forga­lomban tartási szabály egyik lényeges módosítása szerint a tőzsdei bevezetési eljárás ezentúl nem a Tőzsdetanács, hanem az ügyvezető igaz­gató hatáskörébe tartozik. Megmarad viszont az úgy­nevezett kibocsátási bizott­ság véleményezési joga. Vita esetén az ügyet a Tőzs­detanács elé viszik. A jövőben egyedi elbírá­lás alapján a bevezetésekor eltérhetnek a szabályzat elő­írásaitól. A Tőzsdetanács határozott arról is, hogy ezentúl nemcsak a B-kate- góriából az A-kategóriába lehet átsorolni értékpapíro­kat, hanem fordítva is. Mennyit érhet egy részvény? A részvények kétségtelenül nagyobb megtérülést biztosítanak, mint az állampapírok vagy az egyszerű bankbetétek. A rész­vénypiacon azonban előfordulhat, hogy a megvásárolt érték­papír annyi veszít az értékéből, hogy a befektetők pénzük egy részét elvesztik. A megfelelő eladási/vételi pillanat eltalálása hozzáértés, „beleérzés”, szerencse kérdése, sokan egy-egy sikeres alkusz tevékenységét művészi meg­nyilvánulásként emlegetik. A A részvények kezelését sokszor brókerekre bízzák A részvények forgalmazási helyük szerint két csoportba oszthatók: tőzsdén forgó és tőzsdén kívüli részvényekre. A tőzsdei bevezetéshez egyes vál­lalatoknak szigorú követelmé­nyeknek kell megfelelniük, az ilyen részvényeknél kisebb a kedvezőtlen árfolyamalakulás veszélye. Természetesen egyenként ezeknél a papíroknál sem küszöbölhető ki a kisebb értékvesztés lehetősége. Jól jár azonban az a ) befektető, aki pénzét többféle részvény között osztja meg (szakszóval kife­jezve diverzifikálja), így mini­malizálja az egyes értékpapírok árfolyamváltozásából eredő kockázatot. Ilyen műveletre azonban csak annak van lehető­sége, aki megfelelő piacisme­rettel, és elegendő mennyiségű pénzzel rendelkezik. De valójában mennyit is ér a a részvény? Kibocsátáskor természetesen annyit, amennyiért kínálják, vagyis amennyire a szakembe­rek értékelik az illető vállalko­zást. Ez természetesen eltérhet a névértéktől (a névérték az az összeg, amely a részvényen szerepel), ez a bevezetési érték. Amikor viszont már a tőzsdén (szakszóval a parketten) kezdik el forgatni, változik a bevezető érték is, ugyanis itt már ér­vényre jut a tőzsdei alkuszok értékelése is, s ez néha meglepő fordulatokhoz vezethet. A MÓL papírok indulásakor pél­dául mindenki tudta, a bevezető érték már az első napon több tíz százalékkal növekszik, hiszen a vállalkozás igen jó megítélés­ben részesül, érdemes oda be­fektetni. A nyereséges részvények után osztalékot fizetnek. Az ér­tékpapírt azonban nem az osz­talékért vásárolják meg (ez ese­tenként elhanyagolható értékű is), hanem az árfolyamnyeresé­gért. A tőzsdén forgatott papí­roknak mindig van egy aktuális értéke, amely az adok-veszek akciók alapján alakul ki. Aki jó időben ad el, több száz százalé­kos nyereségre is szert tehet, aki viszont megszorul, kényte­len még a névérték alatt is el­adni a papírjait. legtöbb befektető a tőzsdejá­tékhoz, az ármozgások elemzé­séhez nem ért, papírjainak ke­zelését általában rábízza egy- egy brókercégre. Tulajdonával azonban továbbra is rendelke­zik, tehát utasításait az alku­szok kötelesek végrehajtani. A részvényárfolyam alakulása nyilvános, mindenki nyomon követheti papírjai árainak vál­tozását. A brókercégek is fo­lyamatosan elemzik a cégek le­hetőségeit, a beszerzési és az értékesítési piacok várható ala­kulását és időszakonként előre­jelzéseket is közölnek. Tovább növekedett a BUX-index Minden jó, ha a vége jó! : Kereskedést nap 1997.12. 29. 1997. 12. 30 | Azonnali részvényforgalom (Mrd Ft) 6,2 12,7 Prompt BUX Index érték (pont) 7735,65 7999,1 ! Az Indexpaplrok árfolyamalakulása Fel Marad le darab 16 1 3 Grafika: Müller Nándor 271-8 Szépen alakult a világ tőzsdéin az év vége, hiszen globális árfo­lyam-emelkedést hozott. Az elmúlt csonka hét legnagyobb kötése a MOL-ra született: a több, mint 400 millió forintos kötés során egy 80 ezer darabos tétel 5050 forinton cserélt gaz­dát. Az év utolsó két napja ta­pasztalatai alapján elmondható, hogy az - indexpapírokat te­kintve - az árfolyam-emelke­dést tekintve a záróár-beállítás miatt a Globus részvény lett az első. A második lett az egész évben szépen teljesítő EGIS, a harmadik pedig a Pick Szeged részvénye lett. Árfo­lyamveszte­séget szenve­dett viszont az utóbbi idő­ben „szár­nyaló” Fotex és az Inter- Európa pa­pírja. Egyes vélemények szerint a piac „emlékezetét” tekintve az 1997. év végén meginduló árfolyam-emelkedés a szokásos év eleji tőke-átcsoportosítás előszele volt, megadva az 1998. év elején a tőzsdei alaphangula­tot. Lehet, hogy már eufóriában kezdődik az év, az is lehet, hogy az utóbbi időben tapasz­talható árfolyam-emelkedés korrekciójával. Mindenesetre jelenleg pozitívak a várakozá­sok, ami egy igen erős januári hosszban is megtestesül­het. Németh Ede Élőállat-kínálat Malac 20kg (Pécs, nagyvásár) 6-10 ezer Malac 15kg (Siklós) 5,5-6,8 ezer Süldő 25-40kg (Pécs,nagyvásár) 7-10 ezer Süldő 25-40 (Szigetvár) 2-9 ezer Ló (Mohács) 120-170 ezer Munkaló(Siklós) 120 ezer Üsző (6 hó felett)(Mohács) 68-70 ezer Üsző (Szentlőrinc) 50 ezer Növendék bika (Szentlőrinc) 80-120 ezer JEGYBANKI KAMATOK (%)x (Érvényben:1997. szeptember 15-től) Alapkamat.........................................................................................20,50 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei..................................................................20,50 Egzisztenciahitel................................................................................3,00 START hitel ............. 15,375 Vá ltók viszontleszámítolása esetén alkalmazott (rediszkontláb), ha a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idő: 0-90 nap..............................................................................................19.50 Forgatható exportokmányok leszámítolása...............................7,50 x Meghirdetett kamatlábak TŐZSDÉN KÍVÜLI KERESKEDELEM Legjobb vétel Legjobb eladás XI.4. XI.11 XI.4. XI.11. ÉDÁSZ 104.5 104.5 105 105 DÉMÁSZ 98.5 101 95 100 ELMŰ 125.5 128.5 133 133.5 ÉMÁSZ 60.5 58,5 62 60 RÁBA 240 230 250 246 SASAD 40 41,25 45 46 T1GÁZ 95 96 100 99 TITÁSZ 60 53 57 58 Brókercégek ajánlatai alapján rendszerezve KELET-EURÓPAI VALUTÁK ÁRFOLYAMA Jegybanki középárf. Bécsi szabadpiaci árf. Vétel Kiadás (1 USA dollárban) (100 egys. schillingben) Cseh korona 34.8780 34.500 38.500 Horvát kuna 6.2242 188.000 208.000 Jugoszláv új dinár 5.8932­­Lengyel zloty 3.5555 300.000 • 390.000 Magyar forint­5.7 6.6 Román lej 7970.000 0.050 0.2500 Az év brókere Az esztendő nagyjai között már nemcsak politikusokat, tudósokat, sportolókat tar­tunk számon, hanem alku­szokat is. Őket a köznyelv csak a tőzsdeparkett ördö­geiként emlegeti. Az idén az év brókere Báthory Balázs, a CAIB Rt. munkatársa lett. Báthory Balázs hét éve elad és vesz a tőzsdén. Az elismerő cím mellett leginkább arra büszke, hogy hét éve ugyan­annál a cégnél brókereskedik. Pályája egyébként nem úgy indult, ahogy azt az ember el­sőre gondolná. Közgazdaság- tudományi egyetem helyett vendéglátó-ipari főiskolát végzett. Nem sokkal azután került ki ösztöndíjjal Kana­dába, ahol fél éves tőzsdetan­folyamon tanulta ki a szak­mát. Amúgy pedig - mint mondja - az „életiskolát” járta ki. Amikor 1990-ben a bróker- ség mellett döntött, szakkép­zett alkuszt nagyítóval kellett itthon keresni. Ma a mintegy 60 brókercégnél több mint 200 található. Közülük vá­laszthatták ki a pénzintézetek a legjobbat, az év emberét. A megmérettetés nem a megkö­tött üzletek számán alapult, nem is azon a nyereségen, amit a részvénytulajdonosnak hozott. De még a brókercég jutalékpontjainak a javításán sem. Báthory határozottan ál­lítja, hogy az élre kerülés el­sődleges szempontja a meg­bízhatóság, a rátermettség volt. Szakmai berkeken belül dőlt el a verseny, a pénzinté­zetek kérdőíves szavazólap­pal voksoltak. A jó bróker egyébként hu­zamosabb ideig azonos ügyfe­lekkel dolgozik, mert azok megbíznak benne. Báthory- nak van olyan megbízója, akivel már öt éve tart a gyü­mölcsöző együttműködés. A „kiválóság” további, alapvető feltétele, hogy az alkusz a legnehezebb pillanatban is meg tudja őrizni hidegvérét. Amikor nálunk a tőzsdén 16 százalékponttal estek a rész­vények, és mindenki bepáni- kolt, akkor tőle azt várták el, hogy jó tanáccsal rukkoljon elő. Az elismerés azt igazolja, Báthorynak ez sikerült. Csernyánszki Judit Kivihető 350 ezer forint Január elsejétől 350 ezer fo­rintra emelkedett a devizabel­földiek által Magyarországról kivihető belföldi pénz legma­gasabb összege. Külföldiek ugyancsak 350 ezer forintot hozhatnak be az országba. A devizakorlátozások fokozatos liberalizációja jegyében szü­letett törvénymódosítás sze­rint ebben az évben már nem kell devizahatósági engedélyt kérni külföldi ingatlanvásár­láshoz. A tulajdonjog meg­szerzését viszont a szerződés- kötéstől számított 8 napon be­lül be kell jelenteni a jegy­banknál. Könnyíti a törvény- módosítás az egy éven túli hi­tel feltételeit is, de a deviza- belföldi vállalkozások részére nyújtott, öt évet meghaladó lejáratú külföldi hitel felvéte­lét szintén 8 napon belül be kell jelenteni a devizaható­ságnál. Változás még, hogy a devizabelföldiek nemzetközi postautalványon is teljesíthe­tik a fizetést. Külföldieknek 20 ezer forintig nem szüksé­ges átváltási bizonylat ahhoz, hogy a devizájukból vásárolt forintból újra devizát vagy va­lutát vásároljanak. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL DKJ kód Lejárat Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási időtartam árfolyam hozam(%) árfolyam hozam(%) KI 1998.01.14. 10 99,17 21,70­­K2 1998.01.28. 24 98,38 21,50­­K3 1998.02.11. 38 97,60 21,41 98,01 17,63 K4 1998.02.25. 52 96,83 21,32 97,35 17,77 K5 1998.03.11. 66 96,09 21,23 96,68 17,90 K6 1998.03.25 80 95,36 21,14 96,02 18,03 K7 1998.04.08. 94 94,64 21,11 95,36 18,11 K8 1998.04.22. 108 93,91 21,13 94,73 18,13 K9 1998.05.06. 124 93,19 21,16 94,10 18,16 K10 1998.05.20 136 92,49 21,18 93,48 18,18 Kll 1998.06.03. 150 91,79 21,20 92,87 18,20 K12 1998.06.17. 164 91,10 21,23 92,26 18,23 K13 1998.07.01. 178 90,42 21,25 91,66 18,25 K14 1998.07.15 192 89,76 21,25 91,07 18,25 K15 1998.07.29 206 89,11 21,25 90,50 18,25 K16 1998.08.12. 220 88,46 21,25 89,93 18,25 K17 1998.08.26. 234 87,83 21,25 89,37 18,25 K18 1998.09.09. 248 87,21 21,25 88,81 18,25 K19 1998.09.23 262 86,59 21,25 88,26 18,25 K20 1998.10.07. 276 85,98 21,25 87,72 18,25 K21 1998.10.21. 290 85,39 21.25 87,18 18,25 K22 1998.11.04. 304 84,79 21,25 86,66 18,25 K23 1998.11.18. 318 84,21 21,25 86,13 18,25 K24 1998.12.02. 332 83,64 21,25 85,62 18,25 K25 1998.12.16. 346 83,07 21,25 85,11 18,25 A KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGYEK VÉTELI ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL Kód Lejárat Hátralévő napok Kamat (%) Vételi nettó árf. Felhaim. kamat Vételi hozam(%) 1998/1 1997.01.15 11 21.00 99.79 20.14 21.71 1998/11 1998.02.19. 46 20.00 99.33 17.26 21.35 1998/III 1998.03.19. 74 19.00 98.91 14.94 21.17 1998/IV 1998.04.23 109 19.00 98.57 13.12 21.14 1998/V 1998.05.21. 137 19.00 98.34 11.66 21.18 1998/VI 1998.06.18. 165 19.00 98.15 10.20 21.23 1998/VII 1998.07.16. 193 19.00 98,01 8.75 21.24 1998/VIII 1998.08.19. 227 19.00 97.91 6.98 21.26 1998/IX 1998.09.24. 263 19.00 97.89 5.10 21.25 1998/X 1998.10.29. 298 19.00 97,93 3,28 21,24 1998/XI 1998.11.26. 326 19.00 98.18 1,82 21,02 1998/XII 1998.12.23. 353 19.00 99.58 0.42 19.43 Bruttó vételi árfolyam = Nettó vételi árf. + Felhalmozott kamat A Magyar Államkincstár 5 000 000 Ft névérték vételére vállal kötelezettséget

Next

/
Thumbnails
Contents