Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-15 / 14. szám
1998. január 15., csütörtök Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Sikonda újra álmodja önmagát Üdülőfalu olasz kivitelezők és német menedzserek segítségével „Vadregényes, természeti szépségekben bővelkedő, bájos fekvésű 355 hold kiterjedésű, pártatlanul szép lomb és fenyőerdő, valamint dús, füves rét, három ágra tagolódó völgyben. Ez Sikonda. Pécs városától húsz, Komlótól öt kilométer távolságban, a Pécset Kaposvárral összekötő út mentén.” - Majdnem ma is így írhatnánk erről a vidékről, ahogyan közel fél évszázada fogalmazott egy ismeretlen krónikás. lyett a fejlődés perspektíváit jelzi. Mint azt Völgyesi József vázolta: Sikonda életének központja a strand, az a melegvízgyógyvíz, mely különleges ösz- szetételével a hazai termálvizek sorában is egyedi kincsként aiirvkAi. )n MVA f > a j rVf-f-'s n JhítCmLu i "Litir^-v Az üdülőfalu látványtervét Folkner Károly vetette papírra Jubileumi az idei év: Sikondán 1928 márciusában tört fel a meleg-forrás kőszén utáni kutatás közben, s a történelmi adatok szerint pontosan 419,94 méter mélységből és percenkénti 1500 liter vízhozammal 17 méter magasságba szökkent. S a kutatómérnökök talán csalódtak némileg, sokan (köztük Ko- lossváry Andor főerdőtanácsos, a székesegyház erdőinek főerdésze) örömmel fogadták a hírt. A gyógyvíz aranyat ér, s különösen olyan idilli környezetben lehet kinccsé tenni, mint amilyen Sikonda. Az elképzeléseket tett követte, s reményekre jogosító elemzések után gyorsan megnyílt a fürdő, megkezdték a víz palackozását. 1930-ra pedig megépült az a 35 szobás gyógyszálló (ma bányász-szanatórium), amely messzi földön híressé tette e csodás völgyet. A korabeli emlékkönyvek szerint nyaralt itt miniszter és híres író, sokféle rangú tisztviselő, művész és politikus. Sikonda életének második szakaszát az ötvenes-hatvanas évek jelentették: Komló várossá lett, s e vidék a városlakók üdülő-paradicsoma, pihenőhelyévé vált. Megkezdődött a parcellázások kora: összességében 250 hétvégi ház épült fel a völgyben, főleg a horgásztó fölötti domboldalon. Ismét üdülőközponttá vált a vidék, és sikerült átmenetileg még a nemzetközi turizmusba is bekapcsolni (egy időben megtelt kempingje és kiadó szobái), de aztán újabb hanyatlás következett. Talán nem is hanyatlás, inkább a sikondai célok újrafogalmazása. Völgyesi József, az önkormányzat és több magánember alakította Sikonda Kft. vezetője maga is azt mondta beszélgetésünk során, hogy új fejezet kezdődhet rövidesen e vidék életében. A kemping közeli domboldalon, mintegy 7 hektáros területen új üdülőfalu építése kezdődik meg az idén, s ez a meglehetősen nagy tételű beruházás alapvető változásokat indít. Az eleddig tartó vegetálás heszerepel. A két kút vízhozama elegendő, a víz pedig összetételében semmit sem változott az 1930-as években elvégzett vizsgálat óta. Ivókúrára is alkalmas (vajon miért szűnt meg e szénsavas víz palackozása?), hiszen gyomor- és bélbántal- makra, anyagcsere-zavarok esetére is javallott, másrészt a fürdés során nemcsak ízületi bántalmakra jó, kitűnően gyógyítja a különféle bőrbetegségeket is. Éppen ezért a vállalkozásuk fő célja a fürdő rentabilitása, amit már a tavalyi évben sikerült megvalósítani, de az üdülőfaluval (több vendég érkezését feltételezve) némi bevételre is szert lehetne tenni, ami további fejlesztéseket gerjeszthet. A szakemberek véleménye, hogy jól átgondolt, fokozatos lépésekkel Sikonda a turizmus számára az ország egyik legvonzóbb vidékévé tehető. Az üdülőfalu belépése után (1999) megépíthető egy fedett uszoda - hogy ne korlátozódjék csak a nyári szezonra Sikonda élete - és sok egyéb szolgáltatással egész éves program biztosítható. Különösen arra is gondolva, hogy e völgy klimatikus viszonyai kincset érnek (a gyógyvíztől függetlenül), hiszen évi középhőmérséklete átlagosan 4 fokkal alacsonyabb Ma még sivár kép fogadja az utazót a település központjában is FOTÓ: TÓTH az országos átlagnál, a levegő relatív páratartalma pedig viszonylag magas, ugyanakkor tiszta és pormentes. A légköri elektromosság ion túlsúlyt mutat, aminek megnyugtató hatása van az idegrendszerre, kedvező a magas vérnyomásban és a gyomorfekélyben szenvedőknek. A Sikonda Kft. egy olyan olasz céget bízott meg az üdülőfalu megépítésével, amelyik kifejezetten ilyen és hasonló munkálatokra specializálódott. Lakóházakat, üdülőközpontokat, irodaházakat épít, majd értékesíti azokat. Völgyesi József szerint a cég a megfelelő banki garanciákkal rendelkezik, s így semmi akadálya annak, hogy a kivitelezés tavasszal elkezdődjön. Azt tervezik, hogy a felépített üdülőfalut átveszi majd egy német cég - nekik pedig éppen a turizmus-üdültetés frontján vannak tapasztalataik s evvel a kör bezárul. A négy- illetve hat személyes apartmanházakból álló falu saját sportcentrumot kap és természetesen a megyénk vagy az ország más pontjaira is elvezető programokat szerveznek az itt pihenők számára, az igényeik szerint. Erre külön turistairodát hoztak létre, ugyanis tény, hogy Sikonda menedzselésével nem sokan törődtek az utóbbi években. Végül úgy tervezik, hogy e térség 600-800 pihenni vágyót fogadhat egy időben, ez biztosítja az ide érkezők számára a csöndes kikapcsolódást. Sikonda jövője szempontjából sorsdöntő lesz tehát az idei év, hiszen mint mondják sokan, nem mindegy, hogy az évszázad végén mit sikerül tenni az 1928-ban fogant álmok érdekében. Másrészt e nagyon depressziósnak nevezett térségünk egyik húzóágazata a jövőben az idegenforgalom lehet (munka- alkalom vagy az üdülők-nyara- lók kiadása révén bevételi lehetőség), s ebben külön színfolt a mennyei adományként is felfogható gyógyvíz. Sikonda tehát „jó kezekbe” került, az önkormányzat és a magánemberek társulása úgy tűnik, eredményes lesz. S bár biztosan volt sok ellendrukker is, de amennyiben máris megnőttek a telekárak ezen a vidéken, mostanában a drukkerek száma szaporodik. Ugyanis: ha kimondjuk, ha nem, az itt élők (főleg a nyaralók gazdáinak) érdeke is, hogy az üdülőfalu programja megvalósuljon. Kozma Ferenc Bóka Róbert jegyzete Újmódi pályaelhagyók Mindig voltak lemorzsolódók. Iskolakerülők. Valamikor, az átkosnál is ántibb világban voltak, akiknek a tanulás nem ízlett, nyomorukban se adott reményt. Amikor kijárták az iskolát, boldogan ha- jigálták el tankönyveiket, hagyták el a „pályát” már gondolatban is, keserű megvetéssel tekintve a katedráról papolt „nagybetűs életre”, amelyre egyesek kifésül- ködve, biztos, netán örökölt állás ígéretével készülhettek. Ezek a holnappal mit sem törődő semmirekellők utca- kölykök lehettek - véljük mi, kései utódok a kulcsosgyerekek dölyfével, s úgy hisszük, csóró eleink otthon azt hallhatták, hogy a világ tudással és tudás nélkül egyaránt gonosz, s hogy az ügyes macska - ha elég erőszakos és gátlástalan - úgyis a talpára esik. Hát nem tudom. De elég félelmetes, hogy ez a „credo” ma is útravaló lehet. Mert azt is tapasztalni, hogy ma ismét vannak gyere- keieket egyedül nevelő, munkanélküli szülők, akik képtelenek az iskoláztatás költségeinek eleget tenni. Egyre gyakoribb, hogy ezért nem jár az iskolába a gyerek - és ez új jelenség! - mondja a megyei munkaügyi központ pályaválasztási szakembere. És megdöbbentő! - teszi hozzá. Nem tudni, milyen gyakori, de létezik, és itt-ott ismét szívósan virágzik, mint a salétrom. De manapság nem föltétlenül a külvárosok dohos le- heletű kapualjaiból, rokkant falusi portákból árad, hanem a valaha igényesen berendezett panelokból is. Ahol könyvnek, zenének az első végrehajtó megjelenéséig talán még helye is volt. Ahol egy majdnem-polgári életforma csalókán elhitette velünk, hogy csak karnyújtásnyira vannak tőlünk az álmok. Almok, melyek mindig veszedelmesebbek a valóságnál, és ahonnan a gyerekek többsége nem azért járt napközibe, hogy naponta egyszer meleg ételhez jusson. Amerikának is van európai ősembere Az amerikai Columbia folyó partján, Kennewick városka közelében két bóklászó diák egy koponyára bukkant a parti iszapban. Halálra rémültek, mert azt gondolták, gyilkosság történt. Értesítették a rendőrséget, s a gyilkossági csoport tagjai hamarosan megkezdték a helyszíni szemlét, de nem kellett sok idő ahhoz, hogy az ügyet átadják az illetékeseknek, esetünkben az archeológusoknak. Kiderült ugyanis, hogy a formás koponya tulajdonosa nem mostanában, hanem 9500 évvel ezelőtt, mintegy 50 éves korában távozott az élők sorából. Innen kezdve egy gyilkosságnál sokkal izgalmasabb történet szálai bontakoztak ki. A helyszínre érkező kutatók ugyanis megtalálták a koponyához tartozó, szinte teljesen ép csontvázat is, és az egész leletet alapos vizsgálatnak vetették alá. Kiderült, hogy a kennewicki ember az európaikaukázusi típushoz sorolható, azaz semmi köze az indiánokhoz, akikről mindeddig feltételezték, hogy az amerikai kontinens kizárólagos őslakói voltak. A kennewicki ember medencecsontjánál megtalálták azt a kőből készült dárdahegyet, amely valószínűleg a halálos sérülését okozhatta. Még azt is kiderítették, hogy nem azonnal halt meg, hanem valószínűleg csak napokkal, esetleg hetekkel a sérülés után, vérmérgezésben. Figyelemre méltó, hogy ez az ember legalább 50 évet élt, ami arra enged következtetni, hogy tulajdonképpen jó egészségnek örvendett, jól táplálkozott, rendezetten élt. Hogyan került az európaikaukázusi ember Amerikába 9500 évvel ezelőtt? Ezt még nem tudjuk. Lehet, hogy az Atlanti-óceán északi medencéjében akkor még létező „jéghídon”, lehet, hogy a tengeren át. Egész biztos, hogy nem a Behring-szoroson keresztül, ahol abban az időben még összefüggő földnyelv húzódott. (FEB) ÜRKALEIDOSZKÓP Mi történik a Cassini útján? A környezetvédő mozgalmak szerint a Cassini űrszonda fedélzeti energiaforrásául és hajtóanyagaként szolgáló 32 kilogramm plutónium 298-as súlyosan veszélyezteti az embert. De erről az erősen radioaktív anyagról a szakértők nem mondhattak le, ha el akarják juttatni céljához a Cassinit, amely sokkal nagyobb feladatra vállalkozik, mint sikeres elődje, a Marsot meghódító Pathfinder. A Cassini el akarja érni az 1,3 milliárd kilométer távolságban lévő óriásbolygót, a Szatur- nuszt. A Cassini október 18-a óta zavartalanul halad célja felé. Ahhoz, hogy hét év alatt lebírja az iszonyatos távolságot, meghajtásához ki kell használni az útjába eső bolygók gravitációs lendítő erejét. így a Cassini előbb kétszer megkerüli a Vénuszt, majd visszatér a Föld közelébe, s 1999-ben mintegy 500 kilométer magasságban elszá- guld mellette. Kozmikus léptékkel nézve ez alig hajszálnyi távolság. Mi van, ha becsapódik a légkörbe és elég? Rágondolni is rossz, mert a porrá égő plutónium hatalmas területeket tudna beszennyezni. A szakértők bíznak abban, hogy nem történik semmi baj, s attól kezdve fájjon a feje a „sza- turnuszlakóknak”, akik 2004- ben észlelhetik, hogy megérkezik föléjük a különös, Szaturnuszon kívüli ufó. Szenzorai végigpásztázzák az óriásbolygót, elemzik a légkört, kikémlelik, milyen is közvetlen közelről a jégből, porból és sziklatörmelékből álló híres gyűrű. A Cassiniről 2004 novemberében leválik egy leszállóegység, amely megkísérel ejtőernyővel leereszkedni a Szaturnusz Titán nevű holdjára, hogy onnan továbbítson képeket a Földre. 4,5 billió éve született A legújabb felfedezés szerint a Hold egy év alatt született, 4,5 billió évvel ezelőtt, amikor a Föld összeütközött egy proto- planétával, amely körülbelül kétszer, háromszor akkora lehetett mint a Mars. Az összeütközés után keletkezett törmelékből alakult ki, tömörödött össze a Hold, miután eleinte a részecskék gyűrűként keringtek a Föld körül. Egy amerikai és egy japán kutató számítógépen szimulálta ezt a változatot. Elméletüket máris támadják. A legfőbb ellenérv az, hogy az egy év nevetségesen rövid idő kozmikus méretekben. A csillagászok számára egyébként a Hold a naprendszer egyik legrejtélyesebb tárgya. Túl könnyű, ugyanakkor túl nagy ahhoz, hogy ott legyen, ahol van. Sűrűsége viszonylag kicsi, nem tartalmaz például vasat. Mi okozza a mágneses viharokat? A Nap felszíne maga a pokol: elektromosságot vezető izzó gázok törnek elő a mélyből. Egy-egy ilyen kitörés sebessége 1300 km/óra, átmérője 27 ezer kilométer - éppen elegendő ahhoz, hogy egyszerre akár két Föld méretű bolygót is elnyeljen. Ezt a friss felfedezést az 1995-ben útjára indított Soho szondának köszönhetik a kutatók. A mesterséges égitest olyan napfelszíni folyókat is regisztrált, amelyek ionizált plazmából állnak. A Nap forgása befolyásolja ezek haladási irányát, a jelenség tehát kicsit hasonlatos a passzát szelek létrejöttéhez. A napfoltokat és a mágneses viharokat a gigantikus plazmaáramlatok szélein mutatkozó sebességeltérések okozzák - feltételezik a kutatók. Ilyenkor a Nap több millió kilométer magasságba lövell az űrbe nagyenergiájú részecskéket. Ez a napszél 11 éves ciklusokban különösen erős, meg-megza- varja a földi rádióadásokat, még áramkimaradásokat is okozhat. A jövőben előrejelzéseket lehet majd készíteni a Nap felszínén uralkodó időjárási viszonyokról, és a Földön fel lehet majd készülni a várható elektromágneses zavarokra. Addig azonban a kutatóknak még meg kell tenniük néhány fontos lépést. Ferenczy Europress
