Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-05 / 332. szám

1997. december 5., péntek Háttér - Riport Dünántúli Napló 7 Az elmegyógyászat szorongásai Az adatvédelmi biztos szerint sérti a pszichiátriai gyógykeze­lést önként választó betegek információs önrendelkezési jogát, hogy kezelésüket a bíróság időszakonként köteles felülvizs­gálni. Az ombudsman álláspontja az, hogy a felülbírálat csak a beteg vagy a hozzátartozó, illetve a betegjogi képviselő külön kérelmére indokolt. Ezért kérte a parlamentet, hogy ajánlásait vegye figyelembe az egészségügyi törvény meghozatalakor, il­letve módosítsa a hatályos törvény ezen rendelkezéseit. Az igazságügy-miniszter az adatvédelmi biztos felvetéséből egyetértett azzal, hogy az ön­kéntes betegek esetében nem indokolt ugyanolyan szigorú bírói felülvizsgálat, mint a köte­lező pszichiátriai kezelés alatt állóknál. Álláspontja szerint azonban valamilyen kontrollra továbbra is szükség van, ugyanis fokozott a veszélye an­nak, hogy a beteget akarata el­lenére tartják kórházban. Hasonló aggodalmakat erő- sítgetnek egyes egyesületek is, olykor éppen a pszichiátria te­vékenység elégtelen szabályo­zottságát emlegetve. Erről be­szélgettünk dr. Trixler Mátyás­sal, a POTE Pszichiátriai Kli­nikájának professzorával és dr. Stark Andrással, a Baranya Megyei Kórház Mentálhygié- nés Intézetének intézetvezető főorvosával.- Szabályozatlanság? Ugyan kérem! - méltatlankodik dr. Trixler Mátyás. - 1995. február 15. óta különösen kemény sza­bályozás van érvényben arról, hogy milyen feltételek esetén kerülhet a beteg a pszichiátriai osztályra. A kezelés, a kezelés­hez való hozzájárulás is szabá­lyozott. Ez a hozzájárulás pedig részletes tájékoztatáson alapul. Például, ha az orvos szakmai meggyőződéséből azt ajánlja a páciensnek, hogy elektrosokk kezelésre volna szüksége, ak­kor fel kell ajánlania a kezelési alternatívákat is. S. A.: - A pszichiátriai bete­gek jogait, gyógyításuk feltéte­leit szabályozó korábbi magyar törvényt a 70-es években Eu- rópa-szerte irigyelték. Most a Pszichiátriai Kollégium minden fórumot megkeres a készülő új egészségi törvény pszichiátriai betegekre vonatkozó része azon pontjának megváltoztatásáért, amely a veszélyeztetés, vagyis az ön- és közveszélyesség meghatározását adja, ám szerin­tünk már egy túlhaladott gon­dolkodásmódot csempészve vissza. A másik általunk kifo­gásolt pont a pszichiátriai osz­tályra önkéntesen felvételét kérő beteg 30 nap utáni köte­lező felülvizsgálata. Ezzel a pszichiátriai betegeket továbbra is hátrányos megkülönböztetés érné, hiszen belgyógyászati osztályra került beteg esetében nem kell vizsgálni, hogy jog- szerű-e az ott tartása. T. M.: - Ha az alkoholbeteg májpanaszaival belgyógyászati osztályon jelentkezik, ott felve­szik, kezelik, és amikor az vé­get ér, hazamegy. Ám, ha ugyanez a beteg az alkohollal összefüggésben valamilyen pszichiátriai problémáját akarja kezeltetni - például megvonási tünetei vannak -, akkor a pszi­chiátria osztályon alá kell írnia egy nyilatkozatot, hogy doku­mentáljuk az önkéntességét, az osztálynak pedig be kell jelen­teni a kezelését a bíróságnak. S ha elhúzódna 30 napon túl a ke­zelése, ki kell hívnunk hozzá - akár tetszik, neki, akár nem - a külső szakértőt a bírósággal együtt. Ez a diszkriminációnak egy paradox változata: csupa jó szándékból hozzák a pszichiát­riai betegeket más betegekhez képest kellemetlenebb hely­zetbe, mert még mindig az a szemlélet uralkodó, hogy pszi­chiátriai betegek nem tárgyaló- képesek, meg kell őket védeni. Mintha nem is az lenne a kiin­dulópont, hogy van a szenvedő ember különböző lelki kínok­kal, és segítséget igényel, azért fordul a pszichiáterhez. S. A.: -Logikai csapda is, hogy a betegeket félteni kell a pszichiáterektől. A betegnek az az érdeke, hogy bízzon az orvo­sában, akitől segítséget vár. A partnerként való együttműkö­dés sehol nem olyan fontos a medicinában, mint a pszichiát­ria eszköztárában. Nem tud­nánk korszerűen dolgozni anél­kül, hogy a beteget és családját ne tekintenénk partnernek a gyógyulás előmozdításában. T. M.: -Ugyanakkor még mostanában is nehezen fogad­tatható el a közvéleménnyel, hogy a pszichiátriai pacientúra nagyobbik része tudja, hogy mi történik vele, hogy mit akar, és főleg azt, hogy mit nem akar. Nyílt pszichiátriai osztály azt jelenti, hogy a beteg onnan bármikor távozhat, ha nem tet­szik neki valami. Egy ilyen be­teg bíróságon való bejelentése sérti az alkotmányban biztosí­tott személyiségi jogot. Marad persze olyan része a pszichiát­riai pacientúrának, amikor a be­teget beleegyezése nélkül, aka­rata ellenére kezelni kell. Ám a kényszergyógyításnak igen szi­gorúak a szabályai és feltételei. Független szakértői vélemény alapján a bíróság rendeli el és havonta felülvizsgálják indo­koltságát. Úgy néz ki, hogy ez elkerülhetetlen továbbra is. A fogalmi kérdés a páciens veszé­lyeztető magatartása. Veszé­lyeztetőnek számít egy lelki be­tegség által motivált olyan ma­gatartás, amely mások érde­keire, életére, épségére káros következménnyel jár. Ám ez különféleképpen értelmezhető. A nagyhatalmúnak emlegetett pszichiáterek tehát folyton csapdahelyzetek sűrűjében la­víroznak: a gyógyítás haté­konysága, a kezelés humánus volta, a páciens személyiségi joga és a társadalom védelme között. Adott esetben ez utóbbit is számon kérik tőlünk. S. A.: -Kezdetben elkülö­nítő szerepe volt a pszichiátriai osztályoknak. Ám azóta renge­teget változott a gyógymódok eszköztára. Alapvetően lelki gyógyítással és nem biokémiai és fizikai eszközökkel lehet gyógyítani. A cél az, hogy a be­teg minél rövidebb időt töltsön a pszichiátriai osztályon. Ezt mutatja az is, hogy szerte a vi­lágon csökken a pszichiátriai ágyak száma. Ahhoz persze erős járóbeteg-szolgálat kell, hogy minél rövidebb időre le­gyen szükséges kivonni a csa­ládból a beteget. Hogy mitől kell igazán félteni őket? Attól, hogy ágyszámcsökkentések miatt nem kapják meg a lehető­séget a gyógyulásra. Mert ná­lunk a pszichiátriai ágyakat az átlag kétszeresével érintette a leépítés, amit nem követett a já­róbeteg-gondozó hálózat meg­erősítése, feltételeinek javítása. Ez oda vezet, hogy például Bu­dapesten már sok kerületben a hajléktalanok és hajléktalan szállások lakóinak fele, har­mada a pszichiátriai betegek közül kerül ki, mint ahogy ha­sonló intézkedések hatására mindenütt a világon. A pszichi­átria betegeknek nagyon rossz az érdekérvényesítő képessé­gük. Persze, nem a gyógyító orvosaik ellenében, hanem azon erőkkel szemben, akiktől az egészségügy finanszírozása függ. Az ágyleépítések előtt 10 százalék volt a pszichiátriai ágyak aránya az ossz ágyszám­ból. A 20 százalékos leépítés után az arányuk országosan 6,7 százalék, miközben a WHO ajánlása 11 százalékról beszél. A pszichiátriai gondozók na­gyon rossz feltételekkel dol­goznak, miközben mind na­gyobb betegtömeg jelentkezik a rendelésen. Nap mint nap nő a hozzánk segítségért fordulók száma, mert az egzisztenciális és munkahelyi problémák, és az ezekből származtatható családi krízisek hatványozódnak. T. M.: - Nem orvosi kifeje­zés, de ettől még létezik a szo­ciális krízis. A család anyagi nehézségei megszaporodnak, nő a feszültség, a kölcsönös vá­daskodás, a konfliktushelyzet kiéleződik, és valamelyik csa­ládtag nem bírja tovább. Noha szociális indíttatásból, ám még­iscsak érzelmi válságba kerül és megjelenik a pszichiátriai osztályon, vagy a gondozóban. Az ilyen esetszám szaporodik. Egyre nagyobb probléma a drog- és az alkoholfogyasztás is. Ezek szintén a családi mű­ködések nehezebbé válását okozó tényezők. S. A.: - A 40-50 éves kor­osztályra jellemzőbb a szociális és egzisztenciális krízis. A munkahely elvesztésére, a fog­lalkozás-váltásra nincsenek- felkészülve, válságként élik meg ezeket a helyzeteket. Lelki krízissel, szorongással, lelki eredetű betegségtünetekkel ke­rülnek belgyógyászhoz, vagy pszichiáterhez. így a társadalmi probléma orvosi kezelést kap. Arra kell törekednünk, hogy a pszichiátriai gyógyítás, a segí­tés módozatainak elérhetősége minél ismertebb legyen. Az elő­ítéletességet a társadalom min­den rétegében tovább kell ol­dani, hogy aki krízisben van, az ne érezze csődnek, ha lelki se­gítségre szorul. Dunai Imre A cél az, hogy a beteg minél kevesebb időt töltsön a pszichi­átriai osztályon Méhes Károly jegyzete Úttörő-múlt Sose hittem volna magamról, hogy valaha is nagy idők tanúja leszek, azt pláne nem, hogy alig túl a harminc éven már a „régi szép (?) időkről” mesélek majd utódaimnak. Arra emlékszem, a kíváncsiság mellett irigykedés­sel is hallgattam a régi meséket a Monarchiáról, a koronázásról, háborús kalandokról és forrada­lomról. Mennyi minden érdekes történt ezekkel az emberekkel, a nagyszüleimmel és szüleimmel! De jó is nekik, lám, most már örökre van miről mesélniük! Aztán az évek teltével min­denkinek növekszik a múltja, fő­leg ha még a történelem is hoz­zátesz egy kicsit. Azt, hogy mindezzel mosta­nában szembesültem, a külön­böző magyar televízióknak kö­szönhetem. Ugyanis békés őszi hétvégék délelőttjén az utóbbi néhány hétben csakis úttörő-fil­meket vetítenek az archívum kí­nálatából. Illetve aranyos gye­rekfilmek ezek, többnyire kiváló szülészeinkkel, csak hát a gyere­kek, mikor a filmek készültek, kivétel nélkül mind úttörők vol­tak. És kisdobosok. És ott ül egy hatéves kisfiú a tévé előtt és kérdezgetni kezd. Mért van ezeken mind piros nyakkendő? (Én érdeklődtem így valaha a díszmagyar felől.) Mért trombitálnak, mért húzzák fel a zászlót? És végül legkézen­fekvőbb: az úttörők törik az utat? Hát... nem. Négy évig vol­tam kisdobos és sose (kis)dobol- tam. Aztán a következő négy évben utat sem törtem, igaz, gyűjtöttem helyette papírt és akadályversenyen vettem részt Szamuely Tibor emlékére. De nem ez a lényeg. Hanem, hogy miként fogom ezt érthetően elmagyarázni? És még sehol sem vagyunk a ké­sőbbi kérdésekről a Tanácsköz­társaságot, a NOSZF-ot, a nagy Szovjetúniót és a piros és kék út­leveleket meg a Merkur-sor- számot illetően! Dehát nem erre vágytam? Erre vágytunk, hogy mindez múlt legyen. Igaz, közben eltelt kicsit az élet. Csodaszer zöldhályogra? Sírva gyógyul a beteg Amerikából jöttem, mester­ségem címere egy új, az em­berek millióinak a látását megmentő csodaszer mondhatná magáról Bitó László, a Columbia Egye­tem professzora. Ám az agykutatóból „szem­kutatóba” átvedlett szakem­ber szerényebb ennél. Azért látogatott haza, hogy csend­ben, feltűnés nélkül megossza másfél évtizedes kutatómun­kájának eredményét egykori honfi- és szaktársaival. Bár a megváltó szemcsepp törzs­könyvezéséhez szükséges speciális engedélyekre még várni kell, a honi szakembe­rek biztosak abban, hogy az új szer mindenütt zöld utat kap, így már a jövő év elejétől re­ceptre lesz írható a csodaszer. Bár az orvostudomány rég­óta ismeri a glaukóma fő tü­netét (a megnövekedett szemnyomást), eddig nem­igen tudtak ellene harcba szállni. A zöldhályog kialaku­lásának hátterében a szem ál­tal termelt folyadék, az úgy­nevezett csamokvíz megnö­vekedett mennyisége áll. E fo­lyadék feladata (normál mű­ködés esetében) a látószerv táplálása és tisztítása. Túlter- melődése eredményeként vi­szont a szem belső nyomása megnő. Ez látóidegkároso­dáshoz, szélsőséges, gyakori esetekben pedig vaksághoz vezet. Az eddig használatos gyógyszerek (szemcseppek) többsége a csamokvízterme- lés csökkentését célozta meg, amely által előbb-utóbb a szem belső nyomása is némi­leg redukálódott. A tudománytörténet isme­rői tudják jól, hogy a nagy felfedezések ugródeszkája sokszor egy banális össze­függés felismerése. Nem volt ez másként dr. Bitó László esetében sem. A nevéhez fű­ződő találmány alapanyagát az emberi szervezet állítja elő. Az orvosi gyakorlatban szinte naponta alkalmazzák a simaizom-elemyesztő hatá­sáról ismert prosztaglandint (például szülési fájdalmak csökkentésére). A Columbia Egyetem professzora az ere­detileg ondófolyadékból nyert, hormonjellegű anya­got a szembe cseppentette. Az eredményt ma már tudo­mányos folyóiratokban jegy­zik. Az új szer (ellentétben a korábbi szemcseppekkel) nem a csarnokvíz csapját igyekszik elzárni, hanem a megnövekedett folyadék­mennyiség szabad elfolyását biztosítja (a szemcsatornák megnyitásával), ami hosszú távon a szem belnyomását mintegy 20-30 százalékkal csökkenti. Az új szemcseppel keze­lendő betegek nemcsak a gyógyszer hatására kezdenek majd könnyezni. Meglehet, a patikák kasszájánál többen sírva fakadnak majd. Infor­mációnk szerint ugyanis egy 25 milliliteres üvegcse ötezer forintos termelői áron kerül majd forgalomba. E tény az állam 90 százalékos teherát­vállaló szándéka ellenére is könnyfakasztó, hiszen a gyógyszert rendszeresen al­kalmazni kell. Szigeti Ildikó Döntsön a Volksbank és az Euroleasing nyugdíjpénztára mellett! Megbízhatósá g, befektetési tapasztalat, gyors ügyintézés országszerte. ’VOLKSBANK VOLKSBANK Pécs, Perczcl Mór u. 4. Mohács, 7700 Szabadság u. 3/a. Kiemelkedő hozamok, 50%-os adókedvezmény. Forduljon hozzánk mielőtt választ! Segítünk Önnek dönteni! Ingyenes nyugdíjszámítási tanácsadás: Mohács Polgármesteri Hivatal „B” ép. dec. 9-11. 12—18 óráig Pécsvárad Művelődési ház dec. 16. 12-18 óráig Bóly ErzsébetVigadó dec. 15. 12-18 óráig VOLKSBANK Hungary Információ: (1) 216 15 54

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents