Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-04 / 332. szám
10 Dunántúli Napló Hitélet 1997. december 4., csütörtök Emlékeztető Adventi gondolatok címmel nyilvános előadást szervez december 8-án, hétfőn 18 órai kezdettel a Világ Világossága Alapítvány székházában (Pécs, Bálicsi út 29) a Keresztény Orvosok Pécsi Csoportja. A Pécsi Keresztény Kör az egyházi év végén illetve az új kezdetén programmeghatározó tisztújító taggyűlésen újraválasztotta elnökségét. Az elnök továbbra is Várbiró Péter maradt, az elnökség tagjai: Csabafi András (Pécs-észak), Gábori Imréné (PÉcs-kelet), Gógl Csaba (Pécs-nyugat) és Matt Jánosné (Pécs-dél). A Vatikáni Rádió magyar nyelvű adása hallható a Duna Tv bekapcsolásakor reggelente 3/4 8-tól 8-ig, szombaton és vasárnap egy órával korábban. A Pécsi Városi Tv 10-én, szerdán 18.20-kor az Ökumené műsorát sugározza. A Metodista Egyház a pécsi, Tompa Mihály utcai kápolnájában a kápolna 25 éves ünnepségsorozata jegyében vasárnap, hétfőn és kedden ádventi áhitatsoro- zatot tartanak. Diák-rotárék. Régi hagyomány, hogy a Pécsi Bazilika az advent idején diák- rotárék színhelye, azaz mindennap reggel 6-tól több száz diák jön el, s a szentmisékkel kapcsolatos teendőket a plébánia közösségei látják el. A fiatalok kapnak reggelit, forró teát, s az adventi reggelekről innen indulnak iskolába. Hajnali szentmiséket tartanak az advent idején hétköznaponként reggel 6-tól Pécsett a Pálos illetve a Belvárosi templomban is. Hitvallás. A pécsi Pálos Rend temploma több ízben adott otthont olyan találkozóknak, ahol a fiatalok művészekkel találkozhattak, hitéletüket érintő tapasztalatok átadásán. December 27- én a karácsonyi ünnepkör keretében a Pálos Baráti Kör vendége lesz Molnár András a Magyar Állami Operaház és Bátor András a Weimari Opera tagja. Ifjúsági advent a baptistáknál. A pécsi Bokor utcai baptista templomban december 14-én 5 órától ifjúsági adventi ünnepséget tartanak, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Mária-szobor - Az elmúlt hét végén került sor Felsőegerszegen Bocz Gyula Boldogságos Szűzanya szobrának megáldására. A szobor benediktálását Mayer Mihály megyés püspök végezte. Az alkotás a második vüágháború áldozatainak emlékműve. fotó: müller andrea Szentté avatásra várva Sokáig emlékezetes pillanat: 1997 november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta a Vatikánban Apor Vilmos, egykori győri megyés püspököt - Giovanni Battista Scalabrini és Maria Vicenta de Santa Dorotea Chavez Orzozco társaságában. De vajon akad-e még olyan magyar mártír és hitvalló a magyarok között, akik felkerültek a szentté avatásra várók listájára. S ha igen, kik azok? A szentté avatás hosszadalmas procedúra, több év, évtized sőt évszázad is elmúlhat, míg bekövetkezik. A laikus számára bizonyára érthető, hogy e munkálatok során, a jelölt életét átvizsgálva, tetteit számba véve tévedni nem szabad. Ritka pillanat, hogy valaki jelölt legyen, mint ahogyan az avatás sem gyakori dolog. Mindenesetre azok az évek, amikor a keleti államok nyíltan egyházellenessé váltak, megszaporította a „hitvallók” számát. Ma Apor Vilmoson kívül még nyolc magyar ember (egyházfi) vár arra, hogy életüket átvizsgálva, tetteiket megméretve végigmenjenek ezen az úton. Kik ők? Mindszenty József, Csehi- mindszent szülötte, aki szembeszegül mindenféle erőszakkal, főleg a kommunizmussal, amely az egyház megsemmisítését és a nemzeti értékek elsorvasztását akarta megvalósítani. Üldözöttként (börtön, majd önkéntes elzártság) él, harcának fegyvere az ima. Jelleme és akarata szilárd volt, s hazájától távol, idegen földön halt meg. Bogdánjfy Szilárd 1911-ben született Feketető községben, Budapesten szerzett hittudományi doktorátust, majd a szatmári-nagyváradi egyházmegye vezetésében vett részt. A Merici Szent Angela Harmadrend alapításával a keresztény családok erősítését célozta. A bukaresti nuncius 1949-ben szentelte püspökké, de nem sokáig élhetett szabadon: a terror idejében az elsők között tartóztatták le, négy évet töltött börtönökben, haláltáborokban, s ott halt meg 1953 októberében. Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán. Szervezi a Felvidéken a katolikus nőmozgalmat, vezetője lesz a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetségének. Krisztusi elveket hirdet a nemzeti szociaüsta elvek szabadon áramlása ellenében, védi az üldözötteket s e miatt a nyilasok 1944. december 27-én a Szabadság híd pesti hídfőjénél a Dunába lövik. Márton Áron Csíkszentdo- mokos szülötte, s 1924-ben szentelik pappá, majd Kolozsvárott püspökké 1939-ben. Hosszú püspöksége alatt népe fennmaradásáért, hívei hithűségéért küzdött és szenvedett. Végigszenvedi Románia börtönejt, 1957-től 68-ig szobafogságra ítélik. Schejfler János 1940-ben lesz a Kolozsvári Tudomány- egyetem egyházjogi tanszékének tanára, s a papi hivatások gondozása céljából az Opus Vocationumot, a hivatásgondozás megszervezését. 1950-ben tartóztatják le, s két év múlva hal meg jilava börtönében. Romzsa Tódor 1911-ben született Kárpátalján, a filozófiai és teológiai tanulmányokat a római Gregoriánán végezte. 1944-ben szentelik püspökké. Sztálini utasításra a katolikusoknak be kellett volna olvadniuk az Orosz Ortodox Egyházba, de ezt Romzsa Tódor megtagadta, egyházmegyéjét felkészítve az ellenállásra. A KGB gyilkolja meg: gépkocsival ütik el, majd a beteg püspököt a munkácsi kórházban megmérgezik 1947-ben. Batthyány-Strattmann László számára Krisztus szeretetpa- rancsa volt az életének vezetője, orvosként az apjától örökölt köpcsényi kastélyban kórházat rendezett be, majd Körmenden ismét kórházat alapított. Életének utolsó évtizedében itt érett be a hősies Isten- és emberszeretet gyakorlásával az örök életre. Kaszap István fiatalon hunyt el, de életében odaadással viseltetett a szerzetes élet iránt, s a ciszterci gimnázium elvégzése után vonult be a jezsuiták budai szerzetesházába. Súlyos műtéteken esett át, de hősies türelmét mindenki csodálta. Halála után szülei egy cédulát találtak az ágya melletti asztalkán, amire ez volt felírva: Ne sírjatok, mennyei születésnap ez- A Jó Isten áldjon meg benneteket. Adventus Domini Ismét benne vagyunk a karácsony előtti „taposómalomban”. A legtöbb embernek ezt jelenti az advent. Bár az utóbbi időben legalább a latin szó jelentését elmagyarázza a média: advent = eljövetel. Méghozzá az Úr eljövetele, pontosabban az Űr Jézus Krisztusé. Egymás után gyúlnak ki a gyertyák, jön a bronz-, ezüst-, majd aranyvasárnap. Lázas készülődés a karácsonyra: kinek milyen ajándékot vegyek, mit főzzünk-süssünk az ünnepekre, mikor takarítom ki a lakást? Kiket hívunk meg? Kikhez illik - legalább most az egyszer - elmenni? ... Kész őrület. Igazában alig várjuk, hegy elmúljanak ezek a hetek. Látványos példa az advent-karácsonyi ünnepkör (is) arra, hogy mivé tudja zülleszteni a vallásoskodó ember egy csodálatos esemény emlékét. Mert mi történt karácsonykor? Miféle Úr érkezett, és miért? Nos, az történt, hogy az Úr, a felfoghatatlan Valóság, aki mindent teremtett, aki így mutatkozik be az embernek: „ Vagyok aki vagyok", eljött a földre, az emberek közé. Nem akarta tovább csak „felülről nézni” küszködéseinket, hanem élni akarta az életünket. Az Isten emberré lett, példát mutatott „ emberiéiből ” is: „ ő nem tett bűnt". Azonban nem példát akart statuálni, hogy aztán jogos ítéletet gyakoroljon felettünk, hanem megszabadítani minket bűneink hatalmából. De mivel a bűn következménye a halál, ezt szenvedte el helyettem és helyetted is. A történetnek ezzel viszont nincs vége, hiszen a harmadik napon feltámadt, aztán „fölment a mennybe, ült a Mindenható Atya Istennek jobbjára, és onnan fog eljönni, hogy ítéljen élőket és holtakat. ” Erre is emlékezünk adventkor: az Űr Jézus második, még előttünk álló eljövetelére. Az első advent elmúlt, a második még nem következett be, de Jézussal ma is lehet találkozni, ő el akar jönni a te életedbe is. Bűnbánatra bűnbocsánatot, zaklatottságra békességet, kilátás- talanságra reményt akar adni. Hívjad őt, várjad őt, és találkozni fogsz Vele. Balogh Barnabás baptista lelkipásztor Szent Mór Iskolaközpont A pécsi Katolikus Általános Iskola, Zeneiskola és Gimnázium fölvette Szent Mór pécsi püspök nevét. A püspöki szentmisén Mayer Mihály megyés püspök az iskolát iskolaközponttá avatta. Szent Mór a XI. század második püspöke. A pécsi és pannonhalmi egyházmegye védőszentje. 1036-ban István király Mórt, a pannonhalmi bencés apátot nevezte ki a pécsi püspökség élére. 1070-ig élt Pécsett főpásztorként. Imre herceg barátja és diáktársa, István király lelkes híve, láng- buzgalmú apostol, egyszerű, jámbor szerzetes, aki a püspöki székben is az tudott maradni. A tudomány elkötelezett terjesztője, a nemzet nagy ügyeinek szolgálója, az első magyar nyelvű próza, a Zo- rard legenda írója. Ez a legenda az egyik legnagyobb magyar nemzeti és irodalmi kincsünk, amelyből az írói egyéniségen át kisugárzik a XI. századi magyar keresztény világnézet. Gyakorlati szent volt, ami annyit jelent, hogy minden igyekezetével, tudásával a nép felemeléséért, a magyarság megmaradásáért munkálkodott. A püspök elődje által alapított székesegyházi iskolát, mint századának egyik legtu- dósabb szerzetese és főpapja tovább fejlesztette. Salamon király és Géza herceg az 1064. év húsvétján látogatást tett Pécsett. Az esemény másnapján leégett a székeshegy, amelyet püspöksége alatt Mór helyreállított. Már Pannonhalmán a legelőkelőbb magyar iskolának lehetett úgymond elemista korától fogva diákja, ugyanott volt módjában a hét szabad művészet és a teológiai tudományok ismeretére eljutni. A ránk maradt adatokból kikö- vetkeztethetően a legtanul- tabb és legműveltebb magyar bencés szerzetesek egyike volt, amelyhez méltán társult emberi nagysága, példás élete. A magyar keresztény egyház, a nemzeti történelem, a hazai művelődés és irodalom egyik legjelentősebb embere. Ismerni, érteni Az egyházi év folyamán Krisztus üdvözítő tetteit ünnepeljük. Különbséget teszünk az egyházi év szakaszai és maguk az ünnepek között is. így az egyházi év felosztható ünnepi időszakra, amelyben az üdvösségtörténeti események ünnepei vannak, és a rajta kívül álló évközi időre, amikor nem ünnepelünk semmilyen üdvösségtörténeti eseményt, hanem eszmei vagy ájtatossági ünnepeket tartunk. Az ünnepi időszak két nagy ünnepe, pontosabban két nagy ünnepköre a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör. Előbbi Jézus születésének, vagyis a megtestesülés, utóbbi Jézus halálának és feltámadásának, vagyis a megváltásnak az ünnepe. Mindkét ünnepkörben van természetesen előünneplés, ünneplés és utóünneplés. Az előünneplés felkészülés magára az ünnepre, ez karácsonykor az advent heteiben, húsvétkor a nagyböjt időszakában történik. Karácsony ünnepe karácsonytól vízkeresztig, húsvét ünnepe húsvéttól pünkösdig tart. Mindkét ünnepkör utóünneplése az évközi idő, amelyben az üdvösségtörténet eseményeit a maga teljes egészében ünnepeljük, különösen vasárnapokon. Az ünnepek jellegét a liturgikus ruhák (miseruhák) színe is kifejezi. Az előünneplés színe a lila, amely a bűnbánat színe. Az ünnep időszakában fehérbe öltözik a pap, az öröm és a tisztaság jeleként. Az utóünneplés zöld színe azt a reményt fejezi ki, amelyben minden keresztény ember él. Rozs Szilvia Zsinati téma a kisebbség A pécsi egyházmegyében meghirdetett zsinat 18 nagyobb témakört ölel fel, melyekben a hívek előzetes véleményét is kikéri a Római Katolikus Egyház. Ebben 15. a kisebbség. Kell lennie véleményünknek ezen meghatározó gondról, így jutottam el egy gondolat- füzérrel az alább összefoglalt, s a zsinati bizottságnak is ajánlott észrevételeimhez. A kisebbséget önkényesen, de ilyen alapon három külön-kü- lön szempont szerint értékelhető csoportra osztottam, etnikai, nemzetiségi és vagyoni (gazdagság) kategóriára. Etnikai alapon az össznem- zeti programhoz kapcsolódóan (ha van ilyen!) részt kell vállalnia az egyház tagjainak egyénenként is a kulturális értékek ápolásának, a szellemi szint növelésének és a lelki egyensúly fenntartásának kedvezményezettségéhez. Sokkal jobban kell segíteni tehát (ott ahol érzékelhetően élnek romák-cigányok) az átlag erkölcsi felzárkózását. Ez pedig konkrétan a tanulmányok erőn felüli segítését jelentheti. Például helyi, iskolán kívüli - ha belül nincs felzárkóztató korrepetáló programok szervezése, lebonyolítása. Vannak kiváló, példa értékű kezdeményezések. Ez anyagi áldozatvállalást is igényel és szigorúan csak a környezettel összhangban lehet megvalósítani. Fontos a vallási hitoktatási alkalmakat a közeledési-elfogadási alkalommá tenni. Ehhez a lelkipásztoron túl elkötelezett, hiteles „civil” segítőkre is szükség van. A nemzetiségiek száma a pécsi püspökség területén meghatározó. Úgy tűnik alapvetően rendezett (és nemcsak a kárpát-medencei tragikus helyzethez képest) vallási helyzetük. Ahogy a közigazgatási, kulturális igényük/ellá- tásuk kívánni valót hagy maga után, úgy lehetne a katolikus egyház részéről is magasabb színvonalú együttlétünk. A szekularizáció hatása alól nem jelenthetnek kivételt (mint ahogy az asszimiláció világjelensége alól sem tudja egy kisebbség sem tartósan kivonni magát - mindkét fél jóindulatú igyekezete ellenére). Várbíró Péter A Miasszonyunk Női Rend jubileuma A Miasszonyunk Női Kanonokrend alapításának 400. évfordulója ezen az őszön a Pécsi Egyházmegye jeles eseményei közé tartozott. Az ünnepségsorozatba sokan bekapcsolódtak azok is, akik még részesülhettek közvetlenül a rend tanító-nevelő munkájából, s dokumentumkiállítás bizonyította, hogy a rend jelenléte és munkája évszázadokon keresztül gazdagította térségünk szellemi életét. A jubileumi évben a pécsi rend tagjai december 8-át, a Szűzanya napját, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét választották saját ünnepnapjuknak, s ez alkalommal a Zárda templomban Mayer Mihály megyés püspök celebrál jubileumi szentmisét délután 16.30-kor.
