Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-04 / 332. szám

1997. december 4., csütörtök Jogszabály-ismertetés Dünántúli Napló 7 Kócsagos polgári természetőrök A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendeletet al­kotott a polgári természetőrök önként vállait - díjazás nélküli - tevékenységének feltételeiről, feladataik ellátásának szabályai­Oldalszerkesztő: Jog-forrás Tervezési jogosultság. A környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter 32/1997. (XI. 1).) KTM rendelete az építészeti-mű­szaki tervezési jogosultság részletes szabályait taglalja. A rendelet hatálya a terve­zési szakterületek közül az építészeti, a táj- és kertépí­tészeti, a tartószerkezeti, az épületvillamossági, vala­mint a geotechnikai terve­zési szakterületre terjed ki. Labdarúgó vb-ezüst. A Magyar Nemzeti Bank no­vember végén 750 forintos címletű ezüst emlékpénzt bocsátott ki „Labdarúgó Vi­lágbajnokság 1998” megne­vezéssel. Az érme 500 ezre­lék finomságú ezüstből ké­szült, súlya 10 gramm, át­mérője 30 milliméter, széle recés. Az érem előlapján főmotívumként a 750 forin­tos értékjelzés egy labdarú­gókapu részletében látható, hátlapjának közepén pedig egy hálóba pattanó labda, alatta az 1998-as évszám két-két számjeggyel az Eif- fel-tomyot fogja közre. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott érméket törvé­nyes pénznemben teljesít­hető fizetéseknél mindenki köteles névértékben elfo­gadni. Fegyver, egészségbizto­sítás, nyugdíj. A január 1- jén hatályba lépő 1997. évi CXVI. törvénnyel módosul­tak a fegyveres szervek hi­vatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának sza­bályai az egészségbiztosí­tási és nyugdíjreformmal összefüggésben. A törvény az egészségbiztosítási ellá­tásokkal, a nyugdíj- ellátással, hozzátartozói nyugellátásokkal, árvaellá­tással kapcsolatban tartal­maz új rendelkezéseket. Garantált áron. A föld­művelésügyi miniszter no­vember utolsó dekádjában négy rendeletben szabá­lyozta a vágómarha, illetve a vágósertés garantált áron történő állami felvásárlását, valamint az állami felvásár­lás lebonyolításában való részvétel feltételeit. A ren­deletek 1998. január 1-jén lépnek hatályba. ról. A polgári természetőrök a nemzeti park igazgatósága (természetvédelmi igazgató­ság), valamint a települési ön- kormányzat természetvédelmi őrzési tevékenységét segítik. Részletes feladataikat, irányítá­suk és ellenőrzésük rendjét az igazgatósággal vagy helyi je­lentőségű természetvédelmi te­rület esetében a települési ön- kormányzattal határozott idő­tartamra kötött megállapodás­ban kell szabályozni. Ha nem tudnám egyébként, ak­kor is gyanakodnék arra, hogy bíró is volt valamikor. Dr. Czoboly Istvánnak, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési fő­osztálya vezetőjének szuggesz- tív beszédstílusa - a szavak és mondatok tagolása, az al­kalmazott hangerő - mindig arra emlékezteti az embert: egy bíró szól a pulpitusról, és úgy, hogy a tárgyalóte­rem utolsó padsorában ülő hallgatóság is jól értse a mondandót. Ámbár ez valószínűleg nem is tudatosan begyako­rolt, hiszen legalább isme­retségünk kezdetétől - a kö­zös diákkortól, negyedszá­zada immár - ez a tónus jel­lemezte. Talán a génjeiben hordta, talán nagyapjától, a hajdani neves táblabírótól leste el. Egyébként apja is jogász volt. Ennek ellenére, ilyen családi háttérrel mégsem gimnáziumba iratkozott, hanem az építőipari technikumot vé­gezte el és szerzett minősítést.- Apám rám hagyta a pálya- választást - meséli. - Hajói be­legondolok, talán ez a szabad­ság volt a legnagyobb ösztön­zés, hogy végül mégis a jogász pályára léptem. Ä megszerzett műszaki tudás azonban ma is kamatozik: az ország egész területére kineve­A munkaügyi miniszter rende­letben határozta meg az 1998. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarend­től eltérő - munkarendet: ja­nuár 2., péntek pihenőnap, ja­nuár 10., szombat munkanap; augusztus 15., szombat munka­Polgári természetőr az a nagykorú, cselekvőképes, bün­tetlen előéletű magyar állam­polgár lehet, aki a szolgálat rendszeres és szervezett ellátá­sára egészségileg alkalmas; legalább középfokú szakirányú végzettséggel vagy legalább középfokú végzettséggel ren­delkezik és a polgári termé­szetőri ismeretekből sikeres vizsgát tett; a természetvédelmi feladatok rendszeres ellátását megállapodásban vállalja; nyi­latkozik arról, hogy a megálla­zett ingatlanforgalmi szakértő, sőt ezt az ismeretanyagot ta­nítja is. Többek között az urba­nisztikai képzésben részesülő pécsi főiskolai hallgatóknak is. Bő 22 esztendős jogászi pá­lyájának elég sok állomása volt. 1975-ben doktorált a pécsi egyetemen. Az igazságszolgál­tatásba került, fogalmazó volt, majd közjegyző Sásdon, aztán Mohácson volt bíró 1977-től 1986-ig, utána a Pécsi Adó- és Illetékiroda hivatalvezető-he­lyettese lett. Közben a rend­szerváltás idején megyei va- gyonellenőrző bizottság tagjává választották, majd 1991-től a Baranya Megyei Vagyonátadó Bizottság elnökének. Ekkor azonban már a közigazgatási hivatalban dolgozott. nap, augusztus 21., péntek pi­henőnap; december 19., szom­bat munkanap, december 24., csütörtök pihenőnap. A rendelet nem érinti a meg­szakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán munkaszü­neti napokon is működő mun­podást megelőző két éven belül természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt nem marasztal­ták el, természetvédelmi bírság­gal nem sújtották. Polgári termé­szetőri vizsgára az bocsátható, aki az igazgatóság által szerve­zett tanfolyamon részt vett. A későbbiekben rendszeresen to­vábbképzésen kell ismereteit bő­vítenie. A polgári természetőr arcképes sorszámozott - arany­színű szegélyű - szolgálati iga­zolvánnyal valamint a termé­szetvédelem jelképét - fehér színű jobbra repülő nagykócsag, kör alakú égszínkék mezőben - is tartalmazó jelvénnyel csopor­tosan látja el szolgálatát.- Talán egy kivételével ezek a pályakorrekciók természete­sen következtek az előzőből. Egyiket sem bánom. Azt meg végképp nem mondhatom, hogy rosszul érzem magam a mostani munkaterületemen, a közigazgatásban -, ám azért még mindig nosztalgia él bennem a bírói hivatás iránt. Az nem csapatmunka, ott az ember teljes habitusa benne van a tevékenységében. A nosztalgia persze, nem jelenti azt, hogy félszívvel, nem teljes erőbedobással dolgozna a közigazgatásban. Ez nemcsak az újságírói ta­pasztalat, hanem a közel­múltban egy magas kitünte­tés is ugyanezt a látleletet igazolta, illetve ismerte el: a Magyar Köztársasági Ér­demrend arany fokozata. Igen határozottan vállalja a jogászi hitvallását:- A jognak mindig szolgálati szerepet kell betöltenie. Ebből következően a jog művelőjének is szolgálati szerepe van. Nem tolhatja magát vagy a szakmá­ját az előtérbe. Nem nézheti csak a paragrafusokat. Arra kell mindig ügyelnie: ő azért van, hogy az életviszonyok úgy ala­kuljanak, ahogy az a jogilag szabályozott társadalom által megkívánt, ugyanakkor műkö­dőképesek is legyenek beavat­kozása által. D. I. káltatónál - illetve ilyen jellegű munkakörben - foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét. A lakossági ellátást, szolgálta­tást végző, és az általánostól különböző munkaidő-beosztás­ban foglalkoztatottak munka­rendje szintén eltérhet. PORTRÉK A JOG ÁSZAI KORÉBÓL: DR, CZOBOLY ISTVÁN A jog művelése szolgálati szerep Átminősített napok 1998-ban A természetet nem csak szeretni, ismerni is kell fotó: Müller Alkotmánymódosítás a választási menetrendről Az Országgyűlés a közel­múltban a népszavazás - legutóbb ismertetett - témá­ján túl a választásokkal kapcsolatban is módosította az Alkotmányt. Az Alkotmány 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lépett: „(1) Az országgyűlési képvi­selők általános választását - az Országgyűlés feloszlása, vagy feloszlatása miatti választás ki­vételével - az előző Országgyű­lés megválasztását követő ne­gyedik év április, vagy május hónapjában kell megtartani.” A 28. § (6) bekezdése he­lyébe a következő új lépett és a szakasz további (7) bekez­déssel egészült ki: „(6) Az Országgyűlés fel­oszlásától vagy feloszlatásá­tól számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. (7) Az Országgyűlés mű­ködése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.” A 44. § (2) és (3) bekez­dése helyébe a következő rendelkezések léptek: „(2) A képviselő-testület tagjainak és a polgármester­nek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást kö­vető negyedik év október hó­napjában kell megtartani. (3) A képviselő-testület megbízatása az önkormány­zati általános választás nap­jáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbíza­tása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztá­sáig tart.” Az alkotmánymódosítás azt is meghatározta, hogy 1998-ban az országgyűlési képviselők általános válasz­tását májusban, a helyi ön- kormányzati képviselők és polgármesterek általános vá­lasztását októberben kell megtartani. Kőolaj-tartalékolás Az 1997. évi CXVn. törvény módosította a kőolaj és kőolaj- termékek biztonsági készlete­zésének szabályait. A törvény hatálya december 21-étől kiter­jed mindazon jogi szemé­lyekre, gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra, akik (amelyek) külföldről kőolajat vagy kőolajterméket hoznak be belföldi feldolgozás, értékesí­tés, felhasználás céljából. A biztonsági készlet mértéke az adott évet megelőző évben összesen behozott és kivitt kő­olaj és kőolajtermékek meny- nyiségi egyenlegének a mellé­kelt ábra szerint meghatározott számú napokra jutó átlaga. A biztosítandó kőoljakészlet mértéke 0 50 100 Napok száma________ Jogi tanácsadó • Nagy F. kérdése: a lakásbérleti szerződés miként jön létre? A lakások és helyiségek bérletére, va­lamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint a lakásbérleti jogviszonyt a bérbe adó és a bérlő szer­ződése határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkezéséig hozza létre. A szerződés alapján a bérbe adó köteles a lakást a bérlő használatába adni, az pedig a használatáért, továbbá a bérbe adó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni, s abban a szerződés megkötésekor kell megállapodni. Ha a lakbér mértékét jogszabály álla­pítja meg, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a lakbérben nem állapodtak meg. Az önkormányzat, illetőleg az ál­lam tulajdonában lévő lakásra vonat­kozó szerződést írásba kell foglalni. A törvény lehetővé teszi, hogy a la­kást több bérlő együttesen is bérelhesse. Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogvi­szony akkor létesíthető, ha ebben a bérbe adó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak. Önkormány­zati lakásra bérlőtársi szerződés önkor­mányzati rendeletben meghatározott fel­tételekkel köthető. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei a lakás bérletére vo­natkozóan egyenlőek és egyetemlege­sek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. • N. G., L. F. és K. T. kérdezi: mi­ként tudhatják meg, hogy nyugdíjuk megállapításánál mennyi szolgálati időt vesznek figyelembe? Az érvényes társadalombiztosítási jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az érdekeltek nyugdíjazásuk előtt megtudják, mennyi szolgálati idővel rendelkeznek. A 89/1990. (V.l.) MT. sz. rendelet 265 §-a szerint az igényelbíráló szervtől - a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól - legkorábban az 50. életév betöltésekor kérhető annak köz­lése, hogy a kérelmezőnek - a kérelem elbírálásakor érvényben lévő jogszabá­lyok szerint - mennyi szolgálati ideje van. A kérelmet rendszeresített nyom­tatványon lehet kérni. Csatolni kell hozzá a kérelmező rendelkezésére álló igazolásokat, okmányokat. A kérelemről hozott határozatban megjelölik a szolgálati időként elismert naptári időtartamokat, és megfelelő in­dokolással az el nem ismerteket. A fen­tebb megjelölt életkortól függetlenül közölni kell a szolgálati idő tartamát, ha azt a kérelmező korkedvezményre hivat­kozva kéri. Ebben az esetben a figye­lembe vehető, valamint a figyelembe nem vehető szolgálati idő, továbbá a korkedvezményre jogosító idő tartalmá­ról kell a határozatot meghozni. • T. K. kérdezi: lehetséges-e a házas­társ haszonélvezeti jogát korlátozni? Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélve­zetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Házasságkötéssel a ha­szonélvezeti jog megszűnik. A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A korlátozásnak bármikor helye van, de az csak olyan mértékű lehet, hogy a haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figye­lembe véve az általa örökölt vagyontár­gyakat, saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind .az örökösök kérhetik a haszonélvezeti jog megváltá­sát. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszere­lési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökös­ként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén az ági vagyon 1/3-a illeti meg. A haszonélvezet megváltását a hagya­téki eljárás során, ha ilyen nincs, akkor az öröklés megnyíltától számított 1 éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként il­letékes közjegyzőnél kell kérni. S. Á. Bukmékeri fogadás Módosult az egyes szeren­csejátékok engedélyezésé­vel, lebonyolításával és el­lenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet, mégpedig legfő­képpen a nálunk javarészt újnak számító bukmékeri fogadás különös szabályai által. Ám nemcsak erre a formára, hanem mind­egyikre érvényes, hogy a fogadások esetében a leg­magasabb tét értéke a 100 ezer forintot nem haladhatja meg. A bukmékeri fogadá­son viszont az elérhető nye­reménynek is van felső ha­tára: egymillió forint. Az ezt meghaladó összegű nyere­ményt lehetővé tevő téttel, illetve nyereményszorzóval fogadás nem köthető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents