Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-31 / 357. szám
1997. december 31., szerda Politikai Vitafórum Dunántúli Napló 7 Mezőgazdasági érdekképviselet Magyarország népessége túlnyomó többségének létalapja a magyar föld. A föld műveléséhez, birtokolásához, a mezőgazdasági termeléshez fűződő nemzetgazdasági érdekek indokolttá teszik, hogy az állam megkülönböztetett figyelmet fordítson a mezőgazdaságban dolgozókra. A privatizáció és a szövetkezetek felbomlása következtében olyan személyek birtokába került a magyar termőföld egy része, akik közömbösek annak sorsa iránt és gazdasági, jogi helyzetükkel gyakran visszaélnek, rablógazdálkodást folytatnak. A termőföld jelentős része ezért megműve- letlen, az állattenyésztés a kritikus szint alá süllyedt. Tanúsítják ezt az országszerte fellelhető elhagyott mezőgazdasági létesítmények és parlagföldek. A magyar mezőgazdaság ebből a válságból csak társadalmi összefogással képes kiemelkedni. A társadalmi ösz- szefogás egyik legfontosabb összetevője - a népszuverenitás intézményéből következően - azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok, a mezőgazdasági népesség széles rétegei, az őket legközelebbről érintő kérdésekben, érvényesíteni és védelmezni tudják érdekeiket. A demokratikus államrend érvényesülésének egyik legfontosabb biztosítékai az érdekképMérlegen a gazdaság Kormányzati előrejelzések szerint a bruttó hazai termék (GDP) 4,5-5% körül növekedhet jövőre. Elhallgatják azonban azt, hogy ez a lehetőség már ’95- ben és ’96-ban is benne volt a magyar gazdaságban. A Bokros-féle sokkterápia ugyanakkor mesterségesen és szükségtelenül elfojtotta az előző kormányzati ciklus ütolsó évében beindult, 3 százalék körüli GDP-növekedést. A ’98-as növekedés tehát a ’94-es teljesítmény egyenes folytatása. Magyarország a Bokrosprogram miatt két évet is elveszített a felzárkózásban, miközben a legtöbb közép-európai rendszerváltó ország gazdasága dinamikusan, többnyire öt százalék fölött növekedett évente. Az MSZP-SZDSZ kormány elhibázott, megszorító gazdaságpolitikája 1995— 97 között legalább 13 százalékpontnyi gazdasági növekedéstől, azaz sok százmilliárd forint jövedelemtől fosztotta meg az országot. Mivel a jövő évre várható maximum ötszázalékos növekedés a veszteségeknek csupán kis hányadát pótolja, a Hom- Kuncze kormány gazdasági teljesítménye egyértelműen negatív. Ezért szakmailag megalapozatlan a kormánynak és a hozzá közel álló gazdaságkutatóknak az az állítása, hogy a ’95 óta folytatott gazdaságpolitika sikeresnek tekinthető. Különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy az elmúlt három év a külső feltételek szempontjából a magyar piacgazdaság történetében a legkedvezőbb időszak volt - gondoljunk csak a nyugat-európai konjunktúrára vagy a délszláv háború befejezésére. Ehhez jött még az energiaszektor dömpingáron történt kiárusításából származó, egyszeri és megismételhetetlen bevétel, ami plusz forrásokat teremtett a gazdaság számára. Ugyanakkor az államháztartási egyensúlyhiány 4,9 százalék, ugyanúgy, mint 1990-94 átlagában, amikor a feltételek sokkal rosszabbak voltak. Mindent összevetve a kormánynak inkább pironkodásra, mint büszkeségre volna oka. Hegedűs Tamás Néppárt-MDNP A tények alapján Az aktív választás megköveteli, hogy a szavazó polgárok minél nagyobb számmal ne csak a választási nagygyűlésekre, hanem a választási kis- gyűlésekre is elmenjenek. S ott ne csak hallgassanak, tegyenek fel kérdéseket, mondják el észrevételeiket, fogalmazzák meg igényeiket. A parlamenti demokráciában feltétlenül előre lépést jelentene, ha a választásra induló pártok a választási küzdelem előtt kötelesek lennének programjukat írásban a választási bizottságnak bejelenteni, és az így meghatározott programjukhoz tartani magukat. Ennek betartása a kormányra kerülő pártot is kötelezné, hisz annak alapján kapta a választók többségétől a bizalmat. Valószínűnek látszik a kormánypártoknak az a magyarázata, hogy a magyar gazdasági helyzet nem adott másra lehetőséget, mint amit tettek. A piacgazdaságot kellett kiépíteniük, csak a vadkapitalizmus módszere tette ezt lehetővé. Csakhogy a vadkapitalizmus indokoltságát annak idején az magyarázta, hogy nem létezett tőkésíthető vagyon, azt saját erejükből, saját felelősségükre kellett kezdő tőkéseknek megteremteniük. A magyar tőkésítésnél viszont megvolt a hatalmas állami vagyon. A rendszerváltás ismert súlyos gazdasági gondjai valójában azért jelentkeztek, mert a jórészt ingyen vagy olcsón szerzett állami tőkét magánvagyonként ésszerű gazdálkodással nem növelték, hanem felélték. így a nyereséget nem a szükséges pozitív gazdasági tevékenységgel, hanem kiváltságaiknál fogva kormányzati intézkedésekkel biztosították. Erre nagy lehetőséget adott a jogszabály- dömping, a benne rejlő többféle értelmezési lehetőséggel. A kormány nem a pozitív gazdaságirányításra, hanem az állami vagyon minél gyorsabb és olcsóbb privatizációjára és az állam fenntartási költségeinek a lakosságra hárította át tevékenysége súlyát. Dr. Vejkey Kálmán a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei vezetőségi tagja viseletek, mert védelmet nyújtanak a hatalommal visszaélő kormányzat diktatúrájával, a köz érdekével ellentétes intézkedéseivel szemben. A mezőgazdasági népesség demonstrációi az utóbbi időben egyértelműen kifejezésre juttatják az általános elégedetlenséget, de azok nem alkalmasak folyamatos, tervszerű és hatékony érdekvédelem biztosítására. A magyar nemzet kincsének, a termőföldnek nemzetmegtartó és nemzetfenntartó erejére, az EU-csatlakozás időszakában megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Halaszthatatlanná vált - a történelmi hagyományainkra épülő, de a mai kor igényeinek megfelelő érdekvédelmi szervezet létrehozása, amely - elődeihez hasonlóan - alulról épül fel, önkormányzati elven működik és alkalmas a mező- gazdasági népesség érdekeinek magas fokú védelmére. A fentiekre tekintettel dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője T/5293. sz. alatti törvény- javaslatában mezőgazdasági, érdekképviseleti szervezet létrehozását javasolja, amely megfelelő védelmet biztosítana a mezőgazdaságban dolgozók részére és egyidejűleg elősegítené a mezőgazdasági tevékenység szakmai színvonalának emelését is. A törvényjavaslat átfogó ismertetésére a közeljövőben visszatérünk. Dr. Tamási Lajos, az FKGP Baranya Megyei Szervezte Polgári Tagozatának elnöke Az év végén Nem tudjuk, hogy milyen hangvételű lesz a választási kampány, de most, az év végén még kívánhatunk politikai elvbarátainknak és ellenfeleinknek egyaránt boldog új évet. Sőt még a humor hangján is szólhatunk más pártokról és önmagunkról is. Először természetesen a hatalmat kétharmados többséggel gyakorló kormánypártokról. Az MSZP várhatóan tovább folytatja minduntalan hangoztatott sikersorozatát. Ha figyelembe vesszük a sajtóban közölt várható áremeléseket, és hozzá számítjuk az üzletekben nap mint nap tapasztalható drágulásokat, akkor röpke néhány hónap alatt egy átlagos magyar család megélhetési költsége közel 30%-kal emelkedik, szemben a néhány helyen kialkudott és kiharcolt tizenvalahány %-os béremeléssel, már annak, akinek van munkahelye. Ezzel várhatóan sikerült a hárommillió létminimumon élők számát közel négymillióra emelni. Ilyen sikerrel kevés európai kormányzó párt rendelkezik. Persze az igazi sikert majd a 65 éven felüliek ingyenes utazása jelenti. Már látjuk lelki szemeink előtt, ahogy Kökörcsin pusztán a Jóska bácsik suvikszolják a csizmát, és a Mari nénik keményítik a pén- dölt, aztán irány Honolulu. A hazait a 94-es sütésű 3,60-as kenyérből és az ötforintos sörből pakolják. Az SZDSZ olyan áttörésre készül, amely alapjaiban rendíti meg a pénzvilágot: a kiszivárgott hírek szerint egy SZDSZ körökhöz közel álló bankár nem adja meg a tizedik, 50 milliós, vissza nem térítendő, kamatmentes kölcsönt egy volt állampárti privatizátor- nak. A kilencszer 50 milliót bankkonszolidáció néven a kormánykoalíció megtérítette az adófizetők pénzéből, de ki tudja, mit hoz a jövő. A valamikori közös állami tulajdon rovására villámgyorsan megtollasodott „újgazdagok” megnyugtatására közöljük, hogy nem kell tartaniuk a 98-as választásoktól. A FIDESZ csipetcsapatába beköltözött az MDF nyugodt ereje, és az MDNP a- tyai jó tanácsait figyelembe véve készül a kormányzásra. így aztán néhány miniszteriális személycserén kívül az ég világon semmi sem fog történni. Azt azért őszintén reméljük, hogy az Orbán Viktor által vezetett politikai kukásautó befejezi pártjáró körútját, és tartalmának csak egy kis részét üríti ki majd a parlamentbe. Ha hihetünk a közvéleménykutatásnak, akkor csökkent a kisgazdák népszerűsége. Lehet hogy egy választási győzelmet adtak egy „maczókáért”? Hát, nem egy jó üzlet! Néhány megrögzött kereszténydemokrata még mindig reménykedik: egyszer jön egy olyan újságíró, aki a KDNP választási programjáról kérdez, és nem arról, hogy ki, mikor, mit és kire mondott, és aztán hova ment. Az pedig, hogy e sorok íróját, ezen írás miatt a KDNP kizárja?! Ki van zárva! Czukor Antal KDNP mb. megyei elnök Egy politikai együttműködés körvonalai / Ábránd vagy valóság? A jelenlegi magyar ellenzék sajnálatos politikai megosztottsága ténykérdés. Tudjuk jól, hogy erre nem lehet magyarázat sem a személyes ellentétek túldimenzionálása, sem az úgynevezett liberális eszmekörhöz való viszonyuk, de még a kereszténységnek a megosztottsága sem. Tisztulásról, sajátos önfejlődésről is beszélnek egyesek, csak gyanítható, hogy valami egészen másról lehetett, lehet szó az ellenzék egészét tekintve. A fejlemények azonban a közelmúltban mintha kedvezőbb fordulatot vettek volna. Egyre több ellenzéki pártban érik a felismerés -, amit már annyiszor hangoztattunk sokan - csak a teljes összefogás, az ellentétek félresöprése hozhatja meg a várt politikai sikert. Az egysíkú, gyakran korlátos pártszemléletről át kell térnünk az integrált politikai gondolkodás vonulatára, melyben már végre nem a kirekesztés, az elhatárolódás, hanem a nézőpontok summázata és eredője, a végső célban megfogalmazott centrális törekvések jelennek meg. Ezek pedig a jelenlegi kormánykoalícióval szembeni reális alternatívák felmutatása, a választópolgárok orientálása, új politikai gondolkodásra ösztönzés. Ennek alapja a politikai programok hasonlósága és a józan belátás lehet. Az integrált politikai cselekvés, a szűkebb pártérdekeken felülemelkedő magatartást jelent. Ebben a szemléletben már nem lehet az a döntő, hogy egy adott politikai párt melyik másiktól mennyire áll jobbra vagy balra, hanem a valódi nemzeti érdekek által megkövetelt összefogás és egységes fellépés a vezérelv. Még élnek a régi reflexek, még van bizalmatlanság, itt-ott elhatárolódás, elkülönülés, de már egyre ritkábban és csak epizódszinten. Ajánlatos lenne végre azt is belátni, hogy valójában hol vannak az igazi választóvonalak, mely pártok és politikai törekvések mentén alakulhat ki az értelmes országépítő és nemzetmentő kompromisszum, s melyek vezetnek zsákutcába, további felaprózódáshoz. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a választóvonal az úgynevezett „polgári” és a „nemzeti” erők között húzódik. Ideje végre már észrevennünk a „politikai aknákat” és még időben hatástalanítani azokat. Felmerül a kérdés, vajon ki az igazi nemzeti értékek szószólója, megjelenítője, amikor a „politikai csőlátás” csak rombolást, szeparációt idézett elő. Úgy gondolom, ez az út a továbbiakban járhatatlan. A választópolgár most már mást vár. Sikeres együttműködő pártokat, egyeztetett programokat és valódi alternatívát. Ennek megvalósítása valamennyi ellenzéki párt felelőssége. Hidvégi Péter Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Párthírek Az FKgP Pécs Városi Szervezete 1998. évi első taggyűlését január 5-én 17- kor tartja a megyei szervezet tanácstermében, Pécs, Széchenyi tér 18. A Munkáspárt megyei és területi koordinációs bizottságai, valamint pártalapszerve- zetei az 1998. évi országgyűlési képviselő-választásokon az alábbi jelölteket állítják Baranya megye hét választó- kerületében: Fratanolo János I. vk., dr. Jegesy Andrea II. vk., dr. Südi Bertalan III. vk., Prohászka István IV. vk., Horváth József V. vk., Szilágyi Imre VI. vk., Pöttendi János VII. vk. A Hadifoglyok Baranya Megyei Szervezete január 5én 14 órai kezdettel nyílt ösz- szejövetelt tart Pécsett az Apáca u. 15. sz. alatt a TESZ Székházban. Téma: Az emlékek és emlékezések sorozatban „A doni áttörés a szemtanú emlékezése nyomán” Király József pécsi lakos egykori katona, majd hadifogoly beszámolója. A Független Kisgazda- párt Egyházpolitikai Kabinetje megdöbbenéssel szerzett tudomást arról, hogy karácsony estéjén újabb vandál cselekmény történt a Tömő utcai kápolnában. A kabinet ígéretet tesz arra, hogyha az FKGP kormánytényező lesz, akkor mindent megtesz majd azért, hogy az ilyen cselekmények egyszer s mindenkorra megszűnjenek. Politikusok sokaságában csalódott eleink adták a politikának a cím szerinti jelzőt. Mégpedig azt követően, hogy a földön járó józanságáról oly sokszor bizonyságot tett magyar nép fölismerte a politika szemfényvesztés komolytalanságát. Tőkés társadalmi miliőben még inkább indokolt lehet a politika efféle pejoratív minősítése. Az emberek jelentős része a polgári demokráciában fokozottan bizalmatlan a politikai élet szereplői, s maga a politika iránt. Az állampolgári jog ugyanis kimerül szavazataik leadásával, s ezzel a legtöbb ember (az eseti népszavazásokat leszámítva) minden további beleszólási jogát átadja megválasztott képviselőinek. Napjainkban az is szembe tűnik, hogy a politika kilépett az eltérő érdekek érvényesítése funkciójának szerepköréből, s kizárólag a hatalom megszerzését vagy megtartását célzó kvázi „művéÚri huncutság szetté”, többeknél ripacskodássá vált. Az állampolgárok aztán a politika szennyes voltára hivatkozva tartják távol magukat a pártoktól, s fejezik ki teljes érdektelenségüket a politikai élet eseményeivel szemben. A rendszerváltás veszteseitől szinte nap mint nap halljuk: „nem politizálunk, nem érdekel minket a politika. Hiszen úgy is az fog történni, amit ott fenn az ország vezetői akarnak”. Ha többnyire így is van, egyáltalán nem mindegy, hogy kik vannak ott fenn, s helyettünk miként döntenek. A politika iránti ellenszenv gyakran ölt artikulált formát. Nyugdíjasok szervezeteinél tapasztaltuk, milyen nyomatékkai hangsúlyozzák politikamentességüket, melyre a hatalom olykor „rá is játszik”. Arra ösztökéli őket, hogy ne tartsanak fenn kapcsolatot más pártokkal. Elegendő, ha választások előtt velük, az országlókkal választási megállapodást kötnek, melynek fejében vezetőik helyére számíthatnak a párt országos listáján: más esetekben pedig lojalitásukért néhány ezer forintnyi alamizsnával segítik klubjaik működését, illetve tagtoborzó teaestjeik költségeit finanszírozzák. Ez is egyféle úri huncutság. Jelzi, hogy a húsos fazékért folytatott könyöklések közben az elvszerű taktikai megfontolások devalválódnak, idegenné válnak. A politikai küzdelmeknek az érdek és érzelem motiválta gondolkodás, a táborszervezés, a konfliktusgeijesztés, féligazságok hirdetése, a valóságos szándékok álcázása, a taktikázgatás elválaszthatatlan velejárója, mely minden ép erkölcsű ember szamara visz- szataszító. A Munkáspárt szerint a politikát visz- sza kell helyezni többségi érdekérvényesítő szerepébe, melyet csak az ország tönkretevőinek pontos körülhatárolásával, ínséges életünk előidézőinek nevesítésével lehet elérni. Ne üljünk fel a szirénhangoknak: ne adjuk el magunkat és leszármazóink jövőjét egy tál lencséért. Bizalommegvonással, „Elég volt! Nincs tovább!” figyelmeztetés határozott kimondásával helyezzük voksunkat tavasszal a szavazó urnába - azt a pártot támogatva, melyet nem terhel felelősség a népnyomorgató rendszerváltoztatás megvalósításáért. Dr. Südi Bertalan szóvivő
