Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-03 / 331. szám
16 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. december 3., szerda PÁRTHÍREK A Pécsi Szegfű Klub és az Magyar Szocialista Párt megyei képzési kabinetje december 4-én, csütörtökön 17 órakor nyílt klubnapot tart, melyen G. Márkus György, a Politikatudományi Intézet munkatársa tart konzultációval egybekötött előadást „A szociáldemokrácia helyzete Európában” címmel Pécsett, a Tüzér utcai mozgalmi házban. Lusztig Péter országgyűlési képviselő (MSZP) december 5-én, pénteken 8-11 óráig fogadóórát tart Pécsett, a polgármesteri hivatalban. Habjánecz Tibor, a Magyar Demokrata Fórum Baranya megyei elnöke várja a téma iránt érdeklődőket 1997. december 4-én 18 órára a pécsváradi művelődési központ klubtermébe, Mellár Tamás közgazdász „Gazdasági növekedés, kereslet visszafogás helyett szociális piacgazdasággal” címmel rendezendő fórumára. Gráf József országgyűlési képviselő (MSZP) december 5-én, pénteken fogadóórát tart Szigetváron a Deák tér 16. sz. alatt lévő képviselői irodában 11-12 óráig. Habjánecz Tibor, a Magyar Demokrata Fórum Baranya megyei elnöke várja az érdeklődőket december 9-én 18 órára Mohácsra az önkormányzat dísztermébe, ahol Kassai Róbert, az IPOSZ országos alelnökének A kisvállalkozások fejlesztése című fórumára kerül sor. Újra Sárközi Sándort választották a MEASZ elnökévé. Az elmúlt évek változásai nem elegendőek a jó társadalmi közérzet biztosításához - olvasható a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) küldöttgyűlése által kiadott nyilatkozatban. - A MEASZ felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar belpolitikában teret nyert a felelőtlen demagógia, a pártok marakodása, erősödött a társadalom békéjét veszélyeztető erők hangja. A küldöttgyűlés ismét Sárközi Sándort választotta meg a tömörülés elnökének. Az értekezletet levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök. Kórházi csődök Alig telik el úgy nap, hogy valamelyik média ne közölne hírt az ország különböző pontjain lévő kórház csődjéről, csődhelyzetbe jutásáról. Ismerünk olyan esetet is, amikor a már csődbe jutott egészségügyi intézmény élére a kinevezett csődbiztos csak tovább súlyosbította a gondjaira bízott kórház anyagi helyzetét. A katasztrofális helyzet okait kutatva meg kell állapítani, hogy: Az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) költségvetésének bevételi oldalát az utóbbi években rendszeresen felül, míg a kiadási oldalát folyamatosan alul tervezik. Erre megfelelő bizonyíték a pénztár évenkénti költség- vetés módosítása. Az egészségügy finanszírozása teljesítményarányos rendszerre épül. A jelenlegi helyzet az, hogy az egészségügyi intézmények teljesítménye az utóbbi fél évben közel 6%-kal nőtt, míg a finanszírozásuk több mint 15%-kal csökkent. Holott egyes közüzemi díjak és különböző gyógyászati eszközök beszerzési díja az elvont támogatás arányával egyenes arányban nőtt! Az elmúlt időszakban jelent meg a népjóléti miniszter azon rendeletsora, amely az egészség- ügyi intézmények „akkreditálásáról” szól. Ezen rendeletek előírják, hogy milyen személyi és tárgyi feltételeknek kell megfelelnie az adott intézménynek. Amennyiben ezeket a feltételeket nem teljesítik, nem köt velük szerződést az OEP. Sajnos az előírások mellé pénzt a rendelet nem biztosít. Marad a kérdés: bezáiják-e kívülről a kapukat, vagy onnan vesznek el pénzt, ahol tudnak!? Az egészségügyi intézményeink túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van. A jelenlegi finanszírozási rendszer értelmében a tulajdonos kötelessége az intézmények épületeinek, műszereinek felújítása, cseréje, korszerűsítése stb. A fent nevezett teljesítményarányos finanszírozást csak az intézmény működésére lehetne fordítani. Ä működési költségek alatt elsősorban a közalkalmazottak bérét, a közüzemi szolgáltatások díját, a felhasznált gyógyszerek és gyógyászati eszközök beszerzési árát a kisebb javításokat stb. kell érteni. Sajnos az intézmények a tulajdonosaiktól ezekre az alapvető feladatokra szinte semmi pénzt nem kapnak. Az egészségügyi intézmények finanszírozási helyzetét minél előbb felül kell vizsgálni és új, a felmerülő valós költségek alapjaira kell helyezni. Bebizonyosodott, hogy egy-egy intézmény belülről történő megreformálása (ágyszámcsökkentés, osztályok bezárása stb.) nem vezet eredményre. Közben egyre többen az egészségügy privatizációban látják a jövőt, a fejlődés irányát. Ha ebbe az irányba mozdul az egészségügy reformja, akkor megint azok érdeke fog csorbulni, akikért az egész „rendszert” működtetik. Vagyis az adó- és járadék fizető állampolgár, a „lakótelepek népe”, az aki most is kiszolgáltatott, ha kórházba kell mennie. Az egészségügy privatizálását csak - a nyugdíjpénztárhoz hasonló - több lábon álló, és több biztosítót feltételező egészség- ügyi biztosítórendszer bevezetése után tudjuk elképzelni. Perényi József, KDNP, Keresztényszociális Műhely Bennünk vajon teljes a béke? Ahogy a hétfői lap is hozta, akadnak 81 év után még hadiállapotban lévő országok. Nálunk 51 éve megszületett a gyászos békekötés, de kérdem, a lelkekben teljes-e a béke? Ugye nem! Pontosan ezért szükséges a világháborús emlékmű méltó helyen történő felállítása, hogy legyen egy pont, egy holttest nélküli síremlék, hol meggyászolhatjuk, csendben elsírathat- juk a másfél milliót: apákat, testvéreket, anyákat és gyermekeket, a háború valamennyi áldozatát. A kötelező gyász és megemlékezés után megköny- nyebbülve bennünk is elcsendesedhetnek a még ma is keserű emlékek. Hajtsunk fejet a hősök, a katonák, az elhurcoltak, a keleti és nyugati fogolytáborokban elpusztultak és a polgári áldozatok emléke előtt egyaránt. De a tiszteletadás után a munka ideje következzék, mert van mit elvégeznünk. Az áldozatok tragédiája intő példa legyen valamennyiünk előtt. Ezt a tragédiát csak kemény és összefogott munkánkkal lehet elviselhetővé tenni. Ismeretlenben lévő, javarészt nem is létező sírok felett kell új életet teremtenünk, a túlélőknek az emlékezés mellett ez a legfőbb kötelessége. Pécs polgársága eddig is számos adománnyal segítette az emlékmű állítását. Aki még felajánlással kíván élni, a befizetéshez csekket a Polgármesteri Hivatal portáin, a postákon, vagy a János u. 14-ben, illetve a Nyíl u. 31-ben kaphat. A lakosság együttérzését és áldozat- készségét ezúton is köszöni az emlékmű kuratóriuma. Csernavölgyi Antal, a kuratórium elnökhelyettese Lezsák Kökény felmentését kéri Lezsák Sándor, az MDF elnöke megrendítőnek tartja Papp Lajos sebészprofesszor erkölcsi kiállását, mely drámai ellenpontja az MSZP-SZDSZ kormányzati politikának. Papp Lajos szívsebész orvosi esküjéhez méltó tisztességgel vállalt önkéntes sorsközösséget az egészségügyi kormányzat által cserbenhagyott betegeivel. A drámai tiltakozás azt jelzi, hogy a magyar egészségügyben szükségállapotok uralkodnak, alapvető feladatait az állam nem látja el. A Bokros-csomag miatt a népegészségügy kritikus helyzetbe került. Amíg a kormányzat sikerpropagandától hangos, az elmaradt szívműtétek miatt betegek halnak meg. Amíg a kormánypártok milliárdos sikerdíjak és vesztegetések ügyét próbálják titkosítani, addig pénzhiány miatt 13 ezer ember nem jut sugárkezeléshez. Az MDF elnöke felszólítja Horn Gyula miniszterelnököt, hogy az egészségügyben kialakult szükségállapot miatt azonnali hatállyal mentse fel Kökény Mihály minisztert, aki személy szerint is felelős. Lezsák Sándor egyben felszólítja a miniszterelnököt, hogy a költségvetési tartalékból fedezze a várakozó betegek szívműtéteinek költségeit. Az egészség- ügyi tárca új vezetése pedig harminc napon belül nyújtsa be a parlamentnek programját, amely legalább az 1998-as országgyűlési választásokig garantálja az egészségügy működőképességét. Nyílt levél Pécs város polgármesteréhez Tisztelt Polgármester Úr! Az 1997. november 13-i közgyűlésen napirend előtti felszólalásunkat az alábbiakban erősítjük meg. A nemrégiben kipattant városházi fiktív pénzügyi utalások ügye kapcsán sajnos igazolódnak azok a meglátásaink, melyeknek az elmúlt időszakban nyilvánosan a közgyűléseken és levelek formájában adtunk hangot. Az általunk korábban felvetett ügyeket érintően (Közüzemi Rt. - Kis Flórián u-i óvoda - OPEL Gergely ingatlanügyek, ön- kormányzati biztosítási tender törvénysértő lefolytatása, ügyirat-kezelési keretszoftver beszerzés körülményei, víziközmű beruházások gyakorlata stb.) a polgármesteri hivatalban nem folytak valóságos, érdemi vizsgálatok, azok a felelősök számonkérése nélkül kimúltak, illetve egy következményük volt: újabb ügyeket gerjesztettek. Éppen ezért kérjük a Tisztelt Polgármester Urat, hogy - első körben:-adjon nyilvános tájékoztatást a jelenlegi és az általunk korábban felvetett, lezáratlan ügyek állásáról,-rendelje el az 1994. december 1-jén folyamatban lévő és az azóta elindult, a polgármesteri hivatal felügyelete alá tartozó beruházások teljes körű, részletes vizsgálatát (beruházások elindítását megalapozó döntések, pályáztatások, teljesítések, átvételek, kifizetések, aktiválások), - vizsgáltassa meg, hogy a polgármesteri hivatal köztisztviselőire vonatkozó ösz- szeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek-e,-írásban nyilatkoztassa a városi köztisztviselőket, hogy saját és közeli hozzátartozójuk tulajdonában lévő cégek részéről történt-e a polgár- mesteri hivatal, illetve a város intézményei felé számlázás. Támogatjuk azt a kezdeményezését, hogy a több, mint negyvenmillió forint értékű jogosulatlan átutalásokkal kapcsolatban vizsgálatot indított a jegyző és a pénzügyi irodavezető felelősségének megállapítására, egyben kérjük, hogy rendelje el a pénzügyi irodán folyó tevékenység átfogó ellenőrzését. Tisztelt Polgármester Úr! Úgy gondoljuk, hogy a vizsgálatokat - a munkájukat törvényesen és etikusan végző köztisztviselők, közalkalmazottak és önkormányzati képviselők jó hírnevének megőrzése érdekében - haladéktalanul le kell folytatni. (A levelet az alulírott frakcióvezetők 1997. november 27-én adták át a polgármesternek.) Galbáts András, FKgP Körömi Attila, Fidesz-MPP Liszkay Teréz, KDNP Dr. Révész Mária, MDF A bányászfeleségekért Az MSZP kilenc Baranya megyei országgyűlési képviselője november végén levélben fordult Kökény Mihály népjóléti miniszterhez. A levél szövegét az alábbiakban közöljük: Tisztelt Miniszter Úr! A Baranya megyei képviselő csoport tagjaiként választói gyűlés keretében találkoztunk a megyében élő urán- és szénbányászokkal. A beszélgetés során szembesültünk azzal a - számukra szinte lehetetlen helyzetet teremtő - kérdéssel, melynek megoldásában szeretnénk a segítségét kérni. A mindenki által támogatott és igazán kedvező intézkedés az özvegyi nyugdíjakról, sajnos az 1998. január 1-je után megözvegyülő bányászfeleségek számára, akik - vagy munkalehetőség hiánya, vagy a család gondozása miatt - saját jogon nyugdíjszerző idővel nem rendelkeznek, nagyon nehéz helyzetet teremt, valamennyi bányavidéken. A társadalombiztosítási nyugdíj előírásai szerint a bányászként dolgozó család- fenntartó nyugdíjából az özvegynek - az egyéves ideiglenes nyugdíj után - 20 százalék özvegyi nyugdíj jár, ami megélhetésüket szinte nem is képes biztosítani. Tekintettel arra, hogy a bányászat kiemelt ágazata volt a gazdaságnak akkor, amikor még a saját jogú nyugdíjat jelentő jogszerző idő megszerzésére a bányászfeleségeknek lehetőségük lett volna, ők önhibájukon kívül kerültek ebbe a szinte kezelhetetlen helyzetbe, ezért kérjük, hogy nyújtsanak segítséget számukra problémájuk megoldásában. Segítségét előre is köszönjük. Szili Katalin, Toller László, Lusztig Péter, Páva Zoltán, Gráf József, Kocsi László, Bleyer Jenő, Pucz László, Ferenczy Sándor országgyűlési képviselők Ifjú referensek Európáért Manapság sok szó esik Magyarország európai integrációjáról. Nem kerülnek középpontba azonban azok, akiket leginkább érint, Magyarország fiatal generációja. Amiről kevesen tudnak: a belépés időpontjáig olyan négy-ötszáz fős gárdát kell kiképezni, akiket majdan Magyarország Brüsz- szelbe delegál. Ezen posztok legfőbb várományosai a fiatalok, akiknek ilyen irányú képzése több szinten és formában folyik majd. Szükség van azonban olyan nyelveket beszélő fiatalokra is, akiken keresztül a magyar fiatalok megismerik Európa különböző régióit, fiataljait és az Európai Uniót. E feladatokra az ifjúsági szervezetek kül- ügyes képviselői, ún. nemzetközi referensek a legalkalmasabbak. Magyarországon az első szemináriumot a nemzetközi referensek képzésére az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament, a Fiatal Európa Egyesület és az Ifjúsági Integrációs Társaság együttműködésével rendezték Csillebércen, november 27-30. között. A kétéves képzés során a résztvevők elsajátítják hogyan kell nemzetközi csereprogramokat, rendezvényeket megszervezni, lebonyolítani, projekteket, pályázatokat, készíteni, valamint tanulmányutakon, hosszabb időre szóló gyakorlati képzésen vesznek majd részt. Tevékenységünkről már a jövő év tavaszán saját kiadványban számolunk be. Tomcsányi Kata Ifjúsági Demokrata Fórum Külügyi Bizottság Ifjúságunk a rendszerváltás tükrében A több évtizede tartó, a rendszerváltoztatás időszakán is átívelő társadalomtudományi kutatások - szociológiai mérések - lehangoló eredményeket közölnek a magyar ifjúság életkörülményeiről és a jövővel kapcsolatos elképzeléseiről. Amennyiben igaz az, hogy az ifjúság a jövőt hordozó társadalmi csoport, akkor érdemes és szükséges odafigyelni a kutatók méréseire. Az ifjúság az államszocializmus válságában nő fel, egy lefelé hanyatló társadalomban éli meg gyermekkorát. A rendszerváltás időszakát optimizmussal váija, Nyugat felé fordulva bizakodik abban, hogy az egyéni érvényesülési lehetőségek kibővülnek. Sajnos a felgyorsult átalakulás nem esett egybe az előzetes várakozással. Ä kiugróan gyorsan növekvő munkanélküliség a fiatalokat érintette leginkább (20%). A pályakezdők mintegy 33%-a munkanélkülivé vált. Ez a negatív élmény szinte sokkolta a magyar társadalmat. Van-e kiút ebből a lehangoló helyzetből? A Fidesz-Magyar Polgári Párt úgy gondolja, hogy van, de csak akkor, ha a Fidesz- Magyar Polgári Párt kormányzati pozícióba kerül. Ebben az esetben a Fidesz meg kívánja szüntetni a polarizálódó társadalommal együtt járó iskoláztatási esélykülönbségeket. Tisztában vagyunk azzal, hogy a leromlott anyagi helyzetű társadalmi csoportok iskoláztatás révén sem tudnak gyerekeik sorsán javítani. A jelenlegi SZDSZ- es kultuszminisztérium hiába terjeszti ki a középfokú oktatást, ha a családok nem tudják önerőből vállalni az ezzel járó költségeket. Az alapvető okokat ismerjük. Magyarországon az állami tulajdont nem a lakosság körében (mindössze 6%) osztották szét. Az állampolgárok nagy részétől elszedték a pénzt és odaadták egy másik kisebb, a rendszerváltás lehetőségeit érdemtelenül kihasználó ún. „elit” csoportnak. Tekintettel arra, hogy a társadalmi emelkedés, az ifjúság lehetőségei csak a szellemi tőke megszerzésén keresztül valósulhatnak meg, úgy gondoljuk, hogy a korszerű tudásjavakhoz való jutást kiemelten kell kezelni ajövőben. A fiatalok körében végzett mérések egyértelműen igazolják, hogy az értékek skáláján a szociális biztonságot (99%), a tanulást és a szakmaszerzést (98%) teszik az első két helyre. Ugyanakkor a jelenlegi hatalom módszereit kizárólagosnak és kirekesztőnek tartják, ahol hiányzik a megegyezéses demokrácia. Sajnos ezzel magyarázható az ifjúság közömbössége, a politikától, a közélettől való eltávolodása. Ha az ifjúság a jövőt hordozó társadalmi csoport, akkor a társadalom vezetőinek kell visszaadni az elveszített hitet és bizalmat. Egy társadalom csak akkor tud megújulni, ha a vezetői példát tudnak mutatni a közélet minden területén. A Fidesz-Magyar Polgári Párt kormányra kerülése esetén mindent meg fog tenni ennek érdekében. Regényi Béla Fidesz-Magyar Polgári Párt Pécsi Szervezete
