Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-24 / 352. szám

22 Dtinántúli Napló Sport 1997. december 24., szerda Bánusz Viktort az sem zavarja, ha a lábával dobbant valaki Házi feladatot ad sakkból az edző Tizenöt éves létére már bemutatkozott az NB I. B-ben. Öt meccset játszott ősszel a Pécsi Sütő-DOZSO-Fregatt SE-ben, mindet megnyerte, pedig felnőttek is voltak az ellenfelei, mint például legutóbb, amikor egy 32 éves hölgyet győzött le. Bánusz Viktor a pécsi Nagy Lajos Gimnázium 1. D. osztá­lyos tanulója, az edzője Hor­váth Péter. Elsősorban ő a srác példaképe, de Kaszparov, Pol­gár Judit, Kramnyik és Sirov játszmái is tetszenek neki, mert hasonló stílusban sak­koznak, mint Viktor. Bánuszék sakkozó família. Játszik a papa és a két gyer­mek, Viktor, valamint a 8 esz­tendős Tamás is. Az édesapja 9 éves korában kezdett el fog­lalkozni a kis Viktorral, aki 3 esztendeje már versenyszerűen játszik. Először a megyebaj­nokságban láthattuk, aztán az NB II. következett, most pedig az NB I. B-ben ül rendszeresen asztalhoz, 12. táblás játékos­ként. A felnőtt sakkozók időn­ként megpróbálják kizökken­teni, ki azzal, hogy a lábával dobbant, ki pedig azzal, hogy a szemével szuggerálja, de a fia­tal sportoló már jobban el tudja viselni ezeket a zavaró körülményeket, mint koráb­ban.- Viktor sokat fejlődött az utóbbi években ilyen szem­pontból is. A közelmúlt jó eredményei elsősorban az edzőjének, Horváth Péternek köszönhetők, vele hetente 3-4 órát edz a fiam. Házi feladatot is ad neki sakkból - mondja Bánusz József. Természetes, hogy otthon a két Bánusz gyerek szokott egymás ellen játszani. Persze, a nagyobbik fiú tanítgatja a ki­sebbet, utóbbi is tehetséges, gyermekversenyeken már in­dult, megnyerte például Pécs város alsó tagozatos bajnoksá­gát. Viktor edzője, Horváth Pé- rom elkiabálni, de Viktor a ter a tanítványát dicséri. nemzetközi mesteri címig is el­- Az egyik legnagyobb te- juthat. Persze, ehhez idő kell. hetség a megyében. Nem aka- De kivárjuk. Horváth László Bánusz Viktor (jobbra) edzőjével, Horváth Péterrel Röviden Rendezték a játékosokkal. A megállapodásoknak megfele­lően tegnap megkapták az el­maradt pénzt a PMFC labdarú­gói. A játékosok felvehették a legutóbbi tárgyalások szerinti juttatásukat. (o) Jól emeltek. Oroszlányban együtt rendezték a kölyök- és serdülő magyar bajnokságot. A Pécsi Súlyemelő Egyesület 1 ezüstérmet és 3 helyezést ért el. Kölyökkategória. 83 kg: 2. László 155 kg (70+85 kg), 50 kg: 5. Gál 122,5 kg (55+67,5 kg). Serdülők. 59 kg: 6. Kele­men A. 160 kg (70+90 kg). 64 kg: 5. Kelemen L. 162,5 (72,5+90 kg). (oo) Pécsi sakkozó Nizzában. December 26-30. között a franciaországi Nizzában nem­zetközi sakkverseny lesz. Ezen részt vesz a pécsi Horváth Péter is, rajta kívül még három ma­gyar indul. Tavaly Horvát P. második lett a viadalon. (n) KÉT MAROKNYI ZSENI ERICSSON GF 768 SL KÉSZÜLÉK, HEADSET*KARTY> NETTÓ 58.400 Ft BRUTTO 73.000 Ft NOKIA 31101 SL “®»* NETTÓ 34.400 Ft BRUTTÓ 43.000 Ft Tovóbbi feltételek az üzletben! Siklósi Suzuki Autószalon Tel.: 06-30/423-680 „Nálam nincs sumák.. Bogyay Zoltán mosolyog. Ez a mondat körülbelül olyan meg­lepő, mintha azt írnánk: „a Nap süt”. Az edzőnek lét­eleme a derű. Bogyay Zoltán kapusedző Pécsett. Ez a mondat körülbe­lül olyan meglepő, mintha a sporttal foglalkozók nem is­mernének legalább egyet a következő nevekből: Bodnár, Kollár, ifj. Bogyay, Udvarácz, Balogh, Disztl, Viszt, Sólyom, Kurucsai, Kovácsevics, Tar- lósi, Baronek. Ilyen gazdag (volt) a pécsi sport kapusok­ban. A PMFC 58 éves kapuse­dzője mindig kedvesen nevet. Pedig azért érte egy-két meg­próbáltatás: kapusként kilenc- felé repedt az arccsontja, mi­kor edzőként nem tartottak igényt munkájára, infarktust kapott. Nemrégiben acéldarab ment a szemébe, megműtöt­ték, a napokban pedig a ked­venc kutyája halt meg.- Tudod, mi a legszebb. Mondok egy folyamatot: jön egy apró gyerek, nagy sze­mekkel rád néz, és azt mondja: „kapus akarok lenni”. Nem kérdezem én, miért éppen ka­pus, megsimogatom a fejét: «gyere”. Megáll egy picit a folyamat részletezésében. Felemeli a kezét, mintha én lennék a ta­nítvány, és be akarna paran­csolni a kapuba, hogy megmu­tassam, mit tudok. Hogy mie­lőbb láthassa munkája ered­ményét.- Szóval, ott a srác, bemegy a kapuba, rúgom felé a labdát, elesik, mint a homokzsák. No, őt kell megtanítanom védeni. Rengeteg munka kell mind­ehhez Bogyay Zoltán szerint. Szavakat sorol: akarat, szorga­lom, kitartás, tehetség. Kér­dem, melyik a legfontosabb. Válaszában kitér arra, hogy belőlem sohasem lenne kapus, mert ezek szerint nem értem, ha valamelyik hiányzik, a többi hiába van, ráadásul mindegyik egyenértékű. Az emberek pedig különbözőek.- Nekem az a feladatom, hogy a rám bízott kapusok mi­nél jobban védjenek. Egymásra nézünk. Érzi, hogy olyan nagy igazságot mondott, amely bárki szájából elhangozhat, de tudom, komo­lyan gondolja.-Figyelj, nálam nincs su­mák. Meg szoktam mondani a srácoknak, hogy öreg vagyok én már ahhoz, hogy szórakoz­zunk egymással, aki nem me­lózik, abból nem lesz kapus. Nem küldöm el, csak érzékelje, hol áll. A kapusedzés olyan, mint az autóvezetés, folyama­tosan csinálni kell, az oktató­nak is jó, a tanítvány pedig el is várja ezt. Bogyay helyes módszernek tartja azt is, amit rendszeresen alkalmaz, főként a fiataloknál, rendszeresen közvetíti a kapus mozdulatait, mint valami ri­porter. És dicsér, mindig di­csér, mert mindig van mit. Néha szid, utána megbánja, de nem vonja vissza a szavait, ítélje meg a tanítvány, jól gondolta-e az edző. Kedvenc gyakorlata, amitől szerinte ,,kifekszenek” a tanít­ványok a következő: rárúgom a jobb alsóra, feláll, ki kell ve­tődjön az ötösre, dobom a lab­dát, hanyatt vetődve fölé te­nyereik aztán a másik érkező labdát a bal felsőből kiüti. Az egész egy perc alatt lejátszó­dik. És milyen a család.- A fiam minden lebeszélé­sem ellenére kapus akart lenni. Ez az edzői pályám kez­dete is egyben, mert elvittem Kovács Józsi bácsihoz, aki ak­kor a leendő portásokkal fog­lalkozott, ő meg megkért, ma­radjak ott. Azóta ott vagyok, remélem, még sokáig. A kör bezárult. Bozsik László „Csak élni nem maradt időm” Csík Jenőnek a futball a mindene SZIGETVÁR Csík Jenőt a Magyar Labda­rúgásért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. Ahhoz képest, hogy 72 éves, szerencsére nagyon jól tartja magát. Pedig hat titulusa is van, az MLSZ utánpótlás-instrukto­rától kezdve a szigetvári sport­köri elnöki poszton át az ottani serdülő focicsapat edzőjéig. Egyik sem olyan, hogy ne járna sok munkával.- Csak élni nem maradt időm - mondja Csík Jenő. - Belátom, egy kicsit sok, amit csinálok, de még bírom, hál ’ Istennek egész­séges vagyok. Ennek ellenére júniusban csökkentem majd a sok elfoglaltságomat. A sziget­vári focisuli vezetését és a ser­dülőcsapat irányítását azonban megtartom. Szentegáton kívül Somogy- hárságyon is volt pedagógus, testnevelést és más tárgyakat is tanított. Amikor 1986-ban nyugdíjazták, utána még rádol­gozott egy kicsit. Sportszerve­zői és labdarúgó edzői képesí­tést szerzett, még a hatvanas évek közepén. Edzősködött Szentegáton, Szigetváron, resebb játékosok lettek. Elég, ha csak a PMFC-s Ulrich és Sí­pos nevét említjük. A korábbi években rajtuk kívül még 16 futballistát ajánlott a vele jó kapcsolatban lévő piros-fekete klubnak, amely le is igazolta őket. A futball a mindene. Azt egri főiskolás korában szerette meg, 30 éves koráig játszott megyei I-n. osztályú szinten. Húszesz­tendősen került Baranyába, Szentegáton két évtizedet taní­tott, ott is lakott, és persze a fa­luban népszerűsítette a labda­rúgást. Éz annyira sikerült, hogy 1969-ben a csapatuk saját nevelésű fiatalokkal megnyerte a Szabad Föld Kupát, amire még most is büszkén emlékezik vissza.-A gyerekfoci a nagy sze­relmem. Imádom tanítani a fia­talokat, megpróbálok embert nevelni belőlük. A pedagógus-, bál kell hogy sugározzon va­lami. Ha a gyerek látja, hogy szeretem, tisztelem, akkor ő is viszonozza azt. Még nem volt senki, akit el kellett volna taná­csolnom bármelyik, általam irányított focicsapatból. Talán az sem véletlen, hogy a most első helyen álló serdülőim már negyedik éve vezetik a sportsze­Csík Jenő és kis kedvencei FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ utóbbi helyen 1973-ban az NB Ill-as gárdával bronzérmet szerzett. Az utóbbi időben főleg csak utánpótlásneveléssel fog­lalkozó Csík Jenő eddig sok gyereket nevelt, akik később hí­rűségi versenyt. Ha csak ezt né­zem, és semmit mást, már azt mondhatom: érdemes sok időt és energiát a gyermekekre for­dítani, mert meghálálják. Horváth László CKüD PORCELÁNÜZLET Pécs, Király u. 26. Minden kedves vásárlónknak kellemes ünnepeket kívánunk! Az ünnepek között is folyamatos nyitva tartással várjuk Tisztelt Vásárlóinkat. Mokkáskészlet Teáskészlet Étkészlet Gyerekkészlet Színes bögrék Tányérok Kristály pezsgős poharak 999 Ft 1.299 Ft 3.999 Ft 459 Ft 170 Ft 99 Ft-tól 999 Ft Szeret ttn olvasni? És autózni? Z3KXEK7 ........ ........ „„ndkettőt szeretné, csak egyet kell tennie: fizessen elő­JHjz Dunántúli ' -ra és így esélye van a nyereményautón Jtívül égy másik Fiat kipróbálására is! Ja előfizetők között ugyanis 1998. január 17-ig minden hétvégére, kétnapos használatra kisorsolunk egy autót és a tankolás költségét mi fizetjük*. Heti nyertesünk: Geizler Gyula Pécs, Bartók Béla u. 2. Gratulálunk! A részletekről érdeklődhetnek a 06-80-200-08 -es Ingyenes telefonszámon Dunántúl Nincs megállás újévig! i ra _aj dl a> KIROBBANÓ FORMÁBAN A FIAT Stoll Póc« Rt. 7630 Pécs, Diósi út 49., Tel.: 72/327-575 Fax: 72/311-871 Megjutalmazták a sportolókat és edzőiket MOHÁCS Tegnap a Duna-parti város legjobb sportolóit köszöntöt­ték, és jutalmat adtak át ne­kik, valamint edzőiknek. A mohácsi önkormányzat sportbizottsága a városban mű­ködő sportszakosztályok javas­lata alapján ítélte oda az Év sportolói elnevezésű díjakat. Mohácson 1997-ben a legjobb női sportoló Verőczi Lídia eve­zős lett (edzője: Lakatos Ta­más), 2. Farkas Eszter atléta (e.: Bokodi István), 3. Szaksz Adrien tornász (e.: Mirkó Zol­tán). A férfiaknál a sorrend: 1-2. holtversenyben: Szabó Gábor atléta (e.: Filákovity Ist­ván) és Vajas Balázs evező (e.: Lakatos Tamás), 3. Kiss Nor­bert ökölvívó (e.: Csorbái Fe­renc). A versenyzőkön - akik mind a Mohácsi TE-ben spor­tolnak - kívül megjutalmazták az első helyezettek edzőit is. Különdíjban részesült Laka­tos Tamás, akit az Év edzőjé­nek választottak meg, ő egy ke­rékpárt kapott. Mohács egyik testvérvárosának, a franciaor­szági Wattrelos-nak egyik nyu­galomba vonult, volt kerékpár­bolt tulajdonosa ajánlotta azt fel. A húsvéti labdarúgótornán a Duna-parti városban járt úr felszámolta az üzletét, és a készletéből az utolsó bringát Mohácsnak adományozta. Ezt adták most át Lakatos Tamás­nak. H. L.

Next

/
Thumbnails
Contents