Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-24 / 352. szám

14 Dünántúli Napló Karácsony 1997. december 24., szerda Karácsonyi történelem Jézus születésének keresztény ünnepe az év­századok során a béke, a szeretet, a család ün­nepe is lett. Ám erről a tartalmáról sokszor megfeledkezett a történelem, nemzeti históri­ánk éppúgy, mint az egyetemes. Olyan negatív kuriózumot ugyan nem tudunk felmutatni, mint az angolok, akiknél a karácsonyt - mint pápista ünnepet - Cromwell betiltotta, ám a mi hajdani ünnepnapjainkra is esett vér, gyász, háború és szomorúság, ámbár megbé­kélés és megbocsátás is nemegyszer, olykor tudatosan időzítve, olykor véletlenül. A magyarok számára a legjele­sebb karácsonyi történelmi esemény Szent István megko­ronázása lenne 1000. december 25-ről, ám erős kételyek van­nak, hogy inkább 1001. január 1-én volt a ceremónia. A következő karácsonyi dá­tum 1041. december 25., ami­kor Aba Sámuel király követei III. Henrik német-római csá­szár strassbourgi udvarában tar­tózkodnak, de nem tudták el­érni, hogy a császár elismerje urukat királynak. 1076-ban I. Géza király a karácsonyi ünne­peket Szekszárdon ülte meg, ahonnan a főpapok rábeszélé­sére követeket küldött vetély- társához, Salamon királyhoz, hogy béküljenek ki. Am nemcsak a békéről gon­dolkodtak karácsonykor. 1149. december 25-én magyar se­gélycsapatok érkeztek Lodo- mériába, hogy az elűzött kijevi nagyfejedelmet visszasegítsék a trónra. 1162. december 25-én III. Sándor pápa közbenjárására Lukács esztergomi érsek kisza­badult a börtönéből, ahova még aznap vissza is került, mert újra megfenyegette az általa trónbi­torlónak minősített II. László királyt és nem volt hajlandó feloldani az országra is kiter­jedő kiközösítését. Egy különös diplomáciai esemény az Árpád- ház idejéből: 1189. december 25-én Barbarossa Frigyes né­met-római császár követei a ka­rácsonyt Óbudán ünneplő III. Béla előtt ellenségeskedéssel vádolták a magyar király vejét, II. Izsák bizánci császárt. 1309. december 25-én Genti- lis bíboros pápai legátus kikö­zösítette Kán László erdélyi vajdát, és felszólította, hogy adja vissza a nála lévő Szent Koronát. (Ez csak a következő nyáron teljesült.) 1345. december 25-én meg­született Anjou András herceg utószülött fia, Mertell Károly. I. (Nagy) Lajos király rögtön a nápolyi trón egyetlen törvényes követelőjének nyilvánította csecsemő unokaöccsét. Nem sok eredménnyel, ezért 1347. karácsonyán az Itáliában hada­kozó serege egy részét Nápoly városa ellen küldte. 1414. december 24-én érke­zett meg Zsigmond magyar és római király a konstanzi zsi­natra, amely hét és fél hónappal később máglyahalálra ítélte és kivégeztette Húsz Jánost. A rengeteget utazó Zsigmond 1419. december 25-én a cseh trón megszerzése érdekében Magyarországról Csehországba távozott. A határon - az ünnep hatására? - kibékült feleségé­vel, Czillei Borbálával, és fel­oldotta őt a száműzetés alól. A törököknek nem sok sze­rencséjük volt velünk szemben karácsonykor. 1443. december 24-én Hunyadi János a híres hosszú hadjáratban legyőzte Bulgáriában az európai török haderők vezérének, Kászim beglerbégnek a seregét. 1463. december 25-én a törökök fel­adták Mátyás királynak az ost­romlott Jajca várát. 1471. december 26-án a Má­tyás ellen lázadók - legfőkép­pen Janus Pannonius - királyje- löltje, a serdülő korú Kázmér lengyel herceg csalódottan el­hagyta Magyarországot. 1475. karácsonyán Mátyás király az eredménytelen tárgyalások után Péterváradról hadjáratra indult a török ellen a Szávához Sza- bács várának visszafoglalására. Ez február 15-én sikerült is. 1476. karácsonyán viszont Má­tyás mézesheteit töltötte Budán - nagy nemzetközi vendégse­reg körében - a nápolyi Beatrix királynéval. (Az esküvőjük de­cember 22-én volt.) A Mátyás halála utáni évek­ben több dátum is kötődik ka­rácsonyhoz. 1491. december 24-én János Albert lengyel her­ceg Eperjesnél vereséget szen­ved II. Ulászló király Szapolyai István vezette hadától és ezután végképp lemondott magyar trónigényéről. 1494. december 26. jeles gazdaságtörténeti dá­tum: Emuszt Zsigmond pécsi püspök, kincstartó 12 eszten­dőre bérbe adta Thurzó János­nak és Györgynek a beszterce­bányai rézbányákat. Ez a neve­zetes Fugger-Thurzó közös német-magyar üzlet kezdete. Ugyanez évben II. Ulászló ha­dat indított a törökkel való ösz- szejátszással vádolt Újlaki Lő­rinc herceg ellen, és december 24-én a királyi sereg bevette Újlakot és a herceg több várát. A magyarországi török hó­doltság idején mintha szándé­kosan kímélték volna nevezetes eseményektől karácsony nap­jait. Érdekesség viszont, hogy 1579. december 26-i dátumú a kávé első hazai írásos említése egy török vámnaplóban. Az erdélyi trónharcok során 1660-ban Barcsay Ákos és Kemény János december 24-re közös megegyezéssel ország- gyűlést hirdettek Szászrégenbe. Magyarországi vonatkozású eset, hogy 1683. december 25- én Kara Musztafa török nagy­vezért - a bécsi vereség miatt - Belgrádban IV. Ahmed szultán parancsára selyemzsinórral megfojtották. A Rákóczi-féle szabadság- harcban karácsonykor se min­dig szünetelt a hadakozás. Sőt! 1703. december 24-én Károlyi Sándor tábornok Pozsony fölött átkelt a Morva folyón és ro­hammal bevette a Bécs védel­mére épített marcheggi sánco­kat. 1704. december 26-án vi­szont Rákóczi csatát veszített Nagyszombatnál Heister csá­szári tábornaggyal szemben. 1705. december 24-én Bottyán János tábornok megkezdte Sop­ron városának ostromát. 1742. december 24-én ren­delte el Mária Terézia királynő a protestánsok jogállását szabá­lyozó Carolina Resolutio vég­rehajtását. 1745. december 25- én Mária Terézia és II. Frigyes porosz király megbízottjai Drezdában békét kötöttek. 1805. december 26-án Ferenc császár és király valamint Na­póleon császár megbízottjai Pozsonyban írták alá a Habs­burg Birodalomra megalázó tartalmú békeszerződést. Egy zenei évforduló is kötő­dik karácsonyhoz. 1822. de­cember 26-án Kolozsvárott mu­tatták be Ruzitska József Béla futása című operáját. Ez az első magyar opera bemutatója. 1848. december 25-én Bem tá­bornok hadteste felszabadította Kolozsvárt. Egy napra rá, de­cember 26-án a sereggel az or­szágra törő Windischgrätz her­ceg tábornagy kiáltványban sta­táriumot hirdetett a népfelkelők ellen. Aztán a kiegyezés után, 1867. december 24-én nevezte ki I. Ferenc József a monarchia közös minisztereit, akik között nem volt magyar. A világháború végéig több új lap első megjelenést időzítették az ünnepi napokra, és a szoci­áldemokraták előszeretettel tar­tották karácsonykor kongresz- szusaikat. 1870. december 24- én a rendőrség feloszlatta a Pest-Budai Munkásképző Egy­letet. 1903. december 26-án kezdődött Budapesten az első bányászértekezlet. 1909-ben december 24-én a király szen­tesítette azt a törvénycikket, amely az éjszakai női ipari munka eltiltásáról szól. 1918 karácsonya csupa tra­gikus eseményt hozott nemze­tünk számára: december 24-én vonult be a román hadsereg Ko­lozsvárra, december 25-én a Szerb-Horvát-Szlovén király­ság csapatai megszállták a Mu­raközt, december 26-án a cseh­szlovák hadsereg bevonult Eperjesre. 1920-ban december 24-én tették közzé a kormány am­nesztia-rendeletét: szabadlábra helyezték két forradalom azon korábbi politikai elítéltjeit, akik nem tartoztak a vezetők közé. 1921. december 24-én pedig kormányrendelet szünteti meg azonnali hatállyal a gyorsított bűnvádi eljárást. 1944. december 24-én Sop­ronkőhidán kivégezték Bajcsy- Zsilinszky Endrét, valamint Pa­taki Istvánt, Pesti Barnabást és Kreutz Róbertét. 1956. december 24-én közzé­teszik a gyermektelenek adójá­nak megszüntetéséről szóló kormányrendeletet. A többi még csak félig-med- dig számít történelemnek. Dunai Imre Zsigmond királyunk, a konstanzi zsinat résztvevője Megmutatni a világnak Apró termetű, törékeny asszony Grávicsné Bartos Mária. Senki nem gondolná róla, hogy gyógymasszőrként dolgozik. Komlón él férjével és középiskolás lányával. Háztartást vezet, s dolgozik. Úgy éli mindennapjait, mint bárki más, aki nem tudja, észre sem veszi, hogy szinte alig lát.- Középiskolás koromban ve­szítettem el a látásomat, nehéz volt feldolgoznom, hogy ezen­túl nem olvashatok, s csak a körvonalakat látom - mondja. - A tanáraim segítségével leérett­ségiztem, hamarosan férjhez mentem, s már akkor meg­egyeztünk, hogy mindent úgy csinálunk, mintha látnék. Azóta már sikerült különböző mód­szerekkel elérnem, hogy újra tudok olvasni. Egy barátnőm segített abban hogy ne hagyjam el magam. Azt mondta: nem nyavalyogni kell, hanem meg­mutatni a világnak, hogy talpra tudok állni. Azóta működik bennem ez a dac. Mindig is dolgozott eleinte telefonközpontosként, majd a lánya születése után rokkant- nyugdíjas lett.- Két éve a Vakok- és Gyen- génlátók Szövetségén belül le­hetőség nyílott arra, hogy elvé­gezzük a gyógymasszőr tanfo­lyamot - folytatja beszélgeté­sünket. - Pécsett a Prosperitás Oktatási Központban tanul­tunk, és a képzésünket a mun­kaügyi központ támogatta. Ele­inte nem hitték el, hogy én ilyen testalkattal képes leszek megtanulni, mert sokan úgy gondolják, hogy a masszőrség- hez erő kell, pedig ez nem így van. Érezni kell, hogy milyen állapotban vannak az izmok, ízületek. Augusztusban már nagyon el volt keseredve, hogy nem talál magának munkát, és a tanulta­kat is elfelejti. Akkor kereste meg az Idősek Otthonát.- Úgy gondoltam, segíteni tudok másoknak - mondja ked­ves mosolyával, - az ott élő idős emberek ugyanis képtele­nek egy masszőrt megfizetni. Amióta az Idősek Otthonába já­rok, újra teljes értékű embernek érzem magam.-Nekem nagyon imponált, hogy idejött egy fiatal nő, aki nem engedi, hogy rákényszent­sének egy szerepet, hanem eb­ből szeretne kitömi - mondja Kosziba Zsuzsanna, a kökö- nyösi idősek otthona osztályve: zető nővére. - Nagy örömmel fogadtuk a jelentkezését, mert annak a 10-14 idős embernek nemcsak a gyógyulását segíti, hanem hetente kétszer progra­mot is jelent. Magam is kipró­báltam a tudását, s nagyon kel­lemes élményekkel lettem gaz­dagabb. Sokkal érzékenyebbek az ujjai, valami olyan pluszt tud adni, amit egy látó ember nem. S az idős emberekben is az ma­rad meg, hogy három-négy ke­zelés után már könnyebben tud­tak mozogni, s mindezt fájda­lom nélkül érték el. Sz. K. Elsőbbség a vér szavának?! Hamarosan megkezdik va­lamennyi állami gondosko­dásban részesülő gyermek szülei körülményeinek vizs­gálatát. Amennyiben megfe­lelőnek találják, nem lesz akadálya annak, hogy - ha ők is akarják visszakap­ják gyermekeiket. A gyer­mekvédelmi törvény egyik fő célja ugyanis, hogy a gyermekek családban nője­nek fel, méghozzá, ha egy mód van rá, akkor a vérsze­rinti szüleik mellett. A neve­lőszülők egy része előre fél a döntés pillanatától. Nemes György ék házasságából nem született gyermek. Örök­befogadásra gondoltak, de mi­után kiderült, hogy hosszadal­mas és körülményes, nem vár­tak, kivittek egy cigányszárma­zású kislányt nevelni. Hajnalka most hétéves, négy éve van ná­luk. Amikor a gyermekvédő in­tézetben hallottak egy kisfiúról, akit szerettek volna családba helyezni, azt mondták, mehet hozzájuk. Ő beszélt a testvérei­ről, akiket sosem látott, de tudta, hogy léteznek, mert hal­lott róluk az intézetben. Neme­sék bejelentették, hogy szíve­sen magukhoz veszik a kisfiú testvéreit is. Két kislány érke­zett hozzájuk 1994-ben, azóta négy gyermeket nevelnek a hosszúhetényi családi házban.-Tudtuk, hogy ezekről a gyermekekről nem mondott le az édesanyjuk, de miután éve­ken át nem jelentkezett, azt re­méltük, hogy nem is fog. Ám nem így történt - magyarázta nyugtalanságának okát Ne- mesné. - Nemrég bejelentette, hogy szeretné őket látogatni és visszakapni. Azóta állandóan az jár a fejünkben, hogy mi lesz, ha tényleg elviszik őket? E nyugtalanság nem csupán Nemesék problémája. Vala­mennyi nevelőszülőt érinti, akik az évek során megszeret­ték azokat a gyermekeket, aki­ket kihoztak valamelyik inté­zetből. Nem vitatják, hogy leg­jobb lenne nekik az édes szü­leik mellett nevelkedni, csak abban kételkednek, hogy akik korábban olyan helyzetbe ke­rültek, hogy életvitelükkel ve­szélyeztették a saját gyerme­keiket, azok meg tudnak vál­tozni, talpra tudnak állni.-Az elmúlt években is fo­lyamatosan adtunk haza gyer­mekeket intézetből, nevelőszü­lőktől is, a vérszerinti szülők­höz - mondta dr. Murányi Ka­talin, a Baranya Megyei Gyermekvédő Intézet igazga­tója. - Tény, hogy vannak köz­tük olyanok, akik rövid idő után ismét alkalmatlanná váltak arra, hogy a gyermekeik velük ma­radjanak, mások viszont min­den igyekezetüket összeszedve új életet kezdtek. A törvény abban mond alap­vetően újat, hogy segíteni kell a vérszerinti szülőket annak ér­dekében, hogy visszakaphassák a gyermekeiket.- Igen, a törvény azt mondja, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevel­kedéséhez - erősítette meg ezt dr. Kovács Zsuzsa, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalának vezetője. - Azt is deklarálja, hogy a gyer­mek a szüleitől vagy más hoz­zátartozójától csak saját érde­kében, a törvényben meghatá­rozott esetekben és módon vá­lasztható el. így van ez a fejlett nyugati országokban, ahonnét a család­centrikus gyermekvédelem modelljeinek elemeit hozták Magyarországra. A hírek sze­rint mi legtöbbet a svéd mo­dellből próbálunk adaptálni. Ehhez a családcentrikus gyer­mekvédelemhez szükséges egy eszközrendszer. Kezdve a gyermekvédelmi támogatástól - amelyről eddig azt lehetett hallani, hogy az önkormányza­tok nem tudják megadni, mert nincs rá pénzük - a gyermekjó­léti szolgálaton át - amelyek a legtöbb településen még nem működnek - egészen az átme­neti családotthonokig. Ezeket folyamatosan, de legkésőbb 2002-ig ki kell építeniük az ön- kormányzatoknak. Az eszközrendszerét te­kintve meglehetősen gyenge lábakon áll tehát még a törvény, a végrehajtását azonban el kell kezdeni. Oltalmazó kezekben- Nem arról van szó, hogy a gyermekeket mindenáron visz- sza kell adni a vérszerinti szüle­iknek - fogalmazta határozot­tan dr. Kovács Zsuzsa. - Csak akkor, ha megfelelő megélhe­tési körülményeket képesek biztosítani nekik. Ehhez tudnak majd segítséget adni a gyer­mekjóléti szolgálatok. Nem fel­tétlenül anyagi segítségben kell gondolkodni. És ha haza is ke­rülnek, pont a gyermekek érde­kében a családvédők figye­lemmel kísérik az életüket. Biztos, hogy minden döntés óriási teher és felelősség. Első­sorban a gyermekek szempont­jából, hiszen a jövőben is meg­történhet, hogy a gyermeküket visszakapott vérszerinti szülők lába alól ismét kicsúszik a talaj. És akkor kezdődik minden elöl­ről. De nem biztos, hogy a ne­velőszülők is így gondolják. Nemesék például biztosan nem. Amikor valaki azt mondta ne­kik, hogy majd magukhoz ve­hetnek másik gyermekeket, nemet mondtak. Nem kellenek másikak. Ők ezt a négyet szere­tik. Török É. Családi kép, gyermekarcok nélkül fotók: laufer László

Next

/
Thumbnails
Contents