Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-03 / 331. szám

1997. december 3., szerda Kistermelők Dünántúli Napló 9 Az oldalt szerkesztette: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 17-én jelentkezünk Szigorúbb fellépés a borhamisítók ellen A parlament elfogadta a szőlő- termesztésről, a borgazdálko­dásról szóló törvényjavaslatot, valamint a hegyközségekről szóló jogszabály módosítására vonatkozó eltőterjesztést. A jövő év január elsejével ha­tályba lépő jogszabályok sze­rint bort, illetve borászati fel­dolgozás céljára szőlőt forga­lomba hozni csak származási bizonyítvány birtokában sza­bad, amit a hegyközség - kü­lönleges minőségű bor eseté­ben pedig a hegyközségi ta­nács - ad ki. Ha például az Or­szágos Borminősítő Intézet - amely egyebek mellett ható­sági vizsgálatot végez - minő­ségellenőrző tevékenysége so­rán megállapítja, hogy az elő­állított vagy forgalomba hozott termék nem felel meg az előírt minőségi jellemzőknek, netán egészségre ártalmas, minőség- védelmi bírságot szab ki. En­nek mértéke - a kifogásolt tétel mennyiségétől, értékétől, va­lamint a hiba jellegétől füg­gően - legalább 20 ezer forint, legfeljebb a borászati termék belföldi .forgalmi értékének tízszerese. Egy erre a célra lét­rehozott bizottság elkészíti a Magyar borkönyvet, amely a borok előállítására, forga­lomba hozatalára, felhasználá­sára és vizsgálatára vonatkozó kötelező előírásokat szabá­lyozza. A hegyközségekről szóló törvény módosítása - szintén 1998. január 1-jétől - korrigál bizonyos szervezeti és működési szabályokat, kikü­szöböli a hegyközségi tagok hasonló célú testületekben való egyidejű kötelező tagsá­gának kényszerét. Alkalmassá kívánja tenni a hegyközségi szervezeteket arra, hogy - va­lódi termelői önkormányzat­ként - a jövőben el tudják látni a szőlészeti, borászati, szak- igazgatási feladatok döntő ré­szét. A jövőben „árutermelő szőlőnek” az eddigi 1550-nel szemben az 500 négyzetmétert meghaladó nagyságú ültet­vény számít majd. Szaktanácsadás A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete minden kedden és csütörtökön, a délelőtti órák­ban szaktanácsadási szolgála­tot tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. szám alatt (Az Ag­rárkamara székházában). Fontos munkálatok a borospincékben Országos Kertészeti Konferen­ciát tartottak Gárdonyban no­vember végén. Cikkünkben dr. Kállay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár (Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Bo­rászati Tanszék) előadása nyo­mán az idei szüret tapasztalatait és a bor első fejtésével kapcso­latos teendőket foglaljuk össze. Közepesnél jobb minőség A bor várható minősége a szőlőterületen kezdődik. A mi­nőségnek 50%-a a terméstől, 50%-a pedig a feldolgozás technológiájából függ. Az idei évben közepesnél jobb minő­ségű szüretünk volt. Az egyes fajták biológiai érettségére jel­lemző állapotot az optimális időjárás kedvezően befolyá­solta. Ennek következtében időben, jó minőségben került a must a pincékbe és megindul­hatott az alkoholos erjedés. Az alkoholos erjedést az al- masavbontó baktériumok tevé­kenysége követi. Ez igen fontos kémiai átalakulás, amelyet elő­segíthetünk, ha a bort nem ké- nezzük és langyosan (20 C fok körül) tartjuk. Ha a természetes savtartalom (borkősav) és az almasav bomlása után, érzék­szervünk szerint (kóstolás) esetleg magas lenne a savtarta­lom, úgy forduljunk szaklabo­ratóriumhoz. (A savcsökkentés 1-2 ezreléknyi szénsavasmész adagolással elvégezhető). Az első fejtés Az első fejtés kedvező idő­pontjának meghatározásában az elhalt élesztősejteknek jelentős szerepük van. Az élesztősejtek enzimjei a sejt anyagát idővel lebontják. (Önemésztés, autoli- zis). A lebomlás és annak ter­méke bonyolult kémiai folya­mat, amelynek végeredménye: emeli a bor extrakt tartalmát, növeli a zamatosságot és testes­ségét. Ebből arra lehet követ­keztetni, hogy minél tovább tartjuk seprőn a bort - 1-2 hó­nap -, annál testesebb, zamato­sabb, illatban gazdagabb bort kapunk. Ez így igaz, de csak az egészséges szőlőből nyert, ma­gas sav- és alkoholtartalmú bo­roknál lehet eredményes. Az éretlen, rothadt szőlőből nyert új borral ez az eljárás nem vezet jóra. Itt a túl kései fejtés na­gyobb kárt okozhat, mint amennyivel zamatszegényebbé válik a bor a korai fejtés miatt. Töréspróba A fejtés előtt „töréspróbát” végzünk. Vízszínű palackot vagy poharat félig töltünk bor­ral (a palackot nem dugaszoljuk le), és pár napig szobahőmér­sékleten (nem pincében) állni hagyjuk. Ha a bor hibásan er­jedt vagy törésre hajlamos, úgy a levegő hatására megzavaro- sodik. Ha a felső részén a bar­nagyűrű 48 óra múlva jelenik meg és 1-2 mm vastag, 2 dkg borként adagolunk a borhoz. Ha 24 óra múlva jelenik meg a bámulás, 3 dkg, 12 óra eltelté­vel jelentkező tünet esetén pe­dig 4 dkg borkénnel kell ke­zelni az újbort. A borként előzőleg borban feloldjuk. Rövid vesszőseprű­vel vödörben addig keverjük (csévéljük), amíg kellemetlen kénhidrogén - záptojás - szaga nem lesz. Ekkor állandó keve­rés közben a kezelendő borhoz adjuk. A kén több kedvező ha­tása mellett megköti az acetal- dehidet, ami által a bor friss marad, nem lesz fáradt. Fontos tudnivaló, hogy az első fejtést mindig nyíltan végezzük. Ahhoz, hogy az újborból fo­gyasztásra alkalmas, a piac kö­vetelményeinek megfelelő áru legyen, még nagyon sok a te­endő. Bármennyire sikerült is az első fejtés, a bor hőmérséklet változásra - melegre - érzé­keny lesz, „opálosan poroso­dik”. Ez az úgynevezett termő- labilis fehérjék zavarosító hatá­sára vezethető vissza. Fehérjestabilizálás Ennek megszüntetésére szolgál a legújabb derítőszer, a Gélbenton. Az új szer kifejezet­ten a fehérjék stabilizálására ki­fejlesztett termék. Adagolása a bor minőségétől - és a borász szaktudásától - függően 10-40 gr/100 1. A szert erőteljes keve­rés közben, legalább 20-szoros vízmennyiségben egyenletesen elkeverjük és várunk, ameddig az erjedés megindul. (Ez az idő egy-két óra). A szuszpenziót állandó keve­rés közben a borhoz adagoljuk. A keverést 2-3 óránként meg­ismételjük. Megjegyzendő, hogy hatását azonnal kifejti. Ezt követi az „élesre” derítés, Klár-Sol Super és Gelita Kiár hozzáadással, 30-30 ml/100 1 mennyiségben. Először a kova- savszólt, majd a zselatint ada­goljuk a borhoz, a már leírtak alapján. Meg kell még röviden emlí­teni a must erjedése során ke­letkezett kénhidrogén egyéb, nem kívánatos, közelebbről meg nem határozható szagok, ízek keletkezését. Ilyen esetek­ben bizalommal forduljunk a szaklaboratóriumokhoz, ahol is megfelelő szaktanáccsal szol­gálnak. Dr. Tamcsu József Óriáskaralábék Kozármislenyből Rovatunkban már többször be­számoltunk a kiskertekben, háztáji gazdaságokban termett furcsaságokról, érdekes növé­nyekről. Olvasóink rendszeresen megkeresik a szerkesztőséget különös formájú zöldséggel, óriásira nőtt gyümölccsel. Ezút­tal egy képet is kaptunk, a Fáth László kozármislenyi kertjében termett hatalmas karalábékról. A nagyobbik zöldségféle sú­lya jócskán meghaladja a nyolc kilót. Úgy látszik a baranyai föld igencsak kedvez a karalábéter­melőknek, ugyanis a közel­múltban egy cserkúti kert ki­váló ízű és óriási terméseiről is adhattunk tudósítást. A Vista Bella fajta Gyümölcstermesztés - korszerűen Kertbarátok kérdezték - válaszol a kertész Rovatunk korábbi írásaival összefüggésben kapott kérdé­sekre válaszolok, hangsúlyo­zottan örömmel, hiszen a kér­dések számomra azt is jelen­tik, hogy ennyi év után is van a kiskerttulajdonosoknak ér­deklődésük a gyümölcster­mesztés iránt. A Titania feketeribiszke faj­tával - mely szabadalmazott fajta - kapcsolatosan kérdezi olvasónk, egy gyümölcsfajtá­nál hogy kell értelmezni a ta­lálmány, illetve a szabadalom fogalmakat? A jog pontosan meghatá­rozza a találmány és a szaba­dalom fogalmát. Eszerint a ta­lálmány a kérdéses műszaki vagy szellemi alkotás, a mi esetünkben tehát maga a fajta. A szabadalom a találmányok védelmét biztosító jog, mely­nek megadásának kérdésében az állam szabadalmi hatósága dönt. A szabadalmasnak kizá­rólagos joga - a szabadalmi oltalomból eredően -, hogy hasznosítsa a találmányát, il­letve másnak engedélyt adjon (licenciát) a hasznosításra. A Titania feketeribiszke eseté­ben kizárólag a Bogyósgyü­mölcs Termelési Rendszer kapott licenciát a Magyaror­szágon történő forgalmazásra. Korábbi cikkemben új nyári almafajtákat javasoltam a Fulyredet és a Jerseymac- ot. A kérés az volt, hogy is­mertessem a Vista Bella fajtát is. A Vista Bella általában jú­lius 2.-3. hetében érik. Gyü­mölcse középnagy, kerekded, kissé megnyúlt, színe liláspi- ros, erősen hamvas (képünk). Húsa szilárd, bő levű, sárgás­fehér, kellemes ízű. Mutatós gyümölcs. Korán termőre fordul, a harmadik évben már terem. Kissé fogékony a liszt­harmatra és a varasodásra. Növekedési erélye közepes- nagy, koronája a legnagyobb a termesztett nyári almák kö­zül. Érése elhúzódó, legalább 2-3 alkalommal kell szüre­telni. Jól termékenyíti a Jer- seymac, a Julyred, a Summer­red, a Mollies Delicious, a Príma. Rovatunkat olvasó kiskert­tulajdonos felvetette, hogy a szilvafajták legjellemzőbb tu­lajdonságait összefoglaló két táblázat után jó lenne, ha a többi gyümölcsfajokról is kö­zölnék hasonló táblázatokat. Szívesen megteszem, az elkö­vetkezendő téli hónapok erre nagyon is alkalmasak lesznek, ígérem, a karácsonyi-újévi ünnepek után a kérésének eleget fogok tenni. Érdekes kérdés érkezett Siklósról: az általam is több­ször ismertetett intenzív mű­velésmód, amely az almánál a legkorszerűbbnek tekinthető, alkalmazható-e a csonthéja­soknál? A kérdés több mint izgal­mas, és ma már meg is vála­szolható, hála a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen folytatott kísérleteknek. Bi­zonyítottnak látszik, hogy a cseresznye és a meggy ter­meszthető a termőkaros-orsó és a karcsú-orsó művelés­móddal, megfelelő alany­kombináció mellett. Lénye­ges, hogy a termőkaros orsó­nál több (három) ágemeletet nevelünk, míg a karcsú-orsó­nál csak egyet, de erős ten­gelyt hagyunk. Mindkét mód­nál az ágemeletet a Brunner- féle felsőrügyes kettős met­széssel alakítjuk ki! Nagyszámú külföldi és ha­zai alanyfajtát vontak megfi­gyelésbe, négy ígéretes alany közül az SL 64 volt a legerő­sebb, majd a sorrend: a Colt, az MXM 14, és a MXM 97. Meggy alanyként a leggyen­gébb növekedést a Korponai adta. Buzássy Lajos Visszatekintő a történelmi veteményeskertekre A pompás kert rangot adott A gondosan ápolt konyhaker­tek kialakulását, a kertkultúra fejlődését az ókorban a ki­váltságos osztály tagjai irá­nyították. ők ugyanis megfe­lelő kapcsolatokkal és anyagi eszközzel rendelkeztek, hogy távoli vidékekről új növénye­ket, magvakat szerezzenek be. Nemcsak a kíváncsiság, az étkezés élvezete volt a mozgatóerő, hanem pompás kert tulajdonosának lenni stá­tusszimbólumnak is számí­tott. A történelem folyamán akármilyen pompásak is vol­tak a kertek, kezdetben kizá­rólag haszonkertként szolgál­tak. Már a kőkorszaki ember is ültetett szálláshelye köré gabonát és hüvelyeseket. Az egyiptomi birodalom­ban (ie. 2661-1070) legin­kább szőlőt, zöldségeket, olaj-, datolya- és fügefát ültet­tek. Ezt a hagyományt folytat­ták a babiloniak, az asszírok és a perzsák is. Az utóbbiak időszámítás előtt 500 évvel fejlett kertkultúrával rendel­keztek. A görög filozófusok kevésbé foglalkoztak a növé­nyek élvezeti értékeivel, in­kább összetételüket és hatá­sukat vizsgálták, ők fektették le a botanikatudomány alap­jait. Arisztotelész tanítványa, Theophrasztusz, majd 400 évvel később Dioszkoridész orvos által írt „Matera Me- dica) tanításai több mint egy évezreden át érvényesek vol­tak. Berta M. Időszerű tennivalók a kertekben A mezőgazdasági tevékenység egyike a mechanikai védeke­zés. Ez munkaigényes növény- védelmi tennivaló, azonban a vegyszeres növényvédelem egyik legolcsóbb és leghaszno­sabb kiegészítője. A mechani­kai növényvédelmi védekezés körébe számtalan eljárás sorol­ható: beteg növények, növényi részek szelektálása, rovarok csalogatása, csapdázása, ma­dárriasztás, ültetvények bekerí­tése, kártevők összegyűjtése, kéregkaparás, vadriasztás. Je­lenleg aktuális a hemyófogó hullámpapír övék kihelyezése és a vadak elleni védekezés. A mechanikai növényvéde­lem jelentősége főleg a kisker­tekben óriási. A köztes termesz­tés miatt eltérő a növények érési és betakarítási ideje. Ilyen körülmények között egy-egy károsító ellen nem tudunk idő­ben védekezni az élelmezés­egészségügyi várakozási idők betartásával. Éppen emiatt je­lenthet megoldást a megelőzés­képpen végzett mechanikai vé­dekezés. Kéregkaparással, illetve a hemy ófészkek eltávolításával csökkenthető a kéregrepedé­sekben áttelelő károsítok egyedszáma, az elszaporodás mérséklésére a károsítók ösz- szegyűjtése stb. Az alkalmazott módszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy vegetációban csökkenthessük a növényvédő szerek alkalmazásának számát, illetve mennyiségét. Erdő közeli ültetvényekben, őszi vetésekben jelentős kárt okozhatnak a vadak. Ha hosz- szan tartó hideg, vastag hóta­karó alakul ki, akkor akár az utak menti fák, cserjék törzsét is károsíthatják. A védekezés­nél figyelembe kell venni a te­rületen előforduló vadat. Nyu- lak előfordulása esetén elég a fatörzset védő műanyag törzs­védő felhelyezése. Nagyvadak járta területeken a fára kenhető Antivad, Buvad, Cervakol, Ne- vibes, Vadicell, Vadóc szerek használhatók. A vadriasztó sze­rek alkalmazásánál, felkenésé­nél nélkülözhetetlen az előírt védőfelszerelések használata, mivel a készítmények szagha­tása az érintkező ruhán, bőrfe­lületen sokáig megmarad. Czigány Csaba A mechanikai védekezés is a növényvédelem része

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents