Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-23 / 351. szám

1997. december 23., kedd Tudomány - Számítástechnika Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Chipet-hírek Újfajta cégbejegyzés. A cégbírósági bejegyzést gyorsító programot hoztak forgalomba a kormány megbízásából. A szoftver egyablakos ügyintézést tesz lehetővé: az ügyfél megadja a bejegyzéshez szükséges adatokat, azt pedig meg­kapja valamennyi, a cégbí­rósági bejegyzésben érintett hatóság. A program kipró­bálását már megkezdték a fővárosi cégbíróságon. Az országos kiépítéshez - amit siker esetén kötelezővé tesznek - elegendő lesz 50 millió forint. Kevesebb hamis szoft­ver. Pálos György, a Busi­ness Software Aliance el­nöke szerint visszafogottabb lett hazánkban a szoftverka­lózkodás. Magyarországon korábban az alkalmazott szoftverek 85 százaléka volt illegális, napjainkra ez az arány 69 százalékra csök­kent. Pálos György szerint csak úgy lehet eredménye­sebben küzdeni a szoftver­kalózkodás ellen, ha a rend­őrség segítségével alapos gyanú esetén házkutatásokat is tarthatnának. Intelligens televízió. Az internetes és elektronikus kereskedelmi szolgáltatások igénybevételét egyaránt el­érhetővé teszi az intelligens televízió. Egy műholdas bel­téri egységhez hasonló ké­szülékről van szó, és a tv a berendezéssel együtt egy in­telligens hálózati számító­gép végpontjaként működik majd. A távirányítóval mű­ködtethető egység ára 60-80 ezer Ft lesz. Kísérleti osztály indul a PMMF-en A hazai építőipari főiskolák 220 millió forintból gazdálkodhat­nak, hogy nálunk is bevezessék a nyugati típusú építőmester­képzést. Pécsett svájci minta alapján várhatóan már 1998-ban megkezdődik a kísérleti oktatás. Kittka Pétertől. Ezt a tanrendet fogják bevezetni a pécsi PMMF-en is, ahol 1998 végén indul az első osztály, egyelőre posztgraduális úton, kétéves Az építkezések irányítására, a munkálatok sorrendjének meg­szervezésére és összehangolá­sára olyan kivitelező szakem­berek kellenek, akik számviteli, adózási és biztosítási ismere­tekkel is felvértezettek. De ér­tenek a marketingtevékenység­hez, a menedzsment területén is otthonosak, folyamatosan nyomon követik az építőipari szakma fejlődését és fogéko­nyak az újdonságokra - vázolta fel lapunknak a jövő építőmes­teri képzésének céljait Kittka Péter (képünkön), a JPTE Pol­lack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Építésidvitelezési Tanszé­kének docense. Formailag nem, csak tartal­mában új elgondolás ez, hiszen Magyarországon 1884-től 1949-ig ilyen elvek szerint ké­peztek építőmestereket. A visz- szaállásra pedig a PHARE- program keretében egy FEFA pályázat ösztönözte a hazai épí­tőipari főiskolákat, hiszen az elmúlt három évben 80 millió forintot kaptak Brüsszelből erre a célra. A program nem maradt eredménytelen, legnagyobb hozadéka az volt, hogy együtt­működésre késztette az Ybl Miklós Műszaki Fő­iskola pesti és debreceni ka­rát, a pécsi és a győri építő­ipari főisko­lákat. Jegyzetek születtek arról, hogy hol tartanak az építőmes­teri képzésben és továbbkép­zésben odakint, hogy szüksé­ges-e a bevezetése nálunk is, majd konkrét óratervék is ké­szültek. Csak néhány érdekes­ség a nappali képzésben adaptá­lásra javasolt ötletekből: a né­meteknél csak az jelentkezhet főiskolára, aki igazolni tudja, hogy egy évet lehúzott már a gyakorlatban. A kanadaiak pe­dig a hallgatók nyári gyakorla­tait osztják be a kőművesmun­kától a technikusi teendők ellá­tásán keresztül a komplex kivi­telezői tevékenységig, a rend­szer pedig kijátszhatatlan, mert fizetési cédulákkal lehet csak igazolni a feladat teljesítését. A FEFA-programhoz kap­csolódva az idén a svájci állam- szövetség újabb 1 millió fran­kot (1 millió frank =140 millió forint) adott, hogy a svájci min­tát megismerjék felsőfokú kép­zésünk oktatói, diákjai.-A Luzern melletti Sursee- ben működik a svájciak egyik képzőközpontja, ahol igen ha­tékony változatát dolgozták ki a felnőttképzésnek - tudtuk meg kurzusban. A továbbképzés in­dítását piacfelmérés előzte meg, s elsősorban az építőipari középvállalkozások jelezték igénylik az új ismereteket. A téli építőipari holtszezonban (január-április közt) lesz az ok­tatás, hétvégeken, péntek, szombatonként. Meg kell jegyezni, hogy Svájcban sem állami támoga­tással működtetik ezeket a kép­zési centrumokat, hanem az építőmesteri szövetség pénzén, így a svájci kormány partnere ebben a programban nem a ma­gyar állam, hanem az Építési Vállalkozók Országos Szövet­sége, de a szakmabeli cégek se­gítsége is szükséges, hogy az építőmester-képzés újjászüles­sen hazánkban. A harmadik típusú média A BBC vezetői a rádió és a televízió után harmadik tí­pusú médiának tekintik a BBC Internet-Online szol­gálatát. Angliában 3,1 millió kompu­ter csatlakozott már az Inter­netre, s évente megkettőződik az előfizetők és használók száma. A „harmadik típusú média” hatását, fontosságát, tájékoztató-véleményalakító erejét fölismervén, a BBC máris 24 különféle szolgálta­tással van jelen a hálózaton. David Docherty, a BBC ügy­vezetője leszögezte: „Ha nem vesszük tudomásul, hogy a mai 14 évesek húsz éven be­lül honnan informálódnak, akkor a BBC akár le is húz­hatná a rolót.” Egy friss felmérés szerint az Egyesült Államokban az Internet-előfizetők átlagosan heti 12,8 órát töltenek a háló­zaton. Ugyancsak amerikai megállapítás: minden tizedik gépkocsi megvásárlása kap­csolatba hozható az Interne­ten talált információkkal. Ru­pert Gavin, a British Telecom telefontársaság multimédia­ágazatának vezetője meggyő­ződéssel állítja: 2004-ben már ugyanannyian csatlakoznak az Internetre, mint ahány em­bernek ma telefonja van. Azaz 900 millióan! Baranyai újdonságok Magyar Internet-iránytű Igazi hiánypótló alkotás ke­rült a könyvesboltokba ka­rácsonyra Webmutató címmel. A pécsi alkotók szerkesztésében megjelenő mű az első magyar Internet- regiszter. A katalógus sajátossága, hogy a világhálózaton található magyar honlapokat témákra bontva, ismertetőkkel ellátva mutatja be. Az Internet-ször­föző az alapvető szolgáltatá­soktól (pontos idő, időjárás­jelentés, tv-műsor) a játéko­kon és szoftvereken, a poli­tika és tudomány oldalain át a legkülönlegesebb témákra lelhet a könyvben. Az összeállítás egyrészt bulvárelemeket, feltűnő fő­címeket és írásokat tartal­mazó műsorkatalógus, más­részt regiszter, melyben előre kikeresték azt, amire az inter­netezőknek szüksége lehet. Minden különösebb kommen­tár nélkül néhány érdekesebb cím a Webmutatóból - a to­vábbiakban rendszeresen köz­lünk egy csokorra valót. Horgászmindenttudó http://www.datanet.hu/ kbsasylum/horgasz/hor­gasz.htm Horn Gyula miniszterelnök E-mail címe http://www.meh.hu/ defhu.htm INDA Társ- és Levelező­partner-kereső http://www.guards.hu Az optimizmus honlapja http://www.isys.hu/attila Újabb dimenziót nyit a mozi A szórakoztatóipar minden válfaja folyamatosan válto­zik, s a fejlődéssel a mozi is igyekszik lépést tartani. A há­romdimenziós filmvetítés Pécsre is eljutott, de a hatás­fokozó vetítőterem-átalakítá­sokra egyelőre várni kell. A nézők két kézzel hadonász­nak, izgatott sikolyok hallat­szanak, pedig látszólag min­den olyan, mint a hagyomá­nyos moziban. A különleges élményt a háromdimenziós filmvetítés okozza, mely most extra újdonságként járja az or­szágot - Pécsett, az Ifjúsági Házban csodálhattuk meg az új technikát. A tévedések elkerülése vé­gett, ez az előadás nem a „megszokott” zöld piros színű szemüveggel élvezhető, a technika sokkal komolyabb elven működik. Persze itt is kell segédeszköz a valódi él­ményhez - egy polaroid rend­szerben működő szemrevalót kap minden néző, míg a gé­pész egy különleges modemet szerel a vetítőre - de a filmek is speciális módon készülnek. Két kamerával veszik fel a je­leneteket különböző állások­ból, így leginkább az audio­technikában ismert sztereoha- tással rokonítható a megoldás. A sajátos élmény fokozható, ha a nézőteret hidraulikák emelik, süllyesztik, a filmbeli terepviszonyoknak megfele­lően - a kontinensen van már olyan mozi, ahol 40 méteres a vászon és óriási szimulátorok mozgatják a padsorokat. A világon számos film ké­szül már ily módon - nézőtér annál kevesebb. Pillanatnyilag 30 perces természetfilmek, látványos sportok vannak műsoron, de a játékfilmgyártás is megkezdő­dött. Vélhetően ez a megoldás őrzi majd meg hosszú távon a mozik becsületét, miután a vi­deózás már otthon tartja a ha­gyományos filmek kedvelőit. Életkörülmények kistérségeinkben A Fenntartható mezőgazda­ságtól a vidékfejlesztésig címmel adott ki könyvet az MTA Pécsi Regionális Kuta­tások Központja. A tudomá­nyos kiadvány egyik alkotó­jával az életkörülmények Baranya kistérségeiben című munkájáról beszélgettünk. Több évti­zede foglal­koztatja a ku­tatókat az a tény, hogy az élet túlha­ladta a me­gyerendszert - mondja írá­sáról dr. Vu- ics Tibor, a JPTE tanszékve­zető tanára. A megyéken belül ugyanis eltérő fejlettségű tér­ségek alakultak ki. Az anyagból kiderül, hogy a munkaerővonzás, a közleke­dési, valamint a sokoldalú ellá­tási kapcsolatok alapján a gra­fikonon feltüntetett vállalko­zói, ipari kapacitás szerint osztható fel a megye. Mint lát­ható, Baranyában erőforrások­ban szűkölködik sásdi, sziget­vári, sellyei kistérség. Vállal­kozói kedv jellemzi a siklósi, mohácsi térséget, de legkedve­zőbb a kép a pécsi, pécsváradi kistérségben. Ha a körzetek minősítésé­hez olyan életkörülmény-mu­tatókat is figyelembe veszünk, mint a népességszám-változás, a munkanélküliségi ráta, a kis­kereskedelmi boltok, az épített lakások és az autók 1000 la­kosra jutó száma, úgy a leg­rosszabb a helyzet Sellye, Sásd és Komló környékén. Ezt kö­veti Siklós és Mohács térsége, majd Pécsvárad, Szigetvár és vidéke jön, míg Pécsett a leg- bíztatóbbak az adatok. Lehet takarékosan is?

Next

/
Thumbnails
Contents