Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-22 / 350. szám

1997. december 22., hétfő Háttér - Riport DUnántúli Napló 7 A kilencvenkét esztendős krónikás Beszélgetés Galambos Sándorral, az életről és a hétköznapokról Nem is tudom, hogy miképpen jellemezzem Galambos Sándort, ezt a kilencven év felett járó embert, aki mindannyiunkat megszégyenítő fiatalossággal szervezi az életét, jön, megy, nyüzsög a mindennapokban. Nem csak ott érzi jól magát, ahol vele egyívásúak asztaltársasága van, ha­nem ott is, ahol az ifjabbak cserélnek véleményt, s eközben maga is százszor, ezerszer ismét meg­fiatalodhat. Ma is reggelente buszra ül, s délutánig, megfelelő rendszerességgel a várost járja. Postás volt, s szívében, lelkében az lenne ma is. Két krónikát írt, amelyek a négy megyés - Bara­nya, Tolna, Somogy, Zala - Pécsi Postaigazgatóság szakszervezeti mozgalma történetének első és második 25 évét foglalja össze. A második kötet elkészítését megromlott szemevilága nehezí­tette, de nem fogott ki rajta. Galambos Sándor néhány éve fehér bottal jár. Ez a csodálatos öregember újabb könyvre készül, életének történetét szeretné papírra vetni. A korábbi munkálatoknál fia segítette, de ő is benne van már a korban (hatvanéves múlt), s ezért döntött úgy Sanyi bácsi, hogy inkább magnóra mondja az egészet, s aztán a magnóról legépelteti.- Hallottam, hogy ön válni készül. Jól meggondolta?-Igen, a második házassá­gomról van szó, amit 82 évesen kötöttem, nem sokkal aztán, hogy özvegyen maradtam. Egy régi szerelem volt, még ifjúi koromból, amikor visszakerült Délvidék Magyarországhoz. A szabadkai postára vezényeltek, s ott dolgoztam, mint főpénztá­ros 1944 végéig. Az utolsó vo­nattal jöttem vissza, a menekü­lők között, pontosan 387 pen­gővel a kasszában, s itthon pon­tosan el is számoltam.-A menyecske persze nem jött?- Nem. De később, nagy sze­rencsével ismét egymásra talál­tunk és megesküdtünk, annak rendje s módja szerint. Csak azt nem tudtuk eldönteni, hogy hol telepedjünk le. Ő nem akart Pécsre jönni végleg én meg Új­vidékre nem. így aztán könnyű belátni, ez a távházasság nem sokat ér. Megindítottam a váló­pert. Hanem az ügy elült, mert a jugoszláv hivatalos szervek szerint ottani bíróság elé kel­lene menni, de nekem ahhoz semmi kedvem. Majd csak tör­ténik valami, nem?-De.- Na látja.- Persze nem ezért ültünk le beszélgetni, sokkal inkább a könyvről, mellyel meglehetős sikert aratott. Még az Ország- gyűlés központi könyvtárába is bekerült.- Külön őrzöm a köszönő le­veleket, köztük Göncz Árpádét, aki szerint jogosan lehetek büszke rá, vagy például Sándor Lászlótól, a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetsége elnökétől, aki kiemelte, hogy különös élményt jelentett ré­szére annak az időszaknak a megismerése, ahogy a háború után megindult a szakszervezeti munka a postán.- Tényleg, hogyan indult meg?- Már 1944 december elején Csima István és egy Kovács nevű kezdeményezte a szak- szervezet megalakulását, de ehhez a szovjet parancsnokság engedélye kellett. Miután meg­kapták, ideiglenes tagsági könyveket készítettek, s meg­kezdődött mindjárt a tagdíjfize­tés. Az altisztek 50 fillért, a tisztek 1 pengőt, a hivatalveze­tők pedig 1.50-et fizettek. A pécsi helyi csoport vezetője Olaszi Gábor lett, s ez a csoport foglalta magába a Pécs-kör- nyéki postahivatalok dolgozóit is, úgyhogy 1948-ban már ezer fölé ugrott a taglétszám.-Milyen emlékek jönnek föl a múltból?-Amikre ma már kevesen emlékeznek. Hogy például 1945-ben a romba dőlt dráva- szabolcsi posta épületét a pécsi postások társadalmi munkában építették föl. Aztán, hogy mi­ként indultak meg az üdülteté­sek. Kevesen tudják, hogy pél­dául a pécsi szakszervezeti csoporté lett átmenetileg a cser­tői kastély, meg hogy 45-től megkezdődtek a balatoni üdül­tetések. De régen is volt!- Bizonyára emlékszik a jel­szóra, „Tiéd az ország, magad­nak építed!”- Hogyne. Az embereket nem nagyon kellett biztatni, mindenki hitt a jövőben. Aztán kezdett a világ megváltozni, s benne mi is. Jött a „Munkára, harcra kész” mozgalom, majd a postán is meglett az első szta­hanovista kitüntetett, a kapos­vári Biczó József csomagraktá­ros. Megkezdődött a fejek át­rendezése, a népnevelés, nyíltak a párt­iskolák, szakmai isko­lák. 1949-ben szervezték a nőfelelősök első háromhe­tes tovább­képzését, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége égisze alatt, amire a pécsi csoportból Vidaházi Gizellát és Fábián Annát küldték.- Ez már kész történelem.- Bizony.- Hogyan jutott eszébe, hogy megírja a szakszervezet törté­netét?- Jóval nyugdíjazásom után, még 1972-ben olvastam egy pá­lyázatról, s erre írtam meg a mozgalom első 25 évét, s nyer­tem háromezer forintot. Aztán ismét eltelt egy kis idő, s össze­jött az újabb negyed század.-A könyv második részének adatgyűjtése nem lehetett egy­szerűdolog, hiszen időközben a látását elveszítette.-Rengeteg embert felkeres­tem, elbeszélgettem velük, hallgattam élményeiket. Jó a memóriám. Amit megjegyez­tem, azt késő éjjelig diktáltam, olykor elfelejtve egy nevet vagy évszámot, ha álmomból fölriadtam, azonnal papírra ve­tettem, hogy reggelig ne felej- tődjék el. Nagyon jó kedvvel csináltam. S ha megkérhetem valamire, akkor azt föltétlenül írja le, hogy külön köszönöm a mostani szakszervezetiseknek, hogy mennyi-mennyi segítsé­get adtak.-Önnek mi az életfilozófi­ája?-Élni tudni kell! Ha elte­metné magát az ember, beülne a fotelbe a tévé elé, akkor né­hány év alatt vége. A nyugdíjas kor nem ezt kell jelentse. Én mindennap reggel 8-kor buszra ülök, bejövök a szakszervezeti székházba, megiszom a repi kávét, s ha kell, segítek ezt-azt.- Mit például?- Ha dolguk van, én ülök oda a telefon mellé.-Aztán hogyan tovább?-Délben a postaigazgatóság étkezdéjében ebédelek. Külön asztaltársaságom van, mind fia­tal nyugdíjasok. Elbeszélge­tünk, megvitatjuk a politikát, szóba jön a sport, miegymás. Mire végzünk az ebéddel, jó időbe telik. Aztán hazamegyek és otthon folytatom a munkát. Tudja, az életem történetét sze­retném megírni.- Hogyan lett postás?-Tetszett a dolog, s 1927­ben a posta igazán jó, úri mun­kahelynek számított. Akár a vasút vagy minden más állami alkalmazás. Fix fizetés, nem rossz, amiből meg lehetett élni és lehetőség az előmenetelre, majd a nyugdíjra. Kaposvárott, forgalmi gyakornokként kezd­tem, majd a tiszti tanfolyam el­végzése után Budapest, később Szabadka következett. Nagyon szerettem a munkám. Időnként álmodom ezekről a régi, szá­momra meglehetősen szép időkről.- Hová való igazából?-Édesapám a MÁV dolgo­zója volt, tehát sokfelé vitte a sorsa. Kilencen voltunk testvé­rek, én Bonyhádon születtem 1906 júliusában. Három gyerek korán meghalt, aztán ahogy ment az idő, úgy fogyatkoztunk meg mi, többiek. Jelenleg egy húgom él még.- Hallottam, hogy nem csak postásként dolgozott, hanem hosszú ideig társadalmi ellen­őrként járta a boltokat, vendég­látó helyiségeket.- Pontosan harminc évig el­lenőr és öt évig mint főellenőr Pécsett. Még ma is úgy járok- kelek, hogy figyelem az árukat az üzletekben, érdekel a dolog. A minap például azt vettem észre, hogy gyakori a félig töl­tött fogkrémes tubus, s ha meg­nyomom, csak a levegőt fújja.- Nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem, vajon mi a hosz- szú élet titka?- Még azt sem mondom, hogy az ételekben, italokban kell keresni, hiszen most is üzemi koszton élek. Inkább a rendszeresség. Az, hogy ne en­gedje el magát az ember se fizi­kailag, se szellemileg. Kozma Ferenc TAKARÉKSZÖVETKEZET BÉKÉS BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET i HI É®;á& EREDMÉNYEKBEN GAZDAG I-' ■ÚJÉVET—) jj \ \ .KÍVÁNUNK! // ’98-BAN VÁLASSZA TOVÁBBRA IS A VIDÉK BANKJÁT, a településén lévőt már Ön is jól ismeri! Boly és Vidéke, Hegyhátvidéke, Mohács és Vidéke, Siklós és Vidéke, Szentló'rinc-Ormánság, Szigetvári, Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet A Siklósi Tenkesalja ÁFÉSZ bérleti üzemeltetésre meghirdeti a Szaporca, Kossuth u. 7. sz. alatti vegyesboltját. Bővebb felvilágosítást a kereskedelmi osztály ad. Érdeklődni lehet: Siklós, Széchenyi u. 10. Tel.: 72/351-155 (19596) HÓMARÓK: 3-5-8 LE 102.900 Ft-t61 HŐLÉGFÚVÓK: 33.900 Ft-tól 5,8 kW KANDALLÓ: 42.900 Ft LÁNCFŰRÉSZEK: 21.900 Ft-tól FŰNYÍRÓK, KAPÁLÓGÉPEK ÉS EGYÉB KERTI GÉPEK KIÁRUSÍTÁSA. PÉCS, SZIGETI ÚT 94. TEL: 312-891 y JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT Vállalkozásmenedzser szakmérnök posztgraduális képzés indul a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai karán. Jelentkezés és információ a (72) 211 -032-es telefonon, vagy a Mérnöki Menedzsment Tanszék titkárságán ( Pécs, Boszorkány u. 2. I./135.). E mail: szvitacs @ mmenedzs. pmmfk. jpte. hu Új év, éj állás, áj élet Adjon magának egy esélyt egy új munkahelyen! Az ABN AMRO Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. bankbiztosítási tanácsadók és fiókvezető munkatársak jelentkezését várja Pécs, Mohács, Szigetvár környékéről. Telefonszám: 06-20-231-252 vagy 72/507-781 (18864)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents