Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-22 / 350. szám
1997. december 22., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Lefojtott víz, újabb pályázat SZIGETVÁR-HOBOL Az önkormányzat hiába pályázik évek óta a helyi ivóvíz-rendszer kialakításáért. Mégsem adták fel a reményt. Eddig háromszor nyújtottak be pályázatot, hogy legyen elegendő pénz a művelődési ház, a járdák helyrehozatalára, új út építésére és egy önálló ivóvízbázis megépítésére. Az utóbbi megvalósítását különösen fontosnak vélik, mert attól tartanak, hogy a Szigetvárról kapott víz ára tovább nő. A bírálók arra hivatkozva utasították el a kérelmet, hogy a község képtelen biztosítani a helyi erőforrást, tudtuk meg Joós Tibor polgármestertől (képünkön). Kérdésünkre elmondta még azt is, hogy elő tudják teremteni a szükséges tőkét például a nemrég bevezetett adók révén is. A faluközösség számára jelképesnek számít egy korábban megfúrt kút, ahol meleg víz is tört fel, amelynek használatát nem engedélyezték a hatóságok. Az újrakezdést, a vállalkozás fel nem adását is kifejezi a lefojtott kút. A létesítményt most már nem érdemes üzembe helyezni, mert többe kerülne a felújítás, mint egy új fúrása. A falu vezetése minden elutasítás ellenére úgy döntött, hogy jövőre mind a négy korábbi témában újra írnak pályázatot. Cs. J. A fenyőfák árnyéka PÉCS Visszafogott háború dúl a fenyőfatermelők és a kereskedők között. Az ok: sok a fa, alacsonyabb a tavalyinál az ár. A termelők a kereskedők mohóságát okolják. A Zalából érkezett őstermelő éppen egy hete ácsorog fái mellett a pécsi vásárcsarnoknál. Naponta több mint másfélezer forint a helypénz, ezen kívül minden itt árusítónak még az év elején le kell tennie tíz darab ezrest, hogy biztosan legyen helyük. Ezt ugyan később visszakapják, de addig is a vásárcsarnok forgatja a pénzüket. Az országban több mint 1,2 millió fenyőfa került a piacra. Ez túl sok, s a baranyai megyeszékhelyen árusítók egyöntetű véleménye szerint lenyomta az árakat. Most métere akár 100 forinttal is kevesebb lehet, mint volt tavaly. Ezzel együtt persze vannak drága fajták is, a douglas, a normand. Az utóbbiból egy példány 12 000-ért talált gazdára az uránvárosi piacon. Meglehet, a túlkínálat eredménye, hogy idén jellemzően nem méterre, hanem darabra árulják a fenyőket. A nagyság szerint persze változik az ára. A legnagyobbak a városközpontban kelnek el, az olcsóbbak a peremterületeken, főleg ott, ahol zömmel nyugdíjasok élnek. Tegnap még elégedetlenek voltak az őstermelők. Volt közöttük olyan, aki 150 fát hozott a karácsonyi vásárba, s öt nap alatt 32 fogyott el. A pénztárcák vékonyságát ismerve elképzelhető, hogy sokan várnak 24-én délutánig, amikor már jóval olcsóbban megkaphatok a fenyők. M. A. Átadták a Lenau-díjakat A Lenau Egyesület szombaton délelőtt Pécsett közgyűlésen adta át az idei Nicolaus Lenau Kulturális díjakat. A székelyszabari férfi trió a magyarországi német népdalkincs ápolásáért kifejtett tevékenységéért érdemelte ki a rangos elismerést. A nagyár- pádi Crackenfelser Sebestyén több zenekar alapításában is részt vett. Dr. Galambos Göller Ferenc, címzetes kanonok könyvein túl, 81 éves kora ellenére a mai napig is lelkipásztori tevékenységet folytat. Az ünnepi közgyűlésen, melyen Kemer Lőrinc, az egyesület elnöke és Báling József, a Baranyai Német Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke méltatta a kitüntetettek érdemeit, bemutatták László Lajos Németországban megjelent könyvét is. Cs. L. A tartós foglalkoztatás a cél Új stratégiát dolgozott ki a megyei munkaügyi szervezet tékony felhasználását olyan módon szeretné fokozottan biztosítani, hogy a foglalkoztatási pénzek kapcsolódjanak helyi fejlesztési programokhoz is. Ennek különösen nagy szerepe lehet a munkanélküliség regionális különbségeit feloldó célkitűzésben. A tanácsülésen külön igényként merült fel a gazdasági szerkezetátalakítást, az exportidei utolsó ülésén, szombaton egyhangú szavazással fogadta el a Baranya Megyei Munkaügyi Tanács háromoldalú érdekegyeztető testületé a munkaerőpiaci szervezet stratégiai célkitűzését. A munkáltatói oldal részéről Aparácz Dénes (képünkön) által vezetett tanács meghatározta az aktív támogatási eszközök finanszírozásának arányát is. BARANYAI KÖRKÉP A Baranya Megyei Munkaügyi Központ által kidolgozott jövő évi foglalkoztatási stratégia elsődleges szempontja a munka- nélküliség növekedésének immár évek óta tartó tendenciáját megállítani. Ebben külön kiemelt szerepet kap a tartósan munkanélkülieket a munkaerő- piacra visszasegítő program, a pályakezdők elhelyezkedésének támogatása, a Baranyában különösen élesen jelentkező térségi különbségek mérséklése és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási rehabilitációja. A foglalkoztatási szint csökkenésének megállítása érdekében továbbra is kiemelt támogatási forma marad a munkahelyteremtés elősegítése. Jövőre a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az önfoglalkozóvá válás támogatása, a munkahelymegőrzést és főként a tartós foglalkoztatást lehetővé tevő eszközök felhasználása. Míg a munkahelyteremtés és -megőrzés, önfoglalkoztatóvá válás az elsődleges munkaerő- piac szereplőinek tartogat reményteli lehetőségeket, a tartósan munka nélkül lévők, halmozottan hátrányos helyzetűek számára úgynevezett másodlagos munkaerőpiac kialakítását tervezik Baranyában is, amely közhasznú közmunka formájában, és egyéb támogatási kombinációkkal nyújthat segítséget a rászorulóknak. A munkaügyi szervezet a rendelkezésre álló források haképes termékeket előállító új foglalkoztatókat, az idegenforgalmat helyzetbe hozó céltámogatások megteremtése. A célkitűzések mellé a tanács meghatározta a rendelkezésre álló forrás - 1998-ban több mint egymilliárd forint - felosztási arányát is. Baranyában a ráfordított pénz nagysága és az érintett létszám tekintetében jövőre is kiemelkedik a képzési támogatás és a közhasznú foglalkoztatás, amely egyenként is 3000-nél több embert érint majd. Ugyanakkor fokozódik a szerepe a foglalkoztatási célú bértámogatásnak, a munkahelyteremtő beruházások elősegítésének és a pályakezdők támogatásának. Új elemként jelenik meg a palettán a részmunkaidős foglalkoztatás, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, és a likviditási támogatás. Kaszás E. A közhasznú munkavállalókat támogatni fogják fotó-. Müller Tiltakozás és nyitva tartás Nemzeti és vallási ünnepek tájékán mostanában viták alakulnak ki a munkáltatók és a szakszervezetek között arról, hogy miképpen is alakuljon az üzletek nyitva tartási ideje. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tiltakozik amiatt, hogy a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Iparkamara december 24-ére a szokásos szombati nyitva tartást javasolja valamennyi áruháznak, ruházati és iparcikk szaküzletnek, tájékoztatta lapunkat Fenyősi Gyula, a KASZ Baranya megyei titkára. A KASZ nem először lép fel az ellen, hogy a kereskedelemben működő vállalkozások egyre nagyobb hányadánál romlanak az alkalmazottak tágan értelmezett munkakörülményei. Egyre gyakrabban találkoznak nemcsak súlyosan érdeksértő, de jogellenes munkáltatói szemlélettel és gyakorlattal is. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy gazdasági kényszerre hivatkozva egyes munkáltatók a munkavállalói és egyben állampolgári jogok minimumát biztosító törvények semmibe vételével törekedjenek gondjaik megoldására. Évek óta tapasztalnak az év végi ünnepek körül a munkavállalókat érintő sérelmes intézkedéseket; az ezzel kapcsolatos jogsértések a szakszervezet fellépésével utólag már alig-alig orvosolhatók. A KASZ az iparkamarával szemben azt ajánlja a munkáltatóknak, hogy december 24-én minden áruház, csarnok, üzlet maximum 13 óráig tartson nyitva. Mint Fenyősi Gyula elmondta, szokásos szombati nyitva tartás esetén a dolgozók a zárás utáni rendrakást követően, voltaképpen csak este mehetnének haza, ez pedig mindenképpen elfogadhatatlan. Cs. L. Segítségadás Kovácsszénáján a községbe települt müncheni vállalkozók bajor hagyományok alapján kézművesek vásárát szerveztek a hét végén. A bevételt a ba- kócai gyermekotthon megsegítésére ajánlották fel. Pécsett a fogyatékos fiatalokat támogató Fogd a kezem! alapítvány javára árusítottak, és a rendezők a befolyt összeget a Patacson épülő gondozóház építésére fordítják. (cs) Pécsi Körzeti Tv-műsor, 17.15 MTV 1. Családsegítő szolgálat indult Dél-Zselic nyolc településén. Az Építészeti kultúráért pályázat első díjasa a kozármislenyi zárdatemplom. Karácsonyi szokások a néprajztudós szemével. Síppal-dobbal: Ünnep előtti jazzkoncert Pécsett. Az ünnepi díszkivilágítás ára és feltételei a Balaton partján. Gyakorlati tanácsok az ünnepi asztal díszítésére, virágkötészeti verseny díjazottjaitól. Szerkesztő-műsorvezető: Hársá- gyi Margit. Az adás telefonszáma: 06-80-210-224. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KISPÖRÖS LAJOS 50 éves korában elhunyt. Temetése december 23-án 11 órakor lesz a turbéki temetőben. A részvétnyilvánítások mellőzését kérjük. A gyászoló család (45249) Könyvklub percek Könyvismertető Dunai Tamás színművész közreműködésével Pécsi Városi Televízió hétfő 18.56 magyar könyvklub 7626 Pécs Búza téri Átrium Üzletház ük. KWIyu'76' J Egyedül várni az ünnepet A karácsonyi ünnepek alatt megnövekszik az öngyilkosságok száma. Egyes pesszimista becslések szerint háromszor any- nyian vetnek véget önkezükkel életüknek az ünnepek alatt, mint a szürke hétköznapokon. BARANYAI KÖRKÉP A karácsonyi ünnepeket sok ember nem családban, hanem egyedül, magányosan tölti. Ilyenkor könnyen megeshet, hogy valaki végső elkeseredésében az öngyilkosságra gondol. .. Dr. Kézdi Balázs pszichológus, a JPTE oktatója elmondta, minden ünnep, de különösen a karácsony fókuszba állítja az emberi hiányokat. Furcsa szó, de a karácsony kihívás az ember számára, ekkor szembesül a veszteségeivel. így pedig megeshet, hogy valaki az önpusztítást választja. Ugyanez az eset lép fel a magányos, egyedül élők esetében is, hiszen a család hiánya ugyanolyan, ha nem nagyobb veszteség, mint más szellemi vagy fizikai negatívum. A pszichológus szerint ezen az sem enyhíthet, ha az ünnepek alatt valaki meglátogatja a rég nem látott, magányosan élő rokont. Ha ugyanis csak az ünnepek alatt, a kötelező forma miatt jön létre a találkozás, akkor nyilvánvalóvá válik a hideg udvariaskodás, s még erősebb lehet az „én már senkinek sem kellek”-érzése. A legjobb az, ha valaki rendszeresen s nem formai okokból tartja a kapcsolatot szeretteivel. Meglepő, de nem csak a magányosan élők, hanem a családok is veszélyeztetettek a karácsony alatt. Általában az ünnep második napján történik a legtöbb tragédia, mivel ekkor már nagy a feszültség a családtagokban, akik nem szoktak hozzá a tartós együttléthez a munkanapok után. A Baranya Megyei Rendőrfőkapitányságon megtudtuk, nem vezetnek külön statisztikát a karácsonyi tragédiákról, amelyek sajnos, előfordulnak. Ny. Sz. ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER ANDREA Végső elkeseredés
