Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-17 / 345. szám
1997. december 17., szerda Adótanácsadó Dünántúli Napló 11 Az egyéni és a társas vállalkozók járulékai A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló, 1997. évi LXXX. törvény 1998. január elsején lép hatályba. A törvény meghatározza, hogy alkalmazásakor ki minősül egyéni illetve társas vállalkozónak, és hogy melyek azok a társaságok, amelyeket társas vállalkozásnak kell tekinteni. Egyéni vállalkozónak az minősül ebben a tekintetben, aki- vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy,-a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, magán-állatorvosi, gyógyszerészi stb. magántevékenységet folytató természetes személy,- az egyéni ügyvéd,- az egyéni szabadalmi ügyvivő,- a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó. Társas vállalkozónak minősül- a betéti társaság bel- és kültagja,- a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony, hanem tagsági jogviszony keretében,- a szabadalmi ügyvivő társaság tagja- az ügyvédi iroda, gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség tagja. Társas vállalkozás:- a közkereseti társaság (a gmk és a jogi személy felelősségvállalásával működő gmk is),- a betéti társaság,- a korlátolt felelősségű társaság,- a közhasznú társaság,- a szabadalmi ügyvivői társaság,- a gépjárművezető-képző munkaközösség,- az oktatói munkaközösség,- az ügyvédi iroda. A törvény alapján (a továbbiakban ők a biztosítottak) a kötelező társadalombiztosítás kiterjed a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozóra is. A törvény meghatározza, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét sajátjogú nyugdíjasként végzi. A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 1998. január 1-jétől 39 százalékos társadalom- biztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Járulékalapot képező jövedelem: 1. A személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. 2. A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított, továbbá a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban foglalkoztatott külföldi személy esetén azok a foglalkoztató által adott juttatások, amelyek az 1. pontban foglaltaknak megfelelnek. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. A biztosított társas vállalkozó, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, 1998. január 1-jétől 7 százalékos, vagy magánnyugdíjpénztár esetében 1 százalékos nyugdíjjárulékot és 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, de ide nem értve az szja-törvény szerinti természetbeni juttatást azzal, hogy azt legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulék- fizetési felső határt a biztosítási időtartammal arányosan kell meghatározni. Ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaságnak is személyesen közreműködő tagja, az előírt legkisebb összegű járulékot évente egy alkalommal történő választása szerint egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozónak a választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban kell értesítenie azokat a vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett. A kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó után fizetendő baleseti járulék A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után 10 százalékos baleseti járulékot köteles fizetni. A járulék alapja a személyes közreműködésért fizetett jövedelem. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni. Az egyéni vállalkozók biztosítása és járulékfizetése Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége- a vállalkozói igazolvány átvétele napjától annak visszaadása napjáig,- az egyéni ügyvéd, szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság első napjától annak megszűnése napjáig,- közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat első napjától annak utolsó napjáig tart. Jelentős változás, hogy az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége nem függ az előző évben elért jövedelmétől. A biztosított egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét), átalány- adózó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után 1998. január elsejétől 39 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Az egyéni vállalkozó, ha kizárólag a társadalom- biztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, január elsejétől 7 százalékos, vagy magánnyugdíjpénztár tagjaként 1 százalékos nyugdíjjárulékot és 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot kötelesfizetni. Nem köteles fizetni az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével sem tb-járulékot, sem nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amikor- táppénzben, gyermekgondozási segélyben, ápolási díjban részesül és nem folytatja ez idő alatt vállalkozói tevékenységét,- katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,- fogvatartott,- külföldön munkát vállalóként vagy ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet nyugdíj-biztosítási járulékot,- valamint azon egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat és keresőképtelen. Az egyéni vállalkozó havonta a tárgyhót követő hónap 10. napjáig köteles a tb-járulékot, a nyugdij- és egészségbiztosítási járulékot befizetni. Az az egyéni vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységként végzi vállalkozását, 10 százalékos baleseti járulékot köteles fizetni. Változik a jövedéki törvény A novemberben elfogadott, s 1998. január 1-jén életbe lépő új jövedéki törvény alapjaiban megváltoztatja az ásványolajak, alkohol- termékek, sör, pezsgő és dohánygyártmányok adózásának és forgalmazásának szabályait. A kávé és a paprika jövőre már nem számít jövedéki terméknek, ám a zárjegyet továbbra is alkalmazni kell. Január 1-jétől a jövedéki termékek után nem fogyasztási adót, hanem jövedéki adót kell majd fizetni. A törvény részletesen szól arról, hogy ki, mikor köteles a jövedéki adót megfizetni, mit jelent az adóraktár intézménye, kinek, milyen feltételekkel kell jövedéki biztosítékot nyújtania. mikor jövedéki engedélyes a kereskedelmi tevékenység, melyek a nyilvántartás szabályai, és mit ellenőriz majd a vámhatóság. A törvény összhangban van az Európai Unió szabályaival, éppen ezért elsősorban a termékkört illetően változik. A jogszabály hatályba lépésétől kezdődőén a jövedéki törvény hatása alá tartozó termékek forgalmazásáról az adóbevallást a vámhatóságnak kell benyújtani. A jövedéki adó fizetésének kötelezettsége is a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörrel és illetékességgel felruházott szerveivel szemben áll majd fönn. Mindez arra szolgál, hogy segítse a feketekereskedelem visszaszorítását, a piac Jeúszü'tását”. Budapesten adóügyekben a 16-os és a 18-as számú vámhivatal lesz az illetékes eljáró hatóság, országszerte pedig ösz- szesen 21 helyen intézik az adóval kapcsolatos teendőket Fontos, hogy az ám származását igazolni kell, s pontosnak kell lennie a vevőnyilvántartásnak. Ez főként a nagykereskedőkre vonatkozik. Jövedéki engedélyre néhány kivétellel, a legtöbb termékre továbbra is szükség lesz. A különféle dohánytermékekre a jövőben úgynevezett adójegy kerül, amely igazolja a jövedéki adó megfizetését és amelyre rá lesz nyomtatva az a kiskereskedelmi ár, amelytől az árusító üzletek nem térhetnek el. A cigaretta tehát ezentúl egységes áron lesz kapható, függetlenül a vásárlás helyétől. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tájékoztatót adott ki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló, november elején elfogadott törvényről. Ezeket az információs füzeteket a megye- székhelyeken működő vámszerveknél megtekinthetik az érdeklődők, de hivatalból meg is küldik a jövedéki termékeket forgalmazó cégeknek. A törvény végrehajtási rendeleté várhatóan 1997 decemberében jelenik meg. A végrehajtási utasítás rögzíti, hogy a jövedéki alanyoknak az engedélyek megszerzéséhez, illetve meghosszabbításához milyen nyomtatványokat kell majd beszerezniük. Minden esetben További információ: 06-80-450-450 • Internet cím: www.westel . hu ©©© immüiii tiai unni 11 mSTEL — KISMÉRETŰ KÉSZÜLÉKEK >- - ............................ ^ A rra az esetre, ha mindent a zsebében szeret tartani. A Westel 0660-as mobiltelefon mérete miatt semmit nem kell otthon hagynia. Folyamatosan megújuló készülékeink egyre könnyebben kezelhetők, egyre több színben kaphatók és egyre kisebbek. Ráadásul az ország egész területéről bárhonnan, bármikor a legkedvezőbb mobilpercdíjakkal használhatók.
