Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-14 / 342. szám

Bár halálos beteg (nek vallja magát), Zemplényi György saját úszóklubot szeretne Ha ő egyszer kinyitja a száját... kit, viszont abban af esetben, ha valaki nekem jön, én is mesélek.- Sokaknak van félnivaló­juk?- Félnivalójuk sokaknak van, de mondom, ha engem nem bántanak, én sem bán­tok mást. Zemplényi György. A zseniális szélhámos, a nagy takti­kus, az úszósport megmentője és romba döntője, a cso­dás menedzser, a pitiáner bűnöző. A mágus, az ark­angyal (az utóbbi Széchy Tamás minősítése), a gonosz, aki milliókat csalt ki ártatlanok zsebéből. Rendszeresen megfordult Dél-Amerikában, Izraelben és Európa szám­talan országában. Mostanság egy biztos programja van: a Markó utcai bíróság. Több mint ötszázmillió forintot kérnek rajta számon, ő három­százötvenmilliót vállal is. A többivel ne zargassák. Amióta itthon van (tavaly nyáron hoz­ták haza Dániából), minimum tizenöt kilót felszedett, ennek ellenére már rokkantnyugdíjas. Elmondása szerint gyógyszere­ken él (egy-két tárgyalásra ápo­lóval érkezett), állítja: súlyos, már-már gyógyíthatatlan beteg- Milyen a kedve?- Nincs jó kedvem, hiszen a bíróságra járok. Rossz a hangu­latom, ebbe pedig természete­sen nemcsak az játszik bele, hogy eljárás folyik ellenem, ha­nem az is, hogy beteg vagyok. Súlyos beteg és ez nem mese, nem kifogás. Nemcsak injekció­kat kapok, hanem tablettákat is szedek, ugyanis jelenleg is a kórházban lakom, gyógyíthatat­lan betegségem van, azt persze nem árulom el, senkinek nincs hozzá köze, hogy milyen beteg­ségről van szó.- Amióta eltűnt és feltűnt, rengeteg cikk jelent meg önről. Hogy tetszettek?- Nem olvasok újságokat, de egy-kettőre azért felhívták a fi­gyelmemet. Én sok újságnak, sok újságírónak nem fogom megbocsátani, amit velem tett akkor, amikor nem voltam itt­hon. Kilencvenkettő után ugyanis rengeteg hazugság, té­ves információ jelent meg velem kapcsolatban.- Amikor kiderült, hogy haza­hozták, több újságban is megír­ták, hogy most aztán sokaknak lehet félni valója, hiszen ha a Zemplényi egyszer kinyitja a száját...-Megmondom, hogy vagyok ezzel. Amíg engem nem bánta­nak, addig én sem bántok sen­- Milyen ítéletben reményke­dik?- Erre nem tudok mit monda­ni, majd a bíróság eldönti, hogy mit érdemiek. Azt mondja, nem harag­szik ő senkire, csak egy-két újságíróra, no meg azokra, akik megtagadták. Már Széchy Tamásra sem annyi­ra. Mert bár haragudhatna - szerinte az úszópápa nagyon csúnyákat nyilatkozott róla, a lelépése után -, nem teszi: mert imádja, rajong érte. El­mondása szerint, amit tett, azt az úszósportért tette, mindenét feláldozta azért, hogy Széchy nyugodtan dol­gozhasson, hogy jól szerepel­jenek a mester tanítványai. Az úszást most is a magáé­nak érzi, az akkori sikereket - kilencvenegy elejétől ki­lencvenkettő nyaráig, a bar­celonai olimpia végéig, amíg az úszók menedzsere volt - pedig méginkább.-Rózsa Norbert az atlantai olimpián száz mellen leszere­pelt. Széchy Tamás akkor azt mondta: azért, mert az ön feltű­nése megzavarta.- Norbert nem azért úszott gyengén százon, mert én feltűn­tem, tudom az okát, de nem ho­zom nyilvánosságra. Láttam az előfutamot, már a rajt pillanatá­ban nyilvánvaló volt számomra, hogy gyengén fog úszni.- Miből látta?- Értek annyira az úszáshoz, jó mesterem volt Széchy Tamás.-A januári, perthi világbaj­nokságon hogyan fognak szere­pelni az úszók?- Nem tudom,nem voltam ott az edzőtáborokban. Rózsa Norbit látva azt mondom: ő jól szerepelhet.- Hány aranyérmet remél?- Szerintem két arany lesz. - Kilenc- venegyben, ugyancsak Perthben, öt volt.- Ez most kizárt. Egyre inkább az. Széchy Tamás ugyan­is elsorvasztja az úszósportot, egy-két versenyzőt kiemel, a többivel viszont nem foglalkoz­nak.- Kovács Ágnesről mi a véle­ménye?- Azt mondják, ő az új Egerszegi. Képtelenség. Eger- szegi ötszörös olimpiai bajnok, ilyen csak egy volt.- Azt is említette, hogy rengeteg úszó­aranyat hozott Ma­gyarországnak. Nem Széchy Tamás volt akkor is a szö­vetségi kapitány?- Én teremtettem meg a lehetőségét annak, hogy meg­születhessenek az aranyak.- Ha százaléko­san nézzük, mennyi az ön érdeme ab­ban, hogy Damyi, Rózsa és a többi klasszis világelsősé­geket szerzett?- Van annyi kö­zöm hozzá, mint Széchynek. Hogy milyen büntetésben re­ménykedik? Erről nem sokat mond (taktika). A kérdés csak az: büntethető-e egyál­talán? Az orvosszakértői vé­lemény már elkészült, de nyilvánosságra még nem hozták. Információink sze­rint nincs halálos betegsége, bevonulhat a börtönbe. Per­sze a végleges választ majd a bíróságon mondják ki. Zemplényi is sejthet valamit, hiszen egy beszélgetés során, egy kérdésre a következőkép­pen válaszolt: „Erre térjünk vissza hat-nyolc év múlva."- Tegyük fel, lezárul az ügy. Találkozhatunk még Zemplényi nevével a magyar sportban?- Van egy álmom: egy profi klubot szeretnék, ahol én va­gyok a menedzser. Úszóklubot, vagy mondjuk ökölvívóklubot. Az utóbbit csak a példa kedvéért mondtam. Eddig nem említet­tem, de végül is nem titok: ami­óta itthon vagyok, több mint ezerötszáz levelet kaptam, azzal a felkiáltással, hogy segítsek, méghozzá menedzserként.- És segít?- Előbb várjuk ki a mostani büntetőper végét. Minden attól függ, hogyan alakul az egészsé­gi állapotom.- A tárgyalások mellett azért elég szabadideje van, mivel tölti?- Olvasok, vagy tévézem.- A magyar-jugoszláv mécs­esét látta?- Sajnos, de ne várja tőlem, hogy most véleményt alkossak.- Mert már mindenki el­mondta a magáért?- Nem, elég bajom van ne­kem, nem hiányzik, hogy még a focival is foglalkozzak.- Pedig az MTK révén elég kö­zel állt hozzá.- Ez a múlt.-Mit szól hozzá, hogy Illés megszerezte a századik gólját?- Gratulálok, de ez egy másik MTK, az enyém már nincs.- Illésnél jobb játékosok vol­tak az ön MTK-jában?- Nem hiszem, de szeretetre méltó srácok. Hannich játékát imádtam.- Kimenne egy MTK-meccsre?- Kimehetnék, de nem te­szem. Én ott már nem vagyok otthon. A Zemplényi-per jelenleg is zajlik. Az ügyész szerint ítélet jö­vőre várható, talán tavasszal. Ez az év már „rámegy” a tanúkihall­gatásokra, a vád- és védőbeszéd­re, és legfőképpen az ítéletre még várni kell. Várunk. (e.) Széchy Tamással hajdan testi-lelki jó barátok voltak, most viszont már csak a tár­gyalóteremben találkoznak. Ez lenne a történet vége? Günter Netzer Brazíliára tippel Sakksuu gyerekeknek (2.) Günter Netzer a német futball egyik nagy alakja, vezéregyé­nisége volt a minden idők leg­jobbjának tartott, 1972-es Eu- rópa-bajnok válogatottnak, amelyben pedig olyan klasszi­sok játszottak, mint mondjuk Gerd Müller vagy Franz Beckenbauer. Netzer a labdarú­gás világában szaktekintély­nek számít. Ha ő valamit mond a focival kapcsolatban, arra érdemes odafigyelni. Leg­utóbb például arról nyilatko­zott, hogy a jövő évi, franciaor­szági világbajnokságon részt vevő harminckét válogatott kö­zül melyeket tartja a végső győzelemre legesélyesebbnek. Nos, a jó Günter ugyanúgy, ahogy a bukmékerek is, a cím­védő Brazíliát favorizálja. Érve: Mario Zagallo rendelkezik a ki­emelkedően legjobb játékosok­kal, akik ráadásul még haté­kony csapatot is alkotnak. Második helyre - talán egész picike elfogultsággal - a német együttest teszi. Egyfelől, mint ügyeletes Európa-bajnoknak ez kijár, másfelől meg a Berti Vogts vezette együttes a világbajnok­ságokra hagyományosan „fel­szívja” magát. Harmadik az esélyesek kö­zött a fogadóirodákban máso­diknak taksált Franciaország, amelynek legfőbb ereje: a hazai pálya előnye. Végül közöljük a teljes Netzer-féle esélysorrendet: 1. Brazília, 2. Németország, 3. Franciaország, 4. Olaszország, 5. Anglia, 6. Spanyolország, 7. Jugoszlávia, 8. Hollandia, 9. Horvátország, 10. Románia, 11. Argentína, 12. Dánia, 13. Nigé­ria, 14. Kolumbia, 15. Bulgária, 16. Belgium, 17. Norvégia, 18. Skócia, 19. Dél-Afrika, 20. Ausztria, 21, Szaúd- Arábia, 22. Chile, 23. Paraguay, 24. Ka­merun, 25. Mexikó, 26. Japán, 27. Tunézia, 28. Marokkó, 29. Egyesült Államok, 30. Irán, 31. Dél-Korea, 32. Jamaika. Aki esetleg túlzásnak tarta­ná, hogy az első tíz csapatból kilenc európai, annak emlékez­tetőül csak annyit: az öreg kon­tinensen eddig megrendezett világbajnokságok közül csak egyen, az 1958-as svédországin tudott nem európai együttes, nevezetesen a most is esélyes Brazília győzni. Múlt héten megismerkedtünk a harc színterével, a táblával, most következzenek maguk a harcosok, a bábok. A figurák azért különböző színűek, hogy a csata hevében meg tudjuk különböztetni saját csapatainkat az ellenségesek­től. A bábok menetét lépésnek nevezzük. Ha egy bábunkkal olyan mezőre lépünk, amelyen ellenséges báb áll, a mienk annak a helyére áll, és azt a bábot levesszük a tábláról. Ezt nevezzük ütésnek. Fontos tudni: csak saját 3. ábra «“ Bástya ' CJ s (A 3 X b •o i2 c '4> N 2 d « Király ' S 3 u. go Huszár •ft Bástya 8 1 m A m A % I 8 7 A k k k & A k A 7 6 00 _o 00 o # oo o I 00 ja •? 6 5 é S & o o o Ü á1 o 5 4 4 3 3 2 A A A A A A A A 2 1 a & A m * A & a 1 a b c d e i g h A bábok (I.): a király bábunkkal léphetünk, és csak ellenséges bábut üthetünk. A bábok két részre oszlanak: tisztekre és gyalogokra. (Lásd: 3. ábra!) Ismerkedjünk most meg közelebbről az egyes bábokkal! A király. Helyezzétek el a világos királyt az f2 mezőre, a sötét királyt a c6-ra. A király a szomszédos mezők bárme­lyikére léphet. Tehát a világos király f2-ről el, e2, e3, fi, f3, gl, g2, vagy g3-ra. Nézzétek meg a 4. ábrát és soroljátok fel, hogy a c6-on álló király milyen mezőkre léphet! Szabály az is: a két ellenséges király egymás mellé nem léphet. Egyetlen kivételes eset van, amikor a király két mezőt lép át: a sán­colás, (erről még bővebben is szó lesz). Amikor az ellenfél királyát valamelyik tisztünkkel vagy gyalogunkkal megtámadjuk, azaz ütésbe állítjuk, ezt a „sakk” szóval jelezzük. (Király királyt persze nem támadhat!) Tudjuk, hogy a játszma célja a király elfogása, tehát a királyt ütésben hagyni nem szabad, a sakkot ki kell védeni, vagy a királlyal lépünk el, vagy más bábot eléhúzunk. Ha a sakk védhetetlen, akkor a király ütésben marad, de ez egyben a játszma végét is jelenti, ez a matt. Előfordul, hogy az egyik fél a játszmát feladja anélkül, hogy mattot kapott volna. Ezt akkor teszi, ha előre látja, hogy a vereség elkerülhetetlen. (Jövő héten folytatjuk az ismerkedést a bábokkal). 4. ábra a bc de fg h * ■*­V 1 1 * * * 1 abede f gh ríoA/p^ Egy igazi gall szép­ség, Nathalie Le Gall nyerte meg a francia- országi labdarúgó-vb alkalmából kiírt plakátpályázatot. Ennek megfelelően a 27 éves főiskolás munkája lesz a június 10-én kezdődő torna hivatalos posztere

Next

/
Thumbnails
Contents