Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-12 / 340. szám
1997. december 12., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Magyar „miniszterhelyettes” a Vatikánban Temyák püspök kinevezése II. János Pál pápa Ternyák Csaba esztergom-budapesti segédpüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát eminenzianai címzetes érsekké és az Apostoli Szentszék Kléruskongregációjának titkárává nevezte ki csütörtökön. A kinevezéssel ritka elismerés érte a magyar katolikus egyházat és a fiatal püspököt, aki most titkára, tehát második embere lett a Vatikán kilenc kongregációja - nagyjából a minisztériumhoz hasonló intézménye - közül a papi testületnek. Hasonló megtiszteltetésben századunkban eddig csak egy magyar főpap részesült: Kada Lajos címzetes érsek, aki az istentiszteleti kongregáció titkáraként működött. Onnan nevezte ki 1991-ben II. János Pál spanyolországi pápai nuncius- nak, más szóval követnek. Ma is Madridban szolgál. Ternyák Csaba 1953-ban született Fertőszentmiklóson. 1979-ben szentelték pappá. Korábban már tevékenykedett Rómában - ő volt a Pápai Magyar Intézet rektora. 1993-ban II. János Pál pápa szentelte püspökké. Új beosztása most rangbéli emelkedéssel is járt. A pápa ugyanis címzetes érsekké minősítésével az egyházi hierarchiában a püspökinél egy fokkal magasabbra emelte. Ez hagyományos gesztus, mintegy velejárója a kongregáció titkárává való kinevezésnek. Egyben tisztelgés a hajdani, de megszűnt eminenzianai érsekség emléke előtt. (d* g.) Együttműködési megállapodás. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke tegnap megállapodást írt alá. Eszerint a jövőben szervezeteik részt vesznek egymás rendezvényeinek szervezésében, elsőként a magyar polgármesterek márciusi, második vüágtalálkozó- jának előkészítésében. fotó: feb/diósi imre Országos vizsgálat Pályaudvari vendéglők, boltok ellenőrzése A pályaudvarokon működő élelmiszer és vendéglátó egységek több mint fele szabálytalanságot követ el - állapította meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség országos vizsgálata a budapesti pályaudvarokon, a megyeszékhelyeken és nagyobb vasúti csomópontokban végzett ellenőrzés után. A tapasztalt szabálytalanságok többsége nem joghézagból, hanem a hatályos rendelkezés sorozatos megsértéséből adódott. Többek között a vállalkozók nem tettek eleget az alapvető közegészségügyi előírásoknak. A büfékben lejárt minőségmegőrzési idejű termékeket tároltak, és a dolgozók munkaruha helyett utcai viseletben szolgálták ki a vendégeket. A nem melegkonyhás egységek szeszes italt is forgalmaztak a pályaudvarokon. A működési engedélyek kiadásának feltételeit pontosan meghatározzák a jogszabályok, ennek ellenére a polgármesteri hivatalokban a jegyzők a szakhatóságok tiltó vagy korlátozó szakmai kikötéseit nem veszik figyelembe. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség javasolja, hogy a megyei közigazgatási hivatalvezetők követeljék meg a helyi jegyzőktől a jogszabályok következetes alkalmazását a működési engedélyek kiadásakor. (MTI) Beutaló nélkül zsebbe kell nyúlnunk a rendelőkben, kórházakban Januártól: utazási kedvezmények Január 1-jétől térítési díjat kell fizetni a betegeknek, akik beutaló nélkül jelentkeznek orvosi szakrendelésen, illetve kórházban. Az új évtől ugyanakkor ingyen utazhatnak a 65 éven felüliek a vonatokon, az autóbuszokon, a BKV járatain és - elő- és utószezonban - a Malév gépein. A kormány megerősítette: 1998. január 1-jétől a MÁV, a GYSEV és a Volán járatain a 70 éven felüliekéhez hasonló feltételek mellett utazhatnak a 65. életévüket betöltötték is; személyi igazolványuk felmutatásával a másodosztályú kocsikban a helyjegyhez nem kötött járatokat térítés nélkül vehetik igénybe. A BKV járatain, a vidéki városokban a nem Volán üzemeltetésű autóbuszjáratokon, továbbá a Malév járatain való kedvezményes utazás részletes feltételeiről még folynak a tárgyalások. A repülőutakat illetően annyi már eldőlt, hogy a kedvezmény kizárólag az európai járatokra, valamint február, március, április, október és november hónapokra érvényes. Bár az utazás ingyenes, de az egyéb szolgáltatásokért (repülőtér-használat, étkeztetés) térítési díjat kell fizetni. Az egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet célja nem a költségvetési bevételek növelése, hanem az, hogy a beutalási rend jobban érvényesüljön. Január 1-jétől mindazoknak, akik orvosi beutaló nélkül keresik fel a szak- rendeléseket, alkalmanként 2000 forintos térítési díjat kell fizetniük. Akiknek van beutalójuk, de más szakrendelést vesznek igénybe, azok költsége 1500 forint lesz. Beutaló nélkül a kórházi ellátásért a következő díjfizetés terheli a betegeket: aktív ellátó osztályokon a felvételkor 4000 forint, majd naponta 1000 forint. A 31. naptól 500 forintra csökken a naponta fizetendő összeg. A krónikus osztályokon a felvételért 4000 forint terheli a beteget, majd minden napért 600 forint. A 31. naptól viszont 400 forintra csökken a napi ellátás díja. Az ápolási osztályokon a 4000 forintos felvételi díj mellett napi 1000 forintot kell fizetni, (németh) Bérek - már túl a mélyponton Alapvető feltétel a tartós gazdasági növekedés A gazdaságkutatók szerint az idei évben a különböző gazdaságpolitikai intézkedések és társadalmi erőfeszítések eredményeként már érzékelhetően megmutatkoznak az életszínvonal javulásának első jelei-. A többi között emelkedtek a reálkeresetek, megállt a foglalkoztatottak számának csökkenése, jól alakítható az államháztartás egyensúlyi helyzete, és az infláció is az előre számítottak szerint alakul. Az idei teljesítmények megalapozzák a jövő évi nyugdíjemelést, és nincs szükség a kiadások olyan nagy mértékű visz- szafogására sem, mint amilyeneknek tanúi lehettünk. Skultéty László, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa hozzátette: csak akkor javulhat tartósan az életszínvonal, emelkedhet a bérek, a keresetek és a társadalmi juttatások mértéke, ha folytatódik a gazdasági növekedés. A szakember emlékeztetett Reálkereset 1989 100,0 1990 94,3 1991 87,7 1992 86,5 1993 83,1 1994 89,0 1995 78,2 1996 74,3 1997 77,6 arra, hogy az életszínvonalat alapvetően a lakosság jövedelmének és fogyasztásának alakulása határozza meg. A KSH szerint a jövedelemkategóriák között a legjelentősebbek a bérek és a keresetek. Ezek összességükben mintegy 50 százalékot alkotnak. A második helyet - 20 százalékkal - a társadalmi juttatások képviselik, mint például a nyugdíj, a családi támogatás, a munkanélküli járandóság. Tíz százalékot tesznek ki a háztartások vállalkozási tevékenységéből - például háztájiból - származó becsült jövedelmek, míg három-öt százalékot a tulajdonosi jövedelmek, ilyen például a betéti kamat, a hozam. (újvári) A vasutaké és a hajóké a jövő Energiaszektor, közlekedés: a szén-dioxid-per fővádlottjai A kiotói klíma-világkonferencián megszületett a bolygónk jövője szempontjából meghatározóan fontos egyezség: az EU-országok 2010-ig 5,2 százalékkal csökkentik a széndioxid-kibocsátást. Az USA 7, Japán 6, Ausztrália 8, hazánk 6 százalékos mérséklésre kötelezte magát.-Számunkra milyen gyakorlati következményekkel jár ez a döntés? - kérdeztük Pálvölgyi Tamást, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetőjét.-Általánosságban azzal, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül tehetünk lépéseket a légkör szennyeződésének fékezésére. A 6 százalékos mérséklés nem feltételezi például, hogy máris meg kellene szüntetnünk lignitvagyonunk kitermelését, felhasználását, ami súlyos foglalkoztatási problémákkal járna. Halaszthatatlan feladat viszont az energia hatékonyabb előállítása és felhasználása, ami önmagában jelentős szennyezést csökkentő tényező. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő ösztönzőrendszer kiépítése csakúgy, mint az elöregedett erőművek technológiai korszerűsítése. A közlekedési szektorból származik a szén-dioxid-kibo- csátás negyede, s az arány az autópark bővülésével tovább nőhet. Ez arra int, hogy - a közlekedési tárca elképzeléseivel összhangban - főként a vasúti és a vízi közlekedés fejlesztését kell előtérbe állítani. (csernyánszki) Hírcsatorna A Magyar Televízió Rt. örökös tagjai. Az MTV Rt. létrehozta a Magyar Televízió Örökös Tagja címet. Az elismerést első alkalommal Antal Imrének, Vitray Tamásnak, valamint Kézdi Lóránt díszlettervezőnek ítélték. Az oklevelet és az azzal járó pénzjutalmat tegnap adták át a díjazottaknak. Tiltakozó falvak. Tiltakoznak a Székesfehérvár környéki települések a Rádió utca 11 -bői elhurcolkodott családok falujukba költözése ellen. A leghevesebben eddig a pátkaiak reagáltak, akik falugyűlésen emeltek szót két roma család tervezett odatelepülése ellen. MTA-közgyűlés előtt. A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn tartja 161. rendes közgyűlését - jelentette be Glatz Ferenc, az akadémia elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. A közgyűlés a múlt év decemberében az MTA megújulása érdekében elfogadott programmal foglalkozik. Alkotmány jövőre? Az Országgyűlés Álkotmány-előké- szítő Bizottságának tegnapi ülésén megerősödött az a vélemény, hogy ebben a ciklusban már nem lesz új alaptörvénye Magyarországnak. A cél most az, hogy a bizottság társadalmi vitára bocsátható tervezetet fogadjon el márciusig. Levél a könyvtárba. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, In- kei Péter kéréssel fordult Pop- rády Gézához, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójához. Lényege: a könyvtár, ha csökkentett nyitvatartási idővel is, de ne tartson zárva a vizsgaidőszak alatt. Ez a terv ugyanis az egyetemisták körében nyugtalanságot és tiltakozást váltott ki, több helyen aláírásgyűjtő íveket függesztettek ki. Fogyatékos fiatalok. A Student Service Egyesület azt vállalta, hogy az ELTE épületeit, berendezéseit a testi, a látási és a hallási fogyatékosok számára is használhatóvá teszi - erről számoltak be tegnap a civil szervezet vezetői. Göncz Ár- pádné, a vállalkozás fővédnöke utalt arra, hogy a kezdeményezéshez csatlakozott a magán- és a vállalkozói szféra is. Új napilap indul. Napi Magyarország címmel hétfőtől új országos napilap jelenik meg a sajtópiacon. Tulajdonosa és egyben kiadója, a Magyar Hirdető Lapkiadó Kft. - jelentette be Szalai Attila főszerkesztő tegnap. A lap nem kötődik közvetlenül politikai erőkhöz. Beszélgetőpartnerünk: Rubik Ernő, a megoldatlan problémák szerelmese Kocka, amely megbűvölte a világot Végzettsége, „hivatalos” foglalkozása építész, tárgytervező. Ám Rubik Ernő (53) sokkal több ennél. Olyan kutató és feltaláló, akinek nevét a világon szinte mindenütt ismerik - az alkotó gondolkodást, fantáziát és a játékos leleményességet fejlesztő bűvös kockáról, és fiatalabb testvéreiről, a bűvös négyzetről, a bűvös kígyóról. Az pedig talán még egyetlen kutatónak sem adatott meg, ami neki: a róla írt Mr. Rubik című dal sokáig a nemzetközi slágerlisták élvonalában volt és napjainkban is gyakran játsszák a legjobb zenekarok világszerte. „Mr. Rubik” azonban nem titkolja: a miniszterelnöktől szerdán átvett A Magyarság Hírnevéért Díj olyan elismerés, amely máshoz alig mérhető.- Igazán büszke vagyok rá - nyilatkozta munkatársunknak. - Úgy érzem, ez nagyon megtisztelő elismerése mindannak, amit eddig csináltam és elértem. Bizonyítéka annak is, hogy a társadalmi emlékezet nem csak rövid távon érvényesül - munkásságom ugyanis húszéves múltra tekint vissza.- A kreativitást bizonyára édesapjától örökölte. Lesz-e folytatója e nagyszerű családi hagyománynak ?- Apám - aki, sajnos, már nincs köztünk - szakmáját tekintve mérnök volt. Nagyon tisztelem, nagyra tartom munkásságát. Nekem három lányom és egy fiam van. A jövőnek talán egyik legszebb tulajdonsága, hogy nem tudhatjuk, mit hoz. Apám sem igen sejthette, mi lesz belőlem. Én is csak reménykedem, hogy gyerekeim megtalálják azt a foglalatosságot, amiben örömüket lelik és sikerre jutnak.- Ha már titokról szó esett, elárulná, honnan pattant ki a bűvös kocka ötlete?- Nincs különösebb előélete. Az ötleteknek éppen az az egyik jellegzetességük, hogy eredetiek, persze nem a semmiből születnek. A kocka „gyökerei” bizonyos érdeklődésből és ismerethalmazból erednek. A geometriából, a konstrukciós készségből, az anyagok szereteA bűvös család feje fotó: feb téből, a problémamegoldás iránti erős vonzódásból. — Otthon a modernebb vagy a régi stílust képviselő' tárgyakkal veszi magát körül?- Vegyesekkel - mert nem a stílusirányzatot, hanem a minőséget tartom fontosnak. Németh Zsuzsa Jászolkiállítás. Immáron negyedik alkalommal rendezték meg Budapesten, a Semmelweis utcai Magyarok Házában az országos betlehemi jászol kiállítást, amelyre határainkon túlról is érkeztek hagyományőrző népművészek, iparművészek, kézművesek. Az alkotásokból versenyt is rendeztek és a legszínvonalasabb műveket értékes díjakkal jutalmazták. A kiállítás látogatói élő betlehemes játékokban is gyönyörködhetnek. fotó: feb/kovács Erzsébet