Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-12 / 340. szám

1997. december 12., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Magyar „miniszterhelyettes” a Vatikánban Temyák püspök kinevezése II. János Pál pápa Ternyák Csaba esztergom-budapesti segédpüspököt, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia titkárát eminenzianai címze­tes érsekké és az Apostoli Szentszék Kléruskongregá­ciójának titkárává nevezte ki csütörtökön. A kinevezéssel ritka elismerés érte a magyar katolikus egyhá­zat és a fiatal püspököt, aki most titkára, tehát második em­bere lett a Vatikán kilenc kong­regációja - nagyjából a minisz­tériumhoz hasonló intézménye - közül a papi testületnek. Hasonló megtiszteltetésben századunkban eddig csak egy magyar főpap részesült: Kada Lajos címzetes érsek, aki az is­tentiszteleti kongregáció titká­raként működött. Onnan ne­vezte ki 1991-ben II. János Pál spanyolországi pápai nuncius- nak, más szóval követnek. Ma is Madridban szolgál. Ternyák Csaba 1953-ban született Fertőszentmiklóson. 1979-ben szentelték pappá. Ko­rábban már tevékenykedett Rómában - ő volt a Pápai Ma­gyar Intézet rektora. 1993-ban II. János Pál pápa szentelte püspökké. Új beosztása most rangbéli emelkedéssel is járt. A pápa ugyanis címzetes érsekké mi­nősítésével az egyházi hierar­chiában a püspökinél egy fok­kal magasabbra emelte. Ez ha­gyományos gesztus, mintegy velejárója a kongregáció titká­rává való kinevezésnek. Egy­ben tisztelgés a hajdani, de megszűnt eminenzianai érsek­ség emléke előtt. (d* g.) Együttműködési megállapodás. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke tegnap megállapodást írt alá. Eszerint a jövőben szervezeteik részt vesznek egymás rendezvényeinek szervezésében, elsőként a magyar polgármesterek márciusi, második vüágtalálkozó- jának előkészítésében. fotó: feb/diósi imre Országos vizsgálat Pályaudvari vendéglők, boltok ellenőrzése A pályaudvarokon működő élelmiszer és vendéglátó egy­ségek több mint fele szabályta­lanságot követ el - állapította meg a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség országos vizsgá­lata a budapesti pályaudvaro­kon, a megyeszékhelyeken és nagyobb vasúti csomópontok­ban végzett ellenőrzés után. A tapasztalt szabálytalansá­gok többsége nem joghézagból, hanem a hatályos rendelkezés sorozatos megsértéséből adó­dott. Többek között a vállalko­zók nem tettek eleget az alap­vető közegészségügyi előírá­soknak. A büfékben lejárt mi­nőségmegőrzési idejű terméke­ket tároltak, és a dolgozók munkaruha helyett utcai vise­letben szolgálták ki a vendége­ket. A nem melegkonyhás egy­ségek szeszes italt is forgalmaz­tak a pályaudvarokon. A működési engedélyek kia­dásának feltételeit pontosan meghatározzák a jogszabályok, ennek ellenére a polgármesteri hivatalokban a jegyzők a szak­hatóságok tiltó vagy korlátozó szakmai kikötéseit nem veszik figyelembe. A Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség java­solja, hogy a megyei közigaz­gatási hivatalvezetők követel­jék meg a helyi jegyzőktől a jogszabályok következetes al­kalmazását a működési engedé­lyek kiadásakor. (MTI) Beutaló nélkül zsebbe kell nyúlnunk a rendelőkben, kórházakban Januártól: utazási kedvezmények Január 1-jétől térítési díjat kell fizetni a betegeknek, akik beutaló nélkül jelentkeznek orvosi szakrendelésen, illetve kórházban. Az új évtől ugyanakkor ingyen utazhatnak a 65 éven felüliek a vonatokon, az autóbuszokon, a BKV járatain és - elő- és utószezonban - a Malév gépein. A kormány megerősítette: 1998. január 1-jétől a MÁV, a GYSEV és a Volán járatain a 70 éven felüliekéhez hasonló feltételek mellett utazhatnak a 65. életévüket betöltötték is; személyi igazolványuk felmu­tatásával a másodosztályú ko­csikban a helyjegyhez nem kö­tött járatokat térítés nélkül ve­hetik igénybe. A BKV járatain, a vidéki városokban a nem Volán üzemeltetésű autóbuszjárato­kon, továbbá a Malév járatain való kedvezményes utazás részletes feltételeiről még folynak a tárgyalások. A repülőutakat illetően annyi már eldőlt, hogy a ked­vezmény kizárólag az európai járatokra, valamint február, március, április, október és november hónapokra érvé­nyes. Bár az utazás ingyenes, de az egyéb szolgáltatásokért (repülőtér-használat, étkezte­tés) térítési díjat kell fizetni. Az egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet célja nem a költségvetési bevételek növelése, hanem az, hogy a beutalási rend jobban érvé­nyesüljön. Január 1-jétől mindazoknak, akik orvosi beu­taló nélkül keresik fel a szak- rendeléseket, alkalmanként 2000 forintos térítési díjat kell fizetniük. Akiknek van beuta­lójuk, de más szakrendelést vesznek igénybe, azok költ­sége 1500 forint lesz. Beutaló nélkül a kórházi el­látásért a következő díjfizetés terheli a betegeket: aktív ellátó osztályokon a felvételkor 4000 forint, majd naponta 1000 forint. A 31. naptól 500 forintra csökken a naponta fizetendő összeg. A krónikus osztályokon a felvételért 4000 forint terheli a beteget, majd minden napért 600 forint. A 31. naptól vi­szont 400 forintra csökken a napi ellátás díja. Az ápolási osztályokon a 4000 forintos felvételi díj mellett napi 1000 forintot kell fizetni, (németh) Bérek - már túl a mélyponton Alapvető feltétel a tartós gazdasági növekedés A gazdaságkutatók szerint az idei évben a különböző gazda­ságpolitikai intézkedések és társadalmi erőfeszítések ered­ményeként már érzékelhetően megmutatkoznak az életszín­vonal javulásának első jelei-. A többi között emelkedtek a reálkeresetek, megállt a fog­lalkoztatottak számának csök­kenése, jól alakítható az ál­lamháztartás egyensúlyi hely­zete, és az infláció is az előre számítottak szerint alakul. Az idei teljesítmények megala­pozzák a jövő évi nyugdíjeme­lést, és nincs szükség a kiadá­sok olyan nagy mértékű visz- szafogására sem, mint amilye­neknek tanúi lehettünk. Skultéty László, a GKI Gaz­daságkutató Rt. munkatársa hozzátette: csak akkor javul­hat tartósan az életszínvonal, emelkedhet a bérek, a kerese­tek és a társadalmi juttatások mértéke, ha folytatódik a gaz­dasági növekedés. A szakember emlékeztetett Reálkereset 1989 100,0 1990 94,3 1991 87,7 1992 86,5 1993 83,1 1994 89,0 1995 78,2 1996 74,3 1997 77,6 arra, hogy az életszínvonalat alapvetően a lakosság jöve­delmének és fogyasztásának alakulása határozza meg. A KSH szerint a jövedelemkate­góriák között a legjelentőseb­bek a bérek és a keresetek. Ezek összességükben mintegy 50 százalékot alkotnak. A má­sodik helyet - 20 százalékkal - a társadalmi juttatások kép­viselik, mint például a nyug­díj, a családi támogatás, a munkanélküli járandóság. Tíz százalékot tesznek ki a háztartások vállalkozási tevé­kenységéből - például háztá­jiból - származó becsült jöve­delmek, míg három-öt száza­lékot a tulajdonosi jövedel­mek, ilyen például a betéti kamat, a hozam. (újvári) A vasutaké és a hajóké a jövő Energiaszektor, közlekedés: a szén-dioxid-per fővádlottjai A kiotói klíma-világkonferencián megszületett a bolygónk jövője szempontjából meghatározóan fontos egyezség: az EU-országok 2010-ig 5,2 százalékkal csökkentik a szén­dioxid-kibocsátást. Az USA 7, Japán 6, Ausztrália 8, hazánk 6 százalékos mérséklésre kötelezte magát.-Számunkra milyen gyakor­lati következményekkel jár ez a döntés? - kérdeztük Pálvöl­gyi Tamást, a környezetvé­delmi tárca főosztályvezetőjét.-Általánosságban azzal, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül tehetünk lépéseket a légkör szennyeződésének fé­kezésére. A 6 százalékos mér­séklés nem feltételezi például, hogy máris meg kellene szün­tetnünk lignitvagyonunk ki­termelését, felhasználását, ami súlyos foglalkoztatási problé­mákkal járna. Halaszthatatlan feladat vi­szont az energia hatékonyabb előállítása és felhasználása, ami önmagában jelentős szennyezést csökkentő té­nyező. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő ösztönzőrendszer kiépítése csakúgy, mint az el­öregedett erőművek technoló­giai korszerűsítése. A közlekedési szektorból származik a szén-dioxid-kibo- csátás negyede, s az arány az autópark bővülésével tovább nőhet. Ez arra int, hogy - a közlekedési tárca elképzelé­seivel összhangban - főként a vasúti és a vízi közlekedés fej­lesztését kell előtérbe állítani. (csernyánszki) Hírcsatorna A Magyar Televízió Rt. örökös tagjai. Az MTV Rt. létrehozta a Magyar Televízió Örökös Tagja címet. Az elisme­rést első alkalommal Antal Im­rének, Vitray Tamásnak, vala­mint Kézdi Lóránt díszletterve­zőnek ítélték. Az oklevelet és az azzal járó pénzjutalmat teg­nap adták át a díjazottaknak. Tiltakozó falvak. Tiltakoz­nak a Székesfehérvár környéki települések a Rádió utca 11 -bői elhurcolkodott családok falu­jukba költözése ellen. A leghe­vesebben eddig a pátkaiak rea­gáltak, akik falugyűlésen emel­tek szót két roma család terve­zett odatelepülése ellen. MTA-közgyűlés előtt. A Ma­gyar Tudományos Akadémia hétfőn tartja 161. rendes köz­gyűlését - jelentette be Glatz Ferenc, az akadémia elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. A közgyűlés a múlt év decembe­rében az MTA megújulása ér­dekében elfogadott program­mal foglalkozik. Alkotmány jövőre? Az Or­szággyűlés Álkotmány-előké- szítő Bizottságának tegnapi ülésén megerősödött az a véle­mény, hogy ebben a ciklusban már nem lesz új alaptörvénye Magyarországnak. A cél most az, hogy a bizottság társadalmi vitára bocsátható tervezetet fo­gadjon el márciusig. Levél a könyvtárba. A Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium helyettes államtitkára, In- kei Péter kéréssel fordult Pop- rády Gézához, az Országos Széchényi Könyvtár főigazga­tójához. Lényege: a könyvtár, ha csökkentett nyitvatartási idővel is, de ne tartson zárva a vizsgaidőszak alatt. Ez a terv ugyanis az egyetemisták köré­ben nyugtalanságot és tiltako­zást váltott ki, több helyen alá­írásgyűjtő íveket függesztet­tek ki. Fogyatékos fiatalok. A Stu­dent Service Egyesület azt vál­lalta, hogy az ELTE épületeit, berendezéseit a testi, a látási és a hallási fogyatékosok számára is használhatóvá teszi - erről számoltak be tegnap a civil szervezet vezetői. Göncz Ár- pádné, a vállalkozás fővédnöke utalt arra, hogy a kezdeménye­zéshez csatlakozott a magán- és a vállalkozói szféra is. Új napilap indul. Napi Ma­gyarország címmel hétfőtől új országos napilap jelenik meg a sajtópiacon. Tulajdonosa és egyben kiadója, a Magyar Hir­dető Lapkiadó Kft. - jelentette be Szalai Attila főszerkesztő tegnap. A lap nem kötődik köz­vetlenül politikai erőkhöz. Beszélgetőpartnerünk: Rubik Ernő, a megoldatlan problémák szerelmese Kocka, amely megbűvölte a világot Végzettsége, „hivatalos” foglalkozása építész, tárgytervező. Ám Rubik Ernő (53) sokkal több ennél. Olyan kutató és felta­láló, akinek nevét a világon szinte mindenütt ismerik - az al­kotó gondolkodást, fantáziát és a játékos leleményességet fej­lesztő bűvös kockáról, és fiatalabb testvéreiről, a bűvös négy­zetről, a bűvös kígyóról. Az pedig talán még egyetlen kutatónak sem adatott meg, ami neki: a róla írt Mr. Rubik című dal sokáig a nemzetközi sláger­listák élvonalában volt és nap­jainkban is gyakran játsszák a legjobb zenekarok világszerte. „Mr. Rubik” azonban nem titkolja: a miniszterelnöktől szerdán átvett A Magyarság Hírnevéért Díj olyan elismerés, amely máshoz alig mérhető.- Igazán büszke vagyok rá - nyilatkozta munkatársunknak. - Úgy érzem, ez nagyon meg­tisztelő elismerése mindannak, amit eddig csináltam és elér­tem. Bizonyítéka annak is, hogy a társadalmi emlékezet nem csak rövid távon érvénye­sül - munkásságom ugyanis húszéves múltra tekint vissza.- A kreativitást bizonyára édesapjától örökölte. Lesz-e folytatója e nagyszerű családi hagyománynak ?- Apám - aki, sajnos, már nincs köztünk - szakmáját te­kintve mérnök volt. Nagyon tisztelem, nagyra tartom mun­kásságát. Nekem három lá­nyom és egy fiam van. A jövő­nek talán egyik legszebb tulaj­donsága, hogy nem tudhatjuk, mit hoz. Apám sem igen sejt­hette, mi lesz belőlem. Én is csak reménykedem, hogy gye­rekeim megtalálják azt a fogla­latosságot, amiben örömüket le­lik és sikerre jutnak.- Ha már titokról szó esett, elárulná, honnan pattant ki a bűvös kocka ötlete?- Nincs különösebb előélete. Az ötleteknek éppen az az egyik jellegzetességük, hogy eredetiek, persze nem a semmi­ből születnek. A kocka „gyöke­rei” bizonyos érdeklődésből és ismerethalmazból erednek. A geometriából, a konstrukciós készségből, az anyagok szerete­A bűvös család feje fotó: feb téből, a problémamegoldás iránti erős vonzódásból. — Otthon a modernebb vagy a régi stílust képviselő' tárgyak­kal veszi magát körül?- Vegyesekkel - mert nem a stílusirányzatot, hanem a minő­séget tartom fontosnak. Németh Zsuzsa Jászolkiállítás. Immáron negyedik alkalommal ren­dezték meg Budapesten, a Semmelweis utcai Magyarok Házában az országos betlehemi jászol kiállítást, amelyre ha­tárainkon túlról is érkeztek hagyományőrző népművészek, iparművészek, kézművesek. Az alkotásokból versenyt is rendeztek és a legszínvonalasabb műveket értékes díjakkal jutalmazták. A kiállítás látogatói élő betlehemes játékokban is gyönyörködhetnek. fotó: feb/kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents