Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-10 / 338. szám
10 Dhnántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. december 10., szerda Miért ébrednek későn az MSZP-s képviselők? PÁRTHÍREK Páva Zoltán országgyűlési képviselő december 11-én, csütörtökön 12.30 órától fogadóórát tart Komlón, a polgármesteri hivatalban. Az Ifjúsági Demokrata Fórum szeretettel várja Pécs város polgárait Antall József halálának negyedik évfordulója alkalmából tartandó ünnepélyes megemlékezésre, amelyre 1997. december 12-én 17.30 órakor kerül sor. A Széchenyi téren a csendes gyertyagyújtást 18 órakor szentmise követi a Belvárosi templomban. A Munkáspárt megyei koordinációs bizottsága december 12-én (pénteken) 14-től 16 óráig ingyenes jogsegélyt nyújt Kertvárosban, a Varsány utca 20. szám alatti irodájában. A KEKEC tiltakozik A Közszolgáltatókat és Közműveket Ellenőrző Civil Szövetség (KEKEC) tiltakozik a Matáv jövő évi áremelése ellen. A szervezet azzal érvel, hogy a Matáv-részvé- nyek tőzsdei bevezetése, illetve az, hogy a papírok villámgyorsan gazdára találtak igazolja: a vezetékes távközlési piacon teljesen egyeduralkodó cég tarifaemelés nélkül is nagyon jó befektetést jelent a részvényeseknek. Szakértői nyilatkozatokból eddig is nyilvánvaló volt, hogy a jelenlegi telefontarifa fele nyereséget tartalmaz. Ezért a szövetség az újabb emelést sarcnak tekinti, különösen ma, amikor a telefon már nem számít luxuscikknek, hanem a mindennapi kapcsolattartás alapvető formáját jelenti. (OS) A Gyermekbarátok közleménye Az erőszakot, agressziót kialakító filmek, műsorok mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi tv- csatornákon a gyermekek által nézett műsoridőben tömegesen láthatóak Európa-szerte, így Magyarországon is. Tömegesen jelentek meg a különféle számító- gépes játékok is, amelyek a pusztítást, a másik fél megsemmisítését ösztönzik. A Magyarországi Gyemekbarátok is széles körű kampányt kívánnak szervezni ezen agressziót fokozó tényezők visszaszorítása érdekében. Kérik mindazok jelentkezését, akik partnerek szeretnének lenni e törekvésben. Gyermekbarátok, tele- fon/fax: 313-9874, levélcím: 1701 Budapest, Pf. 244. (OS) Az Új Dunántúli Napló 1997. december 3-ai számában az MSZP kilenc pécsi, illetve megyei parlamenti képviselője „A bányászfeleségekért” címmel nyílt levelet jelentetett meg, melyben dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter segítségét kérik a bányászfeleségek 1998. január 1-jétől esedékes özvegyi nyugdíjával kapcsolatos problémák megoldása érdekében. Tudni kell ugyanis, hogy az 1998. január 1-jét követően megözvegyülő és saját nyugdíjjal nem rendelkező nők elhalt férjük nyugdíjának 50%-a helyett - egy év után - csak annak 20%-át fogják özvegyi nyugdíjként megkapni, vagyis 30 százalékkal kevesebbet, mint a korábban megözvegyültek. Sajnálatos módon ez a törvénymódosítás nemcsak a bányászfeleségeket érinti, hanem A kormányzat sikerpropaganda egyik sarokköve a sokat emlegetett GDP-nö- vekedés, azaz a bruttó hazai termelés mintegy 3- 4%-os bővülése. A közgazdászok jelentős része viszont cáfolja, hogy ez már a valódi fellendülés kezdete lenne. A vita megértéséhez érdemes megvizsgálnunk: milyen tényleges gazdasági folyamatok vannak a számok mögött? A Privatizációs Kutatóintézet kutatásai és számításai szerint 1997-ben a hazai GDP-nö- vekedés mintegy háromnegyede tizenkét multinacionális cég többlettermeléséből adódik. A multik ez évi jelentős Rendszerváltoztatás zajlott a KDNP-n belül - mondta Giczy György a hétfőn Győrött tartott sajtótájékoztatón. Kifejtette: ha minden politikai pártvezető és főként kormányzati tényező vállalta volna, hogy a KDNP-hez hasonlóan tisztább és világosabb helyzetet teremt a-pártján és az országon belül, akkor jó szolgálatot tett volna a ’98-as választások kimenetelére nézve, hiszen a választópolgároknak fontos, hogy ismerjék a politikai alternatívákat és ne tévedésből szavazati ndazokat, akik saját jogon nem rendelkeznek nyugdíjjal, tehát igen széles társadalmi réteget. A Magyar Demokrata Fórum képviselői a törvény- módosítás parlamenti vitájában ezt a hátrányos szabályozást világosan felismerték, tiltakoztak ellene, azonban a kormánykoalíció, - így a nyílt levelet író kilenc MSZP-s képviselő - a pártfegyelemnek engedelmes- kedve, megszavazta a törvényt. A Magyar Demokrata Fórum a parlamentben is és most is tiltakozik az igazságtalan törvény ellen, rendkívül indokoltnak tartja annak megváltoztatását, mert 1998. január 1-jétől ez a többletteljesítménye nem az MSZP-SZDSZ kormány úgynevezett stabilizációs, valójában szükségtelenül drasztikus megszorító gazdaságpolitikájának a következménye, hanem annak, hogy az Antall-kormány alatt elkezdődött, s azóta is folytatódó külföldi tőkebeáramlás, a nagy zöldmezős beruházások eredményei most kezdenek beérni. A GDP-növekedés fennmaradó egynegyede még kevesebb okot ad a dicsekvésre: olyan állami beruházásokból származik, amelyeket a kormánynak már 1995-96-ban meg kellett volna tennie. A „stabilizáció” miatt azonban ezeket akkor leállították, és csak az idén indították újra. Itt is igaz tehát az, ami a gazdaság egészére elmondható: a javuló helyzet csak a Hom-korszak megelőző zanak, mint ’94-ben. Az elnök úgy vélekedett: politikai vonal- vezetését illetően a jelenlegi kormányzat kisebbségnek számít, hisz kevés kivételtől eltekintve szinte minden társadalmi réteg érdekeit megsértette. Giczy György kijelentette: a Kereszténydemokrata Szövetség megalakítása nem osztotta meg a KDNP tagságát; e fejlemények közepette éppen az lepleződött le, hogy a párt középvezetői a saját tagságukkal sem értettek egyet, nemcsak az országos vehátrány a bányászfeleségeken túl a városokban és falvakban nehéz körülmények között élő, valamennyi megözvegyült nőt is érinteni fogja. Joggal vetődik fel a kérdés: vajon miért pont most világosodott meg a kilenc MSZP-s képviselő előtt a törvény igazságtalansága, miért éppen most ébredt fel „lelkiismeretük” ... Miért nem próbálták frakciójukat meggyőzni a törvény hibájáról? Vagy észre sem vették, hogy mit szavaznak meg? Vajon egy kormányzó párt képviselői miért az újság hasábjain vetik fel az általuk hozott törvény hibáit? Másként szavazni a parlamentben és másként nyilatkozni az újságban - ezt úgy hívják, megtévesztés, demagógia. Dr. Révész Mária MDF frakcióvezető időszakához képest igaz. Az idei, szigetszerű gazdasági növekedés tehát nem az általános fellendülés jele. A növekedés nagymértékben koncentrálódik három ipari szakágazatra, valamint Budapesten kívül néhány dunántúli városra és környékére. A helyzet javulása nem igaz a gazdaság hazai szereplőinek és az ország lakosságának nagy részére. A GDP- növekedésből ezért sem lehet a gazdaság általános állapotának jobbulására következtetni. A szűk körű élénkülés jele az is, hogy a kétévi stagnálás után újra beindult gazdasági növekedés nem jár együtt a belföldi fogyasztás bővülésével. Ezért is van az, hogy olyan kevesen érzik életkörülményeik valóságos javulását. Hegedűs Tamás Néppárt-MDNP zetőséggel szemben voltak nézetkülönbségeik. A KDNP-nek 25 ezer regisztrált tagja van, ha 1500-an kiléptek is (amiről a pártelnök nem tud, hisz nincs ilyen regisztráció), akkor sem jelent semmit az MKDSZ megszervezése - hangoztatta. Szerinte nincs a tagságban igazi visszhangja annak a politikai nonszensznek, hogy a Fidesz- MPP frakciójában ülő Surján László a Kereszténydemokrata Szövetségen keresztül próbálja irányítani a KDNP-t. A GDP-növekedés árnyoldalai Giczy: rendszerváltoztatás zajlott Politikai kórtünet Jellemző, hogy mostanság milyen sokan kételkednek a nagyobbik kormányzópárt balol- daliságában. A társadalmi nyomor kiteljesedésével pedig azok száma is egyre gyarapszik, akik a szocialista domi- nanciájú hatalmi apparátust - a szociális vívmányok otromba megnyirbálása következtében - a baloldali értékek felszámolójának tartják. Némelyek azt is kimondják: az MSZP-nek csak a névviselés dolgában van bal- oldalisághoz köze. Vannak, akik az MSZP-t a baloldali pártok történelmi küldetésének vaskosan ellentmondó politikai csoportosulásnak tekintik. Valószínűleg nem azért minősítik így, mert a pártirányítók a baloldali gondolat- és érzésvilágú polgárok tömegeinek szándékaira hajdanán fittyet hánytak, s most sem tesznek egyebet, hanem mert a szocialisták utóbbi győzelme következtében „bal, oldali” többséggel hivalkodó politikai kurzus prominensei - középjobbosra emlékeztető politikájukkal - lételméletileg kérdőjelezik meg a munkás- mozgalom szempontjából minősíthető baloldaliság alapértékeit megfogalmazó formulát. A baloldali pártok elsősorban mindig a kizsákmányoló társadalmi-politikai rendszer, vagyis a tőkés termelési mód bérrabszolgái, a kisemmizett és a társadalom peremére sodort tömegek politikai érdekképviseletéért, helyzetük jobbításáért munkálkodtak; távlati célként pedig a burzsoá hatalmi viszonyok meghaladását tűzték a zászlajukra. Az MSZP-elitek ezzel szemben - miközben nyolc esztendővel ezelőtt modellváltással, demokratikus szocializmussal, szocialista piacgazdasággal áltatták a politikában kevésbé járatos tömegeket - pártjuk képviseletében cselekvőén részt vállaltak egy (hibáival, mellékfogásaival együtt is) ember- központú, azaz baloldali állam- alakulat fölszámolásában. Mindez pregnánsan jelzi a nagyobbik kormányzópárt kínos szerepzavarát. Jelesül, hogy miközben balról határozza meg önmagát, éppen a baloldalra jellemző jóléti vívmányokat nyirbálta meg. Egészen addig, hogy még a polgárok létbiztonságát is kitette a piac farkastörvényeinek. Evidens, hogy az ilyen párt baloldalisága sokak szemében megkérdőjeleződött. Mind kevesebben hiszik el, hogy a szegények, a bérből, fizetésből élők'és a hermelinpalástban feszengő nábo- bok politikai érdekképviseletét egyidő- ben ugyanaz az egyetlen párt betöltheti. Fölismerték, hogy amely párt fölvállalta a másokat kiszipolyozok szolgálatát, vagyis közreműködésével a gazdag gazdagabbá válik, s eközben az ország polgárainak többsége szegénységi küszöbhöz közelit, vagy az alá csúszik, hiába remélik élethelyzetük jobbulását, megtapasztalták, hogy az efféle politikai szervezet csupán neve szerint hordoz illúziót arról, amit a gyakorlatban megvalósítania illenék: jelesül a szociális biztonságot és a tömeges társadalmi felemelkedést. Dr. Südi Bertalan munkáspárti szóvivő Példaképeink Sokunkban felmerült a napokban Apor Vilmos püspök boldoggá avatása kapcsán, vajon miért van szükség arra, hogy az egyház boldoggá, szentté avasson hivatalos szertartással egy-egy erényekben kimagasló szolgáját. Az egyháznak ez olyan pozitív tette, mellyel az értékes és embertársaink, szűkebb környezetének példát mutató embert kiemeli, elsősorban az utókor, de mindannyiunk épülésére. Példaképeink ők, akiket követve mi is hasonlóvá, embertársainkon segítő, erkölcsi értékeket megőrző és új helyzetekben is példaadó, követésre méltó emberek lehetünk. Példaképekre mindenkinek szüksége van. Kivált az ifjúságnak, de a bizonytalan, gyakran megzavart, értékítéleteiben habozó felnőtteknek is. Apor Vilmos püspök minden feltételnek megfelelt. Ő lehet a mai ember példaképe. Helytállása ma is aktuális példamutatásban nyilvánult meg. Menekülteknek, üldözötteknek nyújtott segítséget, s ami a vértanúság közvetlen kiváltó oka volt, a női nem védelmezője, igazi lovagias és erkölcsi értékekre sokat adó ember példáját adta nekünk a huszadik századvégen. A püspök vértanú emlékét először a politika próbálta feledtetni. Ma pedig, talán kissé elhalványul a legfontosabb amit tett, az erkölcsi tisztaságért folytatott küzdelme és végül életáldozata. Nem lehetett véletlen, hogy egyháza éppen akkor emelte őt a boldogok sorába, amikor — úgy tűnik - nemzetünknek a legnagyobb szüksége van, az efféle útmutatásra. Isten Apor Vilmos életáldozatán keresztül figyelmeztet: az erkölcsi tisztaság követelménye, nem letűnt korok „szokása” csupán, hanem örök törvény, az emberi méltóság része, mindenkori megújulásunk alapja is egyben. Hídvégi Péter KDNP Baranya megyei Választmány Kilépni a közönyből A MIÉP VI. Országos Gyűlésén elhangzottak alapján az ellenzéki pártok összefogására, együttműködésére tett 2 éves erőfeszítés ugyan sikertelen volt, de nem hiábavaló, mert mindig többen ismerik fel az összefogás szükségességét, így a MIÉP a társadalom jelentős hányadának támogatására számíthat, ami nagyobb jelentőséggel bír, mint az ellenzéki pártokkal való együttműködés. A MIÉP dinamikusan fejlődő szervezeteit és taglétszámának alakulását igazolja az a tény is, hogy 1997. aug. 8-án megalakult szentlőrinci szervezet jelenlegi taglétszáma meghaladja egyes pártok megyei taglétszámát. Szervezetünk tagságában képviselteti magát az ifjúság, a középkorosztály és a nyugdíjasok egyaránt. Taglétszámunk a megalakulás óta folyamatosan növekszik. Nem titkolt szándék, hogy a körzetünk nagyobb településein is létrehozunk szervezeteket, kisebb helyeken pedig szórványtagsággal biztosítjuk a MIÉP jelenlétét. A csökkentő életfeltételek alátámasztják, hogy az elmúlt - lassan két - választási ciklusban a gazdaságban előrelépés nem történt, ezzel szemben az állampolgárok, a családok folyamatos megszorító intézkedések terheit viselik. Választási ígéreteik nem teljesülnek, a kiábrándultság miatt az embereket nagyfokú közöny övezi. A MIÉP célja e közönyből való ébresztés, mert állam- polgári jogaink mellett kötelességünk is van, mely egymástól elválaszthatatlan. Könnyen előfordulhat, ha kötelességünket nem teljesítjük, nem lesz módunk jogaink gyakorlásához. Valamennyien felelősséggel tartozunk nemzetünk sorsának alakulásáért, amit nagymértékben befolyásolhat a MIÉP parlamenti jelenléte az 1998-as választások során, melyhez az esélyeink megvannak. Márfi Tibor, a MIÉP Szentlőrinci Szervezet ügyvivője Ingyenmilliárdok a médiának A rádió elnöke pénzért könyörög, de ezt teszi a tévé elnöke is. Kevés a pénz, hogy nívós műsorokat csináljanak? Lenne egy ötletem, könnyen kivitelezhető, pénzbe nem kerül, mil- liárdokat hozhat évente, a nézők, hallgatók is jól járnának. Az ötletet az adta, hogy időtlen idők óta sajátos meccset vívok a rádió- és tévéreklámokkal. Amikor a rádióban fölhangzik a reklámot bevezető, amúgy is fülsértő zenei szignál, rohanok kikapcsolni a készüléket, ne halljam ezredszer ugyanazt a bárgyú reklámot. A tévé hangerőgombját azonnal a nullára csavarom, amikor látom hogy valószínűleg valamilyen gusztustalan Always-rek- lám következik. Mikor viselném el több millió társammal együtt e reklámokat? Nos, például lottósorsoláskor, vagy a totóeredmények ismertetésekor. Kérem, egyszerűen nem értem, hogy miért nem közvetíti a tévé például a hatoslottó-sorsolást? Sorsolás kezdetekor, végekor, két szám húzása közben, vagy alatt mehet a reklám, csillagászati ár kérhető a reklámidőért (szupermagas nézettségi szint!), a tévé és rádió kaszálhatna). Nem értem, hogy a tévé miért ad költséges, értelmetlen, sótlan revüműsort az ötöslottó sorsolása alatt? A legnézettebb műsoridő, a legmagasabb áron eladható reklámidő. De ugyanez áll a szerencsejátékot bonyolító vállalatra is. A sportműsorok közben is jóval több lehetőség lenne reklámokra. És nem a hírek elé kellene betenni például a rádióban, szinte másodpercre belőve. Egyszóval a rádió elnökének talán nem a kormányt, és ezen keresztül az adófizetőket kellene pumpolnia, hanem elő kellene vennie egy kis üzleti fifi- kát. Néha ilyen egyszerűek a dolgok. Gazdag László
