Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-09 / 337. szám

1997. december 9., kedd Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: B. Murányi László ÖTLETSAROK Guruló tárolófiók. A lá­bakon álló bútoraink alá ké­szítsünk praktikus tároló­fiókokat, hogy elrejthessük a lakásunkban egyre csak gyarapodó kacatjainkat. Mire ügyeljünk a fiók gyár­tása során? A bútor lábai va­lamint a padlózat és a bútor alsó pereme közötti tér ma­gasságát, mélységét és szé­lességét mérjük le pontosan. Legalább 16 milliméter vas­tag rétegelt lemezből, poz- dorjából fűrészeljük ki a fiók oldallapjait, azokból ragasztással, csavarozással vagy csapolással készítsük el a fiók keretét. A legalább 5 milliméter vastag fenék­lemezt szegeljük vagy csa­varozzuk a fiók aljára. A négy sarokra alulról erősít­sünk legalább 5x5 centi nagyságú és 2 centi vastag fadarabot, azokhoz erősít­sük fel a fiók könnyű moz­gatásához szükséges görgő­ket. (A fiók magasságának tervezésekor ne feledkez-' zünk meg a fadarab és a görgő magasságáról se!) A kész fiókot fessük vagy ta­pétázzuk és szereljünk az előlapjára fogantyút. Bevagdalt csiszolópapír. Faesztergán az utolsó műve­let a csiszolás, amikor a forgó munkadarab felületét csiszolópapírral simítjuk le. Ha egyenletes vastagságú az anyag, megteszi a lazán hozzászorított csiszolópapír is. Az egyenetlen felületű munkadarab lecsiszolását a legeredményesebben úgy végezhetjük el, ha a csiszo­lópapírt hosszában bevag­dossuk a papír két keske- nyebbik végén legalább 2-2 centis részt egyben hagyva , mert úgy jobban tud ido­mulni a tárgy alakjához, amikor odaszorítjuk. Bútormozgatás. Lakáson belül a nehéz bútordarabot szinte lehetetlen úgy moz­gatni, hogy a lába ne sértse fel a parkettát. A bútor két- két lába szélességében és mélységében terítsünk puha rongyot, arra fektessünk vé­kony falapot, és erre a csúszkára emeljük rá a bútor lábait. így már könnyedén, a parketta karcolása nélkül tolható át új helyére a nehéz bútor. Érdemes kihasználni a hideg téli napokat a sátorváz kijavítására FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Hogy nyáron ismét nyugodtan kempingezhessünk (3.) A sátorvasak javítása Kempingszékünk, nyugágyunk, sátrunk előbb-utóbb javításra szorul. Szakemberhez fordulhatunk, de nekiállhatunk magunk is a szükséges javítások, huzatcserék elvégzéséhez. Mivel semmi sem tart örökké, így a sátorrudak rugós csapjai is elromolhatnak. A törött rugó pótlása aránylag egyszerű mű­veletnek számít. Vékony rugó­lemez csíkra üssünk lyukat a csapnyak részére, és szegecsel­jük el a kiálló szárvéget. A ru­gólemezt hajlítsuk meg az ere­detivel azonos távolságban, majd dugjuk be a cső végébe, hogy a csap egy vonalba kerül­jön a csapfészekkel. Ha ügye­sek vagyunk, az már első kísér­letre a helyére ugrik. A több tagból álló támcsöve- ket spirálrugók fogják össze. Az egymásba illő csővégeket néha nehéz széthúzni, és ha nagy erővel végzett gyors moz­dulattal hajtjuk végre ezt a mű­veletet, megeshet, hogy a hirte­len engedő csövek túlságosan eltávolodnak egymástól, a rugó pedig megnyúlik. Ha a rugónak csak az első néhány menete nyúlott meg, akkor a rugó ki­cserélése nélkül is segíthetünk magunkon. Ha a rugó menetei már a középső résztől ritkulnak ki, a megnyúlt rugót minden­képpen ki kell cserélni. A rugós rögzítőszem ki- és becsalogatá­sához hajlítsunk magunknak segédeszközt 1,5-2 milliméter átmérőjű lágyacél huzalból. A kinyúlt rugóról akasszuk le a szomszédos tagot, azt fogóval húzzuk ki a csőből, s ha az még használható, a legszélső ép me­netből hajlítsuk meg az új gyű­rűszemet. Fűzzük a láncot a ru­gószemre, majd a rugós záró­szemet a segédeszközzel toljuk egészen a cső másik végéig. Ott akasszuk be a másik tag záró­szemét, majd a zárószemeket toljuk vissza az eredeti he­lyükre. Arra ügyeljünk, hogy rugó­cserénél az új rugó ne legyen erősebb a réginél, mert az új erősebb rugó előbb-utóbb meg­nyújtja a többit. A sátorvasakat téli tárolás előtt gondosan tisztítsuk meg, s ha szükséges, rozsdátlanítsuk és fessük át. A meggörbült tar­tóvasakat nagy óvatosan egye­nesítsük ki. Sátrat, nyugágyat csak száraz helyen tároljunk. Miért és hogyan dolgozzunk szárazépítési rendszerrel? (4.) A tűz- és vízálló gipszkarton Hogyan lehet gyorsan, aránylag olcsón, szinte kosz és por nél­kül azonnal festhető, tapétázható válaszfalat húzni, álmennye­zetet készíteni, tetőteret beépíteni? Szárazépítési rendszerrel. A tűzgátló lapokat piros felira­tukról lehet legkönnyebben megkülönböztetni a normál gipszkarton építőlemezektől. A gipsz kristályszerkezetében megkötött vízmolekuláknak (egy 15 mm vastag gipszkarton lemezben négyzetméterenként kb. 3 liter víznek felel meg) kö­szönhetően az ezekből az anya­gokból készült falak, födémek és szárazaljzatok 30 perctől 3 óráig terjedő időtartamú tűzvé­delmet biztosítanak. A tűzgátló lapokban a gipszmagba kevert üvegszálak pótolják a magas hőmérsékleten felbomló kris­tályrácsok összetartó erejét. A tűzvédő gipszkarton leme­zek kiegészítéséül, a speciális tűzvédelem céljára a nem ég­hető impregnált üvegfátyol ka- sírozású gipsz Fireboard vala­mint a gipszrost anyagú Ridurit tűzvédelmi lemezek szolgál­nak, amelyek kimondottan tűz­álló szerkezetek kialakítására alkalmasak. De csak ott érde­mes használni, ahol 1,5 óránál nagyobb, vagy speciális tűzvé­delemre van szükség. A vízálló lapokat, azaz im­pregnált, zöld színű gipszkarton lemezeket használhatunk a für­dőszobánk belső falának burko­lására. Az ilyen lemez nedves­ségfelvétele egyharmada csak a normál lapokénak. A burkolást két rétegben, a vázra erősített lapokkal végez­zük el. A vízfolyás zaját a bur­kolórétegek közé, a profilváz síkjába helyezett ásványi rost szigetelőanyaggal tompítjuk minimálisra. A padló vagy für­dőkád csatlakozásánál hagy­junk 1 cm hézagot a kartonlap alsó éle alatt, azt tartósan elasztikus, átfesthető vagy szí­nezhető kittel (Akryl, egyes csemperagasztók és fúgázó- anyagok) töltsük ki. A lealapo­zott falfelületekre már felra­gaszthatjuk a csempelapokat. A falra erősíthető berendezési tár­gyaknál megfelelő méretű hor­ganyzott acélból készült szaniter tartószerkezetet alkalmazzunk. Jó, hogy mestert hívtam Félő volt, hogy a halványzöld mosdókagylónk a repedések mi­att végképp „kilyukad”. Nincs mese, ki kell cserélni. Azt lát­tam, hogy nem lábon áll, nem is falba rögzített konzolok tartják. Tehát a falhoz rögzítették eleink. Amikor a szaküzletben előad­tam kívánságomat, az eladó közölte, hogy ezek szerint dübel- csavarral falra erősíthető megoldásúról van szó, és mutatott is halványzöldben kétféle mosdókagylót. Otthon sokáig tépelőd- tem, hogy a hét végén magam cseréljem-e ki a régit az újra, vagy inkább hívjak mestert. Gyanítottam, a feladat meghaladja a barkácsolásban szerzett tudásomat. A mester hívása mellett döntöttem. Telefonon tisztáztam vele a munkát. A mester pontosan érkezett. Megnézte a leszerelendő és a felrakandó mosdókagylót, és sorolta: a régiről az újra nem sze­relhető át a szifon, nem az általam bejelentett dübeles rögzítés­sel, hanem a falba cementezett két derékszögű vaslemezre fel­akasztva simult a csempézett a falhoz a kagyló, továbbá a régi­ről az új kagylóra átszerelt csaptelep két alsó csöve nem ér le az alsó elzáró sarokszelepekig. Elment, és hozott új szifont, sarok­csiszolót, falfúró gépet, dübel-csavart, magasabb tömszelencét. Mindezekkel együtt is végzett két órán belül. Az biztos, ha magam állok neki, még mindig nem lenne használható az új mosdókagylónk. Energetikai kislexikon (2.) Névleges hőteljesítmény: wattban vagy kilowattban ez­zel az értékkel jellemezhetjük egy adott fűtőkészülék legna­gyobb hőteljesítményét. Hatásfok, éves hatásfok: egy adott készülék éves szintre megadott hatásfoka azt mu­tatja, hogy a betáplált energia mennyiségének mekkora há­nyada hasznosul hőenergia­ként. Egy készülék megítélé­sénél ez a legfontosabb para­méter, mert figyelembe veszi az égéstermék által elvitt hő­mennyiséget, a készülék su­gárzási és leállási veszteségét. Sugárzási és leállási veszte­ség: a gázkazán olyan sugár­zási vesztesége, amit hővesz­teségként a kazánhelyiségnek ad le. Ugyanígy hőveszteség keletkezik a készülék leállása és kihűlése során is. Kondenzációs technika: olyan speciális készüléktech­nika, amely kihasználja az égéstermék vízgőzében lévő hőt is. Emisszió: a környezetünkbe (légkörbe) távozó és azt ter­helő anyagok. Immisszió: a légkörben jelen lévő emisszió összessége. Kondenzvíz: a kondenzációs készülékek üzemelés során keletkezett, a légkörben jelen lévő emisszió összessége. A vízgőzt tartalmazó égéster­mék a műszaki megoldás spe­ciális tulajdonságai miatt le­hűl, és kicsapódik a vízgőz. Alacsony-hőmérséklet tech­nika: olyan készüléktechnika, ahol a fűtőberendezés nem tartósan magas (például 70 fokos) hőmérsékleten, hanem fokozatmentesen változó, például 40-65 fokos hőmér­sékleten képes működni. A vízkő eltávolítása A hagyományos zuhanyfej nikkelezett vízrózsájának lyukait egy idő után el­szűkíti a ke­mény vízből lerakódó vízkő. Ho­gyan szaba­duljunk meg az egyre csak hízó lerakó­dástól? Van, aki ilyen esetben a kü­lönféle víz- kőoldó sze­rekre eskü­szik. Mások viszont a pénzbe nem kerülő mechanikus vízkő-eltávolítás hívei. Ezt hogyan végezhetjük el a fémlap károsítása nélkül? A kézi zu­hany vízrózsa- lapját rögzítő csavart hajtsuk ki, majd a kivett lap valamennyi lyukát nyom­kodjunk át vé­kony szöggel, esetleg vasta­gabb tűvel (ké­pünkön). Ha ez­zel végeztünk, puha fenyőfa léc darabkával erő­teljesen dörzsöl­jük le a lap mindkét oldaláról is a vékony rétegben rárakódott vízkövet. Radiátor-tisztítás A központi fűtéses lakásokban a radiátorok bordái közé lera­kodott por, szennyeződés nem csak a szemet bántja, de a fűtés hatásfokát is rontja. Hogyan tisztítsuk meg a radiátort? Meg­tehetjük hosszú szőrű és nyelű ecsettel vagy a porszívó csö­vére húzott vékony lapos cső­véggel (képünkön). De ezeknél is hatásosabban és gyorsabban végezhetjük el a tisztítást elekt­romos kézi fúrógép tokmá- nyába fogott, mosószeres vízbe mártott fejű üvegmosó kefével. Óvatosan mártsuk a kefe fejét a vízbe, az épp csak nedves le­gyen, nehogy áramütést okoz­zon a fröcsögő víz! A gépet csak akkor indítsuk, ha a kefe feje már a bordák között van. A kefe fémszárára húzzunk vékony puha anyagú műanyag csövet, hogy a forgó szár ne károsít­hassa a radiátor festését. Barkács egyszeregy (8.) Termosztát: egy beállított hőmérséklet-tartományt ál­landósító, vezérlési és vé­delmi célokra használt hőfok­kapcsoló. Működésekor a ru­galmas falú érzékelő elemébe zárt gáz vagy folyadék nyo­mása a hőmérsékletváltozás hatására megváltozik. Emiatt a rugalmas elem alakja is vál­tozik, s elmozdulva nyitja vagy zárja egy villamos kap­csoló érintkezőpáiját. Ter­mosztátnak nevezik azokat a tartályokat is, melyeknek bel­sejében a hőmérsékletet au­tomatikus szabályozó tartja az előírt határok között. Termisztor: a híradástechni­kában, automatikában alkal­mazott hőmérsékletfüggő el­lenállás. Melegítés hatására a termisztor a megnövekedett töltéshordozók számának megfelelően nagyobb áramot szállít. Legfontosabb alkal­mazási területe a hőmérséklet mérése és szabályozása, va­lamint az áramlás-, a nyomás- és a teljesítménymérés. Tahométer: fordulatszám mérésére alkalmas műszer, ál­tala a tengelyek időegységre vonatkoztatott fordulatszáma közvetlenül vagy közvetve mérhető. Két fő típusa ismert a gyakorlatban: a gépek ten­gelyeinek fordulatszámát centrifugális elven működő tahométerrel mérik, míg az egyszerűbb kivitelű örvény- áramos hajtású tahométer a járműveknél az elterjedtebb. (Stroboszkóp is használható tahométerként, de kisebb a mérési pontossága.) Vasalós hegesztés A gyapjú holmikat a molyárta­lomtól a szekrénybe tett nafta- linnal, levendulával és más sze­rekkel is megvédhetjük - ha ugyan kibírjuk a szagát. A gyapjúholmik, más ruha­neműink, de a mélyhűtőbe szánt élelmiszerek biztonságos tárolására is a legkézenfekvőbb módszer, ha azokat megfelelő méretű nejlonzacskóba tesszük. A zacskóból nyomkodjuk ki a levegőt, a száját sima deszka­lapra fektessük, gondosan si­mítsuk el és szorítsuk le, takar­juk be papírlappal és a zacskó anyagához a megfelelő hőfokra beállított hőfokszabályozós va­salóval a két nejlonréteget ol­vasszuk össze. Azért ajánlatos hőfokszabá­lyozós vasalóval elvégezni ezt a műveletet, mert minden zacskó anyaga más és más hő­fokon olvad össze.

Next

/
Thumbnails
Contents