Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-07 / 334. szám

Miért fogott Szekszárdon vastagabban a ceruza? Az útépítők diktátuma Szekszárdon már megta­pasztalták, hogy bizonyos munkák elvégzésére pályá­zatot mikor szabad csak ki­írni. Az év elején. Más­különben úgy járnak, mint a város központját tehermentesítő út első szakaszának kivitelezé­sére érkezett pályáza­tokkal. A borítékbontás­kor derült ki, hogy az út­építő cégek enyhén szólva „egységes állás­pontra helyezkedtek”, vagyis a 1,5 kilométer hosszú utat 600-700 mil­lió forintért építették volna meg. A városnak pediglen csak- 260-380 millió forintja volt/van erre. A városközpontját fojto­gató hatalmas forgalom a lát­szat szerint maradt volna, de a Közútkezelő Kht. tárgya­lásra hívta a pályázókat. Rik- ker István igazgató tudta, hogy az összefogó útépítők nem valós számot adtak meg. Évközbenit. Ez azt je­lenti, mondja az igazgató, hogy már olyankor tudják Az összefogó útépítők nem valós számot adtak meg hogy a kapacitásuk meny­nyire van lekötve, s általában van munkájuk, így vasta­gabban fog a ceruza. Ha év elején jelentetik meg a pá­lyázatot, amikor az útépítő lobby még nincs tisztában az évvel, akkor ugyanazt az árat érhették volna el, mint amennyit most elértek. A szekszárdi tehermentesítő út első szakaszát 600 millió fo­rintért vállalták, de ennek a végső összege Rikker István szerint megáll az 500 millió­nál. S ebben az esetben nincsenek nagy különb­ségek: hiszen amikor en­nek a szakasznak kiszá­molták a költségeit, ak­kor igaz volt az első idő­szakban a kétszáz vala­hány millió, és igaz a mostani 380 millió is. A végső összeg és a rendel­kezésre álló pénz között még mindig van 120 mil­lió forint különbség, amit elő lehet teremteni. Ha nem hinnének ebben, akkor no­vember 24-én nem indították volna be a beruházást. Az igazgató hozzáfűzte: az út még nem jelent csoda­szert, ha továbbra is beenge­dik a város központjába a kamion- és a tehergépjármű forgalmat, fuldokolni fog a város. Hazafi József Közeliől MAGYARORSZAG - DEL-DUNANTUL Negyedik oldal 1997. december 7., vasárnap A halhatatlan. Mai Ambrus nevünk görög eredetű. Ere­deti alakja az Ambrosios, je­lentése pedig: halhatatlan. Későbbi korokban értelme módosult, és az istenek ele­delére, az ambróziára korlá­tozódott. Az erotika küszöbe és a női divat A lenge női divat, valamint a filmekben és a médiá­ban már unásig kendőzetlenül ábrázolt testiség miatt oly magasra emelkedett a férfiak szexuális Ingerkü­szöbe, hogy ez az emberiség kipusztulásához is ve­zethet - vészmadárkodnak egyes pszichológusok. Az első világháborút köve­tően ezredévek után egy csapásra - szoknyakurtításra - mintegy 30 centit emelke­dett a férfiak erotikus inger­küszöbe az európai kultúr­körben. És túléltük. Egy közelmúltbeli ameri­kai felmérés szerint a férfiak 37 százalékát azok az öltö­zékek izgatják fel, amelyek láthatóvá teszik a női keble­ket a mély dekoltázs, illetve az engedékeny begombol- kozás által, vagy a blúzon, pulóveren átütve sejteni en­gedik az apróbb részletek formáját is. Az a vélekedés: ha egy nőt nem zavarja az, hogy mindenki látja a mellét, akkor nem félénk termé­szetű. A megkérdezettek 13 szá­zaléka a feszes, szűk nadrá­gok és a szoknyák által kínált látványon legelteti legszíve­sebben a szemét. Nyolc szá­zalék voksolt a szexis esté­lyikre, amelyek valósággal rásimulnak a szép női testre. A férfiak 7 százalékát azok a ruhák bűvölik el, amelyek a nők lábát emelik ki. Ugyan­csak 7 százalék azokat a ru­hákat tartja vérforralónak, amelyek a múlt századvég csipkés divatját utánozzák. Újabb 7 százalék a bikinitől és az annál is anyagtakaré- kosabb fürdőruháktól jön tűzbe. Szemükben ezektől a nők egyszerre merésznek és egyben védtelennek látsza­nak. A férfiak 5 százaléka azo­kat a ruhákat szereti, ame­lyek hangsúlyozzák a nők karcsú alakját. Négy száza­Duplaszemek és diplomások lék fantáziáját a fehérneműk lódítják meg. A megkérde­zettek 3 százaléka esküszik a bőr ruhára, illetve a lakkra. A többi szavazat erősen meg­oszlott az öltözékek közt. Vagyis, a férfiak mai erotikus ingerküszöbe aligha elérhe­tetlenül magas a női prakti­kák számára. D. I. így beszélnek. A szlenget fő­ként a férfiak beszélik a bör­tönökben, a nők csúnyának találják. A legteljesebb szó­készlettel az idősek, a hosz- szú időre elítéltek és a visz- szaesők rendelkeznek. A szavak nagy része ci­gány eredetű, többségül tré­fás, humoros, de vannak durva, trágár kifejezések is. A leggyakoribb szavak a következők: mákos, ez a szürke színű nyári rabruhát jelenti. Vamzer, azaz be­súgó, rabi, azaz rablás, spangi, azaz cigaretta, fuksz, azaz arany, skrápi, azaz cipő, ratyi, azaz homoszexu­ális, stokeráj, azaz sárga­borsó főzelék, fradileves, azaz felismerhetetlen leves, srenk, azaz betörés, télakot venni, azaz megszökni. Az őröket többek között dupla­szemnek, szürkepatkánynak és főfejszének hívják. Az elítélteknek saját ce­remóniáik is vannak. Egyik az ügyészkedés. Az újonnan börtönbe került felett ítéletet ülnek. A rangidős lesz a bíró, aki kifaggatja, miért került börtönbe. Ezután rendsze­rint felmenti az elítéltet. Ek­kor az új fogva tartottnak össze kell szednie a holmiját, és dörömbölnie kell a zárka­ajtón az őrnek, hogy engedje ki, mert ő nem bűnös. Ezt azonban még nem hitték el senkinek. U. G. A férfiak hét százaléka a bikinitől és az annál is anyagtakarékosabb fürdőruháktól jön tűzbe, szemükben az ezeket viselő nők egyszerre merésznek és egyben védtelennek látszanak. fotó: müller andrea A börtönökben használt leg­gyakoribb szleng szavak legújabb gyűjteményét Szabó Edina egyetemista ké­szítette el. Megállapította, hogy ezeket a kifejezéseket főként a fogva tartottak használják, noha az őrök is ismerik őket. Néha azonban ők is élnek velük. így érzé­keltetik az elítéltekkel, hogy megértik őket akkor is, ha A duzzogóban addig ülnek az egyetemisták, amíg le nem diplomáznak. Óvóbácsik vigyáznak rájuk, hogy jól vég- zik-e a csikózást - a szöveg értelmét megfejthetjük, ha ismerjük a börtönökben használatos kifejezéseket. A duzzogó a fogda, az egyetemista a börtönben ülő elítélt, a diplomázás a szabadulást jelenti, az óvóbácsik a börtönőrök, a csikózás a padló fényesítése illusztráció: laufer László Egy karcolásért ugrott a polgármester jogsija A törvény értelmében Suhal Sándor még polgármestere volt Nagykanizsának, ami­kor májusban rend­őrök csengettek la­kása ajtaján, majd egy közlekedési baleset Ismeretlen tettese el­len Indított nyomozás során azonnal bevon­ták a jogosítványát. A szenzációt keresők hevü­letét lehűtendő a lemon­dott polgármester maga nyilatkozott az ügyről. El­mondása szerint a garázsá­hoz tartott, amikor egy kis zajt hallott, és azt vette észre, hogy a visszapillantó tükre lecsapódott. Ha ész­lelt volna embert az ott álló autóban, azonnal megállt volna. Ám így továbbhaj­tott, valószínűsítve, hogy összetörte a másik autó tükrét. Később megállapí­totta, hogy az autóján csak egy karcolás látszott, majd a helyszínre visszatérve az általa törött tükrű autót már nem találta. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy szó sem eshet ittas vezetésről, mert hat éve nem fogyaszt alkoholt. A helyi rendőrök azon­ban a megnyugtató nyilat­kozatok ellenére tették a dolgukat, s az ügyet átad­ták a zalaegerszegi ügyész­ségre. A Zalaegerszegi Vá­rosi Bíróságon a minap megszületett az ítélet: Su- hai Sándort cserbenhagyás vétsége miatt 40 000 forint főbüntetésre ítélték, és mellékbüntetésként egy évre eltiltották a gépjármű- vezetéstől. Dóró J. HÍRCSOKOR Nagykanizsai Szophok- lész. A Batthyány Lajos Gimnázium diákszínpada harminckét év elteltével ismét bemutatta Szo- phoklész Antigoné című tragédiáját Nagykani­zsán. Az akkori és mos­tani színrevitel rendezője Harkány László volt. Az e hét végi előadáson olyan diákok is szerepet kap­tak, akiknek a szülei szintén játszottak a da­rabban. Az 1965-ös be­mutató Kreonja a szín­házi szakmai egyik elis­mert egyénisége, Balá- zsovits Lajos volt. (dj) Pénzritkaság a gyer­mekfaluért. A Magyar Nemzeti Bank 100 Ft-os címletű pénzérmét bocsá­tott ki az S. O. S. Gyer­mekfalu alapítvány tá­mogatására. A pénzérme törvényes fizetőeszköz, de kifizetést nem teljesít vele a Bank, hanem név­értékénél magasabb áron megvásárolható, 300 fo­rintért. Ebből 50 forintot az alapítvány számlájára utalnak át. A pénzérmét, melynek értéke várhatóan hosz- szabb idő eltelte után nö­vekszik, utánvéttel, a postai költség felszámítá­sával küldik a megrende­lőnek. Rendelési cím: „DÁNIÓ” Emlékpénz- küldő Szolgálat, 2803. Tatabánya, Pf. 3016. Kaposváron nő az érdeklődés, épül a. rendszer-Önkormányzatunk 1992 óta nem emelte a közmű- fejlesztési hozzájárulást a szennyvízcsatornák eseté­ben, fő célunk ugyanis nem a bevételek növelése - nyi­latkozta lapunknak Szita Károly, Kaposvár polgár- mestere. - Azt szeretnénk inkább, ha minél többen kötnének rá a rendszerre. Idén 89 millió forintot köl­töttünk a bővítésére. A vá­ros 26 ezer háztartásából így 20 ezernek van meg a lehetősége a csatlakozásra. A kaposvári önkor­mányzat 40 ezer forintot kér fejlesztési hozzájáru­lásként. Szakértők szerint ez országos viszonylatban valóban alacsony összeg. Pécsett például, ahol nem­rég csökkentették a hozzá­járulás mértékét, átlagosan 60-80 ezer forintba kerül a csatlakozási jog megszer­zése. És ehhez jönnek még a kivitelezési költségek. U. G. Lottószámok Ötös lottó: 23, 51, 70 71, 73 Hatos lottó: 8, 18, 19 33, 39, 45 Pótszám: 16 Jokerszám: 751933 Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából AMBRUS nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.15 nyugszik 15.57 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 505-055-ös telefonszámon. Hírszerkesztő: Újvári Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents